Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)

1909-11-06 / 45. szám

6-ik oldal. KÖZÉRDEK 45-ik szám. Megszökött feleség. Különös meglepe­tés érte az elmúlt héten Mikruta Antal fodrász iparost. Addig mig ő az üzletben a vendégek körül foglalatoskodott, felesége felpakkoltatta minden bútorát és egyéb tárgyait s idegen név alatt vasútra adatta, maga pedig megszökött a városból. A kifosztott férj még aznap este ér­tesült a kellemetlen esetről s a csendőrség segélyével sikerült is neki a bútort és egyéb ingóságait visszavenni s feleségét annak szü­leinél megtalálni. A feleség nem volt hajlandó urához visszatérni, jóllehet nem talált elfogad­ható indokot, amellyel eljárását megmagyarázni tudta volna, s igy Mikurta egyedül tért haza. A jóbarátoknak azonban sikerült békét terem­teni a házastársak között s remélhető, hogy rövid idő alatt a kis menyecske visszatér hűt­len elhagyott fészkébe. A hitvestásak között felmerült békétlenség oka nem az ördög, nem a sárkány, nem a sakál, nem a vámpír, de ezeknél is rosszabb, az emberiség legundokabb teremtménye : az anyós! !! Már csak rövid Mell!! *?* fc?a W w * •i» f M w Vigyázz pirosra festett üzlet! Üzletfeloszlatás Érmihályfalván! Értesítem a nagyérdemű vevőközön­séget, hogy elköltözés miatt az összes raktáron levő áruk minden elfogad­ható árban teljesen kiárusittatnak. Siessen mindenki a saját érdekében a kedvező alkalmat felhasználni, a mig a készlet tart. — Teljes tisztelettel ROSNER BERNÁT a pirosra festett női- és férfi-divat- • áruház tulajdonosa. «9 «íj »!« ft?* G?» »*» £ C?* »*» ft?* ft?* •I* ft?« •Sl» « * *** «£» Ö S * B * ft «» «* W 9«’*« ** * Uj vendéglő és kávéház. Schvarcz Fe- rencz kitűnő magyar konyhája és tisztán kezelt italáról járásszerte ismert vendéglős a Mester­utcában uj vendéglőt és kávéházat építtetett s azt teljes kényelemmel rendezte be. Az ünne­pélyes megnyitás f. hó 15-én lesz. Nevezettnek lapunkban feladott hirdetésére felhívjuk olva­sóink figyelmét. Egy lelkész, a ki védtelen nőt sérte­get. Pálffy Gizella okleveles tanítónőt szeptem­ber hó elején felkérte Szatmáry Sándor ref. lelkész, hogy beteg édes atyja helyett, — a kinek nyugdijjazási ügye elintézés alatt állott — a tanítói teendőket teljesítse. Időközben a tanító nyugdíjazása folytán megüresedett állásra pá­lyázat lett hirdetve, a melynek alapján arra Tatos Lajos meg is lett választva. Nevezett azonban állását október hó 1-én nem foglal­hatta el s igy a nagytiszteletü ur újra megkérte a tanítónőt, hogy helyettesítse azt, mig az isko­lát átveheti. Minthogy a szentirás szavai szerint a Krisztus koporsóját sem őrzik ingyen, igy a midőn az uj tanító állását elfoglalta a tanítónő is kérte két hóra eső fizetését, mely ötét, mint helyettest joggal megillette. Szatmáry lelkész azzal védekezett, hogy a szeptember hóra eső illetményt édes atyjának kifizette, az októberit pedig csak úgy fizetheti ki, ha Tatos állít ki arról nyugtát, melybe a kisasszony bele nem ment, de követelte őtet joggal megillető dijjai kifizetését. Eközben Kalmár István segédlelkész a saját fáradságáért járó dijat követeltő, a vé­detten tanítónőt azzal vádolta meg, hogy sef- telni akar. A durva és védetten nővel használt sértő kifejezést Szatmáry lelkész enyhíteni pró­bálta ugyan, de a szegény leány női méltósá­gában és tisztességében mélyen sértve, könyek között távozott a lelkészi lakból. Az ügyet a tanítónő presbitérium elé fogja terjeszteni, a mely ha eleget nem tesz jogos kívánságának, perrel támadja meg az egyházat, melynek a tanítónőre kedvező kimeneteléhez kétség nem fér. Kalmár ur nem menthető eljárására pedig lapunk egyik legközelebbi számában fogjuk a méltó feleletet megadni. Székelyhid. f Halálozás. Svéda Gusztáv Székelyhid városának egy tisztelet és általános becsülésnek örvendő polgára hunyt el múlt hó 29-én. Az elhunyt 22 éven keresztül lakott Székelyhidon s habár nem is született ottan, de szívvel lé­lekkel küzdött a város polgárai érdekeért s an­nak minden örömében és bánatában részt vett. 1887-ben telepedett le a városban, a hol pék műhelyt nyitott s azt megelőzőleg éveken át működött, mint önálló iparos Budapesten és Debreczenben. Önállósítását megelőzőleg be­járta a külföldet. Több évig időzött Párisban, majd Bécsben, de ezenkívül Olaszország és Schveicznek is volt lakója. 