Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-09 / 41. szám
2 KÖZÉRDEK 1909 október 9 ' Nem inte’met akartam írni Tolnavármegye községeihez, hanem kérelmet, az árvák érdekében s hiszem s higyjük mindnyájan, hogy a kis emlékeztetőnek meg lesz a kívánt eredménye. Várbonyl Imre. A kövezetvám. A várossá léteinek elengedhetetlen feltétele az utaknak olyan állapotba való helyezese, hogy azok nemcsak a kereskedelem, ipar és mező- gazdaság érdekében a forgalom minél könnyebb lebonyolítására alkalmasak, hanem hogy a városi követelményeknek megfelelően a közegészségügy és köztisztaság érdekében állandóan és könnyen tisztán tarthatók is legyenek. Szekszárd város kepviselőtestíilete belátva, hogy kövezetlen utait, amelyek a legjámboiabb eső után is sártengerre válnak, a saját erejéből kikövezni nem tudja, még 1907. évi február hó 9-én tartott közeyülésén elhatározta, hogy a törvény által megengedett eszköz, a vámszedés igénybevételével epiti ki úthálózatát. Igaz, hogy a város szerény anyagi viszonyaihoz képest a vámjövedelem nélkül is kövezett ki már egyes utcákat. De nagyon jól tudjuk, hogy az ezzel felmerült kiadások mennyire megterhelték a város háztartását s dacára ezeknek az áldozatoknak, mégis mily lassan, sőt kínosan fejlődött a kövezett úthálózat bővítése. Ha a 80%-os pótadóval küzködő városi háztartás, illetve költségvetés keretében akarnánk utcáink kövezetét kiépíteni, mathuzsáUmi kort kellene érni annak, aki Szekszárd kikövezett utcáin akarna járni es a város közönségének tekintélyes része, amely a kiépített utak létesítési költségeit viselte, joggal állhatna elő szemrehányásokkal, hogy igen sok utcán mégis tengelyig érő sárban kénytelen járni. Elismerjük, hogy a vám maga nem modern és nem kedves intézmény. Idegen forgalmunkat azért tőle mégsem féltjük, mert a vámdijjal szemben mindenkinek, aki hozzánk jönni fog, meglesz az az előnye, hogy jó utón fog járhatni, más részt más városok példái igazolják, hogy a közönség a vámot is, mint sok egyebet elfogadja és magát útjaiban ezáltal nem akadályoztatja. A városnak fentebb említett határozaton alapuló kérvényét a kereskedelemügyi miniszter pótlásra visszaadta s a város képviselőtestülete a Szabó János városi mérnök által elkészített uj munkálatot a f. hó 6-án tartott gyűlésén tárgyalta. A vámtárgy keretében felvett úthálózat fentartása évi 7236 koronába kerül, mig az úthálózat beépítése 239.976 koronába, melynek anyag ez óriási teremben kifejtett, az e'őadás páratlanul szép volt és nagy hatást tett mindenkire. Majd a filharmonikusok a Nibelungok gyűrűjéből vett négy élőképben játszották el a kisérő zenét zajos tetszés mellett. A germán nemzeti öntudat és büszkeség azonban e rész utolsó számában csúcsosodott ki, melyben a germánok lándzsa-táncát lejtette el nyolc hölgy és férfi az ősi teutonok jelmezében. A szőke és vörös parókás szilfid nők lenge fehér ruhájukban egesz légies alakoknak festettek és az ember szinte csodálta, hogy elbírta gyenge karjuk a pajzsot és a lándzsát és sajnáltam szegényeket, hogy e vad és marcona harcosokkal kénytelenek táncolni, dobogni, pajzsaikat összeütni és lándzsáikkal megütközni. Valami sima, lágy boszton zenére termettek inkább ezek a hölgyek, ámde a kemény harcosokkal vitézül elejtették táncukat. A végén előállott egy harcos, sisakján két sasszárny, a mellén vért, kezében kivont szablya és elszavalt egy ódat a régi germán harci dicsőségről. Érdekes volt ez az óda, melynek tartalma nagyjából az volt, hogy a németek egyedül állanak a világon, barátjuk nincsen, csak az erejük és a kardjuk az övéké, amelyre támaszkodnak. De küldött Wotan egy vezért a Hohen- zoller házból, aki diadalra viszi nemzetét. Esküt tesznek a németek, hogy e vezért követik, hogy birodalmukban ölelkezzék kelet és nyugat. Wotan 1 A szavaló kissé jól táplált ur a hangját iu'becsülte és kardjának villogtatása fejezte ki jobban ez érzéseket, melyeket kelteni akart. No de p siker természetesen teljes lett, ötezer torok hocholt ötezer kupa csörrent össze a végén, krv tudnak lelkesülni a németek a régi dicsőségért múltjukért és főleg nemzeti fejedelmükért, évi annuitása, 30 évre, 16789 korona. A fenntartási