Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1909-12-25 / 52. szám
52. szám. KÖZÉRDEK 1-ső oldal. ^KARÁCSONYI MELLÉKLET.-— Külföld és mi. Midőn a magyar ember Európa nyugati részein váló bolyongása után hazafelé utazva átlépi a határt, kinéz a rohanó vasúti kocsiból elfogja egy nyomasztó, rósz, szomorúság érzet féle. Egyelőre okát adni sem tudja csak később jön rá, hogy lelkében érzi a behozhatatlan kü- lömbséget, mely hazánk és a nyugat között van kulturális tekintetekben. Mélységes a szomorúság, mint a beteg gyermek szülőké, kik remélik, hogy a korral kinövi a gyermek fogyatkozását, de hova tovább látják az idő múlásával, hogy a társak nőnek erősödnek és egyre kevesebb a remény, hogy az övék utolérhesse. Körülbelül ilyesmit érez a magyar ember visszafele jövet Pozsony körül, megállapítva, hogy hazánk és a nyugat államai között minden irányban oly nagy a külömbség hátrányunkra, hogy majdnem behozhatatlannak látszik. Mindenki, ki leikéből óhajtja a betegség kurálását, jót cselekszik, ha diagnostikál, összehasonlításokat tesz ha más tekintetben nem is, de az akkut baj ismertetésével felszínen tartja a kérdést. Első sorban meglepi az embert a berendezkedések gazdagsága praktikussága az idegenek ellátása, vezetése tekintetében. Hogy az intézkedéseket az idegenek özön- lése tette szükségessé az kétségtelen, dehogy az idegen forgalom nagysága és a berendezkedések helyes tökéletes volta közzül melyik az ok és melyik az okozat azt nehéz megállapítani. Az állomásokon nagy fekete hirdetményen vannak felsorolva a város szállodái, még pedig rangsorba osztva. Úgy, hogy a megérkező szerényebb utas nincs kitéve annak, hogy egy luxurieus szállodában kelljen kellemetlen alkudozásba kezdenie, mert mindenki kikeresheti a viszonyainak megfelelőt. A szállodák tiszták, nagyobb részt bármilyen kis erkélyes szobákból állanak. A megérkező utasnak azonnal markába nyomnak egy részletes térképet, melyen a város van és melyen szép világos áttekinthető módon felvannak tüntetve a megtekintésre érdemes dolgok. Az utasnak szép nagy kényelmes négy lovas társaskocsik allnak rendelkezésére, mely bejárja a várost és melynek vezetője szépen elmagyaráz mindent az utón. Ha valaki kényelmesebb, nyugodtan felül egy egylovas kocsira, vagy automobilra, nincs oka különösen félni, mert a texa méter olcsó tarifáról biztosítja. A kocsisok udvariasak és szintén ismerik a város nevezetességeit. Pl. 75 czentim 72 fillér az első 10 perez azután 10 fillérenként ugrik. Ezekkel szemben Pesten vagy a ,3 csillagba“ kerül az utas, hol midőn 4 szobalány felajánlotta különös szolgálatait, akkor kell ijedten elköltöznie, vagy pedig bekerül egy belvárosi nagy Hotelbe, hol 30 koronát számolnak egy szobáért. Általában Pesten és nálunk nem tudni vágyó polgárembert, hanem hitbizomány tulajdonost látnak minden idegenben és ezen vélelemhez szabottak az árak. A ki pedig alkudozással akarja igazolni, hogy az ő ősei elfejtkeztek 20,000 hold fekete földről gondoskodni, azzal szemben megszűnik az udvariasság, lenézővé válik a modor és háta mellett a népkonyhát emlegeti a borravalót leső pinezérek tömege. A gyűjtemények nevezetesebb épületeik egész nap megtekinthetők. Mindenütt több magyarázó áll, kik a csoportokban bevezetett közönségnek mindent elmondanak, megmagyaráznak a nélkül, hogy borravalóra tartanának számot. Gyakran gondolkozóba esik az ember, hogy kifizeti ezeket az embereket, kifizeti a tündérszép Versaillesben levő mese palotánál annak 100-ig