Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-20 / 47. szám
1909 november 20. KÖZÉRDEK 3 A tulajdonképeni ünnep, a századik felolvasó estély d. u. 5 órakor folyt le a kath. olvasókör szépen diszitett s lelkes közönséggel megtelt termében. A Himnusz fenséges hangjai után dr. Fent Ferenc, a kör elnöke, üdvözölte a püspököt és Apponyi Géza gróf főispánt, a kör diszelnökét, valamint a szép számmal megjelent közönséget, mire Zichy Gyula gróf püspök tartotta meg apostoli lelkesedéssel, nagyhatású megnyitó beszédjét, a kath. szervezkedés szükségéről és céljáról, amit a magas szárnyalásu beszéd következő mondatában fejez ki: „Azt akarjuk, hogy a társadalom, melyet nagyobb részben éppen mi alkotunk, keresztény és magyar legyen újra.“ A beszéd nagy hatást tett a hallgatóságra, mely lelkesen éltette a püspököt. A dalárda éneke után Haller István fővárosi hirlapiró, az Országos Kath. Népszövetség központi főtitkára tartott szabad előadást „A katholikus világnézet szerepe a XX. században“ címmel. A hatalmas beszéd a szabadgondolkozóknak a vallás szükségtelen volta, a vallásnak, a gondolat szabadságára való káros hatására, valamint a vallás és tudomány egymással való inegférhetetlenségére vonatkozó állításait cáfolta s a hit nyílt megváltására s tömörülésre, szervezkedésére buzdított. A jeles szónok kellemes orgánuma, megnyerő előadása, de a beszéd szépsége és tartalmassága is valósággal elragadták a közönséget, mely lelkes tapssal tüntetett a kiváló szónok mellett. Tóth Pál, dr. Rézbányái József pécsi the- ologiai és jogakadémiai tanárnak a Magyar nemzethez című, Kovács Annuska Mindszentliy Gedeonnak „A szentek unokáihoz“ eirnü keltemé nyét szavalta, el nemes páthosszal, mély érzéssel és igen sok tapsot aratva. Vendl Gyula a „Rákóczi zászlója“ cimü melodrámát szavalta nagy hatással. A jeles szavalót zongorán Treer Ilonka, gordonkán Hiller Gyula, hegedűn Balta Károly, harmoniumon Treer Mór kísérte szép tudással s nagyban elősegítve a melodráma általános hatását. Igazi és értékes műélvezetben részesítette a közönséget Éber Géza fekedi plébános, a kitűnő zongoraművész a következő műsorral: Beethowen : Cis-moll Sonata (Mondschein), Edvard Grieg : Tavasszal, Papilion, Rákóczi kora. A páratlanul tiszta intonáció, mélyreható értelmező erő és a káprázatos technika lebilincselte a közönséget, mely zajos tapsokkal méltányolta a művészi játékot s minden szám után meleg ovációban részesítette a kiváló zongoristát. A műsor egyes számai között a kör dalárdája énekelt Hiller Gyula újvárosi kántor szakavatott vezetése alatt. Szabó Géza ügyvezető elnök zárszava után, melyben a püspök ide fáradozását és atyai jóságát köszönte meg, az ünnepély a szózat elének - lésével véget ért, kitörölhetetlen nyomokat hagyván a jelenlevők lelkén. Este negyed 9 órakor a körben 120 terítékű közvacsorát rendeztek, melyen az első felköszöntőt a püspök mondotta a pápára és a királyra, Isten áldását kérvén a kör vezetőire és tagjaira. Az állva meghallgatott beszéd után dr. Fent Ferenc mondott lelkes felköszöntőt a püspökre, akit még Haller István, Frey János, Szuliman György és Horváth