Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1909-08-07 / 32. szám
Nagykároly, 1909. julius 31. 32. szám. lí. évfolyam. KÖZÉRDEK KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGALÓ TÁRSADALMI HETI LAP. A Nagykárolyi Építő iparosok szövetsége és az Érmihályfalvai Ipartestület hivatalos közlönye. Megjelenik minden szombaton. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Gr. Károlyi György-tér 16. Hétsastoll-utcza 12. sz. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Főszerkesztő: DR. BISITZ BÉLA a „Bánya“ és „Közlekedés és Közgazdaság“ szerkesztője. Felelős szerkesztő. Laptulajdonos korlátlan meghatalmazottja: SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre .... 6'— korona. „ „ „ fél évre .... 3'— Vidékre postán küldve egy évre . . . 7.— „ „ „ „ fél évre . ... 3*50 „ Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő és a Kölcsey-nyomda r. t. jogosult. Vissza a faluba. Nem régen ezen a helyen arról szóltunk, hogy a magyar fürdők kezdetleges volta és a magyar közönség külföldi fürdőzése egymást okozzák. Most visszamegyünk a dolog elejére: van-e egyáltalában sok értelme az egész fürdőzésnek. Hogy fürdőkre beteg megy legkevesebb, az köztudomású. A betegek nyáron elbújnak. A ki megfordult már valamelyik nagyobb fürdő sétaterén, vagy a gyógypalota nagytermében a fürdőszezon kellős közepén, az nagyon jól tudja, hogy a tennisz-pártikon, a hangversenyeken, az estélyeken mindent inkább lehet látni, mint beteget. Az élet pezsg, az arczok virulok és barnák, a tánczok tüzesek és kemények. Csupa friss elevenség mindenütt. Tiszta igazság, hogy ezek nem gyógyulni jöttek ide, hanem egyrészt jóállásu és gazdag férjet találni, másrészt szép és nagyhozomány u feleséget; esetleg beigazolni, hogy az anyagi leégésükről keringő hírek aljas koholmányok, esetleg azért, mert a szomszédok is ide jöttek. Világos, hogy az ilyen fürdőzésnek nem sok a haszna. Még csak nem is olyan, mint a körösi szentelt viz. Mert egyenesen károkkal jár. A boldogtalan családfő egész télen felvágottat vacsorái, hogy nyáron egy forintot fizessen egy földieperért Batatonfüreden, egész télen rossz czipöben jár, hogy nyáron gummi- kerekün robogjon végig a herkulesfürdöi nagy utón és egész télen keservesen törleszti a váltókat, hogy nyárra a tátra- füredi költség meglegyen. A dolog egészségügyi része nem sokat különbözik a pénzügyitől, egy-egy elevenebb nyári szezon sokkal súlyosabb társadalmi meg- terheltetésekkel jár, mint a téli bálozás. Annyi bizonyos, hogy városban kár maradni annak, a kinek van elég szabad ideje ott nem maradni. Egy hires francia mondás szerint örökké érthetetlen lesz az a körülmény, hogy miért nem épitik a városokat a szabadba. De l-zen augusztus elején már késő gondolkozni. A porból, a forróságot sugárzó dohos kőpaloták közül, ki csak ki, — de hova ha nem fürdőre? Mi volna, ha a fürdők rendes közönségének eszébe jutna holmi egyébb gazdasági dolog? Mi volna, ha a nyaraló közönség évről-évre elmenne magát kipihenni abba a faluba, a melyet maga választott és a hol csak akkora kezecskéje van is, a mekkorát a gyerek egy lélekzettel körülszaladhat? Mi volna, ha a család befektetne az egész gazdálkodásba egy forint ára kapát meg ásót és termelne magának, ha egyebet nem, virágot ? Egy kissé korhadtak vagyunk már, modernek. Az úgynevezett természetet jobbára csak a Mednyánszky képeiről és a Bársony István diszkiadásu dolgaiból ismerjük, onnan is csak azért, mert ezek rendesen helyet foglalnak minden müveit család asztalán. A katiczabogarat, meg a pillangókat gombostűn látjuk csak, az ozont pedig csak a Kölcsey-Egyesület kirándulásairól szóló tudósításainkban vesszük észre. Mi nem az anyatermészet gyermekei vagyunk. Minket nagyon maujjjktett GOZNER KALMAN ujj^1 férfi és női divat-üzlete Nagykárolyban, a Deák-téren augusztus hó végén megnyilik. Egy tanuló felvétetik. i;i A