és befektetési összeg a 23981 koronában előirányzott vámbevételekből nyer fedezetet. A vámszedési jogot a város 30 évre kérte és a vámtárgyat az engedélyezéstől számított két év alatt fogja kiépíteni. Azoknak az utcáknak a kövezetét, amelyek a vámtárgy keretébe felvehetők nem voltak, a város által az állami ut átkelési szakaszának fentartásához fizetett és a kövezet\ám folytán felszabaduló hozzájárulási összegből fogja a város kiépíteni. Ez évenként 1974 koronát tesz, amely összeg 30 évre amortizálva 28 200 korona tőkének felel meg, mig a kövezetlen utcák többi részét a város a városi költségelőirányzat terhére fogja kiépíteni. Dacára tehát a kövezetvám évi 23981 korona bevételének, az utcai úthálózat teljes kiépítéséhez a városnak még külön is hozzá kell járulnia A város összes utcáinak kikövezése 447.526 koronába kerülne, amelyből 239.976 korona a kövezetvámból nyer fedezetet. Ha a város az összes kövezést a saját erejéből akarná végeztetni, figyelembe véve a befektetést és fenntartást, évi 38693 koronát kellene 30 éven keresztül adóban kivetni, amely összeg a városi adót 27.6 °/o-al emelné. Ily magas községi adóemelkedést pedig a város nem bírna el, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy még igen sok közegészségügyi és kulturális kérdést kell megoldani. Az egyetlen elfogadható mód tehát a kövezési költségek fedezéséről akként gondoskodni, hogy a kövezet létesítéséhez és fenntartásához azok is hozzá járuljanak, akik a jókarbantartott utat használják. VÁRMEGYE. Nyugdljválasztmányi ülés. A községjegyzői nyugdíjalapra felügyelő választmány folyó hó 13-án, délután 3 órakor, a vármegyeház kistermében, Simontsits Elemér alispán elnöklete alatt választmányi ülést tart a következő tárgysorozattal : 1. Özv. Angyalffy Imréné özv. nyugdijának megállapítása. 2. Özv. Zabján Jozsefné özvegyi nyugdijának megállapítása. 3. Kiskorú Henics Irén nevelési járulékának megallapitása. 4. Vastagh Ferenc dunaföldvári községi írnok felemelt fizetésének beszámítása. 5. Klimes Antal hőgyészi főjegyző személyi pótlékának beszámítása. 6. Steib József zombai segédjegyző a kirótt utánfizetések teljesítésére halasztást kér. 7. Abbay György dunaföldvári községi írnok a kirótt utánfizetések teljesítésére halasztást kér. 8. Linka Károly volt faddi jegyző befizetett nyugdijjárulékát visszaadatni kéri. 9. Elhalt Stokinger János volt kocsolai jegyző nyugdijjárulékának rendezése. 10. Horváth János^domb-óvári községi Írnok nősülése. 11. Egyéb beérkező tárgyak. ki felkelti bennük a nemzeti becsvágyat és a német impérium nagy gondolatát, mely minden német szivét dobogtatja. Egy frakkos ur felolvasta a császár üdvözlő táviratát, mely a kabinetirodából érkezett (a császár este 10 órakor utazott el Münchenből) és a vad harcosok kara rázendített a császárt éltető rövid dalra, mit zugo éljenzés követett így lelkesül a német, még ha bajor is. A szomszédom, aki kereskedő ember lehetett, nem sajnált tőlem egy politikai szójátékot, ami németül persze jobban hangzott: Münchenben a német császár tett látogatást, nem pedig Németország császára. A filharmonikúsok a programm utolsó számaként Kéler Béla szép keringőjét (Am schönen Rhein) játszották el és tizenkét órakor indult haza a kisebb népvándorlás. München vasárnapi képe roppant élénk most. Az »októberi ünnep« is elkezdődött és délután valóságos emberáradatok hömpölyögtek a Festwiese felé, hol legkevesebb 100.000 em bér tolongott. Kilenc órakor zenés mise van a Frauenkirche-ben minden vasárnap s a gyönyörű zenét én se akartam elszalasztani. A mostani pápa egy rendeletet adott j<i a zenés misékről, ebben azonban a legtöbb egyházfő nem értett vele egyet s a rendeletet nem hirdette ki. így a zenés misék ntm szűntek meg. A müncheni élet ragyogó pompájában a déli órákban fejük ki. A remek gótikus városháza udvarán naponta katonazene van, itt megjelennek a müncheni szépek, kik korántsem öltöznek oly sok ízléssel, mint a bécsiek, — de azért igy is szépek. A városházától nem messze, a Hofbräuhaus szintén tömve van emberekkel; sok ezer VÁROSI ÉLET. Városi közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete folyó hó 6-án dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a város fejlődését illető fontos ügyek kerültek tárgyalásra és a melyen a következő határozatokat hozták : 1. A jegyzőkönyv hitelesítésére felkérettek Békés Mihály és Leicht Lajos. 