Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1909-12-05 / 49. szám
49. szám. KÖZÉRDEK 7-ik oldal. ÉRME Azt suttogják... hogy a ki megakar ismerkedni a Jerikó falait romba döntö pokoli zsivaj és zajjal, az töltsön egy éjszakát egy szobában Dr. Molnár Ákos országgyűlési képviselővel, hogy Szekán Ferencz bizonytalan rendőrbiztos jelentést tett az elöljáróságnak, hogy az éjjeli betörők tettesét sikerült neki Dobozy volt főszolgabíró személyében a faluvégen kinyomozni, hogy Varga Pál volt járási számvevő távozásával kilátás van arra, hogy az érmihályfalvai ijesztő közbiztonsági állapotok visszatérnek a normális mederbe, hogy Imrey Gézának nagy bűnei lehetnek, mert mindennap meggyón és megáldozik, hogy Horváth Endre főszolgabíró kijelentette, hogy Pojnár Ernőnek az iránta érzett barátságból kifolyólag szívesen tart előadást a közigazgatási törvények mikénti végrehajtásáról, hogy Grünfeld Ignác szerint a székelyhídi pénzintézetek neveit takarék helyett törlesztőre kellene változtatni, hogy a 13-as szám nem mindig jelent szerencsét- lanséget. mert f hó 1-én Tunyogi Lajos és lapunk szerkesztője 13 üveg pezsgővel pecsételték meg őszinte barátságukat. Bihari veszedelem. — Heszéni légy pusztításai. — Érsemlyén, 1909. dec. 1. Lapunk egyik barátja, biharmegyei kiváló gazdász, küldötte be az alábbi érdekes czik- ket felkérésünkre hozzánk: Több gazdatársammal beszélgetve az őszi vetésekben előfordult óriási károkról -— felkért a „Közérdek“ igen tisztelt szerkesztője, hogy Írnék erről lapjába nehány szót. Szívesen engedek kérésének s közlöm tapasztalataimat, remélve azt, hogy úgy a gazdaközönség, mint az illetékes körök ügyeimét felhiva ezekre a gazdát mélyen sújtó állapotokra, idejekorán megteszik a megtehető óvóintézkedéseket a pusztítások meggátlása iránt, Az őszi buja vetések és a kellemes őszi időjárás a legjobb reménységekre jogosították a gazdát. Épen az igen kedvező időjárás következtében úgy eltudott szaporodni a hesszeni légy, hogy még az október 5-én vetett őszi vetéseket is ellepte és ha az nem is sárgult úgy el, mint a korábban megtámadott vetések, már eddig is igen sok kár van benne. Persze már a kellemes harmatos éjszakák és napali kellemes idő még az elrágott búza szárakat is üdén tartotta, s csak szorgos kutatás után lehet rá jönni, hogy a későbbi vetések is megvannak támadva. Sajátságos és csudálatos, hogy ilyen katasztrofális jellegű kárral a földmivelésügyi minisztérium nem foglalkozik bővebben. Az általa kiadott jelentésben meg van ugyan majdnem mindenütt említve a hesszeni légy kár, de hogy arról a gazdákat felvilágosítaná, hogy a jövő évi kilátások milyen kedvezőtlenek és hogy olyan táblákra is, ahol az őszön csak kevés kár mutatkozik — gondoskodni kell gazdáknak tavaszi magról — arról mélyen hallgat. Pedig a földmivelésügyi miniszter ur a múlt évben igazán idejében figyelmeztette a gazdákat, hogy a tarlók leszántásával a csalóka és késői vetésekkel a hesszeni légy kár elkerülhető. Igen de a gazdák nem fogadtak szót, egy nagy része nem is hitte, hogy az ez évi termés a mi még nagy részben junius elején is elég jónak mutatkozott — a hesszeni légy által tétetett tönkre. Ha tehát a gazdák most fel lennének világosítva és a jővő évi igen rósz kilátásokra el lennének készítve — akkor jövőre inkább megszívlelnék a fenti helyes tanácsokat. Igazán csodálatos, hogy ezen úgyszólván. — személyes tapasztalatom szerint mondhatom — az egész országban kisebb nagyobb mértékben elterjedt féreg károkról, mely károk aratásig mindig nagyobbodnak, mert a hesszeni légy tavasztól aratásig 4—6 szór szaporodik és aratás előtt 3 héttel egy ép tábla búzát ha megtámad abba 40—50"/0 kárt csinál — az összes szaklapok hallgatnak?! Egy öreg gazda. LLÉK. Érmihályfalva. Személyi hir. Stanczel Béla felelős szerkesztőnk unokatestvére, mármarosszigeti