Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-23 / 4. szám

4

KÖZÉRDEK

szemben szemtelenül viselkedtek, a magyar fiatalság az olaszokat kiverte a mulatóból. Ebben a dulakodásban Bálint József szakcsi legény egy Getto nevű olaszt agyonlőtt. Az olaszok mindent elkövettek, hogy Bálint a kötél általi haláltól meg ne szabadulhasson, viszont a magyarok is minden követ megmozgattak, hogy Bálint ügye teljes tisztaságában kerüljön az esküdtszék elé. A magyaroknak sikerült H. Hodvard ügyvédet megnyerni az ügynek, akinek gyönyörű védbeszéde után az esküdtszék a halálbüntetéstől elállott és Balint Józsefet 10 évi börtönbüntetéssel sújtotta.

— Uj műszaki tanácsos Lapunk zártakor

értesültünk, Alics Zoltán főmérnök, a szekszárdi államépitészeti hivatal, közkedvelt főnöke, műszaki tanácsossá léptettetett elő. Pár évi itt tartózkodása alatt Alacs Zoltán megyei utaink építése körül oly kiváló érdemeket szerzett, hogy méltán reá szolgált mindannyionk által örömmel látott előléptetésre. —

— Jéggyár Az idén úgy látszik, nagy jégszüksegnek nézünk elébe. A Csörgetég, a honnan máskor a jeget szállítani siokták, nem fagyott be annyira, hogy onnan a város jégszükségletét fedezni lehetett volna, egyesek tehát — többek között a vármegye is, kényszerűségből az alsó temető mellett levő pocsé- tából hordattak jeget, ami tekintve az ott összegyűlni szokott sok fertőző anyagot, nem valami sok szolgálatot fog tenni az általános egészségügynek. Gondos polgármesterünk tehát más utón óhajtja előállítani a város jég- szükségletét. Amint értesülünk — dicséretes buzgalommal jéggyárat akar — a villanyteleppel kapcsolatban, felállítani, s hogy az arra szükséges 35 -ezer koronát előteremtse, utalva a város ipari, kereskedelmi, de legkivált közegészségügyi ércekére (a tuberkulotikus veszedelem terén második helyen vezetünk az országban), kérvényt nyújtott be a kereskedelemügyi miniszterhez, kérve a 20 ezer korona értékű gépfelszerelést. Szekszárd eme nem is kis fontosságú kérelme támogatására, mint máskor, úgy most is Apponyi Géza gróf főispánt kérte fel, ki a nála megszokott előzékenységgel, bizonyára most is sietni fog hathatós szavát felemelni, a mikor egy 15 ezer lakosú város más érdekei mellett az általános köz- egészségügyről van szó.

— Tüzek Szel cszárdon folyó' hó 16-án este 7 órakor meggyűlt Róth Sándornak, a Singer varrógépgyár képviselőjének a szekszárdi Kaszinó épületében levő raktárában egy varró gép szalma burkolata s ettől még néhány gépre átcsapott a tűz, melyet azonban a gyorsan érkezett segítséggel csakhamar elfojtotta*. — Tolnán folyó hó 18-án kigyult Lengyel Ferenc r. k. tanító fáskamrájában a forgács, melytől a szén is csakhamar tüzet fogott. A tüzet, mielőtt nagyobb kárt tett volna, helyhez kötötték.

— Hegyközségi biróválasztás. A paksi hegyközség bíróvá Tenczl János paksi birtokost— választotta meg. A választás iránt igen nagy volt az érdeklődés. Leadatott 4000 szavazat. A szavazatok összeszámlálása 2 napot vett igénybe.

— Milliós hagyomány Iliász Lajos, a dunántúli ev. egyházkerület nemrég elhalt világi felügyelője közel egy millió koronát megérő | lőrintei birtokát az egyházkerületnek hagyományozta

— A Duna Pakson az úgynevezett Felső- révnél a Duna tiszta, ellenben a város alatt mindvégig áll a jég, úgy hogy gyalogszerrel keresztül is lehet rajta menni. A dunai zátonyok- nál a jég megindult és magával 'vitte még az ősz folyamán Pakson gabonával elsülyedt hajót, mit a vízből akkor kiemelni nem tudtak. Árvízre nincs kilátás. A szekszárd—bátai Dunavédgát- társulat legalább nyugodtan várja a jég elmene telét. Hétfőn Wirthl József miniszteri főmérnök ide érkezik, hogy a védekezés terén tett intézke- kedéset felülvizsgálja.

— Sorshúzás a dunafóldv..ri járásban. Dr.

Bernáth Béla szolgabiró elnöklete alatt, e hó 18-án volt Pakson a községház nagytermében a sorshúzás. Sorshúzás után a járási jegyzői kar társasebédre seregied a Büttl-féle vendéglő éttermébe, honnét jó hangulat mellett csak az esti órákban oszlottak el.