2. A városi rendőrség szervezéséről szóló szabályrendelet jóváhagyását tudomásul vették. 3. A vármegye közúti alapja terhére 20 06ö korona 57 fillér költséggel megépítendő második vasúti hozzájáró ut fentartásat a képviselőtestület elvállalta és a vármegye alispánjának a város közgazdasági érdekei iránt tanúsított érdeklődéséért köszönetét szavaztak. 4. A közvilágítás kibővítése tárgyában a tanács által felállítani határozott lámpák 5960 korona köllségét megszavazták. Izzólámpát felállítanak (az ivlámpák helyet múlt számunkban már közöltük) : a Bor-utcában 2, a Kadarka-utcában 3, a Kossuth Lajos-utcában 1, a Duna-utcában 3, a Városmajor-utcában 1, a második vasúti hozzájárón 2, az Indóház-, Csonka- és Major-utcában 1—1, a tisztviselőtelepen 4, a Bartinából nyíló Csonkaközbe, a Bödő-közbe, a Bálint-hid fölé 1 — 1, a sétakertbe kettőt. 5. A főgimnázium mellé emelendő internátus létesítése tárgyában elhatározták, hogy az évi 10.000 korona fentartási járulék elengedése esetén az internátust a város megépíti. Az internátus helyéül a főgimnázium mellett fekvő kis vásárteret jelölték ki s megbízták a polgármestert, hogy a teleknek a közalapítványi uradalomtól való megvásárlása tárgyában a szükséges lépéseket tegye meg. 6. A Szekszárd Szálló nagyterme tűzveszélyességének megszüntetése érdekében több intézkedést tettek s ezek alapján dr. Leopold Kornél, dr. Eri Márton, Pirnitzer Antal és Tóth Gyula hozzászólása után felkérték a vármegye alispánját, hogy a terem használatát engedje meg. Minthogy pedig a terem színházi célokra egyáltalán nem alkalmas, elhatározták, hogy város színházat létesít s e célra államsegélyt kér. Egyben pedig megbízták a mérnöki hivatalt, hogy a nagyteremnek színházi célokra való alkalmassá tételére készítsen tervet és költségvetést, hogy amennyiben a színházra államsegélyt nem kapnánk, az átalakítás mielőbb keresztülvihető legyen. 7. A kövezetvám kérdése nagyobb vitát keltett. Leicht Lajos, dr. Müller Ferenc, Leopold Sándor ellenzik a kövezetvám behozatalát, mert szerintük a kövezetvám' az idegen forgalomra károsan hat. Török Béla, dr. Éri Márton, Szabó János a kövezetvámot, melynek kérdését a képviselőtestület különben is már jogerősen elhatározta, szükségesnek jelentik ki, mert e nélkül a város utcáinak feltétlenül szükember issza ott a sört a literes kupából Roppant érdekes látvány ez; ur és szolga együtt, egymás mellett iszik, a legteljesebb a demokrácia, amit valaha láttam. Az udvaron sörös hordók állanak, ezek az asztalok, ahova leteszik a kupákat; mellette állanak az emberek százával. Mikor arra mentem, egy automobil állott meg, kiszállt belőle négy ur, ötödik a soffőr és bementek sörözni. Nem megkapó kép ez ? Két órakor pedig megindul a népvándorlás a Festwiese felé, hol a sátorok és bódék százai emelkednek, köztük persze a különféle sörfőzők óriási, több ezer embert befogadó alkotmányai. Három órakor van az ügető verseny. A verseny kezdetét öt lovas herold jelezi, kik trombitákon indulót fújnak és középkori Teli Vilmosra emlékeztető jelmezeikben nyitják meg a festői menetet. Mögöttük vagy kétszáz apród megy hosszú kettes sorban, szintén középkori jelmezben, mindegyikük zászlót visz, mindegyik más öltözetben. A két első győztes a díjon kívül díszes zászlót is kap jutalmul. Aztán elővágtatnak a fogatok ; öt versenyzett és a logika örök törvényei szer nt az egyik első lett, szép, erős négy éves pejménne’. A verseny után a százezernyi nép a sátrak közé indult, helyesebben tipegett, mert lépni az óriási tömegben nem lehet- A száz és száz sátorban mindegyik árus kiáltja portékáját Nekem egy sátor ragadta meg figyelmemet, mely ezt a büszke feliratot viselte: Hoch und piekfeine ungarische Hühnen- Braterei am Spiess, Michael Kling. Az ármá- nyos nyársszerkezeten vagy 10 — 12 csirke forgott és pirult. A kolbászsütők bizonyára nagyobb forgalmat csináltak, mert itt ez a népszerű eledel. Este későig nagy az élénkség. Az autó-
