Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-05 / 23. szám
1909 junius 5 KÖZÉRDEK 5 adományok már most befizethetek, de legkésőbb 1909 év október hó 1-éig befizetendők a kath. kor pénztárába. Senki ki ne vonja magát a kör felvirágzását célzó „nemes közteherviselés“ alól. Ar Elnökség. — A főváros és a baja—bátaszéki vasút. A baja—báta8zéki hid inegépitése után a dél- magyarországi birtokosok által exportált termények ezentúl Budapest megkerülésével, Szabadkán át jutnak a külföldi piacokra. Ily módon a fővárosnak tranzitó-kereskedelmét igen nagy csapás éri. Ez ügyben a budapesti malmok, mint már megírtuk, elhatározták, hogy a miniszterhez felterjesztést intéznek, most pedig maga a főváros tanácsa lép akcióba avégből, hogy a Máv. azok részére, ahik export küldeményeiket Budapesten át irányítják, kedvezményes tarifákat állapítson meg, úgy hogy a szállítás Budapesten át olcsóbb volna, mint Szabadkán keresztül. Utalnak arra is, hogy a termelők a Máv. vonalain többet fizetnek, mint az osztrák vasutak vonalain. — Nemtelen boszu. Part Adolf bátai községi főjegyző szőlejében Angyó István bátai lakos a szőlőfakadásokat boszuból letördelte. A rosszlelkü embert, aki cselekményével a köztiszteletben álló főjegyzőnek lOü koronát meghaladó kárt okozott, a csendőrség feljelentette a bíróságnak. — Halálos végii baleset. Horufith Péter decsi íöldmives gazda udvarán meszet oltott s míg a meszes gödörtől eltávozott, az udvaron játszó négy éves kis leánya oda ment a gödörhöz s a forró mészbe belebukott. Mire a sikoltására elősiető szülei kihúzták, a/ szerencsétlen gyermek annyira összeégett, hogy szenvedett sérüléseibe belehalt. — Halálos fenyegetödzés. Varga Lajos faddi lakos Hóner Márton faddi lakost egy forgó- pisztolylyal le akarta lőni, mert egymással összetesztek. A csendőrség a forgópisztolyt elkobozta, a tettest a paksi kir. járásbíróságnak feljelentette. Kovács J. vásártér-utcai műtermében hiányzó fogak pótlása. csaposfogak, arany koronák és szájpadlás nélküli fogak (hídmunka) készíttetnek. Fogtömés, foghúzás és fogtisztitás a legjobb módszer szerint eszközöltetik. — Szegényeknek rendel d. e. 8—9 ig és d. u. 1—2-ig. Zászlószentelés. A felebaráti szeretet katonái, az önkéntes tűzoltók, pünkösd hétfőjén lelkes ünnepség keretében szentelték fel Pacidon, az ottani ttizoitótes- tlilet zászlóját. Az a nemes hevület, amely a faddi önkéntes tűzoltó testület derék tagjait embertársaik életének és vagyonának mentésére ön ként vállalt hivatásuk betöltése közben jellemzi, a zászlószentelést szép és kedves ünneppé tette. Az egész testület, élén fáradhatatlan parancsnokával, Pfleger Hugóval, odaadóan fáradozott az ünnep sikere érdekében. A tulajdonképeni ünnep előestéjén a testület fáklyászenével lepte meg a zászlóanyákat, Pleszky Antalné és Pfléger Hugóné úrasszonyokat, a dalárda pedig Somai János karnagy- vezetése alatt sikerült szerenádot adott tiszleután az óvodahelyiségben az ünneplő egylet díszközgyűlést tartott, amelynek folyamán az arra jogosítottaknak kiosztották az országos szövetség szolgálati érmeit. Délután 1 órakor mintegy 100 terítékű közebédet tartottak, amelyen több felköszöntő hangzott el. Lelkes felköszöntőt mondottak: Boda Vilmos, Zányi Gy-örgy, Schmidt Bódi pécsi rendőrkapitány. Este a templomutcai óvoda udvarán kedély es és látogatott táncestély fejezte be a gondosan rendezett szép és lelkes ünnepélyt. Uj orgona avatás. A szekszárdi ref. egyházközség folyó hó 6-án, a délelőtti istentisztelet keretében avatja fel uj — valóságos műremek — orgonáját. Az uj orgona nem csak hogy magában egyesíti az orgonaváltozatok szinét-javát, amelyekkel lélekemelő hatásokat lehet előidézni a hallgatóságban, de már külső alakja is impozáns, kellemes benyomást, templomi áhítatot gerjesztő. Az ünnepi istentisztelet fél tiz órakor kezdődik s rendkívül fényt kölcsönöz neki az alábbi