— Tolvaj munkás. Zilka János hodrusbá-' nyai születésű, 32 éves nagymányoki bányamunkás több munkástársának ruhaneműjét és értéktárgyait, mig azok a bányában dolgoztak, ellopta s megszökött. A csendőrség körözteti.

— Késelés a mulatságon. Ifj. Kovács Ferenc és Honúth István gubarczi szőlőhegyi lakosok múlt hó 26-án elmentek Potoly pusztára, hogv az ott tartott mulatságban résztve- gyenek Megjelenésük azonban sehogy sem tetszett Mayer György és László Lajos fürgedi le- | gényeknek s addig keresték az alkalmat, mig j végre összeszólalkoztak s Kovácsot késsel összeszurkálták.

— A vigyázatlanság áldozata Tolnai Pál szekszárdi kisbirtokos, városi képviselő folyó hó 18 án reggel forgó pisztolyából a töltényeket szedte ki, miközben a pisztoly elsült s a golyó Tolnai homlokába fúródott. A súlyosan sérült gazdat beszállították a Ferenc közkór- há^ba, ahol a homlokcsontban fennakadt golyót eltávolították. Tolnai sérülése nem életveszélyes.

Kovács J.

vásártér-utcai műtermében hiányzó fogak pótlása, csaposfogak, arany koronák és szájpadlás nélküli fogak (hídmunka) készíttetne.:. Fogtömés, foghúzás es fogtisztitás a legjobb módszer szerint eszkózóiteti«. — Szegényeknek rendel délelőtt 8—9-ig és délután 1—2-ig.

De szeretnék .. •

De szerelnék sírni . . . sírni . . .

I)e hát minek ?

— Úgy sincs, aki letörölje Könnyeimet . . .

De szeretnék panaszkodni. . .

De hát miért f

— Úgy since, aki megvigasztal,

Aki megért. ..

. . Azért békén hordom tovább Keresztemet[:

A tövises Üdvözítő Is szenvedett . . .

CSÉDLŐ ISTVÁN,

István vitéz.

Irta: Szabó Aurél.

Mitrovics Pistát, a fenevadat, az országos nevű krakelert, a bálok remét stb. mindenki úgy ismerte, hogy nem ijed meg a maga árnyékától, sőt a másétól sem. Mig az egyetem körüli kávéházakban lődörgött, úgyszólván minden héten akadt átférje ; ha valaki görbén nézett rá, ha egy felszabadult vidéki pasas a cigányt akarta kisajátítani, szükség esetén pedig, ha nem tetszett a szomszédjának az ábrázata, ■ezek elegendő okot szolgáltattak a lefolytatandó lovagias ügy anyagának. Mitrovics István roppant sokat verekedett ok nélkül és ezzel talán fitogtatta is személyes bátorságát, de mindenesetre megalapította hírnevét Kitűnő szekun- dáns volt, az úgynevezett snájdig típusból, aki igen szívesen főzte le a katonákat.

Az ostobaságok korszaka végén, amit férfiaknál a harmincadik esztendő szokott lerázni, Mitrovics hire meg volt alapítva. Hivatalba lépett és^a szamárlétrán lassan, de biztosan haladt előre. Ritkábban szerepelt a neve az újságokban, de a becsiiletbiroságokból sohase felejtették ki.

Mint más rendes tisztviselő, mint okos állampolgár, mint nemzetfentai tó elem, Mitro vies István is a házasságra gondolt és mint mondani szokás erről a tiszteletreméltó regi intézményről: beugrott. Becsapták az öreget, mint a fizetőpincérek szokták a balek ifjoncokat, akik érzik, lelkűkben meg vannak győződve arról, hogy gyalázatosán be vannak csapva, de a hidegen előkelő, szépen vasalt frakkos urnák nem merik megfogni a fülét. Mitrovics István az előkelőségnek lett az áldozata. A feleségének a papája jó nevet viselt, családi vagyonát ugyan sikerültén elintézte, de ezt ügyesen tudta leplezni s a mama, óh, nincs az a csillagkeresztes hölgy, aki úgy sugározza az előkelőséget, mint az Baby mamájából áradozott!

S a végén Mitrovics barátunk be volt csapva : kapott egy ügyes kis szalonberendezést valódi, antikutánzatu, de dúsan aranyozott bu- í torokkal, egy kanári madarat, sok-sok koronát a fehérnemüeken, az ezüstön, sőt még a por- törlő rongyokon is, csak koronát, igazi, csengő koronát kapott keveset. Semmit. Kiszúrták a

* » ' "iá

szemét rongyos kétezer koronával, annak is visszahozták a felet Nerviből. Jámbor áldozat, ökör lett a fenevadból, a szilaj paripából be- csületes konflisló, amely a zablának kitátja a száját.

