Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-07 / 32. szám

6 KÖZÉRDEK 1909 augusztus 7 meg nem kérik a lányt. Már pedig annyira még nem haladt a feminizmus, hogy a lány kérje meg a férfit. Képzelje magát bárki e helyzetbe s nem örömmel fogadná-e, amit a nagynéni egy napon Tillának mondott. — Édesem, ez igy nem mehet tovább. En­nek végét kell vetni. Az egész város beszél ró­latok, némelyek már pukkadoznak, hogy a szép Tilla hoppon marad, hát én majd eligazítom a dolgotokat. Pakkolunk és felutazunk a Tátrába. Bélának szólok, el fog jönni s ott aztán elin­tézhetitek a dolgot. Hiszen tudod, hogy egy kissé bátortalan. Node ez nem baj, kitűnő férj lesz belőle. — Kérem, meg kell bocsátani Tillának, hogy örömmel fogadta ezen tervet. II. ízlés dolga, hogy a téli Tátra szebb-e vagy a nyári, de mindegyik van legalább is olyan szép, hogy ne merészeljek hozzányúlni a toliammal. Két hét óta élvezte Tilla és a nagynéni a nyári Tátrát. Együtt élveztek minden sportot, kirándulást, de nem mindig kettesben ám! Hi­szen szó sincs róla, jobb szerették volna, ha Békés lett volna a kísérőjük, de ha az nem le­hetett még ott, hát elfogadták Somfay főhad­nagy kíséretét is. Mert elvégre is, két nőnek mégis csak unalmas a Tátra is kettesben, pláne mikor a harmadikat, a férfit epedve várják. És ilyenkor egészen pompás dolog olyan édes-bolondos ember társasága, aki szemmel- láthatólag szintén csak az idő agyonütése, vagy bufelejtés céljából van folyton az ember mellett. Az ember ebben az esetben Tilla és a nagy­néni, sőt néha-néha Tilla egyedül is. Rágalom volna azt állítani Tilláról, hogy megfeledkezik Bélájáról olyankor, mikor Som- fayvai feszélytelenül mulat. De engem uccse megérdemelné ez a Békés, ha annyira kényel­mes és lassú. Nem szaporítom a szót, egy alkonyati ki­rándulás alkalmával, a hűvös, sőt hideg termé­szettel ellentétben, Somfay szerelmet vallott Tillának. Tilla, erre a sehogysem várt eshetőségre meglepetve, egy szót sem birt szólni. Néhány lépést tettek még s Tilla érezte, hogy nem bír­ják lábai. — Vezessen haza — szólt a főhadnagy­nak, ki karjára fűzve a lányt, édes szavakkal halmozta el. Tilla pedig sirt, keservesen sirt. A szálló ajtajában a nagynéni ugyancsak bus arccal várta Tillát. Mikor odaérkezett a főhadnaggyal, nem üdvözölve a nagynénit és el sem búcsúzva a főhadnagytól, sietett be a szobába. A nagynéni búcsút intve Somfaynak, utána sietett. — Hát te már tudod ? — szólt busán Tiná­hoz. Vigasztalódj édesem, úgysem szeretett té­ged igazán az az ember. (Az az ember ebben az esetben Békés volt.) Hanem ezt a Somfayt nem utasítanám el. — És te honnan tudod már meg ezt? — Itt a sürgöny édesem ! Nézd, nem jön. Egyszerűen nem jön. A balek. — Nem jön? Béla nem jön, azt sürgönyzi: — és nagy kék szemeit a nagynénire vetette. Látod, erre nem gondoltam . . . — Nem ? Hát miért sírtál, mikor haza­jöttél ? — Miért ? Nem azért! Somfay szerelmet vallott. — És mit feleltél ? kérdezte gyorsan. — Mit felelhettem volna ? Sírtam. Hiszen úgy szerettem Bélát. És sajnáltam ezt a derék embert. (Somfay volt ebben az esetben ez az ember.) A többit a nagynéni végezte el. Irt Tilla atyjának is, ki a történtek után szívesen egye­zett bele lányának Somfayval vaió eljegyezte- tésébe. És Tilla tényleg mint menyasszony jött haza a Tátrából. III. A bálteremben szólt a cigánymuzsika, melybe belevegyült — mint az estifuvalom a madarak csattogásába — a selyemruhák suho­gása, a párok suttogása. Tilla jól mulatott. Az utolsó percben jött vőlegénye sürgönye, hogy nem kapott szabad­ságot ; de ő igenis megkapta az engedélyt, hogy elmehessen a bálba. És Tilla elment. Jól mu­latott. A nagynéni ugyan aggódva tett célzáso­kat tűzre, meg játékra, de azért Tilla mégis csak tüz:sen