menő magyarázóját, kik szívesen, udvariasan vezetik óra számra 40—50 tagból álló csoportokban a közönséget. Ezeket a város fizeti, a város mely kitudja számolni, hogy az idegen forgalom jövedelme annyira emeli a lakosság adózó képességét, hogy bőven fedezetet nyer az ilyen természetű kiadásokra. Nálunk semmi intézkedés nincs, az idegen, ha csak nem bejelentett csoportvendég és a főváros vendége tanácstalanul áll meg a Bristoli vagy a Pannonia kapujában, a jámbor rendesen több nyelvet beszélő világ látott portás nem mer neki tanácsot adni. Mit is adjon ? Hogy üljön bérkocsira. A ki annak tarifáját érteni akarja, annak előbb kurzust kell végeznie, (nálunk úgy is kurzusok elvégzésén alapul a képzettség) és nem volna helytelen egy uj 6 hetes esti tanfolyam „a pesti bérkocsi tarifa ismertetéséről“. Felteszem, hogy ismerjük a tarifát, akkor még bátor szív és szidalmakkal szemben érzéketlen lélekre is szükség van, ha ahhoz alkalmazkodni akarunk. A feltevés ugyanis mint emlitém, hogy az idegen hitbizományos ég igy „légy en pénze, vagy üljön otthon“. .Tanácstalanul áll tehát a szegény portás, mig végre mégis elhatározza magát és elküldi a globe trottert valamelyes alkalmatossággal. Gyűjteményt keres az idegen első sorban. Elmegy tehát a „Magyar nemzeti Muzeum“-hoz. „Ma csak az állattár van nyitva“. Hát a néprajzi osztály? Csak pénteken! hangzik a felelet. Hát a képtár csak csütörtökön! Ma hétfő van, vándorol tehát tovább a bácsi és kiér a városligeti képtárhoz. Csak szeptember 10-ikén nyílik meg. Ellenben az „elevator“ megtekinthető azt mégis nézi, aztán lefekszik a szűk kis szállodai lyukba és várja az estét, hogy megnézze a mi világvárosunkat este. Kimegy az amerikai parkba megnéz egy csomó csepürágót és 1V2 óra után keményen ellentállva 3000 szives meghívásnak, melyben az utczán volt része vendégszerető hölgyek részéről vissza szalad szállodájába pakol és utazik. Kilép szobája ajtaján és oszthatja a borravalót 3 emeleten lefelé minden lépcsőn az ott álló markát tartó viggyorgó személyzetnek. Ez ma a szomorú állapot, melynek általános ecsetelése után szives engedelemmel részletekre fogok rátérni. I. Maga az utazás. Feltűnik az embernek, hogy mihelyt túl van a határon, megszűnik a helyért való verekedés. A fülkékben 6 utas számára van hely és a folyosón minden fülke ajtaján jelölve van , eltolható jelző készülékkel, hogy a 6 helyből! mennyi van elfoglalva. Ha bementem, jön a kalauz és 1 hely; elfoglalását, ha G-an vagyunk 6 hely elfoglalását jelzi az ajtón levő jelző készüléken. Nem kénytelen az ember helyén maradni, attól félve, hogy helyét ha fel áll elfoglalják. Kimehet, gyönyörködhetik a változatos kilátásba, elfoglalt helye üresen várja ha le akar ülni. Nálunk, ha a csodálkozó utas engedelemmel megjegyzi, hogy ő már 12 óra óta ül azon a helyen es csak most állott fel, hamar megkapja a kalauz által támogatott választ, hogy „nincs rá Írva a neve“, addig az övé mig rajta ül. A nagy kényelmes, tiszta kocsikban szolga is van, ki horribilis borravalóra számot nem tartva, áll az utasok rendelkezésére. A folyo- ! sókon kihúzható tábori székek és asztalok állnak az oldalfal mellé csatolva, mely lehetővé teszi, hogy ha valaki nem távgyalogló, akkor ülve tudjon kinézni és ha a kocsiban akar étkezni, ne kelljen bekenni ruháját, vagy a pamlagokat rántott csirkével. Toilett helyek minden kocsiban vannak, néhol külön az urak és hölgyek számára ügyes berendezésű szappan gépecskék és a rendelkezésre álló 2 tenyérnyi