Ignác köszöntötték fel; Pártos Zsigmond esperes Zichy Nándor grófot, majd Frey Jánost és Szuliman Györgyöt, Szabó Géza Apponyi Géza gróf, főispánt, Romaisz Ferenc c. kanonok a kát. kör vezetőit és tagjait, Haugh Béla Szabó Gézát, ez Haller Istvánt majd, Hiller Gyulát a dalárda í karmesterét, végül Éber Géza dr. Hangéi lg- ! nác vármegyei tiszti főorvost éltette. Vacsora után Éber Géza fekedi plébános, a közönség felkérésének engedve, egy Liszt-rapszodiát és néhány magyar dalt játszott el, amit a jelenvoltak szűnni nem akaró tapssal honoráltak. Petőfi ,.Erzsikéje“ Holnap lesz két hete, hogy nagy ünnepséggel avatták fel a Petőfi-házat Budapesten. Utólag a házavatás egy szép epizódjáról értesülünk. A nagyszabású országos ünnepségen részt vett vármegyénkből két köztiszteletben álló matróna is és pedig özv. Halassy Károlyné, szül. Sass Zsófia és özv. Török Józseíné, szül. Sass Erzsébet, akik közül az előbbi úrnő életének 85 ik, az utóbbi pedig 84-ik évét tapossa. Mindkettőjüket özv. Sass Istvánná úrnő, dr. Sass István volt vármegyei főorvosnak, Petőfi gyermekkori barátjának özvegye vitte fel Buda pestre, hogy mint élő tanúi Petőfi nagy szellemének, ők is ott legyenek a fényes ünnepségen. Egyszer majd egy hosszabb közleményben elmondjuk Petőfinek a boijádi Sass-családdal való benső, meghitt viszonyát, most csak annyit említünk meg, hogy a két agg urinő feltűnő ünneplés tárgya volt Budapesten. A legelőkelőbb irók, tudósok vették őket körül, sőt Apponyi Albert közoktatásügyi miniszter is bemutattattamagát nekik nejével együtt. Ozv. Halassy Károlyné, szül. Sass Zsófiához irta ugyanis Petőfi az „S. Z. kisasszony emlékkönyvébeu cimü verset, özv. Török Józsefné, szül. Sass Erzsébet pedig Petőfinek az az Erzsikéje, akiről „A négy ökrös szekér“ cimü gyönyörű verse szól. Az előbbi költemény kéziratát csak nemrég ajándékozta özv. Halassy Károlyné a Pelő/i-háznak. A négy ökrös szekér cimü vers érdekes körülmények között született. Téves Kéry Gyulának az a közlése, mintha az „úri társaság“ tagjai négy ökrös szekéren mentek volna „tánc- mulatságra.“ A dolog úgy történt; hogy Petőfi harmadmagával egy szombati este — átsétált Uzdra, Pesthy János földbirtokoshoz s ott maradt esti 9—10 óráig. A mikor haza akartak indulni, Sass Istvánnak eszébe jutott édes anyja üzenete, ki azt üzente a Pesthy Jánoséknál időző Sass Erzsikének, ki Sass István testvére volt, hogy Petőfiékkel ő is menjen haza Borjádra. Űzd, Borjádhoz még is egy jó félóra, hogy menjen tehát haza a 17 éves Erzsiké — gyalog ? Ezen tanakodtak, amikor előállt Pesthy János s félig tréfásan megjegyezte, hogy hát nem is kell gyalog mennie, éppen most indulnak az — ökrös szekerek. Pesthy János uram ugyanis egy kicsit elkésett a „betakarodással“ s mivel a Sass-család már végzett Borjádon, kölcsönbe adta az ökör fogatokat. Bravó! Kiütött Petőfi, kinek nagyon megtetszett a bizarr ötlet — igy aztán csakugyan felültek a négy ökrös szekérre s megszületett a gyönyörű költemény. Ezt az érdekes epizódot özv. Török Józsefné úrnő többeknek elbeszélte a házavatási ünnepségen. De főleg Jászai Marira volt nagy hatással, úgy hogy a nagy művésznő még az nap kocsira ült s meglátogatta Petőfi »Erzsiké- jét« öccsénél, dr. Sass Istvánnál, a Rudas-fürdő igazgató-főorvosánál, ahol szállva volt s hálából egy óráig Petőfi-verseket szavalt neki. Itt egy — indiszkrét, de érdekes kérdést is intézett Jászai özv. Töreknéhez t. i.: „Mondja el, hogy sötétben, vagy pedig világoson csókolta-e meg őt Petőfi.