gyermek. Irta: ZALA LILLY. Kissé elkényszeredett, savanyu, magába zárkózott lelkű volt Palika. Már maga az élet úgy hozta magával, hogy soha igaz érzelmeit ne mutathassa, hogy mindig színleljen s mást mutasson, — mint a mit benső érzelme parancsol. Az édesapja elvált az anyjától s újra megnősült. Az édesanyja is férjhez ment. S igy azután mikor a törvény szerint hét éves korában édesapjához került, már belevolt oltva az apja elleni gyűlölet s különösen a mostohától való félelem. Vézna kis fiúcska volt Palkó. A szüleitől csupán a lelket örökölte, teste sovány, keveset Ígérő, kis váz volt csupán, melyre ép, hogy rá volt aggatva néhány husfoszlány. Az anyja már féltő gonddal ügyelt reá, apja pedig, ki bálványozásig szerette, még a szellő fuvalmától is megőrizte volna. Jó gyermek volt különben alapjába véve, csak épen a ferde helyzet, melybe ártatlanul került forgatta ki igazi mivoltából. Még a mostohája is szerette. Úgy tudott viselkedni, hogy még az idegenek is megszerették, még ha nem is úgy akarta. Úgy járt kelt a tágas szobákban, mint valami tulvilági szellem, még a lépteit sem hallották. Mindenkit félve tisztelt s bátortalanságában még hangosan szólni sem mert. Nem sok vizet zavart odahaza. Vasárnaponként az anyjához küldték s ime csodák csudája, abban a perczben mikor az anya házának küszöbét átlépte, mintha kicserélték volna Palkót. A máskor szótalan savanykás fiúból, egyszerre életvidám, vidor kis ficzkó lett, aki majd hogy fel nem verte a házat hangos danájával, éles sikoltásaival, gyermekes hanczuro- zásaival. Ott hempergőzött kis leánytestvérkéivel a szőnyegen s mig keresztül-kasul másztak édes anyjukon, a filigrán kis asszonyon, fülsiketítő lármájukkal felverték a házat. Azután ha eljött az est s az inas érte jött, hogy haza vigye az apjához, Pali ismét a régi lett. Szomorú, szótalan, elkényszeredett s ilyen maradt egész héten keresztül Az apja nem is tudta, hogy Palkó milyen más gyerek tud lenni, ha akar. Beteges, vér- szegénységnek tudta be hallgatagságát s tömte őt mindazzal, amit csak a tudós orvosok a gyermek erősítésére belédiktáltak. Ha valaki Andor Mihálynak, Palkó apjának azt mondta volna, hogy az ő bálványozott kis fia, minő vig, csintalan ficzkó az édesanyjánál, eszelősnek tartotta volna az illetőt, annyira hihetetlen, lehetetlen dolognak tartotta azt. S Palkó szépen növekedett. Az iskolában az okos, éleseszü gyermek kitünően tanult. Tanítói mindenkor mintaképen állították az osztály elé s nagyon megvoltak elégedve vele. Az az apja pedig ugyancsak örült, hogy sze- relmetes fia oly szorgalmas tanuló s hogy soha sem volt baja vele. így haladt Pista előre. Mindenki szerette, mindenki örült neki, csak az az egy bántotta édesapját, hogy olyan kevés elevenség, oly bágyadtság jellemezte mindég, hogy szinte attól félt, hogy nem lesz életrevaló a kicsike. Éppen karácsonykor történt. A kis Palkót a szünetre édesanyjához vitték s ott alaposan kihanczurozhatta magát. Még a vakácziónak vége sem volt s Palkót sebtiben hazahozták. A máskor nagyon eleven fiúcska egészen odáig volt. Mint a száraz kettétört virág, oly szomorú látványt nyújtott, a lázas szeme, megtört kis vézna alakocska. Valahol csúnyául meghűlhetett. Kis melléből nehéz, hörgő köhögés tört fel s halvány arczocskáján a halállal eljegyzettek vérpiros rózsája ragyogott. Apja majd megőrült fájdalmában, mikor a holtravált gyereket hazahozták. Előre haladott idény miatt mélyen leszállított árban árusittatnak a következő áruk: Selyem batisztok 30, 32, 34. Mosó delainok, szép mintákban 22, 24 kr. Szerb vászon 16,17 kr. 23 mtr. B. Rumburgi vászon 5‘25 jobb 5‘45, tulipánt 5*95. Erős szálú 5'45, szélesebb 5-95. Dupla széles lepedőre 54, jobb 58 kr. Nyári takarók P25, E35, 1*50. Sefirek ingekre, blousokra 24—27 kr. rVlT’í női és férfi divatáru-kereskedésében 1 vég siffon 4 frt 90 kr. TW5 IIIII w Nagykároly, Deák-tér 12.