táncolt Békés Bélával. Reggelig. Már a kocsiban ültek mikor a nagynéni mondta: \ — Megállj, megírom ám a vőlegényednek ! — Köszönöm, ird meg, nekem úgyis nehe­zemre esnék megbántani azt a jó fiút. — Megbolondultál ? — Meg, te kis nagynénikém. Még ma irok a papának, hogy jöjjön haza hamar, hogy meg­áldjon Bélámmal. Itt a gyűrű, küldd vissza neki! • A nagynéni azonban nem fogadta el s igy mi volt más hátra, ismét az ujjára húzta. Ott is hagyta. Hiszen menyasszony. Igaz, nem azé, kinek a neve van bele vésve, de meny­asszonya az ő Bélájának, kit igazán szeretett. IV. Ott is volt még az ujján a karikagyűrű, mikor estefelé belépett Somfay. Beeresztették, hiszen Tilla kisasszonynak vőlegénye, Tilla is nyájasan fogadta, hisz ott van az ujján a gyű­rűje. De nem irigylem Tillának helyzetét. Fá­radtsággal, álommal mentegetődzött és Somfay természetesnek találta. Egész jókedvvel bolon­dozott az ő kis menyasszonyával. Annál rosz- szabb lehetett Tillára nézve. Mert nem éppen kellemes óra lehetett az, melyet Somfayval töl- 1 tött s nem merte elárulni titkát. Azt mondják, a papával is meggyűlt a baja a Tilla szép fejecskéjének, de azutan bol­dog lett. Én el is hiszem. ISKOLAI ÉRTESÍTŐK. Ismerteti: Nagy Béla. A gyönki áll. segélyezett ref. gimnázium értesítője az 1908 9. tanévről. A gyönki államilag segélyezett református gimnázium 1908/9. tanévi értesítőjét közzétette Szentes János igazgató. Ezen iskola 4 osztályú. Felvétetett 71 ta­nuló. Az állami tanterv szerint tanítottak. A tanulók egészségi állapota kedvező volt. A vi­dék különben is egészséges, üdülésre is alkal­mas. A tanítás mellett hazafias és vallásos, er­kölcsös nevelésre fordítottak fősulyt. A tem­plomba felügyelet alatt mentek a növendékek. Az iskolát többen meglátogatták, kik mind el­ismerőleg nyilatkoztak e derék mintaiskoláról. A hazafias ünnepeket megtartották. A ta­nári testület 10 tagból áll. Az eredmény igen szép. Bukott csak 6 volt, abból is 5 egy-egy tárgyból nyert elégtelen osztályzatot. Könyv­tára, felszerelése gazdag. Több tanuló jutalmat, segélyt kapott. A konviktusban 140 koronát kell fizetni. Tandíj 28 korona. TANÜGYI HÍREK. Rovatvezető: Nagy Béla. A kir. tanfelügyelőség köréből. Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő, szabad­ságáról hazaérkezett és a hivatalt Nagy Béla kir. segédtanfelügyelőtől, átvette, ki a szabad­ságát a jövő héten kezdi meg. Ref tanitól közgyűlés. A tolnai ref. Nép- tanitó-egylet f. évi augusztus hó 4-én tartotta Szekszárdon, a polg. fiúiskola rajztermében évi rendes közgyűlését. A látogatott ülést a 37-ik dicséret első verse, mint közének vezette be, mit nt Gzakács Imre mórágyi reform, lelkész áhitatos imája követett. Az ülést Tantó Imre kclesdi tanító, alelnck nyitotta meg, aki rá­mutatott arra, hogy sorainkból Szücsény Lajos dunaszentgyörgyi néptanítót, buzgó s lelkiisme­retes munkássága közepette elragadta a halál. Az érdemes tanító elparentálása után, elnök azon javaslattal lépett a közgyűlés elé, hogy Bocskár Ferenc egyleti elnöknek gyengélkedésére hivat­kozó lemondását ne fogadja el s őt bizalmával továbbra is ajándékozza meg, ami meg is történt s ügyvezető alelnökre bízatott az egylet adminisz­tratív vezetése. Bocskár Ferenc elnöki lemon­dása visszavonására kéretett fel. Rátz Gyula felolvasta az egyesület köz- és gyámpénztári bizottsági jelentését ennek végeredményéül tudomásul vétetett, hogy a közpénztári be- ! vétel 281 k. 08 fillért tesz ki, a közpénztári kiadás 225 K 42 fillért tesz ki, s a köz­pénztári vagyoni mérleg 881 K 98 fillért j mutat. Özvegyi segélyben részesült 10 tanitóné összesen 581 K 40 fillérrel. A gyámpénztári vagyonmérleg ez idő szerint 12597 K 90 fillért mutat. Majd letárgyaltatott az elmaradásukat kimentett