Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-31 / 31. szám

1909 Julius 31 bér hó 1-től egész március hó 31-ig este 9 órá­tól reggel 7 óráig számittatik. 3. §. A községi és körorvos lakásától 2 kilométernél távolabb eső beteglátogatáshoz az orvost igénybe vevő fél természetbeni fuvart szolgáltat, mely lehetőleg jó lovakból és tisz­tességes kocsiból álljon. Ha az orvost igénybe vevő fél a fuvart nem természetben szolgáltatja, az esetben megfelelő fúvar-dij fizetendő. Amennyiben a körorvos a községben ilyen­kor több beteget látogat, a fuvar és távolsági dij csak azon féllel szemben számítható fel, a ki az orvosért küldött. 4. §. Az orvosi körökhöz tartozó közsé­geket terhelő és az 1908. évi XXXVIII. t.-c. 21 §-ának második bekezdésében a) b) c) és d) pontok alatt felsorolt kiszállásoknál a fuvar természetben állítandó ki az orvosnak. A köz­ségek az őket terhelő fuvart az orvos kérel­mére vagy beleegyezésével évi 300 korona, Dunaföldvár és Paks községek ellenben évi 200 korona utiátalánnyal válthatják meg. Az 1908. évi XXXVlll. t.-c. most hivatko­zott szakaszának 6-ik bekezdésében megjelölt esetekben történő kiszállások alkalmával az or­vos fuvardija, amennyiben a községek a fuvart e célra természetben kiszolgáltatni képtelenek, minden megtett kilométer után a belügyi tárca terhére 50 fillérben állapittatik meg. 5. §. A rendelési és beteglátogatási dijak jelen szabályrendelettel a kör minden közsé­gére nézve, tekintet nélkül a székhelytől való távolságra, azonos összegben állapíttatván meg, az oda és visszautazással járó időveszteség kárpótlássul az orvosért küldő fél által az alábbi zóna szerint megállapitot távolsági dij és pedig: A kör székhályétől 4 kilométernél nem messzebb fekvő községekben minden oda és vissza megtett kilométer után 20 fillér; a kör székhelyétől 4 kilométeren túl, de 8 kilométer­nél nem messzebb fekvő községekben minden oda és vissza megtett kilométer után 17 fillér; végül a kor székhelyétől 8 kilométernél távo­labb fekvő községekben minden oda és vissza rpegtett kilométer után 16 fillér fizetendő. Az 1908. évi XXXVlll. t.tc. 22-ik §-ának 4-ik bekezdésében jelzett kiszállások alkalmával a belügyi tárca terhére minden megtett kilomé­ter után 50 fillér távolsági dij állapittatik meg. Ily esetekben azonban a fertőző betegség­ben szenvedők látogatásáért, a számukra való rendelésért és az óvóintézkedések ellenőrzéséért jnás dij fel nem számítható. A távolsági dij továbbá fel nem számítható az időszaki látogatások és rendelések (a tör­vény 20 ik §-a) az általános közegészségügyi szolgálat végzése, a szegény betegek látogatása, a védhimlőoltás és ujraoltás végzése (a törvény 9- ik §-a) alkalmával. 6. §. A községi és körorvosok által telje­sítendő műtétek dijai az 1900. évi 135000. sz. belügyminiszteri körrendelethez csatolt táblázat IV-ik fokozata szerint számítandók. 