műsor. A felavató ünnepélyre meghivattak a helybeli összes és a környékbeli encölcsi testületek, minden vallásfelekezet, minden iskola tantestülete, azzal a kéréssel, hogy az egyes hitközségek, más erkölcsi testületek képviseletében résztvenni óhajtók — megfelelő helyek fentartása végett — a megjelenő személyek számát Szend- rei László Máv. ellenőr egyháztanácsosnál lehetőleg szombat estig bejelenteni szivekedjenek. Az uj orgonát — amely minden téren magában egyesíti a művészi tökéletességet — Angster József és fiai világbirü pécsi orgonagyáros épitette s a megrendelő egyházközség iránt oly nagymérvű előzékenységgel viseltetett, bogy a helyszínén való felállítást e téren legügyesebb megbízottjai, a csalódásig élethü internálást pedig maga a cég nagy zenei képzettséggel biró egyik tagja, Angster Oszkár ur teljesítette. A felülbirálat megejtésére Krausz Gusztáv, a budapest-kálvintéri ref. egyház karnagya (zenetanár) Krudry Hugó polgári iskolai tanár és Klieber György róna. kath. belvárosi fökántor szakértőkből álló bizottság kéretett fel, kik azt minden tekintetben kifogástalannak, valóságos műremek alkotásnak nyilvánították. Egyébként álljon itt a fényes ünnepi isten- tisztelet sorrendje: 1. Felálló és körének, énekli az egész gyülekezet. Ima, tartja Borzsák Endre rendes lelkész. 3. Uj orgona szóló. Wagner R. „Tannhäuser“ bevonulási indulója, előadja Krausz Gusztáv ur. 4. Himnusz szóló, Erkel Ferencztől, előadja a ref. férfi énekkar, vezeti Jónás Jenő ur. 5. Ünnepi beszéd, tartja Gödé Lajos s.-lelkész. 6. Orgona-szóló, Wagner R. „Lohengrin“ Elza-áriája, orgonán előadja Krausz Gusztáv ur. 7. Isten dicsősége, szójó, énekli a rét. férfi énekkar. 8. Orgona port Ludium, a XXXV. zsoltár élőzenéje, irta és orgonán előadja Krausz Gusztáv ur. 9. Oh kereslek... Mainzer Józseftől, elő ■ adja a vegyeskar. 10. Körének, énekli az egész gíiilekekezet. az uj orgonán kiséri Ráez Gyula ur. Az ünnepi istentisztelet után a ref. olvasókör helyiségében diszebéd. Bészvételi dij szemé- lyenkint 8 korona. Jelentkezni bármelyik rendezőnél lehet. TUDOMÁNY, IRODALOM. létükre. A szentelés napján zenés riadó után a szertárnál gyülekeztek a tűzoltók. Itt fogadták a vidéki testületeket is. Megjelentek a pécsi, szekszárdi, tolnai, paksi, bátaszéki, bátai és harci tűzoltók, akik Boda Vilmos szekszárdi parancsnok, a tolnavármegyei tüzoltószövetség elnökének vezénylete alatt felvonultak a zászlóanyák lakása elé. Innét a fehérruhás koszorús leányoktól kisért, zászlóanyákkal a templomba vonult a menet, ahol Zányi György pápai kamarás, faddi plébános szentmisét, utána Fekete Ágoston prépost, tolnai plébános magasan szárnyaló beszédet tartott, melynek végeztével a zászlóanyák remek, aranynyal hímzett selyemszalaggal ékesítettek fel a zászlót, amelyet Fekete prépost széniéit be. A templomból a Szentháromság-térre vonult az ünneplő közönség, ahol az e célra felállt tott emelvényen a szegbeverés következett, melynek befejeztével és a zászlóanyák hazakisérése Levelek írisz koszorújából. A szekszárdi származású Babits Mihály verskötetének a cime ez. Itt van előttem a kötet, most olvasom, sőt már el is olvastam. — Babits Mihályival még — sok haja lesz a kritikának. A fiatalság, élén az öreg Kiss Józseffel, a jövő, sőt már a jelen büszkeségének hirdeti őt s Rákosi Jenő vitatja tőle még a — megérthetőséget is. Én azt hiszem, középen van az igazság, sőt talán egyik részen sincs. De még csak Babits Mihálynak sincsen igaza, mert ö még most nem akarja hogy igazsága legyen : egyszerűen — mókázik velünk. Némelyik verse olyan pogány eredeti, hogy huj . . . huj, sőt fekete, fekete, fekete, százötvenszer is fekete. Tehetsége azonban kétségtelen. Minden attól függ, hogy megtalálja-e önmagát, mert bárhogy hirdeti is, hogy önmagánál még tovább nem jutott, én azt hirdetem, hogy önmagáig még el sem ért. Forr, forr, mint az édes