“ „Hát persze, hogy világoson“ — válaszolt a bámulatos élénk és üde szellemi erőben levő özv. Török Józsefné. Az pedig úgy történt, hogy aludni készült a társaság. Petőfi búcsúzott s odahajolt Sass Erzsikéhez, ki akkor már félig meny asszony volt, hogy valamit súg neki s — megcsókolta. A fiatal 17 éves leány iszonyú zavarba jött s e zavarában csak annyit mondott, hogy hiszen : nem súgott semmit. — Ne csodálja Erzsiké, hisz olyan mélyről jött a hang, hogy amire felért — elhalt. Ez volt Petőfi válasza. A fiatal menyasszonyjelölt egész éjjel sirt a csók — vagy talán a szavak mély értelme felett. S még most is könybe lábbad két élénk tüzü, jóságos tekintetű szeme, amikor ezt a ked vés epizódot elmeséli ... B. HÍREK. — Személyi hir. Apponyi Géza gróf, vbtt. fő’spán, múlt szombatou Zichy Gyula gróf megyéspüspök itt tartózkodása idejére Szekszardra érkezett. Itt résztvett a püspök tiszteletére rendezett üonepélyen, vasárnap pedig a főpásztor tiszteletére ebédet adott. — Kinevezés. Az igazságügyi miniszter Ujlaky Péter tenkei járásbirósági dijnokot, iga zolványos altisztet, a szekszárdi kir. járásbírósághoz írnokká nevezte ki. — Gyászmise. Apponyi Géza gróf, vbtt. főispán, f. hó 15 én reggel gyászmisét mondatott a szekszárd—belvárosi r. k. templomban édesanyja -lelkiüdvéért s azon maga is résztvett. — Vármegyénk a Kossuth-mauzoleum átadási Ünnepén A Kossuth-mauzoleum átadási ünnepélyére Budapest város polgármestere táviratilag hivta meg a vármegyét. Az ünnepély folyó hó 25-én d. e. fél 12 órakor lesz. — Uj honpolgár. Sedlacek György tolnai lakost a belügyminiszteri honosította. Egyházi kitüntetés, ófelsége a király dr. Fent Ferenc szentszéki tanácsos, szekszárd- belvárosi plébánosnak a Boldogaágos Szűz Máriáról nevezett jászti címzetes apátságát adomáoyozta. Ez a kitüntetés bizonyára az egész egyházmegye ben örömteljes fogadtatásra talál, de a legigazabb örömöt mégis Szekszárdon okozta, ahol a kitüntetett plébánost igaz tisztelet és hiveinek őszinte szeretete övezi. — Tanácsbiró ó« főjegyző választás. A tolnai ref. egyházmegye az Eötvös Károly lemondásával megüresedett világi tanácsbirói és a Széky Géza lemondásával megüresedett egyházi főjegyzői állást most töltötte be s az egyes presby- teriumok által beadott szavazatokat a Kátai Endre esperes elnöklése alatt Tantó János kajdacsi lelkész, Jó Dömötör Károly földbirtokos és Takács Gyula főjegyzőből álló szavazatbontó küldöttségf.hó 16-án bontotta fel. A világi tanácsbirói állásra összesen 21 egyház szavazott s Szondy István szekszárdi gyógyszerész, egyházmegyei főjegyző választatott meg 19 szavazattal, tehát impozáns többséggel, mig egyházi főjegyző az ezen állásra beadott 23 szavazatból 22 szavazattal, (mert Alsónyék természetesen nem