Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-23 / 4. szám
Szekszárri, V. évfolyam. 4. szám. Szombat, 1909. január 23. Kiadóhivatal: Bezerédj István utca 5. szám. z előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Hirdetések legjutnnyosabb számítással, díjszabás szerint legjelenik minden szombaton. KÖZÉRDEK Szerkesztőség: Bezerédj István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő öíszes közlemények. Előfizetés : egész évre 10 kor., félévre a kor. negyedévre 2 kor. 50 fill. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 5 kor. tolná vármegye társadalmi, közigazgatási és közgazdasági érdekeit képvisel# hetilap. Aí ORSZÁGOS M. KIK. SELYEMTESYK-Z.0 É*| FELCg VELIGEG HIVATAL»* LAIMA. Belmunkatárs : JANOSITS KAROLY. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : BODNÁR IS1VÁN. Egyes szám ára '20 fillér. Állami biztosítás. A mostani kormány, mely eddigi törvényalkotásai terén már több Ízben tanuje- ét adta a szociális követelmények iránti érzékének, ismét egy felette hasznos és az írszág egész gazdasági életére jelentéke- íyen kiható reformot valósit meg. Az álami biztosítás minálunk még nincsen belezetve, éppen ezért annak támogatását és i nép rétegeibe való minél szélesebb bevitelét tűzte most ki programmjául, mely végeredményében az állami biztosításhoz vezet A kereskedelemügyi és földmivelésügyi mi- íiszterium, mint a »Föv. űrt.« értesül, szakosztályaiban most gyüjteti ö.&ze e fontos akciót természetszerűleg megelőző statisztikai adatokat. A biztosításnak, mint gazdasági intéz ménynék fontosságát ma hangoztatni szinte nevetséges volna, minden huiturember tisz iában van azzal, hogy eredményes gazdasági élet csak úgy folytatható és csakis ott fejlődhetik ki, ahol aebiztositás intézménye minél szélesebb alapra van fektetve. Magyarország természeténél fogva is földmivelö állam s igy amilyen érdeke tehát, hogy a gazdatársadalom, az államnak eme fontos eleme, jólétében, sőt existenciá- jában biztosittassék s ne legyen kitéve az időjárás szeszélyeinek, éppen olyan érdeke, hogy ezek a biztosítások olyan alapelvek szerint valósittassanak meg, hogy azok a legszélesebb kőiben is elhelyezést találjanak. Körülbelül 12 millió katasztrális hold van h izánkban kalászossal bevetve, az őszies kalászos termés körülbelül 96 millió méterinázsa, melynek értékét hozzávetőleg 2180 millió koronában állapíthatjuk meg. A gazdasági biztosítás legnagyobb százalékát a jégkárok elleni biztosítás képezi, \i idei jégkár értéke, a statisztikai kimutatások szerint körülbelül 38 millió koronát tett ki, tehát az egész kalászos termésnek úgyszólván hatvanad részét. Ez az arány azonban nem általánosítható, amennyiben u idei év rendkívüli kedvező időjárása igen ótékony hatást gyakorolt a termésre, úgy íogy a fenti eredmény túlságosan optimisz- ikusnak mondható. A 2180 millió értékű kalászos termés- íek csak egy tized része volt az időjárás ;s sorscsapások ellen, már amennyire emberileg lehetséges, kellőképen vértezve. Tehát az összes termésből csupán ?—300 millió korona volt biztosítva s igy i fentemlitett 38 millió korona jégkárból :supán 8 millió korona térült meg biztosiás utján, mig a hátralévő 30 millió korona ;rték az elemek martaléka lón. Ennyi veszteség merült fel csupán a égkárnál. A tűznél előfordult kárt illetőleg eléggé jeszélnek a következő statisztikai kimuta- ások: Hazai biztositó intézeteknél Külföldi biztositó intézeteknél 4798 millió kor. 36S1 > » összesen : 8479 millió kor. volt bebiztosítva. Ezek s.eiint a hazai biztosítóknál százalékokban 55’6 százalék, külíöldi biztosit) társaságoknál 43 4 százalék érték volt bebiztosítva a biztosított állományból Hazánkban körülbelül 50 000 millió koronára tehető a tűzbiztositási anyagra alkalmas vagyonérték és ebből csupán mintegy 1 '.000 millió van biztosítva, vagyis az egésznek egy-ötödrésze. Ez az arány azonban, ha a kötelező biztosítás életbe lép, sokkal kedvezőbbé válik, amint hogy azon államokban, amelyekben ezt az üdvös reformot megvalósították, a vagyonértéknek mintegy 92 8 százaléka van bebiztosítva. Különösen a mi gazdasági viszonyaink mellett, ahol a b ztositott tőke utáni befizetések 43'4 százaléka küllőidre vándorol, rendkívüli nagyf.mtosságu lesz, ha az állami kötelező biztosítás révén, a befizetések teljes összegükben hazánk határain belül maradnak. Éppen ezért örömmel üdvözöljük a kormány ez üdvös intézkedését s annak mielőbbi megvalósulása elé fokozott érdeklődéssel tekintünk. A városok háztartásának rendezése. Üres pénztárral és rosszul fizetett, a megélhetés gondjaival küzdő tisztviselőkkel a legzseniálisabb, a leglelkesebb vezető sem tud várost fejleszteni. Ez az igazság hozta létre a városok