határrendőrségi kapitány és Berczely Sándor rendőrtiszt múlt hó 28-án Berczely György látogatása czéljából 2 napig Érmihályfalván időztek. Eljegyzés. Dr. Bárdos Jenő debreczeni ügyvéd eljegyezte Rosenfeld Alajos női divatáru kereskedő kedves és bájos leányát Irénkét. lólelküség jutalma. Weisz Ábrahám köri végrehajtótól a nagyváradi pénzügyigazgatóság a közvetlen fizetőknél való enyhe eljárás miatt az adóbehajtást elvette. Weisz ugyanis igen előzékenyen s túlságos becsületességgel kezelte az adóbehajtást ez pedig úgy látszik nem felel meg a nagyváradi pénzügyigazgatóság intentiójának sem az, hogy egy végrehajtó úgy a városban, mint a vidéken általános szereti és tiszteletben részesüljön. Az érmihályfalvai posta áthelyezésről. Csak futólag említettük meg két hét előtt, hogy az érmihályfalvai postát jelenlegi helyéről, hol 30 év óta áll, a postamesternő a város másik oldalára viszi át. Igen sok panaszot hallunk jobbról balről, mely panaszok lényegébe nem bossát.kozunk, mert az igazságszolgáltatás e tekintetben nem a mi dolgunk. Egyet emelünk ki azonban, mely természeténél fogva első pillanatra is jogos panasznak látszik. Ugyanis ha egy közhivatal helyét megváltoztatják, mindenesetre tekintetbe szokták venni a közönség véleményét. De ha tekintetbe nem is veszik, udvariasságból tájékozódnak, hogy úgy fejezzük ki megkérdik annak a közönségnek számot tevőbb egy pár tagját, hogy mi a véleménye. Elhelyezni azonban egyszerű elhatározással a közönség minden megkérdezése nélkül kissé jogosulatlan lenézése a postát igénybevevő érdekeltségnek, mely pedig annyi jóakarata elnézéssel viselkedik a sok kifogás alá eső kezeléssel szemben. Csendőrt brutalitás. Mióta Pesten Boda hatalmas detektív legényei zárt ajtók mellett olyan kegyetlenül elbántak a szegény postaszolgával, a vidék derék csendőrlegényei is pályáznak a régi pandurvilágban zöldéit babérokra. Ermihályfalváról jelenti levelezőnk, hogy a csendőrség, mely egy verekedés ügyben 6 hét óta eredménytelenül nyomoz, úgy látszik az eredménytelenség okán boszan- kodva egyik gyanúsítottat Kiss Sándort úgy megverte, hogy a szerencsétlen súlyos betegen ágyban fekszik. Nem lehet eléggé elitélni az ilyen dolgot és örömünknek adunk kifejezést, hogy a megtörtént feljelentés folytán a felettes hatóságoknak módjában fog állni szigorúan büntetni az elkövetett brutalitást. Uj ipartelep. Kaufmann N. álmosdi nagy- kereskedő elhatározta, hogy érmihályfalván ipartelepet létesít. A műhely vasak és kapák stb. gazdasági szerek előállításával fog foglalkozni s egyelőre 30 munkást fog állandóan alkalmazni. A telep felállítása rendkívül előfogja mozdítani az amúgy is virágzó város fejlődését. Villanyvilágítás ügyében Kolling Adolf vállalkozó értesítette a bizottság elnökét, hogy a financirozó pénzintézet a képviselőtestület ajánlatát nem fogadhatja el, mert igy a vállalat nem képes előnyös kölcsönt kötni. Hajlandó azonban a 7000 korona évi hozzájárulás lekötése esetében a városnak az első 5 évben 2000—2000 a 6. és 7-ik évben 1000 koronát rendelkezésére bocsátani akként, hogy ezen dijat a 8-ik évtől kezdve évi részletekben tör- lesszék. Ugyancsak ajánlatot tett nevezett arra, hogy 8000 kor. 50 éves hozzájárulás mellett Wolframm égőket alkalmazna, mely által az eddig számított 4100 lámpafény 7000-re emeltetnék. Ezen 8000 korona hozzájárulásból 5 évig 3000 koronát, a 6-ik évben 2000, a 7. és 8. évben 1000—T000 koronát adna a fenti feltételek mellett rendelkezésre. A feltételek bármelyikének elfogadása esetén az eddigi 62°/0 pótadó 80°/o-m emelkedne, a melyet tekintve az előnyöket és a kilátásba levő ipartelep létesítést erkölcsi kötelessége elfogadni a polgárságnak. Babtisták sorsa. Szalacs községben a bab- tisták temető helyért fordultak a községhez s miután a községben a babtistákat nem igen kedvelik, egy