7. §. Ezen szabályrendelet a belügymi niszter jóváhagyását követő kihirdetésével lép életbe, a mikor is az összes ezzel ellenkező rendelkezések hatályukat veszítik. A szabályrendelet végrehajtásával a vár­megye alispánja bizatik meg. HÍREK. — Személyi hírek. Apponyi Géza gróf, főispán f. hó 27-én Szekszardra érkezett, ahol elnökölt az állandó választmány ülésén és a törvényhatósági bizottsági közgyűlésen s 29-én délután visszautazott Hőgyészre. Percei Dező v. b. t. t. Széchenyi Sándor gróf, v. b. t. t. Bezerédj Andor kir. kamarás, Szabó Károly és Midi Kovács János ország­gyűlési képviselők a törvényhatósági bizottsági gyűlés alkalmából f. hó 29-én Szekszárdon tartózkodtak. Dr. Hangol Ignác vármegyei tiszti főorvos 4 heti karlsbaldi tartózkodás után hazaérkezett és elfoglalta hivatalát. Wigand János főgimnáziumi igazgató a jövő héten Abbáziába utazik. — Főispán! ebéd. Gróf Apponyi Géza fő­ispán a most csütörtöki vármegyei közgyűlés alkalmából 48 teritékü ebédet adott, amely ke­délyes hangulatban folyt le. Az ebéd folyamán főispánunk Kovács Sebestyén Endre földbirtokost, vármegyénk eme illusztris nagy tevékenységű bizottsági tagját köszöntötte fel abból az alka­lomból, hogy őt a mostani közgyűlés a lóte­KÖZÉRDEK nyésztési bizottság elnökévé választotta.J<ovács Sebestyén Endre őszinte, meleg szavakkal kö­szönte meg a főispán figyelmét, azt kívánva, hogy Apponyi Géza gróf a főispáni méltóság­ban vármegyénk javára az eddig is tapasztalt szeretetreméltóságával s a mindenki által el­ismert teljes pártatlanságával még nagyon sok ideig működjek. Még egy felköszöntő volt. Simontsits Elemér alispán Bernrieder József vármegyénk eme régi, köztiszteletben álló bi­zottsági tagjára ürítette poharát, kívánva, hogy az ég azt az illusztris férfiút, ki éppen 71. életévét töltötte be, vármegyénk javára és biisz- kélkedésére, még nagyon sokáig éltesse. — Helyettesítés. A Mucsiban megüresedett segédjegyzői adásra Nagy István dombóvári járási főszolgabíró Loósz Károly okleveles jegy­zőt helyettesítette. — Uj ügyvéd Dr. Eisenberg Bernát Bony- hádon ügyvédi irodát nyitott. — BÚCSÚ a Remetén A szekszárdi Re­mete kápolnánál a folyó évben is megünnepel­ték az Anna napot, mely alkalommal a vidék­ről is nagy számoan jelentek meg a hívők a kies helyen. A szent misét Szabó Géza főgim­náziumi hittanár, a magyar szentbeszédet Mos- gai Sándor újvárosi plébános, a németet pedig Koch Gyula belvárosi káplán tartotta. — Ellenőrzési szemlék. A katonai ellenőr­zési szemek Szekszárdon a f. évben november hó 4-én és 5-én tartatnak meg. — Névváltoztatás. A belügyminiszter meg­engedte, hogy Gelb Johanna szekszárdi lakos vezeték nevét Fehér re, Roseníeld Móric pin­cehelyi lakos nevét Rózsa-ra változtathassa. — Bokréta-Ünnepély A szekszárdi róm. kath. olvasókör uj szárnyépületének tető alá jutása alkalmával múlt szombaton tartotta meg a bokréta ünnepélyt. A munkások szokásos fel­köszöntőjét Kovács András kőműves mondotta el, az elsőt Zichy Gyula gróf megyés püspökre, a kör védnökére, a másodikat Apponyi Géza gróf főispánra, a kör diszelnökére. Este 8 óra­kor társasvacsorát tartottak, melyen százötvenen vettek részt. Felköszöntőket mondottak : dr. Fent Ferenc szentszéki tanácsos, plébános, a kör elnöke, Szabó Géza hittané-, ügyvezető elnök. ifj. Kálmán Károly szabadkai tanár, Kovács András kőműves és Bállá Sándor új­városi tanító. — Ipartestületi közgyűlés A szekszárdi általános ipartestület folyó hó 25-én André István elnöklete alatt közgyűlést tartott, melyen élénk vitát keltett az az indítvány, hogy az ipartestület rokkant alapját engedje át a Magyar- országi Munkások Rokkant- és Nyugdíjintézeté­nek. Az