1890-ben nagy ki­tüntetés érte. Őfelsége a székelyhídi nagy ki­rály gyakorlatok alkalmával megbízta az ud­vartartás részére szükséges kenyér és sütemény szállításával s távozása alkalmával udvarmes­tere utján magas megelégedését nyilvánította előtte. Az öreget azonban ezen kitüntetés nem tette büszkévé, megmaradt annak aki volt, egy­szerű iparosnak, a kinek egyedüli boldogsága a családi és baráti kör volt. Múlt hó 19-én betegeskedni kezdett s hasztalan volt minden orvosi segély, hasztalan a hitves és gyermek önfeláldozó ápolása, 29-én este elhunyt. A gyá­szoló család az alábbi gyászjelentést adta ki. Özv. Svéda Gusztávné mint neje úgy a maga valamint Svéda Béla mint fia, Piros Ilonka mint menye és Józsika mint unokája és a számos rokonság nevében is mély fájdalommal telt szívvel jelentik a felejthetetlen jó férj, apa, nagyapa és rokon Svéda Gusztáv f. hó 29-én este 7 órakor életének 63-ik, bol­dog házasságának 22-ik évében rövid szenve­dés után történt gyászos elhunyták A megbol­dogult hült tetemei f. hó 31-én d. u. 3 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint a székelyhídi róm. kath. sirkertben örök nyu­galomra tétetni, — mely végtisztességtételre a megboldogultnak rokonai, barátai és ismerősei bánatos szívvel meghivatnak. Székelyhid, 1909. október 30. Áldás és béke lengjen drága porai felett! Az elhunyt temetése m. hó 31-én folyt le óriási részvét mellett, melyen megjelent a város apraja nagyja, hogy Svéda bácsinak a végtisztességet megadj.a Áz egyházi szertartást Szebeni Gyula r. kath. esperes plébános vé­gezte, a ki gyönyörű beszéddel búcsúztatta el a halottat hozzátartozóitól. Az egyházi éneket a polgári dalárda szolgáltatta. Köszönetnyilvánitás. Néhai férjem illetve édes atyám elhunyta alkalmából mindazoknak, a kik a bennünket ért súlyos csapást részvét nyilatkozataikkal enyhíteni igyekeztek, továbbá mindazoknak, a kik az elhunyt végtisztessége alkalmával az iránta érzett rokonszenvnek kife­jezést adandó, a temetésen megjelenni szívesek voltak ez utón mond hálás köszönetét. Szé­kelyhid 1909. nov. 3-án. Özv. Svéda Guszíávné és fia Béla. Alkalom olcsó bevásárlásra! <> Legszebb és legdivatosabb őszi és téli női divatkelmék, kitűnő mi­nőségű férfi és gyermek ingek, kalapok, cipők, vásznak az üzlet :: tervbevett feloszlatása miatt :: a legjutányosabb áron szerezhetők be SARKADIIGNÁTZ női divatáru kereskedésében = SZEKELYHIDON. Piacztér kikövezése. Az őszi esős idők beáltával a székelyhídi piacztér egyike azoknak a hol térdig érő sárban kell a vásárló közönségnek bevásárlásait teljesíteni. Épen eb­ből az okból maguk az eladók sem keresik fel oly nagy számban a piaczot, mint a milyen­ben a város és környékének érdeke megkívánná. A hetivásárok után napok telnek el addig a mig az összegyülemlett szemetet összetakaritják s még akkor is az egészségre nézve igen ká­ros pocsolyák állanak a piaczon, mert nincs lefolyása s ha volna is a gödrök melyek a piaczteret ékesítik azt meggátolják. Molnár Ákos országgyűlési képviselő ezen miserábilis álla­potokon segítendő, egy terv kidolgozásán fá­radozik, melyet egy czikk alakjában szándék­szik ismertetni, a melynek alapján a város minden legkissebb anyagi megterheltetés nélkül kiköveztethetné a piaczot. Az érdekes czikket lapunk legközelebbi számában közöljük. Gyászeset. Seitl István rézműves. Kovács Lajos ipartestületi elnök 15 évig hü és becsü­letes üzletvezetője f. hó 2-án, élete 48-ik évé­ben hirtelen elhunyt. Temetése 3-án folyt le nagy részvét mellett. Képviselőtestületi gyűlés. Székelyhid képviselőtestülete a múlt hó 30-án rendkívüli látogatott gyűlést tartott Doby József főbíró elnöklete alatt. A képviselőtestületi tagok közül 47 en vettek