szavazhatott saját lelkészére,) tehát egyhangú választással, ami ily esetben olyan nagy ritkaság, Szabó Károly alsónyéki lelkész, egyházmegyei egyházi aljegyző lett. Az egyházi ügyekkel foglakozók körében mindkét választás igazi örömet kelt. Szondy István, mint aljegyző s utóbb, mint főjegyző idestova 25 évet tölt el egyháza szolgálatában, mig Szabó Károly kevesebb szolgálati idővel, de nem kevesebb ügybuzgalommal s alapos tudással szolgált reá a ref. egyházmegye most megnyilvánult őszinte bizalmára. E választás folytán Szondy István tanácsbiró beadta főjegyzői állásáról való lemondását az esperesnek,ki úgy erre az állásra, valamint a Szabó Károly megválasztásával megürült aljegyzői állásra is szavazást fog elrendelni. A szavazatokat 1910. január 15-re kell beadni. — Erzsébet nap Erzsébet királyué névünnepe alkalmával a szekszárdi belvárosi templomban dr. Fent Ferenc apátplébános segédlettel gyászmisét mondott, melyen a városbeli tanintézetek növendékei vettek részt. — Kiküldetés dohánybeváltáshoz. A m. kir. dohányjövedéki központi igazgatóság Krautsak József nyug. p. ü. számtanácsost 1910 január 3-tól 1910 fébruár 10-ig Jászkisérre küldte ki a dohány beváltáshoz pénztárnoknak. — Nunkovich Ferenc nyugdijának beszüntetése. Simontsits Elemér, Tolnavármegye alis pánja Nunkovich Ferenc nyug. főszolgabíró nyugdiját 1908 febr. 28 tói ideiglenesen beszüntette, mivel 1908-ban 1400, 1909-ben pedig 1680 korona nyugdiját máig sem vette fel. — Adminisztrátori kinevezések. A pécsi megyéspüspök a sióagárdi plébánia vezetésére Szabó Dezső pécsbelvárosi káplánt nevezte ki adminisztrátorrá, ki a közeli napokban már el- hagyja Pécs városát, ahol sok éven át működött a belváros közönségének szeretetteljes elismerése mellett. A községi polgári leányiskolának 9 éven át volt hitoktatója. Kovács József, Lováazhetény plébánosa, betegség miatt nyugalomba vonult. A püspök Koch Gyula szekszárdi káplánt nevezte ki Lovászhe- tényre adminisztrátornak, mig Szekszárdra Kun Lajos bükkösdi káplánt, ennek helyére Bük- I kösdre pedig Cséplő István kővágószőllősi káplánt disponálta. — Községi Vátasztás. Cikón, a lemondott Guttyán Rezső pénztáros helyébe Hahn József , választatott meg. — Láttamozott alapszabályok. A bonyhádi protestáns olvasókör alapszabályait a m. kir. belügyminiszter láttamozta. — Elismerés egy távozó óvónőnek. Duna- földvár nagyközség képviselőtestüle Papp Gizella volt dunaíoldvári községi óvónőt állami óvónővé Patóházára történt kinevezése, illetve áthelyezése alkalmával egyhangúlag hozott határozattal örömmel üdvözölte ugyan, de egyidejűleg mély sajnálatának adott kifejezést, hogy a fáradhatatlan és érdemekben gaadag óvónőtől e kinevezés által Dunaföldvár község megfosztva lett. Érdemeit a községi képviselőtestület f. hó 16-iki gyűlésen jegyzőkönyvileg is megörökítette s erről Papp Gizella állami óvónőt jegyzőkönyvi kivonaton értesítette. Alig néhány évi működése alatt Papp Gizella a gyermeknevelés terén valóságos csodákat miveit. Végtelenül kedves és sikerült volt óvodájával történt minden fellépése s a közönség elismeréssel adózott a kedves jelenetekért, melyeket