indítványt nem fogadták el, hanem el­határozták, hogy az utóbb említett intézet helyi fiókjánál beiratkozott ipartestületi tagok beha­tási diját az ipartestület rokkant alapjából fize­tik ki. A balassagyarmati ipartestületnek az ön­álló nemzeti bank és külön vámterület kérdésé­ben küldött átiratához csatlakoznak. Szűcs Fe­renc ipartestületi jegyző és a szolga javadal­mát fölemelték. Král Jánost számvizsgálóul választották meg s az igy, valamint a lemon­dás folytán megüresedett előljárosági helyre Skultéti István, Prantner István, Bencze Jó­zsef és Csillag József választattak meg. — UJ villatulajdonos. Gróf Apponyi Gé- záné, Széchényi Paula grófnő évek óta Lasch- nitzhőhén üdül. Az ottani kiima kiváló jó ha­tással van egészségére, igy, hogy ott tartózko­dása még kellemesebbé váljék, ez idén egy szép fekvéséi villát is vásárolt. — Házasság. Janosjts Antal székesfővá­rosi tanító Janosits Antal teveli nyugalmazott tanító fia, augusztus hó 8-án tartja esküvőjét Bukaresztben Albu Irénkével. — Egy életre való Indítvány. Dr. Schwetz Antal bonyhádi ügyvéd, községi képviselőtes­tületi tag, indítványt adott be Bonyhád közzég képviselőtestületéhez, melyben indítványozza, hogy a Baranyavármegye területén levő, de Bonyhádhoz közel fekvő s azzal határos Hidas községnek Tolnavármegyébe való bekebelezése és a völgységi járáshoz való csatolása iránt a képviselőtestület a szükséges lépéseket tegye meg. Az indítvány világosan kifejti azokat az előnyöket, melyekkel az átcsatolás úgy Bony­hád, mint Hidas községekre s azok lakosságára nézve járna. — A szabók kongresszusa Az Aradon augusztus 20., 21. és 22-ik napjain megtartandó országos szabókongresszus rendezési munká­latai immár befejezésükhöz közelednek. Eddig 178 kiküldött jelentette be részvételét. A kon­gresszus lefolyá sa igen érdekesnek ígérkezik, annál is inkább,, mert a vidéki szabóiparosoknak 5 eltökélt szándékuk, hogy e kongresszuson el­szakadnak a fővárosi szabóiparosok szerveze­tétől s megalakítják a Vidéki Szabóiparosok Országos Szövetségét. A kongresszuson ipari életünk számos kitűnősége fog résztvenni s képviselteti magát a kereskedelemügyi minisz­térium is. Kedvezményes vasúti jegyek szétkül­dése már e hét folyamán megkezdődik. A sza- bokongresszus rendezősége a szabóipart ér­deklő összes kérdéseket napirendre tűzte s a mint előrelátható, a kongresszus reális ered­ményekben gazdag fejezetét fogja szolgáltatni a magyar ipartörténelemnek. A rendezőbizottság André Istvánt, a szekszárdi általános ipar­testület elnökét előadóul szintén meghívta. — A Molnár féle nyomdai müintezet és szab. iróalzatgyár részvénytársaság folyó hó 20-án tar­totta első évi rendes közgyűlését. A közgyűlést dr. Leopold Kornél, a részvénytársaság elnöke vezette. A jegyzőkönyv vezetésére dr. Púrlos Gyula ügyvédjelölt, annak hitelesítésére pedig Frúnek János és Rúcz Pál részvényesek kérettek fel. Elnök konstatálván a határozatképességet, a közgyűlést megnyitotta. Az igazgatósági jelentést Schneider János igazgató olvasta fel. A jelentés szerint a vállalat első évi eredménye úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben teljesen kielégítő és min­denben megfelel a hozzáfűzött várakozásoknak, különösen, ha a kezdettel járó, elmaradhatatlan nehézségek