részt. Igen fontos ügyek kerültek eldöntés alá, melyek egybehozták az érdekel­teket. A legfontosabb tárgy a járásbíróság ré­szére megvásárlandó telek kérdése volt. E tárgy­ban már jeleztük, hogy a miniszteri kiküldött több telket jelölt ki olyannak, mint amelyek a célnak megfelelnének. Többek között a gróf Stubenberg-féle 50000 koronás telket is. A többi telkek tulajdonosai a főjegyzőt kivéve, aki ki­jelentette, hogy telkét nem adja el, annyira felcsigázták a telkek árát, hogy azok megvé­tele szóba sem kerülhetett, miért is a közgyű­lés a gróf telkében állapodott meg. A telek megvétele ügyében Fándly József, Doby József, dr. Jakabovits Emil. Pozsgai Károly, Tóháti János, Szamos József és Kovács Lajosból álló bizottságot kérték fel, kik a grófnál a telek meg­vételénél eljárjanak és felkérjék, hogy a vétel­árból a község mostoha anyagi viszonyaira való tekintettel, valamit engedjen el. A gróf kije- jentette, hogy ő neki eladó telke nincsen, de ha kell a községnek, előbbi Ígéretét nem vonja vissza és 50000 koronáért eladja a kijelölt tel­ket. Ugyanezen gyűlés kimondotta, hogy a Szabó József örökösei telkét városháza céljaira 41000 koronáért megvásárolja és a régi város­házát átalakíttatja s ott üzleti helyiségeket lé­tesít. A Szabó-féle telek és a járda létesítésére 110000 koronás kölcsön felvételét határozta el, egyben megbízta az elöljáróságot, hogy olcsó kölcsön felvétele iránt lépéseket tegyen. Akit félre ismernek. Az utóbbi időben igen sok panasz érkezett be hozzánk dr. Poj- nár Ernő szolgabiró ellen. Panaszkodnak arról, hogy a szolgabiró nem elég udvariasan bánik a felekkel, sőt olykor gorombáskodik is. A büntetéseket tulszigoruan szabja ki, egyszóval kegyetlen ostorozója a legkisebb kihágásnak is. Azok a laikusok, akik nem ismerik eléggé a közigazgatás rendkívüli sok ágazatát s annak egyszerűsítése folytán előállott munkaszaporu­latot, fel sem foghatják azt, hogy a járás első tisztviselője és helyettese mennyire meg van terhelve hivatalos kötelességeik pontos és sza­batos teljesítésével s rósz néven veszik azt, hogy a járási tisztviselő az esetleges előző tárgyalá­soknál kiállott idegrontó és feszitő akadékos- ságok miatt türelmét veszítve, nem bánik úgy a felekkel, mint azt az udvariasság szabályai megkívánnák. Próbálják meg egy pénteki na­pon végighallgatni a kitűzött — sokszor 20— 25-re tehető — tárgyalások vezetését. Kisérjék figyelemmel azt a türelmet, amelyet a tárgyaló tisztviselőnek tanúsítania kell azzal a furfang- gal szemben, amellyel vádlott a büntetés alól kibújni törekedik s akkor látni fogják azt, hogy az az ember, aki 12 évig koptatta az iskola padjait s ezenkívül 4 évet járta az egyetemet, milyen lélekölő műnk .t teljesít s nem fog csu- dálkozni azon, ha a tisztviselő ideges lesz, s ha ezek után félreteszi az udvariasság legelemibb szabályait is s a rideg szigorúság álláspontjára helyezkedik. Alkalmunk volt a szolgabiró úrral tárgyaláson kívül hivatalos ügyben érintkezni. Egy rendkívüli udvarias ember kelt fel akták­kal elhalmozott asztalától, aki legnagyobb elő­zékenységgel teljesítette előadott kérelmünket, jóllehet a tárgyalási napló, mely előtte feküdt, teljesen tele volt számokkal és határidő kitű­zéssel. Meglátszott rajta a rendkívül elfoglalt tisztviselő, aki alig várja, hogy végezzen a hozzá kéréssel fordulóval. Az asztalon heverő megkezdett fogalmazvány tanúsította azt, hogy munkájában zavartuk meg, sőt beszélgetés köz­ben kétszer is hívták a telephonhoz hivatalos ügyekben. Nem célja e cikknek a szolgabiró urat védelembe venni. Mi mint eddig, ezután is ostorozója leszünk a hivatalos hatalommal való visszaéléseknek, csak ismertetni óhajtottuk részben azt a terhes feladatot, amelyet a pa­naszolt tisztviselőnek teljesítenie kell s türe­lemre inteni és elnézésre kérni fel a panaszko- dókat a munkával túlterhelt rendkívüli idegessé vált tisztviselővel szemben. Részletek a köbölkutí gyilkosságból. Még mindig lázas nyugtalanságban tartja Kö-

Next

/
Thumbnails
Contents