must, lehet belőle aszú, de lehet belőle — ecet is. Fanyar már most is, sőt csípős, igy valószínűleg— aszú lesz belőle... A poéták ugyanis rendszerint becsapják a jósolókat. Egy pár versét mai tárcarovatunkban közöljük. Szerintem ezek a kötet legjavából valók. Babits Mihály verseit a „Nyugat“ szépirodalmi lap adta ki. Ára 3 korona. Ajánljuk olvasóink szives figyelmébe. EGYHÁZI ÜGYEK. — A dunaszentgyörgyi reform, egyház község a budapesti reform, theologus ifjúság iránti érdeklődésének szép tanujelét adta. Ugyanis Par- rag Albert és neje Ferenczy Eszter 2000 kor., a Ferenczy család 2500 k., az egyház község gondnoka, p. Dömötör Sándor és neje László Rozália 200 k. összesen 4700 kor. alapítványt tettek arra a célra, hogy a 3 nagy ünnepen ünnepi legátusok jöjjenek a theologus ifjak közül. Ezen fenti alapítvány kamatát az egyházközség kiegészíti úgy, hogy a theológia kiküldötteinek minden ünnepen 80—80 korona honorárium fog járni. A szegény protestáns bittanhallgatók bizonyára megörülnek a szép célt szolgáló alapítványnak, mely az alapítóknak nemcsak mély vallásos érzését, de nemes emberbaráti felfogását és nagy szivjóságát is bizonyítja. PÉNZINTÉZETEK. Válasz a széljegyzetekre. Nem akartam válaszolni, mert véleményem a támadásra, a lekicsinylésre a következő volt: Ha utcagyerekek mosdatlan szájjal, csufondáros szavakkal illetik az embert, amikor meggyőződését kimondja, legjobb, ha meg sem hallja, mert akiknek tetszik és kacagnak a gyerkőcök éret lenségein, azok előtt nem veszthet, az okos emberek pedig úgy sem veszik komolyan és figyelembe a neveletlenek garázdálkodásait. Hogy mégis meghallottam a „Szekszárdi Újság“ széljegyzet-irójának személyemet érintő és olyjnpusi magasból való lekicsinylését, annak oka nem egyéni érzékenységem, de újságírói tisztességérzetemnek fellázadása azok ellen, akik betolakodnak az újságírás szentélyébe és piszokba, Ízléstelenségbe és arroganciába mártva tollúkat gyerekes csintalansággal, rendszeres hajszát indítanak a türelmes papíron azok ellen, akiknek arca véletlenül nem tetszik nekik. A „Szekszárdi Újság“ széljegyzet, jegyzet, pillanatnyi felvételek stb. alcímek alatt dolgozó kis csintalanjának kifogása van az ellen, hogy ki, miként él otthon, mit vezet, hogy jár az utcán, a mulatságon, mikor megy végig a korzón és arrogáns módon vindikálja magának az erkölcs- biró szerepét, mintha valami felsőbb, kiváltságo- sabb lény volna és dacára, hogy előtanulmányai alapján semmi esetre sem állhat a tudományok oly kiváló magaslatán, nagy fölénnyel diskurál az egyes emberek szakértelméről vagy annak hiányá-’ ról. Ez a modor nem illő ahhoz, aki újságírással akar foglalkozni és az a hang nem alkalmas arra, hogy valamely ügyet megvédjen, annak párthi- veket, becsületet szerezzen. Ha az én eszmémet, az én igazamat védené igy valaki, azt nem köszönném meg, az ellen pedig tiltakoznék, hogy ilyen milljőben tömjénezzenek nekem. Az olympuson fickándozó széljegyzetek Írójának pedig az a válaszom, hogy egy kis óva tosság nem fog ártani, a mi flegmatikus társadalmunk is elveszti egyszer a türelmét és valamely kifigurázott alak nem tollat vesz kezébe. Elvégre az elefánt is elnézi egy darabig, hogy valami kis féreg piszkálja, de ha megsokalja és türelmét veszti, bizony egy mozdulatával belenyomja oda, ahonnan izetlenkedni kezdett és ahova való . . . a porba. A „Közérdek“ megtámadott rovatvezetője. A tolnanémedi-i hitelszövetkezet \ 1908. évi mérlege. Ezelőtt tiz évvel 99 taggal alakitotta meg Tolnanémediben a ,,falu jegyzője“, Oravszky László a tolnanémedi-i hitelszövetkezetet. A lelkes munka, szívós kitartás és el nem vitatható hozzáértés a kicsiny kezdetből fejlett intézményt teremtett, ma már 283 tagja, 345 üzletrésze van 12.850 kor 20 fii!, értékben, betétként 102.995 kor. 75 fillért kezel és tagjainak 89.248 koröna hitelt nyújtott. A jól megalapozott szövetkezet
