Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1909-09-25 / 39. szám
4 KÖZÉRDEK 1909 szeptember 25 — Vitriol dráma. Egy kedvesétől elhagyott leányt szörnyű cselekedetre ragadott Szekszárdon a megcsalt nő bosszuszomja. Németh Mária bácskai leány megtudta, hogy Bajnóczi Gábor : épitő vállalati munkavezető, őt és gyermekét elhagyva, Szekszárdon megnősülni szándékozik. Hogy volt kedvesét ebben megakadályozza, eljött utána Szekszárdra s itt szolgálatba állt, a jegyeseket folyton fenyegette, hogy esküvőjüket megfogja akadályozni. Ezt ugyan nem tudta megtenni, mert az esküvő f. hó 20 án délután végbe ment, de mikor a menet a templomból haza hajtatott, a Duna utcában, az első kocsiban ülő Bajnóczi észre vette a leányt, aki a kezében üveget szorongatott. Nehogy a leány a fiatal asszonyban tehessen kárt, Bajnóczi kiugrott a kocsiból s rávetette magát a leányra, aki ekkor a kezében tartott üvegben levő vitriolt a férfi arcába öntötte. A maró folyadék Bajnóczi fél arcát és nyakát rettenetesen üsszeégette. A leány önként jelentkezett a rendőrségen, ahol, minthogy Bajnóczi sérülése súlyos, letartóztatták. — Az uj bor hatása. Sióagárdon már megkezdődött a szüret s ezzel kapcsolatosan — régi szokáshoz — híven a verekedés is. Sági János leánya e hó 22-én a déli órákban edényeket vitt a szüneteléshez, a zombai hegyen levő szőlőjükbe. Szomszédjuk, Sági István présháza előtt elhaladva, ez rászólt, hogy köszönjön neki, mert különben meglövi s puskájáért tanyája felé futott, a leány azonban ijedtében edényeit vissza hagyva haza menekült s szüleinek a vele történteket elmondta, kik erre az edényeket visszaszerzendő, kimentek a szőlőbe. Sági István őket észrevéve, fejszével kezében hozzájuk rohatnt Sági Jánost agyba főbe verte, úgy hogy az életveszélyes sérüléseket szenvedett. A sértettet Markovich Jenő kir. trvszéki vizsgálóbiró és Boda Géza kir. trvszéki jegyző eskü alatt csütörtökön délután hallgatta ki. Szőlészeti tanulmánykirándulás Lengyelbei Apponyi Sándor gróf, aranygyapjas főkamarás mester lengyeli birtokán egy 80 holdas szőlővel kapcsolatban, mintaszerű a pincekezelés is. Maga a pince villannyal villágitott, felszerelve a motor erővel hajtott legmodernebb gépekkel. E pompás felszerelés s általában a szüretelő gépek megtekintésére Nits István, borászati és szőlészeti központi felügyelő vezetésével hétfőn nagyobb társaság rándul ki Szekszárdról Lengyelbe, hol az uradalmi tisztikar be fogja mutatni a különféle gépek miként való működését. — Unghváry József szőlőtelepén és gyümölcsfaiskolájában Cegléd (Pestmegye) ez év őszén nagyobb mennyiségű (300—350.000 darab) nemes gyümölcsfa-csemete kerül eladásra. 1—5 éves példányokban a következőkből: körte, alma, szilva, őszibarack, kajszinbarack, cseresznye, meggy, eper, savanyu szeder, birs, lasponya, mandula, dió, füge, köszméte, ribizke, málna, földi eper, ezenfelül szomorú alma, szomorú eper, pyramis eper, gömb-akác, pyramis-akác, stb. csemeték. Ezek árai erősségük szerint 5—30, igen erősek 40—50 kr. Ugyancsak igen nagy mennyiségben kaphatók 1—3 éves magcsemeték ; ezek árai erősségük szerint 100 d-rb 80 kr.-tól 1 frt 80 kr.-Ig, 1000 drb 7 írttól 17 írtig Gleditschia triacanthos és akác, áthathatlan sövény készítésére igen alkalmas 1—3 évesek igen nagy készlet. Ennek ára 1000 drb 1 frt 50 kr.-tól 5 írtig. Sorfának használható akác 200—220 cm. magas 1 drb 20 kr., 100 drb 18 frt, 1000 drb 170 frt. Háromszor permetezett, szokványminő- ségü bor- és csemegeszőlővessző, teljesen beérett, sima, 1000 drb 4 írttól 7 írtig, gyökeres 20 frt- tól 25 írtig. Tessék árjegyzéket kérni. A mi cigányunk. Irta: Brunner András. . A mienknek mondhatjuk teljes joggal, hozzánk tartozik, mint akármelyik községi polgár, j Itt született, itt nevelkedett, itt lakik saját há- j zában. Van családja, lova, kocsija. De nincs földje, nem dolgozik, adót nem fizet, templomba j nem jár. Ott díszeleg a háza a faluvégen s csak