Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1909-07-17 / 29. szám
2-ik oldal. 1909. julius hó 18. KÖZÉRDEK. 29. szám. t Irsik Miczike. Alig érte meg a 19-ik tavaszt, a zord kegyetlen halál elragadta azok köréből, a kik oly végtelen szerették, tisztelték és becsülték őt. Üressé lett a szülő ház, a melyet oly gyakran édesített meg kedves dalával s a fájdalom mely távozásával sebet ejtett azok szivén, a kik rajongó imádattal csüngtek a kedves gyermeken nem hegged be soha! Mindenki szerette be- czézte ; hisz kedvessége, szépsége, szerénységével bebilincselt mindenkit, a ki öt az életben megismerte. — S most már a hideg föld mondja magáénak a szülők reménységét, a kiterjedt rokonság büszkeségét! Önkéntelen tör utat a zúgolódás szava ajkunkról, a Mindenható csodálatos intézkedése ellen ! Mi szüksége volt a halálnak erre a kedves gyermekre? Hiszen vannak ezren és ezren, a kik örömmel és megváltásnak vennék a halált s mindennap fohászt küldenek az Ég Urához, hogy mentse meg őket szenvedéseiktől! — De a kegyeden halál nem válogat. Elveszi azt a mi legkedvesebb, nem nézve, hogy örök gyászt borit azokra, a kik az Isteni gondviselésbe vetett hitükkel imádkoznak a drága élet megtartásáért. — Meg kell nyugodnunk az Ur akaratában, az Ő bölcsessége nagy és kimeríthetetlen s habár szivünk sajog a fájdalomtól, a melyet a kedves gyermek elvesztése felett érzünk, vigasztal bennünket az a tudat, hogy : „Az Urnák angyalra volt, szüksége magához vette öt.“ * Pótolhatatlan veszteség érte a városunkban általános tiszteletnek örvendő Irsik családot, a család szemefénye, Miczike leányuk elhunytával. A kedves és mindenki által szeretett bájos 19 éves leány halálát vérmérgezés okozta. Egy szemőcs támadt a keze fején, melyet körmével lecsípett. A seb azonban inficziálódott, a miből azután vérmérgezés állott elő. Az orvosok nem ismerték fel azonnal a baj veszedelmes voltát s később pedig a midőn a seb elmérgesedett több ízben megoperálták, a miből a sok vér- veszteség folytán szivszélhüdés állott be, a mely alig pár perez alatt kioltotta a kedves leányka életét. A halálesetről a gyászoló család az alábbi gyászjelentést adt i ki. Irsik Ferencz és neje szül. Czágler Ilona, valamint gyermekeik: Margit férjezett Csipkés Károlyné, Gizella, Pál és Ilona, az összes rokonság nevében is mély fájdalomtól megtört szívvel jelentik felejthetetlen kedves leányuk, illetve testvérüknek Irsik Miczikének életének 19-ic évében folyó évi julius hó 11-én reggel fél 5 órakor történt gyászos elhunytét. A kedves halott földi maradványa folyó évi julius hó 12-én délután 4 órakor fog a róni. kath. egyház szertartása szerint Nagykárolyban a Werbőczi-utcza 3 sz. gyászháztól a mesterrészi sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat folyó hó 13-án reggel 7 órakor fog a helybeli róm. kath. templomban az Egek Urának bemutattatni. Nagykároly, 1909. julius hó 11-én. Áldás és béke lengjen a drága halott porai felett! A szülők és a családnak oly kedves leányka temetése hétfőn folyt le a város lakosságának impozánsan megnyilvánult részvétele mellett, amelyhez hasonló temetésre igen kevésre emlékeznek. — A koporsót szebbnél szebb koszorúk borították s a temetési szertartás alatt nem maradt egy szem szárazon. A temetési szertartást Récsey Ede plébános teljesítette, mig az énekeket a dalárda adta elő, melynek végeztével megindult a beláthatatlan emberáradat a temető felé. A temetőben az egyházi szertartás végeztével újból a dalárda énekelt, a melynek elhangzása