is figyelembe vétetnek. Az intézet nyomdai termékei a szigorúbb igényeket is ki­elégítő, magasabb színvonalon álló, Ízléses, modern és szolid kivitelükkel széles körükben elismerés- és tetszéssel találkoznak, a naptárgyártmányok és irőalzutok pedig nemcsak az ország minden részében, hanem Ausztriában és a külföldön is piacot hódítottak maguknak, a bel- és külföld legelőkelőbb gyári cégeit és intézeteit látjuk a megrendelők sorában. A gyári telepet a tavasszal egy hatalmas szárnyépülettel kellett kibővíteni, az összes gépek külön elektromotorikus berende­zéssel, villanyerőre járnak, a belső áruforgalmat lift bonyolítja le, csaknem száz a munkások és alkalmazottak száma. A zárószámadások szerint az elért tiszta jövedelem — dacára, hogy a gépek, betűk és berendezések számlájára 5707 korona leíratott —- 15,160 kor. 33 fillért tesz ki. Ebből úgy az elsőbbségi, mint a, törzsrészvényekre (400 kor. teljesen befizetve) osztalékul jut 32 korona, tehát 300 részvény után 9600 korona, tartalékalapnak 2500 korona jaz értékcsökkenési alap ezenfelül 4000 kor.), ügyvivő igazgató, igaz­gatóság és felügyelő-bizottság jutalékára 2728 kor. 89 fill, és a maradvány a jövő évi számlára vitetik át. A felügyelő bizottság jelentését Bajó Pál, a felügyelő-bizottság elnöke terjesztette elő. A köz­gyűlés a jelentéseket és tiszta nyereség felosztási javaslatot helyeslőleg vette tudomásul és a fői­men tvényt úgy az igazgatóságnak, mint a fel­ügyelő bizottságnak megadta, — a szelvényeknek 32 koronával való beváltását pedig elrendelte. A felügyelő-bizottság tagjaiul a legközelebbi 3 évre újból: Bajó Pál, Bodnár István és dr. Kramolin Gyula választattak meg. — Vásár. A közelebbi gyönki országos vásárt augusztus hó hó-én tartják meg. — Iskolapad kiállítás A szekszárdi ref. egyház község, az általa fenntartott elemi nép­iskolája tantermeit, az 1907. XXIV. törvénycikk rendelkezéseihez képest, uj, a hygienikus kö­vetelményeknek megfelelő bútorzattal kívánja felszerelni. Miután e tekintetben több ajánlatot kért és kapott, elhatározta az egyházi tanács, hogy nem elégszik meg a különféle rendszerű padok rajza és írásbeli leírásával, hanem az ajánlkozóktól egy-egy minta darab beküldését kéri, hogy azok természetben is láthatók legye­nek. — Annál inkább is helyén való ezen intéz­kedés, mert az iskolák — ahol a jövő nemzedék szellemi oktatása történik — nem kizárólagos, hanem egyetemes nemzeti közkincset képeznek s miután városunkban is sok különféle jellegű iskola van, úgy a helybeli iskolákban levő, valamint a mintapadok között az összes érde­keltek összehasonlítást tehetnek. A kiállítás annál is inkább aktuális, mert folyó hó 4-én lesz a tolnai ref. egyházmegyei tanítótestület közgyű­lése s igy a vidéki tanítóknak is alkalmuk lesz a modernnél modernebb iskolapadokat s beren­dezéseket megtekinteni s a tapasztaltakat a nép­nevelés hasznára fordítani. A kiállítás a polgári fiúiskola egyik termében van s annak megtekin­tésére az egyházi tanács ezennel minden érdek­lődőt meghív és szívesen lát. — Mintapadokat a következő hazai ipartelepek küldöttek: Varga Sándor Püspökladány : kis mintájú szab. iskola­pad. Feiwel Lipót utódai Budapestről: Záhn I-rendszerü szab. iskolapad csoport. Bernhardt

Next

/
Thumbnails
Contents