Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1909-07-10 / 28. szám
2-ik oldal. 1909. julius hó 11. KÖZÉRDEK. 28. szám. tulajdonunk, mert mi, magyarok szereztük azt meg s védtük ezer veszély ellen. Nincs szükségünk tehát, elsősorban arra, hogy kíméljük, ha ugyan kímélet az, amiből az illetőkre kár háramlik, az idegen ajkúak nemzetiségi érzelmeit. — Magyar tanítás, oktatás, magyar nyelv mindenhova, ahová a magyar állam hatalma kiterjed. Elűzni, elkergetni mindenkit és mindent, aki ennek a törekvésnek ellene mer szegülni. A német s idegen nyelvű szinelő- adásokat az ország egész területén be kell tiltani. Nincs semmi szükségünk arra, hogy a mi zsenge s fejlődésben levő irodalmunk és művészetünk a teljes virágzásában levő idegen, de főleg német kultúrával versenybe álljon. Nem kell német színészet, ha a fővárosi színigazgatók még úgyis erőlködnek, mert azoktól még csak nem is tanulhatunk. Nincs szükségünk arra, hogy az alvó oroszlánt évenként felébresszük s igy mesterségesen idézzük elő azt, hogy az végleg el is aludhasson. — Ha az államhatalom gyenge ezen merényletek ellen, álljon a társadalom, mint egy ember tiltakozó szavával ellent s ne menjen oda, sem akkor, sem máskor, mikor magyar előadásokkal akar vezekelni bűneiért, ahol a magyarság esküdt ellenségei igyekeznek a magyarság legnagyobb ellenségét a német szót uj életre ébreszteni. A szoczialisták leghatalmasabb fegyvere ma már a boykot. Boykottal kell kivégezni mindazokat, kik a magyarság, a magyar érzelem esküdt elleneseivel egy táborba szállanak. Veszszenek el ők, hogy velük veszszen az a törekvés is, mely hatásában a magyarság kárát, vesztét okozhatja. Erős nemzeti érzésünk volt a múltban az, melyen minden ellenséges indulat, mint sziklaszirten a tenger hulláma megtörött. Ezt az erős érzést beleoltjuk ifjúságunk szivébe, hogy az onnan kiirhatatlanul gyökeret verjen s felvehesse a küzdelmet azokkal, kik a régi kor bűnös szellemeit igyekeznek halottaikból kiásni. Ha a nagy nemzeteknél a sovinizmus erény, mely dicséretet, méltánylást érdemel, az nálunk magyaroknál sem lehet bűn, sem barbárság, sem semmi egyéb, amikkel ellenségeink, hogy megfélemlítsenek, megrágalmazni szoktak. Magyar érzelmeinkkel ne vonuljunk szégyenkezve félre, hanem igenis tüntessünk mindig, minden alkalommal, amikor csak módunkban van, hogy hasznára lehessünk véle a magyarságnak, hazánknak s evvel egyben mindnyájunknak. Hogy külföldi és belföldi ellenségeink mint vélekednek felőlünk, avval pedig törődjünk ugyanannyit, mint amennyit ők a mi véleményünkkel. ÉRTESÍTÉS! A nagyérdemű közönség szives tudomására hozom, hogy f. évi május hó 1-én Nagykárolyban, Kisfiajduváros-nica 1. szánt alatt egy a mai kor igényeinek minden tekintetben megfelelő fehérnemű és vegytisztító intézetet nyitottam, melyben mindennemű fehér- és ruhanemüek, ingek, gallérok, kézelők, blúzok, csipkefüggönyök stb. a legnagyobb pontossággal jutányos árért takarittatnak és tisztittatnak. A nagyérdemű közönség szives pártfogását kérve, maradtam kiváló tisztelettel Zvolenczki Vilmosné. Az aratás. Elmúlt Péter-Pál napja és az aratók végtelen serege lepi el az ország áldásos földjét. Milyen lesz a termés ? Olyan-e, amilyennek Darányi ur még jó utoljára lebecsültette, avagy olyan, amilyennek a gazda becsüli ? Még pár hét és tények alapján tudni fogjuk, hogy ismét jó termésünk van. Mert ami a búzában talán hiányzik, azt kipótolják a tavasziak és a kapás vetemények és a — nagy árak. Aratáskor 16—17 forintos búza! Ily gabonaárakat véve számításba, kétségtelen, hogy a gazda az idén is bő esztendő előtt áll és a nemzeti va- gyonosodás ebben az évben is kellő tápot nyer. Hol maradnak hát az agráriusok a tőzsde ellen irányított hadjáratukkal ? Hát csakugyan a tőzsde csinálja az árakat? No hát, ha a tőzsdétől függnek az árak, ez esetben ugyancsak jó és nagy agrárius a tőzsde. Ámde ez is csak olyan agrárius igazság. Mert az árakat a világkonjuktura alkotja és a tőzsde ellenőrzi és nyilvántartja. És ez képezi a tőzsde nagy jelentőségét elsősorban a termelő gazda érdekében. Mindaddig mig a tőzsde képezi az árak óramutatóját, a gazda világosan lát és tudja magát mihez tartani. És az agrárius urak ettől az intézménytől akarják megfosztani. Miért? Épp úgy, a mint legjobban szeretnék, hogy a paraszt Írni és olvasni se tudjon. Minek is. Hiszen őrködnek érdekeik felett az agráriusok. ............................................................................... fc % * Cs éplötulajdonosok figyelmébe ! * m * 1 .• .