után lassan leeresztették a koporsót a sírba s rövid idő alatt egy sirhalom jelölte a helyét annak, a kit oly nagyon szerettek az életben s a kinek emléke örökké élni fog az őt szeretők szivében. I Felhívás | I a t. gazdálkodókésgéptulajdonosokhoz! | ■I Ajánlom vízmentes asztagtakaró és cséplő- ^ H gépekre való ponyváimat, szegedi kender- ^ g zsákokat, gyapjú zsákokat, pokróczokat, f zsákkötöző és dohány zsinegeket olcsó árban. I Favéges kézi kévekötőket | f a legolcsóbb árban szállítom, kívánatra §• $ mintát küldök. '4 I WIENER ADOLF | gyári raktára, ponyva és zsákkölcsön intézete -j§ | Debreczen, Kossuth-utcza 27. # Mi akadályozza Székelyhid fejlődését ? Székelyhid Biharvármegve egy kies fekvésű helye. Van járásbírósága, adóhivatala, vasútja, szolgabiró hivatali székhelye, egyszóval bír mindazokkal a kellékekkel, a melyek egy város fejlődését előmozdíthatják. Székelyhid különö-- sen hires kitűnő borairól, derék emberszerető barátságos lakosságáról — Mégis ez a kis mezőváros éveken át nem képes a legcsekélyebb fejlődést sem felmutatni. Ennek oka pedig a város leggazdagabb birtokosa, a Schönbrum uradalom tulajdonosának ismert zsugorisága, a ki még a legcsekélyebb áldozatot sem hozza meg az ősi fészek fejlődése érdekében. Felesleges fejtegetnünk, hogy egy város, a melynek határában uradalom bir kiterjedt birtokkal, igen sok tekintetben függ annak tulajdonosától is. A kötött birtok kizárja a gazdasági fejlődést, a lakosság vagyonosodását, mert a szegény nép megélhetési eszközét az szabja meg s az uradalom bir legnagyobb befolyással a város fejlődésére is. — Pedig Székelyhid igazán megérdemelné azt, hogy a gróf törődjön vele. Más uradalmak birtokosai nem csak a város, de a szomszédos községek jóttevői is. Uradalmakban mindég akad munka, a mely a szegény népnek biztosítja úgy a nyári, mint téli időben a megélhetést s ha ez nincsen, építkezésekkel segh a mindinkább nehezedő megélhetést biztosítani és a szociális bajokat orvosolni. Székelyhidon az uradalmi épületek a legrosszabb karban vannak, sőt van egy épület, a mely veszélyes az életbiztonságra nézve is. A hatóság nem tesz semmit, hogy a hatalmas grófot a törvény pontos betartására kényszerítse s ezzel utat enged annak a gyanúnak, hogy a szegény nép nem látja a hatóságban az ő védelmezőjét a mindenkit egyformán kötelező törvény végrehajtóját. Egy másik oka a város hátramaradásának az, hogy vezetőjét, a ki okszerű és gazdaságilag hasznot hajtó vállalkozásra hívja fel a polgárság figyelmét; maguk az érdekeltek kellőleg nem támogatják, a ki gazdaságos befektetések iránti javaslatával előmozdítaná a fejlődéssel egyidejűleg a községi terhek apasz- tását is. Ilyenekül gondolnánk községi takarék- pénztár felállítását, egy közraktár létesítését, kövezetvám behozatala mellett az utak jókarba hozatalát, kötelező tűzbiztosításnak a község általi kezelését, a mely minden befektetés nélkül szaporítaná a község bevételeit s csökkentené a polgárság terheit. Szolgálatot vélünk teljesíteni polgártársainknak akkor, a midőn legközelebb javaslatokkal fogunk előállani egyik vagy másik olyan intézmény létesítésére, a mely Székelyhidot azon városok közé helyezze, a melyek megértve a korszeri követelményeket, ezek teljesítésével egyidejűleg reálépnek a községi vállalkozás terére is. Ehhez kérjük polgártársaink szives támogatását és nagyrabecsült bizalmát. Tiiz. jég, élet, baleset, betörés elleni biztosításokat a legelőkelőbb intézet ré- szére felvesz a „Közérdek“ szerkesztősége. Egyház és