Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)

1909-11-06 / 45. szám

2-ik oldal. KÖZÉRDEK 45-ik szám. Csakis a nőket érdekli, \°f EATZ SÁMUEL KÉT akar vásárolni olcsó árban, úgy tessék a raktárt meg- tekinteni A berlini és párisi modellek már megérkeztek. A vétel nem kötelező, ugyanott 3P®T legdivatosabb kivitelben készittetnek. nyüséges pusztítást, mi a cimkórság a társa­dalmi élet terén véghez vitt. Látni fogjuk azt az őrületes hajszát a czimek s rangok után s látni egyúttal azt a petyhüt, életuntsággal telített energiát, mint az ilyen egyedek egyéb köz­hasznú tevékenységeikben kifejtenek. Le a czimekkel! De becsüljük meg az igazi értéket s ne a czimek és a titulusok nagy­ságában találjuk a polgárok közötti különbséget, hanem abban, hogy ki minő mértékben vállik magának, — családjának s egyben hazájának hasznára. Ha majd nálunk is mindenki egy czinret kap s ha a név tisztessége, a becsület szeplőt- lensége lesz mindenkinek legszentebb kincse, akkor talán nállunk is más világot élünk s mi is bejutunk azon nemzetek sorába, kiknél a vagyon, a gazdaság s kultúra egy forrásból fakad. a le£uiabb női megöl AICÜ DlVATKELMÉK' 0 ] URAK figyelmébe.!!! * i l ) í A legjobb honi és angol divat- :: kelmék már megérkeztek az :: őszi és téli idényre. .\| Kérem a nagyérdemű vevőközön- $ séget annak szives megtekintésére. ^ Tisztelettel Klein IgttáCZ. £ és újdonságok, továbbá férfi bársony és angol szövet mellények a leg­nagyobb választékban. A legolcsóbb árak mellett beszerezhetők: Szilágyi Imre üzletében NAGYKÁROLY, Deák Ferenaz-tér 12. szám alatt. Színészet. Három hete immár, hogy Heves Béla jól szervezett társulatával megkezdette előadásait. A legnagyobb elismerés hangján irtunk min­denkor a társulat kiváló erőinek sikerei felől, melyet meg is érdemeltek. Kötelességünknek tartjuk azonban reá mutatni egyes olyan hi­bákra, amely elkerüli a szinügyi bizottság fi­gyelmét, de részben a közönség körében meg­nyilvánult óhajtásokat van hivatva tolmácsolni. Éber figyelemmel kisérjük a társulat és Heves igazgató működését is és nem hagyhatjuk szó nélkül tapasztalatai ;kat, remélve azt, hogy úgy szinügyi bizottság, valamint Heves igazgató megfontolás tárgyává teszik azokat s igyekezni fognak a teljesen jogosult panaszokat orvosolni. Legeiső és legjogosabb panasz az, hogy a 3 hét alatt egyetlen egy népszínművet nem adott elő a társulat. Heves azzal védekezik, hogy a nagykárolyi elite közönség nem szívesen látja a népszínművek előadását a szín­padon. Lehet, hogy részben igaza is van, de feledni látszik az igazgató ur, hogy a nagy­károlyi színkör nemcsak a vagyonos osztály könnyedén kiadott pénzéből, de városunk tár­sadalmi osztályának azon része keserves verej­tékkel szerzett fillérjeiből is épült, akik nem azért járnak a színházba, hogy a francia víg­játékok és operettek pikántériáiban gyönyör­ködjenek, hanem azért, hogy egyszer hetenkent egy nap felelevenedni lássák az igaz magyar színészet régi műsordarabjait, amelyek oly sok élvezetet szereztek már a nézőközönségnek s a melyet mindenkor örömmel néz meg a magyar ember a sikamlós tartalmú francia vígjátékok helyett. A második panasz az, amely szintén or­voslásra vár a színművek rendezésénél tapasz­tálható felületesség. Heves társulatánál az operettek és vígjá­tékok rendezése körül példás rend tapasztal­ható, mely gyakorlott és szakavatott rendezőre vall, azonban a színműveknél éppen