A gyeplőnek mind á két szárát Baby fogta akivel különben ige" röviden végezhetünk; mert mindig fájt a feje, szeretett sírni, különösen a színházban, szívesen viselt szép kalapokat, élt-halt az uj ruhákért, előszeretettel ve- szekedett a cselédekkel, mint a legtöbb asszony és az újságból kivágta a folytatólagos detektív regényeket.

Mitrovics ennek a kis jelentéktelenségnek élt ezentúl és elsején átadta neki az egész fizetését, mert elfelejtettem Baby jellemvonásaiból kiemelni azt, hogy ő és a kétszerkettő négy, igen tisztában voltak egymással és igy az ura, később pedig egy apró majomképü csöpp va-1 lami, akinek Pipi volt a neve, egészen rendben voltak.

II.

Valami fiatalember, a neve egész mellékes, a hely és körülmény is, megsértette Mitro- vicsot, azt vagta az arcába, hogy ; gyáva. Fel- hevült, pezsgőtől gőzölgő agygyal mondotta ezt, mikor a szemeire valami fátyol szállott, a mámornak sürü fátyola, mely eltakarja a mul- ' tat s azon át csak a jelen perceinek színes képe csillog, ragyog minden, a gondolatok ci-^ káznak, az izmok feszülnek és a vér sürüsö-1 dik. Nem látta az a szerencsétlen, hogy Mitro® vicsnak az arca, a keze tele van sebforradás-1 sál, amik tanúságot tesznek arról, hogy sohasem volt gyáva. Nem tudhatta az a serdülő, ostoba kamasz, hogy hazudik, mikor megsérti ezt a nagy', erős embert, aki egy szorítással., kettéroppanthatta volna ezt a simára nyalt fejti, kivasalt kávéházablak bérlőt.

Mitrovics a botrányt elkerülendő, fizetette és távozott a bankettről; már az ajtónál volt, ] amikor utána süvöltőbe a krakeler kölyök,] hogy gyáva. Egy percig megállt es visszaforj dúlt, halálos csend lett a teremben, a cigány abbahagyta a muzsikát és néhányan odaszalad- ■ tak Mitrovicshoz, akinek halántékán kidagadtak az erek és az ajka, széles duzzadt ajka, fehér lett.

Nem ütötte le a. szemtelen csípős legyet.! Hazament.

Baby hamar rájött a dologra, hogy tör- j tént valami Pistával, mert leveleket irt késő este és ott hagyta Íróasztalán. Megnézte a címeket és itt következik az éles asszonyi ösztön. A macska az esőt, az asszony a bajt megérzi. Baby meg volt győződve, hogy valami nagy veszedelem fenyegeti, pedig még nem tudott semmit. Az ura azt mondta, hogy' a feje I fáj, holott rendes ember volt, akinek sohase volt baja a fejével.

Másnap délután azután’ minden ketsegey kizárt a bizonyos két urnák látogatása Pistánál, aki úgy látszik várta is a látogatást. Rövid ideig voltak nála, nem csinálták feltűnően a dolgot.

A vacsorát elég jókedvűen költötték el, Pista jól evett, de az asszonynak nem ment le a falat a száján. Mikor a vacsora után megcsókolta a Pipi névre értő, csúnya kis majmot, Baby sírni kezdett. Megfogta az ura kezét és nem eresztette el. Sirt. Mitrovics a sírást egykedvűen vette, mert az asszonyok szerttnek sírni; sírnak ok nélkül, időtöltésből, haragból, számításból és lélekből; de most megsimogatta Baby dús, tömött haját, aztán mellére vonta az asszonyt, széles mellere és arra gondolt, hogy reggel céltábla lesz az a berek szélén. Kár igy meghízni a kitűnő házi koszton, mert nagyobb a valószínűség, hogy belemehet a golyó. Az ólomnak tudvalevőleg nincs esze, oda megy, ahova küldik.

Mikor hajnalban gyertyát gyújtott, az asz- szony is felébredt. Nem is aludt. És öltözni kezdett.

— Én is elmegyek magával.

— De legyen esze Baby, egy óra múlva itthon leszek. Dolgom van.

— Tudom.

Baby a makacs asszonyok kitartásával ragaszkodott elhatározásához. Ott csüngött a nyakán és magához húzta az ágy szélére, ott ültek félig felöltözve.

— Gondolj a gyerekünkre, ha már velem nem gondolsz. Kötelességed élni, nekünk, érted, mert erre esküdtél meg. Nem fogsz elmenni, nem mehetsz el, csak velem és Pipivel. Te az enyém vagy és én tudom, hogy nem vagy gyáva, te is tudod. Nos aztán ? A társadalom,

1V09 január 23