* Géphajtó ssijak : : mindenféle méretekben legnagyobb választékban és legolcsóáb árak mellett kaphatók * Fried Jenő börkereskcdésében Deák-tér, f Nagykárolyban. “^B8S * ...........................................................* Néhány szó az emléktábla felirathoz. Somosi Miklós által a gör. kath. egyházmegye, a hívők és a helybeli főesperes ur ellen intézett kirohanásra a lapunk előző számában előadottakon kívül a helybeli gör. hath, román egyházhoz tartozó hívők felkérése folytán, olvasóink tájékoztatása czéljából az ügyet egész terjedelmében az alábbiakban ismertetjük : Nem szándékunk ugyan visszatérni a 7 évi küzdelemre, a melyet a helybeli gör. kath. ruthén egyháztanács vívott meg a nagyváradi gör. kath. egyháztól a munkácsi gör. kath. ruthén egyházhoz való átcsatolás érdekében, itt csak azt óhajtjuk tárgyalni, mily indok nélkül zavarta meg Somosi Miklós az általa minden meggondolás nélkül készített emléktábla felirattal a kedélyeket s mily indok nélkül vádolta meg Dr. Radu Demeter nagyváradi gör. kath. püspök ur Öméltóságát, a helybeli hívőket s általánosságban a gör. kath. egyházhoz tar— Te Vaszily, hát pogány lettél, hogy megfeledkeztél családodról ? — Hát nem hagytam ott a földeket meg a házat? Az asszonynak is van keze — pattogott Vaszily mérgesen, mintha igaza volna, — pedig már az ő lelkiismerete is megmozdult s eszébe jutott, hogy a föld javát ő adta el, a házra pedig még harmadéve Ígért pénzt, hogy az asszony rendbe hozassa. — No-no Vaszilykánr, én nem akarlak leczkéztetni, annyit azonban bátran megmondhatok, hogyha olyanforma magamfajta zsellérember lettél volna, akkor csak értettük volna, hogy mit akarsz Amerikában, de akinek csak egy tenyérnyi földje van is, annak otthon a helye, mert az a szorgos kézben izesebb kenyeret ad a családjának, — mint az amerikai dollár. — Jó ám a kenyér mellé a só is Iván; a föld mellett a dollár is elkel. — Persze, persze, különösen akkor, amikor az asszony már nyomorékká lett a munkában, a férj meg elszokott az eke szarvától — tört ki Ivánból a keserűség, mert nagyon szánta azt az asszonyt. — Csak nem beteg az asszony? — rőkönyödött meg a Vaszily — hisz a nyáron azt irta, hogy egészséges. ______________ — Hisz még nem fekszik az ágyban, de majd szemfedőre kell majd a pénz, ha kenyérre nem küldesz. Az Iván beszéde nagyon szivén találta Vaszilyt, napról-napra szomorúbb lett, úgy hogy Iván szinte meg is bánta, hogy annyira meg- ijjesztette, hátha még húzta volna az asszony igy is? — Ej, mikor az egész falu szánja, csak ő nem törődik vele — nyugtatta meg magát ilyenkor. A Vaszily meg csak terveit, számitgatott s egy szép napon azzal állt elő, hogy hazamegy a falujába. Iván lebeszélte s azt tanácsolta neki, hogy inkább az asszonynak küldje az útiköltséget, hogy magához jöjjön, de Vaszily többé nem hallgatott rá. Gyönge lelkű ember volt, akit a pénz el- vakitott s családja iránt közönyössé tett s mikor a baj rázúdult, akkor legyőzhetetlen vágy fogta el, hogy hazamenjen, segítsen rajtuk s mentse meg őket. Hja, ha a gyönge emberek tenni is tudnának, nemcsak sóhajtozni. Hazament. _____Otthon a pusztulás fogadta. Fel eségéből görnyedt, köszvényes asszony lett, a gyermekek arczárói a nélkülözés ritt le. Az udvart a burján verte fel, a háztető is le- kivánkozott. A viszontlátás öröme helyett, mérhetetlen keserűség fogta el szivét s rárivalt az asszonyra: — Hát igy viselted gondját a portádnak ? — Ember nem félsz az Istentől, ezért is engem vádolni, hát kiildtél haza csak egy hun- czut krajczárt is? — Úgy, úgy, mormogta Vaszily az orra alatt s kifordult a szobából. A rossz lélek egyenesen a korcsmába vitte. Oda pedig csak az első lépés a legnehezebb, a többi valahogyan egyre szapoiábban következik. Szive ugyan megdobbant, mikor kezét a kilincsre tette, de indulata győzött, meg aztán a falunak is meg kellett mutatni, hogy nem tért vissza üres kézzel. Késő este tért haza s amikor az asszony meglátta, azt kívánta, hogy inkább sohse látta volna, minthogy a szorgalmas, józan Hirka Vaszilyt igy kellett látnia. Vaszily meg ahogy az első lépésen túlesett, gyorsan próbálta a másodikat is nemsokára. Amikor a készpénz elfogyott, a gyönge, elcsigázott asszonynak nemcsak a gyermekekre kellett dolgoznia, hanem a henyélő férjre is. Legolcsóbb beszerzési forrás! intézet. O__________________________________________ Alapittatott 1873. evben. Állandóan raktáron tartok I-so rendű salgótarjáni és porosz TÜ ZELŐ KŐSZENET, "“"“L'r MS, Iff", KOVÁCS-SZENET Szives megrendelést kér MAKAY JÓZSEF FIA. Nagykároly, Széchenyi-utcza 26. sz. (Saját ház.)