képviselőinek a múlt év február havában tartott értekezletet, amely akkor két bizottságot küldtek ki. melyek közül az egyik az adóreformnak a városokra gyakorlandó hatásával, a másik a varosok háztartásának a rendezésével foglalkozott. Ez utóbbi bizottság egy albizottsága, amelynek Holló Lajos az elnöke és Seász József a jegyzője, tagjai pedig dr. Kmctv Károly Pétrogally Oszkár és Gotthard Sándor voltak, összeállítottá zt a tervezetet, amelyben lel vannak sorolva mindazok a javaslatok, amelyeket szükségesnek talált a bizottság, hogy a városok tarthatatlan helyzetén segítsenek. A tervezet főbb pontjai a következők : 1. A városok területeinek arrondirozása azon az elvi alapon, hogy a községi terhek alól való kibúvás minden eszközzel megakadá- lyoztassék, a városok és a községek területének aránylagosan és igazságosan való felosztása már magában is jelentékenyen csökkentvén a tulmagas városi és községi közterheket. A kormány tiszteletreméltó lépést tett ezen a téren, amikor az úgynevezett önálló puszták községi féladó fizetési kötelezettséget az uj adójavaslatokban eltörli. 2. Az állami egyenes adók 1—5 százalékának átengedése a városoknak olyképpen, hogy a városok és a községek önkormányzati szabadsága ne érintessék és hogy a kormány törvényhozási felhatalmazás alapjan a varosokat és a községeket bizonyos kategóriákba sorozza és a városok és a községek a részükről beszedett állami adókból a részükre* megállapított százalékos hozzájárulást maguk vonván le, a hozzájárulási összeg tiz évig, esetleg újabb törvényhozási felhatalmazásig változás alá nem eshetnek. 3. Az átiratási kincstári illetékek I százalékának átengedése a városoknak s ezzel kapcsolatban a több városban divó városi átiratási illetékek egységes rendezése. 4. Az egységes városi törvények sürgős megalkotása. 5. Az állami és megyei tisztviselőknek a községi terhekhez való hozzájárulása. (Ezzel szemb n a nevezett tisztviselők bizonyos fizetési pótlékkal kártalanittatnanak.) ó. Az ajlami költségvetésbe felvett 2 millió koronának a városi tisztviselők részére sürgősen és törvényhozási utón való felosztása. 7. A városi adminislratio egyszerűsítése, a tisztviselői létszám apasztása, felesleges állások megszüntetése a szerzett jogok épségben hagyásával. 8. A városi tisztviselők qualifikációjának I megszabása. 9. A városok háztartási ügyei ellenőrzés sének szigorúbb gyakorlása Ezt a tervezetet folyó hó 18-án tárgyalta Budapesten a háztartási bizottság s a javaslat felett pontonként nagy és mélyreható vita indult meg, amelyben valamennyi bizottsági tag résztveit. A vita során Wikerle Sándor miniszterelnök kijelentette, hogy bár nem tartja a kérdést ma eldönthetőnek, a javaslathoz általánosságban hozzájárul, a vagyonátruházási és az örökösödés utáni illeték kivetését ntm ellenzi s úgy kívánja megállapítani, hogv ez az átruházásoknál egv százalék, az örökösödéseknél pedig a kincstári százalék húsz százaléka legyen. Kijelentette tovább, hogy a városoknálc. a ke-t millió segélyt állandósítani óhajtja, a felyett két milliót a városi tisztviselők fizetésrende/ésére kívánja fordítani. Az egyenesadó átengedéseinek elvet helyesli és ezt az uj adójavaslat törvényerőre emelkedéséig egy százalékban, azontúl két százalékban kívánja megállapítani. Ez az összeg a már felvett 2 millióval együtt évi 6 millió korona segélyt jelent a városokra ne, ve. Andrássy Gyula gróf szerint az állami hózzá- j'áiulás kérdésé egyike" a legnehezebb kétdések- nek. Hamarosan dönteni nehéz. Elrendelte az ö-szes adatok beszerzését a városok vagyona, jövedelme, költségvetése, hivatalnoki személyzete és pótadója tekintetében. Egy pár r. t. város még nem küldte be az adatokat. Csak az összes adatok marlegelése után lehet állást foglalni. A memorandum több gondolatát igen helyednek találja Legnagyobb súlyt helyez arra, hogy objektiv kulcs állapíttassák meg és ne ötletszerű ajándékozás legyen a dotálás. A bizottság több apró módosítással az albizottság munkálatát elfogadta s igy remélni lehet, hogy a városok rövid idő alatt hozzájutnak az állami támogatáshoz, amely őket fokozottabb haladásra fogja képesíteni. A városok jöáedelmének fokozása, a fejlődés biztosítása és a tisztviselők helyzetének szanálása ügyében megszívlelendő adatokat, útbaigazításokat foglal magában a javaslat. E szerint rá kell vezetni városainkat arra is, hogy a külföldi városok mintájára modernebb, mozgékonyabb és elevenebb gazdasági életet éljenek, különösen például a városi üzemeknek házi keze • lésbe vé' elével, hogy olyan jövedelmek, melyek célszerűen csupán a közösséget illetik meg, maradjanak meg a városoknak és a községeknek közös jövedelmi forrásaiul. Külföldön nagy városi