árok partot jelöltek ki a falu végén temető helyül, számítva arra, hogy úgy is kevesen vannak s elég lesz három hely. Most egy ismét elhalt közzülök s reá jöttek a babtisták hogy miután csak már egynek van helye, igy csak egy halhat meg és Szalacs község nem ad helyet több babtista halottnak, kérik idegen egy hely megjelölését. Bekormozott rablók. Bagamér községben 1903. évben történt, hogy ottan lakó Kiss Sándor földbirtokos lakására éjjel 3 bekormozott egyén beállított s pénzt követelt. Miután nevezett egyedül lakott, szomszédsága nem volt, segélykiáltásaira sem jelent meg senki s igy a rablók egész nyugodtan dolgozva, Kiss Sándortól óriási összeget elrabolva, elmenekültek. Az akkori székelyhídi járásőrmester Nagy András miután az ügyet kinyomozni nem tndta, abba hagyta a nyomozást. Kovács Ferenc s jelenlegi érmihályfalvai őrmester, dacára hogy már régebben történt, utána járt a dolognak a Bagaméron minden kiszállása Jalkalmával nyomozott ezen ügyben és feltűnt neki, hogy ottan lakó Gy. Lakatos János aki ezelőtt 6 ével szegény ember volt s ma pedig a 'eg- szebb házat építtette Bagamérba. Ebből kifolyólag f. évi november hó 28-án a bagaméri őrsöt megerősítve, Gy. Lakatos Jánost, feleségét s egy fiát letartóztatta s minthogy tagadásba vannak, még mindig fogva tartja. Miután azonban a bizonyítékok ellenük oly súlyosak hogy szabadon bocsájtani nem lehet, mert a ház- motozásnál talált nagy összegek eredetét igazolni nem tudják s legalább is a község lakossága egy negyed részét kölcsön pénzzel elárasztották, ennélfogva a rablás beigazolva van, miért is nevezetteket a beszerzett bűnjelekkel együtt a nagyváradi kir. ügyészség fogházába szállította. Színészet Érmihályfalván. Uty Gábor színtársulata szombaton kezdte meg színészeivel előadásait. Az első előadás, miután a tagok az nap érkeztek Belényesről, nem volt valami jó, de az azóta szinrekerült darabokban kiköszörülték a csorbát. Vasárnap Takarodó ment igen jó előadásban. Az egyetlen női szereplő Klára (Olasz Jolán) kitűnő volt. Partnerei Bihari László, Ferenci József, Újvári M. tudásuk legjavát adták, úgy, hogy egy kerek ösz- szevágó előadást láttunk. Hétfőn : Erdészleány operett ment. A címszerep szeméiynője Csorna Terus úgy játék, mint ének dolgában kiváló volt. Jók voltak még Márton M., Ábrái Irén, Somogyi Nusi. Kedden Rip Van Vinkle került színre. Ez a régi operett olyan előadásban került színre, hogy jobbat kívánni nem lehet. Ferenczi J. (Rip), Csorna I. (Lisba). Kitűnők voltak a többiek is. Szerdán Smokk család, csütörtökön Annuska, szombaton Elvált asz- szony kerül színre. A társulat kitűnő s úgyszintén a tagok is, de közönség nincs. Nem tudjuk megérteni az érmihályfalvaiakat, hogy ha ilyen jó alkalom van színházba járni, azt nem pártolja. A jövő hét műsora a következő : Hétfőn Kivándorlók, színmű. Kedden Buridán szamara, vígjáték. Szerdán Sulamith, operett. Csütörtökön Sabinnők elrablása, bohózat. Pénteken Erdész leány Operette, félhely- árakkal. Szombatén Botrány, színmű. Vasárnap Veres hajú, népszínmű. Elégtétel egy tanítónőnek. Pálfy Gizella kisasszony sajnálatos ügyében Kalmár István lelkész ur levélben tudatta velünk azt, hogy ő Önagyságát női méltóságában s tisztességében egyáltalán sérteni nem akarta, amit elvitáz- hatatlanul bizonyít az a körülmény is, hogy mikor észrevette, megjegyzése célttévesztett hatását és a nem várt eredményt, nem habozott azonnal kijelenteni a jelenvolt nagytiszte- letü és kurátor urak előtt a kisasszonynak: „Nézze valahogy félre ne értsen, ne vegye komolyan, én nem akartam sérteni.“ Ezen kijelentések után, tekintettel arra, hogy a nyilatkozat egy minden tekintetben és általunk is correkt úri embernek ismert egyházférfiutól ered, nézetünk szerint a kisasszony a legszebb elégtételt nyerte a kijelentés nyilvánosan való megismétlése által.
