Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-04 / 49. szám

1909 december 4.

KÖZÉRDEK

3

sorrendben említem, amint azokban a postatakarékpénztár intézménye életre kelt.

A postatakarékpénztár szülőhazája Angol- Ország. Az a kereskedelmi szellem, amely a szigetországot oly hatalmassá és naggyá tette, ntat tört a postatakarékpénztár gondolatának is.

Whitbread parlamenti tag volt az első, ki már 1807-ben felvetette a postatakarék intézmény eszméjét a szegényügy reformja alkalmából.

Az eszme meg volt pendítve, de mivel aj volt és idegen8zerü, nem talált mindjárt komoly visszhangra. Megvalósítását azonban siettette az Angol postaigazgatás részéről létesittett postautalvány rendszer. E forgalom, amelyet 1838-ban léptettek életbe, csakhamar óriási mértéket öltött és mindinkább rászorult a postahivatalok közreműködésére, amelyeknek szaporításáról kellett gondoskodni. Ez a siker uj, meg uj eszméket vetett föl és közelebb hozta a postatakarékpénztár megalkotásának lehetőségét. Időközben számos emlékiratot adtak át a kormánynak ez ügyben, aminek meg volt az a haszna, hogy a nyilvánosság is foglalkozott vele. Jelentékeny lökést adott az ügynek Sikes Károly Vilmos bankár, aki a takarékosság népszerűsítése érdekében nagy tevékenységet fejtett ki. 1859 ben nyújtotta át Gladstone akkori pénzügyminiszternek azt az emlékiratot, amelyben a postatakarékpénztár létesítését tervezi. — Az Angol magántakarékpénztárak akkori züllött állapota és a reformálásukra irányuló akció sikertelensége kellő alkalom volt Gladstone számára, hogy az állam közvetlen igazgatása alatt álló takarék- pénztár eszméjét megvalósítsa oly irányban és formában, amelyet ajánlott.

A javaslatot a postaigazgatás a gyakorlati életnek megfelelően átdolgozta és lord Stanley, akkori postaminiszter támogatása alapján Gladstone 1861 február havában az alsó házban benyújtotta a postatakarékpénztár szervezésére vonatkozó törvényjavaslatot. Mindkét ház elfogadta, a király szentesitette és az intézmény ugyanazon évi december 16 án megkezdte működését.

Az a fényes siker, amelyet az uj intézmény aratott, nem maradt hatástalan a többi európai államra sem és a bevált intézménynek a kontinensre való átültetése lassankint megindult. — Az első állam, mely Anglia nyomdokaiba lépett, Belgium volt. Itt az 1848-iki nagy politikai viharok az addig fönállott takarékpénztárakat a tönk szélére juttatták és alapot szolgáltattak állami takarékpénztári intézménnyel való kísérletekre, mig végre itt is bevonták a postát a takarékosság szolgálatába. A belga állami takarékpénztár 1870 január 1-én kezdte meg, mint postatakarékpénztár működését.

Időszerinti sorrendben Olaszország 'a 3 ik állam, amely a postatakarékpénztárt meghonosította, mely ott 1876 január 1-én kezdte meg működését. A postatakarékpénztár létrejöttéig csak 278 magán takarékpénztár működött Olaszországban, ellenben 2000-nél több lottógyüjtőhely szolgálta a játékszenvedélyt. Ez az utóbbi körülmény ösztönözte elsősorban Olaszországot arra, hogy Angol mintára szervezzen postatakarékpénztárt, mely ma már fényes eredményeket tüntet fel.

Franciaországban 1818 ban alakult az első magántakarékpénztár, azonban az akkori kormány részéről csak 1866-ban merült föl azon kívánság, hogy Franciaországban az angolhoz hasonló postatakarékpénztár létesittessék. Az emlitett évet követő háborúk eltemették ugyan az eszmét, végre azonban 1881-ben jóváhagyást nyert az a törvény, amely a jelenleg is működő francia postakarékpénztárnak vetette meg alapját.

Belgiumhoz hasonlóan Hollandia is nagy J gazdasági válságokkal küzdött a múlt század J közepe táján, aminek legfényesebb illusztrációja, \ hogy Hollandiában még 1880-ban is összesen csak 27 magántakarékpénztár működött. Az irányadó körök tehát, amelyek már régebben foglalkoztak postatakarékpénztár eszméjével, ezt 1881 végén valóra is váltották.

Ausztriában a postatakarékpénztár szerve- ^ zése főrugójának azt a körülményt kell tekinteni, hogy a lakosság takarékos részének nem állott módjában megtakarított filléreit takarékpénztárban elhelyezni, mert Ausztria 22.493 községe közül összesen 324 községben működött magántakarékpénztár. — Sok tárgyalás után, ahol a postaintézmény támasztott legtöbb nehézséget azzal, hogy hivatkozott egyes országrészeknek, mint Bukovinának, Dalmáciának távolságára s j igy a takarékpénztári forgalomnak rövid időn belül a központban való lebonyolítása nehézségeire,

1883 január 1-én az osztrák postatakarékpénztár mégis megkezdte a működését.