j abban különbözik más szegény ember házától, ! hogy nem áll a sorban, nincsen kéménye s fe- j dele két végén nyitva van szabad betekintést engedve a padlásra bárkinek s szabad utat hagyva j a jó erdei levegőnek, no meg a szélnek is. De ! azért bent meleg van, vígan füstöl a tűz meg a pipa. Nyáron a ház előtt sátrat vernek, valószínűleg azért, mivel kevés bent a hely a nagyszámú családnak, de lehet hogy azért, mivel természete a cigánynak sátor alatt lakni s igy habár í helyhez kötve, mégis ősi módon töltheti az unalmas napokat. Készemről szó nem fér az öreg Miska bácsi becsületéhez. Már dolgozott is nekem tüze, ka lapácsa és kézi fujtatója segítségével s annak dacára, hogy a munkabér nem volt előre megszabva, nagyon megelégedett a kész dologért felkínált díjjal, amit nem lehetne minden mesteremberről elmondani. TulajdoLképen sajnálnám, ahogy itt látom a községháza előtt a kocsiderékban feküdni, jobb keze egy deli férti családtagja balkezéhez láncolva, ha nem látnám arcán, hogy ez egváltalán ne képezze sajnálkozásom tárgyát. Olyan hidegvérrel, olyan nyugodtan fekszik ott, mintha őneki volna legkisebb köze az egész dologhoz. Rá sem hallgat családtagjára, ki értelmes arckifejezéssel beszél a kocsin ülő csendőrnek, hogy milyen bitang az a Jancsi cigány. Sohse gondolta volna. Az öreg legfeljebb a pálinkásüveget keresve néz föl egyszer-másszor, melyet a fiatal férfi tart kezében s jókat huzva belőle átadja az öregnek. Nagyon megszokhatta a Miska bácsi ezt a dolgot, hogy ily nyugodtan néz az indulás elé. Persze, hogy hányszor történt már meg ez vele, ő tudja legkevésbé. Annyira megszokta, mint a verést. S hogy utóbbiban része volt már nem egyszer, mutatja görbe dereka, csámpás lába. Ilyen testtel inár lopni sem lehet s tán épp ezért néz oly nyugodtan sorsa elé. Készen vannak az indulásra, de a csendőrök megengedik, hogy bevárják az asszonyokat, kik újabb pálinkával telt üveget hoznak a kocsmából. Az egyik asszony kérdésére azt válaszolja a fiatalabb térti: — Lovat lopott a Jancsi a télen: azt mondják, hogy én is tudok róla, azért visznek el. Az asszony pedig azt mondja, hogy még ma Dombóváron lesz. Azt gondolta ugyanis, hogy oda viszik őket. De a csendőrök azt mondják, hogy Dombóvárra nem mennek. A pálinka kiivására már nem lévén elég ideje, a fiatal cigány dolmánya zsebjébe dugja az üveget, mondván az asszonynak : — Mondd meg a kocsmárosnak, hogy én vittem el, a Gyula, majd visszahozom. Ezzel is bizonyítván, hogy van még becsület s hogy a jelenlegi dologban ártatlan, hamar reméli visszatérését. Ezzel megindult a kocsi, valószínűleg a szomszéd helységbe, ott is van háztulajdonos cigány, akit a Miska bácsi jól ismer. Sok elintézett és elintézetlen ügyük volt máé egymással és sokszor megtette ő már ezt az utat kocsin és gyalog, épei és nappal, kísérettel és kiséret nélkül. De visszatért mindig hozzánk, szülő- és lakóhelyét mindig megbecsülvén. Mondom, részemről nem tapasztaltam semmit, ami foltot ejtene becsületén, de mások, akik régóta ismerik, beszélnek eleget. Egyszer a faluban eltűnt egy lószerszám. Hol keresték volna a csendőrök másutt, mint Miska báesiéknál. Csakhogy nem találták meg. Hiszen nem azért tűnt az el, hogy mindjárt meg is lehessen találni, A bűnbak persze Miska cigány volt. Megkötözték tehát és az ismeretes módszer szerint vallatták. Miska azonban sehogy' sem vallott a csendőrök kedvére. Elvitték tehát a szomszéd helységbe, úgy éppen, mint az előbb. Mert a csendőrök is ismerik a két cigánycsalád egymásiránti rokonszenvét. Mondja meg tehát a szomszédbeli cigány. De ez még kevesebbet tudott a lószerszám rej- J télyes utrakeléséről. Végre a mi Miska bácsink, hihetőleg nem a legkedvesebb cirógatásokra, megmondta, hogy ebben és ebben a pincében, a jobb oldali középső hordóban megtalálják a szerszámot. Könnyű volt kivenni a hordó fenekét s j a szerszám — nem Isten, de Miska bácsi csodá- 1 jára — bent hüsölt a