iskola tanácsülés. A nagykárolyi gör. kath. egyház és iskola tanácsa f. hó 11-én, Kupcsa János lelkész elnöklete alatt, a tagok teljes számban való jelenléte mellett, gyűlést tartott az iskolahelyiség termében. A gyűlés tárgya a tanítói és segéd- ielkészi lakás helyreállítása iránt az intézkedés megtétele volt. Napirend előtt Dragus István kérte az elnökséget, hogy a gyűlés tárgyait ezután a meghívókon jelezzék, melyet elnök meg is Ígért. A tanítói lakás helyreállítását elrendelte a gyűlés és ezzel kapcsolatosan hosszas vita után kimondotta azt, hogy a lelkészi lakás helyreállításának szükséges voltát elismeri, az ez iránti jogosultságot magáévá teszi s annak megvizsgálása, valamint a szükséges költségek megállapítása végett Kindris Gábor, Papp István, Berey Demeter és Drágus Istvánból álló bizottságot küld ki, kiknek kötelességévé tétetett a legközelebbi gyűlésnek jelentést tenni. A tanítói lakás kijavítására vonatkozó ajánlatokat elbírálás végett ugyanezen bizottsághoz utasította a gyűlés. A volt tanító adóhátralékának rendezésére Kindris Gábor és Ptyánk Györgyöt küldte ki. Drágus István kifogásolta, hogy a tanító választási jegyzőkönyvbe a hitközség azon határozata, melyben az uj tanítót magyar énekek előadására utasítja, felvéve nem lett, Elnök kijelenti, hogy ebben az ügyben az egyháztanácsnak határozatot hozni joga nem volt, tehát az, amit határozott, a jegyzőkönyvbe fel sem volt vehető, de mint óhajtás, helyet foglalhat a jegyzőkönyvbe. A gyűlés ezen óhajtásnak póíjegyzőkönyvbe vételét rendelte el. Felolvasta azután elnök Valuka Antal bizottsági tag alábbi indítványát. Indítvány. Tekintettel arra a körülményre, hogy a nagykáiolyi gör. kath. ruthén egyház elöljárósága által a templom falába helyezett emléktáblán levő felirat, úgy a hívők vallásos, mint hazafias érzelmeit mélyen sérti, sőt maga a püspök ur Ő méltósága ellen is súlyos sértéseket foglal magában, mondja ki az egyháztanácsi gyűlés, hogy ezen sérelmes felirat eltávolítását szükségesnek látja és felír a püspök ur ő méltóságához, hogy annak hatóságilag leendő eltávolítása iránt intézkedni kegyeskedjék. Az indítvány tartalmát lelkesedéssel és helyesléssel tette magáévá a gyűlés s annak a püspök ur Ő méltóságához való felterjesztését elrendelte. Kimondotta azonban, hogy biztos tudomása lévén arról, hogy felsőbb helyről már megtéíetett az intézkedés a felirat eltávolítása iránt, maga részéről jelen alkalommal külön intézkedést nem tart szükségesnek, de bevárja a fejleményeket. Ezzel a gyűlés véget ért. T, közönség figyelmébe! A nagyérdemű közönség becses tudomására hozom, miszerint a nagykárolyi első :: CSERÉPKÁLYHA:: TERRAKOTTA CEMENTLAP-GYÁR mely jelenbenben is minden ren- relést teljesít, legközelebb nagyobb mérvben indittatik meg s a leg- jutányosabb árakban úgy cserépkályhákat, szavatosság mellett terrakottát, valamint cement-lapot és eme szakba vágó árut szálit: Ifj. Fi lep Imre :: Kálmánd-utca 16-ik szám. :: Kívánatra bármely gyárból szerzek be árukat. Állandóan raktáron tartok legfinomabb bélés külföldi gyapjúszöveteket, őszi és téli újdonságokat, legújabb divatu nadrág különlegességeket, kiváló szép és divatos piquet, ffj0jj0|-|y0|{0£ Egy próbarendelés igazolni fogja cégem jó nevét, a szövetek tartós voltát és a selyem és bársony-peluche jó kidolgozást. Mérték utáni rendelések pontosan és gyorsan eszközöltetnek. A nagyérdemű közönség szives pártfogását kéri STRAUSZ DEZSŐ, angol úri szabó Nagykároly, Deák Ferenc-tér 4. (Spitz Mór ur házában.)