körtagok birság alóli felmentése. Utána Ballabás Bálint dunaszentgyörgyi tanitó lépett az emelvényre s kedves tárgyú, igen élve­zetes csevegést tartott az évzáróvizsgálatok nyújtotta benyomásokról s az időszerűtlen s teljesen szükségtelen tanítói működésre vonat­kozó klassifikaciójáról. Szerinte a tanitó tevé­kenysége, teljes tananyag s időbeosztása a garan- tia arra, hogy valaki jó tanitó legyen nem a tanítói működés osztályozása a tanügyi haladás rugója. Az apróbb elnöki előterjesztéseket Müller Menyhért hidasdi tanitó felolvasása váltotta fel a Kálvin szövetségről. A felolvasó fejtegeté- seiban kiemelte Kálvin valláserkölcsi irányú — immár 400 évre kiható — protestáns jellemet szilárdító nemes munkáját, felmutatta az esz­közöket, melyek segítségével — hivatása magas­latán álló s vallásos lelkületű — tanitótársai kezében látja e protestáns nép jólétét biztositó nemzeti fenállásunk jövőjét. A körültekintő s szépen átgondolt munkáért köszönetét mondott az elnökség. Ki kell emelni a gyűlés ideje alatt a különböző cégek által rendezett elletni isk. pad- kiállitást, melyek megszemlélésére elég tekin­télyes számú látogató jelent meg. Bizony, méltó is, hogy az egyes iskolák felszerelési s bebutor- zási ügye foglalkoztassa a tanügy igaz barátait s . illetékes faktorait, hogy a jövő nemzedék lássa a haladás felé törekvésünk előnyeit, nem­csak a vezetésben, hanem a modern eszközök alkalmazásában is. A népies ülést közebéd zárta be. Óvónői választás. A paksi rk. ovodáhozr Fent Gabriella oki. óvónő választatott meg. Nyugdíjazás Süsz Ármin hőgyészi izr. el. isk. tanitó szept. 1-től 1460 koronával nyug- dijaztatott. Kimerült a költségvetés A pálfai rk. is­kolaszék az újonnan tervezett II. tanítói fizetés- kiegészítésére államsegélyért folyamodott. Most jött le az elutasító leirat, nincs rá már fedezet, csak 1911 -re lesz. Megtagadott államosítás A szekszárdi köz­ségi állandó menedékházakat a közoktatásügyi miniszter nem államosítja. melyik fiatal leány nem álmodta ? Hajdanában öreg vénasszonyoktól sze­relmi italt vettek, manapság a fiatal lányok bölcsebben cselekszenek s a legközelebbi drogériából, gyógyszertárból s illatszer- üzletből Zijckíoh-szappant kis csomagolás 1.— kor. nagy csomagolás (a.ándék) 2.50 «» vásárolnak. Zuck££li-krémt kőzons. tubus 1.25 kor. nagy tubus 2.50 „ Zuckw>h-szappan s Zucko^-krém szépséget alkot mint a tavaszi gyöngyvirág, olcsó és gazdaságos a napi használatban, a miért is a szépészeti szerek eszményképét képezi. Fiatal leányok és asszonyok! Aki szép akar lenni, az csak Zuck^-szappannak hódoljon, aki különös szép akar lenni, az Zuek90,1-krémet is használjon. Ne halaszsz. ne kétkedj! Ne nyugodj, ne pihenj addig mig Vágyatok célját el nem értétek, KOIOnben szomorú TégQI marad: Be nem telje' sült óhajok! 7093 1909 tkv. szám. Árverési hirdetmény. A szekszárdi kir törvényszék mint tkvi. hatáság köz­hírré teszi, hogy Löw Sándor bpesti bej. cég végrehajlaténak kérelmére ifj. Kaiser József és neje sz Kungl Teréz tolnai lakosok vhajtást szenvedők elleni vhajtási ügyébea vhajtónak 68 kor. tőkéből ennek 1907. Junius hó 1-től járó 6ji-os kamataiból 11 kor. 40 és 9 kor. 60 f. és 18 kor.-ban megál­lapított, úgy az ezúttal 9 k.-ban megállapított és a még fel­merülendő költségekből álló követelésének kielégítésére ifj. Kaiser József és neje sz. Kungl Teréz tolnai lakósok vhajtást szenvedők tulajdonát képező, a szekszárdi kir. tszék. területén fekvő a tolnai 4421 sz. hjkvben ' 1 sor 4861/b. i. f. iirsz alatt felvett 1249 b sz. a. ház a kápolna mellett a Hagy terefü dűlőben 815 korona kikiáltási árban 1909 év augusztus hó 26 napján d. e. 10 órakor Tolna nagyközség házánál megtartandó árverésen eladatni fog.

Next

/
Thumbnails
Contents