összehajtott törülközők vannak elhelyezve, melyet korlátlan mennyiségben használhat bárki. A kis törülközőt, ha megtörülte kezét, bedobja egy erre a czélra szolgáló kosárba. Kölnből elindulva, megolvastam, 60 drb. tiszta fehér vasalt törülköző volt a kocsi toilettjében elkészítve. Nállunk még a falusi mondjuk toillettekben is megtalálható elsőrendű szükséges kis fadoboz is hiányzik, nem is beszélve arról, hogy mindég és minden víztartály üres. A gyors vonatok igazán gyorsak, mert igen ritkán és csak nagy helyeken állanak meg. Nálunk ismertebb nevüek lakó helyén, sőt választásoknál jól viselkedő kerületek székhelyén gyorsvonati megállóhelynek kell lenni. Mennyi figyelem az aprólékosságokban, melyek kellemessé varázsolják az utazás óráit és mily óriási a hanyagság nálunk, hogy ilyen nagyobb kiadást egyáltalán nem igénylő intézkedésekről nincs gondoskodva. Ha más ok nincs és hazai közönségünk igényei nem is követelik, gondolni kellene arra, hogy a külföldi átutazó ne vegye észre a pillanatot, mikor Dévény-Ujfalunál átfut a vasút. Úgyis hamar észreveszi ha kinéz és látja a sáros, nádas falvakat, a rossz gebétől vont ócska fiákereket és a forgalom nélküli parányi vidéki állomásokat, melyek abban a pillanatban a nyüzsgő külföldi óriási forgalmú árukkal megrakott, állomások után, bizony lehangoló hatással vannak az idegenre is és százszorosán a magyar emberre. Az utazás tehát kellemessé van téve. A vám állomásokon bejön a hivatalnok, köszön és udvarias bocsánatkérés után megkérdi, hogy van-e valami vámköteles dolgunk. Itt-ott belenéz egy-egy táskába, de végeredményében állítom, hogy 6 országon keresztül nem voltam utazó bőröndömmel annyi kellemetlenségnek kitéve, mint a múlt évben, midőn táskámat Pestre érkezve ott vizsgálat alá vették, hogy vájjon nem csempészek-e bőröndömben élő baromfit a fővárosba. Ez egy igen jellemző nagy különbség, mely minden dologban hasonló vonatkozású lévén, nagyon visszatartja az idegeneket a látogatástól. Végtelenül változatos szép a kép, ha az ember figyelve nézi a vasúti kocsi ablakából a változó világot. Látszik futó pillantásra is, hogy itt már a teljes ipari és agri culturai fejlettség karöltve adóztatja a világot saját lakói javára. A mieinknél kedvezőtlenebb kiima és ha- sonlithatlanul rosszabb talaj daczára gyönyörűen megmunkált földeken szép termés állott. Arató gépek, motoros ekék és a gépek százai mindenféle használatban. 3—4 holdas, sőt 1 holdas legelő darabok dróttal vannak bekerítve s azon legel a tulajdonos 6—7 darab tehene. Sörgyárak kéményei emelkednek ki a közép birtokok tanya udvaraiból. Az emeletes házakból épült tiszta, rendesen vizvezetékes falvak is ritkák, mert a lakosság legnagyobb °/0-a városokban lakik, pl. Németországban 70, Francziaországban 65, Hollandiában 85, Belgiumban 90°/o-a lakik a lakosságnak, 10.000 lakosnál többet számláló helyeken. Ezzel szemben nálunk a városok lakói alig 20%-át számlálják a lakosságnak. Ezen különbség hordereje első pilianstra nem látszik olyan kimondhatatlanul óriásinak, mint a milyen. A városok, a lakók szellemi és testi fokozottabb igényeihez vannak berendezkedve, az iskolák, népkönyvtárak, színházak mind a cultura áldásai, melyekben ott 80, mig nálunk azt is szegényesebb formában csak 20°/0 részesül. Ennek folytán számokban nem lehet feltüntetni az arány mennyivel rohamosabb a lakosság culturális fejlődése ott, mint itt. Ezenkívül a lakosság adózásának igazság- ságtalan értékesítését, felhasználását jelenti.