Németország ezidőszerint, — főleg politikai tagozottságára való tekintettel — postatakarékpénztárt nem létesített ugyan, sajátságos azonban, hogy annak a birodalomnak, amelynek képviselete annyira ellenáll a postatakarékpénztár meghonosításának, akaratán kivül mégis van postatakarékpénztára. Helgoland szigetének a birodalomhoz való csatolásával birtokába jutott a német birodalom az e szigeten már 1883-han az akkori Angol anyaintézet mintájára készült postatakarékpénztárának.

Romániában 1880 ban, — Svédországban 1884-ben, — Oroszországban 1893-ban, — Finnországban pedig 1887-ben lépett életbe a postatakarékpénztár. Legújabban meghonosodott ez az intézmény Bulgáriában és Törökországban is. Ezek szerint tehát a pirenei félsziget államai (Spanyolország és Portugália) és Sveicz, a Balkánon Szerbia, Montenegró nélkülözi az európai államok közül a postatakarékpénztár intézményét.

A postatakarékpénztár intézménye azonban nemcsak az európai államokban vert szilárd gyökeret, hanem ma már kiterjedt a többi négy világrészre is.

így Ázsiában e téren is vezető állam Japán, ahol 1875 május 1-től működik a postatakarékpénztár.

Britt-Indiában 1882 április 1-én kezdte meg az intézmény működését, — Ceylon szigeten pedig 1885 május 1-én.

Az afrikai államok közt Cap földön 1884 január 1 - je óta működik a postatakarékpénztár. Azonkívül a francia és olasz postatakarékpénztárak fiókjai révén vannak még Afrikában is postatakarékpénztárak.

Amerikában eddig csak Canada államban látjuk a postatakarékpénztárt, ahol 1808 óta működik. A többi amerikai államokban csekély hajlandóság mutatkozik az eszme megvalósítása iránt.

Ausztráliában Viktoria államban 1865 óta, Uj Zeelandban 1867 óta működik postatakarékpénztár.

Az angol gyarmatállamokon kivül postatakarékpénztárt találunk inég Tasmániában 1882 óta és Havay-szigeten 1886 óta.

*

Utóljára hagytam a magyar postatakarékpénztár keletkezésének történetét, hogy azután az intézet szervezetének és működésének főbb vonásait ecsetelve, felolvasásomat befejezzem.

A takarékosság előmozdítására szolgáló intézmények hiányos voltát hazánkban élénken tárja elő az az indokolás, mely a postatakarékpénztárról szóló törvényjavaslatot kisérte. — A törvény létrejöttét megelőző időszakban, 1884-ben hazánkban 370 magántakarékpénztár volt. Átlag 756 négyszögkilometer területre esett egy-egy takarékpénztár. Ha pedig a takarékpénztárak számát a lélekszámmal vetjük össze, kiderül, hogy mig a Duna balpartján 28.000 lélekre jutott egy-egy takarékpénztár, addig az erdélyi részekben egy-egy ily intézet 87.000 lélekre esett. Nyilvánvaló, hogy a kis emberek a lakóhelyüktől távoleső takarékpénztárakat foglalkozásuk, de főképp az ut költséges volta miatt fel nem kereshették. E hiányosság csakis a posta- hivataloknak a takarékgyüjtő szolgálatba való bekapcsolása révén volt megszüntethető.

Kormányköreink behatóan tanulmányozták e kérdést, de az eszme csak akkor kezdett határozottan kibontakozni, midőn az Baross Gábor államtitkárnak és későbbi miniszternek érdeklődését felkeltette. — Előzetes tárgyalások után a törvényjavaslatot mindkét hát elfogadván, Ő Felsége azt 1885 május 11-én látta el szentesítésével s az intézmény 1886 február 1 én kezdte működését 700 postahivatal közvetítésével. A hálózat évről-évre fokozatosan kiterjedt úgy, hogy ma a Szent István koronája alá tartozó országokban, — tehát beleértve Horvátországot is — kevés hijján 5.000 postahivatal látja el a közvetítő szolgálatot.

*

A m. kir. postatakarékpénztár élén miniszteri tanácsosi rangban egy igazgató áll, kit akadályoztatása esetén kifelé is az aligazgató helyettesit. Az intézet tisztviselői kara 700 ember s a beérkező és azonnali intézkedést igénylő ügydarabok száma naponként 20—60.000 közt váltakozik. Ez a szám már magiban jellemzi az intézet hatalmas s úgyszólván1 napról-napra növekedő arányait.