hordóban. Mikor már vége volt az egész históriának, kérdezték az öregtől, minek engedte magát any- nyit nógatni, biztattatni, elkerülhette volna a csendőri „gyöngéd“ kapacitálást is, egyátalán, miért hagyta, hogy szégyenszemre a szomszéd faluba kisérjék, mikor szép szerével odahaza is megmondhatta volna az igazat ? — Miért, miért V hát csak azért, — felelt a cigány nagy önérzettel: mert, instalom alássan tudom mi a becsület! — Tudod mi a — becsület? — Na igen, csókolom a kezsit, mert hát nem akartam odahaza szigyent hozni a saját köz- sigemre! — „Ilyen“ becsületes ember a mi Miska cigányunk ! TUDOMÁNY, IRODALOM. JÓ Pajtás. Sebők Zsigmond és Benedek Elek uj képes gyermeklapjának első száma, melyet mindenfelé nagy érdeklődéssel vártak, most megjelent s úgy' tartalmának bőségével, mint kiállításának szépségével még az ugyancsak felcsigázott várakozásokat is fölülmúlja. Kedves ötletes cimképe hamar ismertté fog válni minden gyermekes családban. Az első köszöntő s^ót nagv- nevü ősz költőnk, Lévay7 József mondja égy szép versében a gyermekekhez. A szerkesztőség pro- grammja egy minden tekintetben elsőrendű gver- meklap perspektíváját nyitja meg. Rákosi Viktor kedves, vidám történetet mond el, Sebők Zsigmond három cikket is irt: Dürmügő Dömötör cimmel folytatja hires Mackó történeteit, tréfás sport-cikket is ad és a magyar gyermekeknek példaképül állítja Zrínyi a költő gyermekkorát. .Molnár Ferenc pompás bohózatot irt, amelvet a gyermekek nemcsak mulatsággal olvasnak, hanem el is játszhatnak. Benedek Elek magyaros izii. nemes lendületű regény közlését kezdi meg. Verset Lipcsey Adám és Lampérth Géza írtak, Schöpfiin Aladár pedig a gyermekeknek kedves formában cikket irt a repülőgépekről. A sport rovatban Mannó Miltiadesz, a hires sportsman mond el érdekes dolgokat. Érdekes rejtvények egészitik ki a szám tartalmát és bizonyára nagy hatást fognak tenni azok a szokatlanul értékes és nagyszámú dijak, melyek a rejtvények megfejtőinek számára vannak kitűzve. Harminc dij van : Az első a Magyar remekírók 55 kötetes gyűjteménye 220 korona értékben, második dij Benedek Elek Kis Könyvtárának teljes gyűjteménye 60,korona értékben. Nagyon szépek az illusztrációk: egy bájos önálló kép, Túli Ödön müve s ugyané művész nagyszámú szövegillusztrációja. Gazdagságához képest valóban csekély a „Jó Pajtás“ előfizetési ára : egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. Az előfizetési dij a következő címre küldendő: a „.Jó Pajtás“ kiadóhivatala, Franklin-Társulat, Budapest, IV., Egyetem-utca 4. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal bárkinek, a ki kér. | Fekete Hu$ó Szchsznrti, 7—14 krajcáros játékáruk Kaszinó-bazár. Telefon 60. Iskolatáskák es könyvszijak. Nagy vplaszték: .férfi-, női, és gyermekcipőkben, női- és leánykötények, ingek, gallérok, zsebkendők, nyakkendők, J<ézel ők, harisnyák, esőernyők, sét?- botok, ajándék- és dísztárgyak, játékáruk, szappan és illatszerek, kézimunkák, selymek. □ himzőpamutok valamint rövidáruk Q legolcsóbb árban beszerezhetők! Utazó kosarak és bőröndök. S 7 a bőké 11 é ke k. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. TANÜGYI HÍREK. Rovatvezető : Nagy Béla. ' Államsegélyek. Hochsinger Nelli, bouyliádi kongr. izr. tanítónő, korpótlékul 200 korona államsegélyt nyert. — Polgár Ferenc gyulai rk. tanítónak 100, Percnyi Hugó kocsolai rk. tanítónak pedig 1909 január 1-től évi 800 korona álllamsegélyt utalványozott a miniszter. A sióvidéki ág ev. tanítóegyesület közgyűlése. A sióvidéki ág. hitv. ev. tanítóegyesület f. hó 22-én, Bikácson tartotta rendes évi közgyűlését, melyen jelen volt Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő is. Reich Sándor , bikácsi lelkész felemelő imát mondott. Haiszer Henrik paksi tanító, elnök, buzdító beszédben felhívta a tagokat, hogy különösen a nevelésre fektessék a fősulyt, a növendékek az életben csakis igy állhatják meg helyüket úgy a becsület, mint álta-