Maga az intézet saját palotájában működik, mely Lechner építész tervei szerint magyar stílusban középületeink legérdekesebbjei közé tartozik. Hatalmas termei akkorák, hogy egy-egy- ben 150—200 tisztviselő végzi fontos és lázas munkáját. A készpénz és értékpapírok hatalmas tiizmentes szekrényekben, külön páncélteremben vannak elhelyezve, amely terem ujnyi vastag acélburkolattal van borítva s az előtte felállított katonai őrség senkit sem bocsát a közelébe, aki nincs megfelelő s az igazgató által sajátkezüleg kiállított igazolvánnyal ellátva.

Közel 200,000.000 korona érték van itt i felhalmozva s az üvegtetejü ki és befizetési csarnok kupolája alatt elhelyezett pénztárak előtt a nap folyamán százakra menő embertömeg vár sorsára. Naponta átlag 2,000.000 korona kerül itt kifizetésre s rendszerint ennél jóval nagyobb összeget szoktak ugyancsak naponként befizetni.

A postatakarékpénztár működése két főágra oszlik és pedig a takaréküzletre és a csekküzletre. Utóbbi inkább kereskedelmi jellegű lévén, arról, mint felolvasásom keretében nem tartozóról — nem kívánok szólni. Csupán a takaréküzlet főbb vonásait említem fel.

A postatakarékpénztár betevője korra és nemre való különbség nélkül bárki lehet, tehát Írni nem tudók, kiskorúak, gondnokság alatt levők, úgyszintén jogi személyek. Bárki válthat betétkönyvecskét és pedig akár maga, akár 3-ik személyek részére. Az utóbbi esetben betevőnek azt tekinti az intézet, akinek a javára a könyvecske kiállíttatott, mig aki helyette az első betétet teljesítette, befizetőnek neveztetik. A takarékkönyvecske nem bemutatóra, hanem névre szól, birtoka tehát személyazonossághoz van : kötve. Nem hiányoztak régebben felszólalások, melyek e formaságokat kifogásolták, mint olyanokat, melyek az eljárást nehézkessé teszik s ez okból nem alkalmasak arra, hogy az intézményt a kis emberrel megkedveltessék. Ez tévedés. Mert eltekintve attól, hogy csaknem az összes külföldi postatakarékpénztárak betétkönyvecskéi is a személyazonosság elvén alapulnak, ennek al kalmazását már az a szempont is indokolja, hogy a törvény bizonyos kivételes kedvezményekkel ruházván fel a betevőt, arról is kellett gondoskodni, hogy ezen kedvezményekkel visszaélni ne lehessen. E mellett a betét biztonságát is nagyon emeli, ha a visszafizetés nem egyszerűen a betétkönyvecske bemutatójának, hanem csak a jogos tulajdonosnak eszközöltetik. A visszafizetésnek kétféle alakját ismeri a postatakarékpénztár, úgymint a rövid utón való és a felmondás alapján alapuló visszafizetést. Mindkét esetben joga van a betevőnek, hogy betétjének felvételére harmadik személyt hatalmazzon föl.

Rövid utón, tehát azonnal visszafizettetik a betét az intézet központi pénztáránál korlátlan összegben, 50 korona erejéig pedig a betétkönyvecskét kiállító postahivatalnál. Felmondás utján való visszafizetések azok, amelyeknek alapján bármely más postahivatalnál történhetik visszafizetés. Utóbbi esetben a visszafizetés bizonyos határidőkhöz van kötve, amelyeket betétkönyvecskéjének tudnivalói közt mindenki megtalálhat.

A betéteket ez idő szét int 3 százalékkal kamatoztatja az intézet, a zárt betétekért azonban, amelyekről azonnal szólani fogok, 3*6 százalékot fizet az intézet.

2 koronán alóli betéteket az intézet elfogad ugyan, de nem kamatoztat. Kis összegek összegyűjtésére az úgynevezett takaréklapok szolgálnak, amelyekre 1 koronáig 10 filléres bélyegeket lehet ragasztani s ha már eléretett az 1 korona, ezt a postahivatal betétül már elfogadja. A betétek sem időre, sem összegre, sem az elhelyezés helyére nézve korlátozás alá nem esnek, ellenben a kamatoztatás határai meg vannak szabva. Az egyéni személyek betétjei ugyanis csak 4000 koronáig bezárólag kamatoznak, a jogi személyeké pedig 8000 koronáig ; ezen felüli betétekért azonban az intézet már nem fizet kamatot, hanem amennyiben a betét ezen magasságot elérte, az intézet hivatalból figyelmezteti betevőit ezen körülményre azzal, hogy amennyiben a hozzája intézett felszólításra 30 napon belül a nem kamatozó összeggel nem rendelkezik, részére hivatalból 4 százalékos m. koronajáradékot szerez be. Természetes, hogy az igy beszerzett értékpapír kamata a betevőt illetik és az kívánságához képest vagy tőkésittetik, vagy neki elküldetik.

Ezen hivatalból eszközölt értékpapír vásárláson felül foglalkozik az intézet — felei megfcp.rP.RPSP. alanián -- rpsTiprp. rpnríszprps él'-