ellenke­zőjét tapasztalhatjuk s lépten-nyomon reá mu­tathatunk egyes jeleneteknél olyan fegyelme­zetlenségre, mely a darab hatására nézve ká­ros és sokszor a főszereplők sikereire is be­folyással van. Nagyobb figyelmet kérünk tehát fordítani a színművek rendezésénél különösen a segédszemélyzetre, az egyes jeleneteknél a jelenési idő pontos betartására s arra, hogy a szereplők a jelenéseknél, a végszókra figyelje­nek, mert gyakran előfordult már az, hogy mi­előtt egyik szereplő befejezte volna beszédét, már a másik megkezdette szerepét s ez a fülre nézve sértő hatással volt. Ha fáj a feje, ne tétovázzék, hanem használjon azonnal Beretvás-pasztillát‘ mely 10 perez alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. — Ára i korona 20 fillér. ___________Késziti Beretvás Tamás, gyógyszerész Kispesten, Orvosok által ajánlva.____________ Kap ható minden gyógyzertárban. Háromdoboznál ingyen postai szállítás. met. Minő csalódás ! Itt vannak a hajtők. Medve nem volt. így folyt le a másik hajtás is. Eredmény­telenül. A nap délelőre ért. A sikertelenség miatt lehangoltan verődik össze a kompánia s egy tisztáson ácsorgó vadkörtefa árnyába heveredik, hogy valamit falatozzon. — Nem láttál valamit? — Nem én. — Hát te ? — Egy róka, meg egy őz volt mindössze, amit, láttam. A közelben egy kis pásztor fiú őgyeleg kecskéi mellett. A gyermek sir és reszket. A hajtők mellette húzódnak le a hegyből. Az egyik vadász megkérdi tőle: — Mi bajod fiam ? Miért reszketsz ? — Jaj uram ! Ezelőtt másfél órával úgy megijedtem, hogy azt hittem meghalok belé. — Mitől ijedtél meg? A gyermek keresztet vetett magára. Alig tudott szóhoz jutni a zokogástól Mi is kiván­csiak lettünk a történtekre. Oda szólítottuk ma­gunkhoz a kis remegőt és biztattuk, hogy csak mondja el esetét. — Három borzasztó vadállatot láttam er­ről a hegyről lefutni. Valami lárma volt ott. At­tól menekültek. Úgy rohantak le mellettem, mint három nagy golyó, melyet valaki leguritott on­nan. Lihegve, fújva iramodtak oda fel a másik hegybe. — Ismered a vad kecskét? — Azt ismerem, de ezek nem azok voltak. Én ilyet még soha nem láttam. — Vastag volt mind a három és hosszú szőrű. Olyan erős volt az egyik, hogy egy ökröt is levágott volna. — Minő volt a színük? — Azt már nem tudom, uram megmon­dani, mert a földre estem és majd elájultam. Kecskéim is szerte futottak mindenfelé. Az öreg Csubán Vaszily ugrott fel helyé­ből, mintha valami villamos áram futott volna rajta végig. Megfogta a gyermek kezét s magá­val huzva mondá: — Mutasd meg, merre mentek azok az állatok ? Néhány perc múlva visszatért. Szemei szo­katlan fényben ragyogtak. Egész lényében va­lami sajátságos üröm mutatkozott. Suttogó han­gon szóliott: — Uraim ! Itt vannak a medvék! — Hajtők! Gyorsan talpra! mi pedig szó nélkül siessünk megkerülni ezt a helyet. Bizto­san puskavégre kerülnek. Nem telt bele egy fél óra s a hajtők is, vadászok is, más helyen voltak. Egy keskeny völgy vonalán húzódott el a puskások léniája. Valamennyinek tekintetében az a sajátságos va­dászszenvedély tüze égett, mely akkor jelentke­zik a maga igazi mivoltában, mikor csaknem bizonyosan tudja, hogy a vad közelében van. Öt perc múlva a hajtási oldal felől ku­tyaugatás hallatszik. A kutya vadászaton kétféle módon ugat. Ha kis vadat kap, nyulat vagy ró- kát, akkor vékony magas, nyafogó nyaf, nyaf, nyaf hangon szól. De ha nagy vadat talál, ak­kor úgy ugat, hogy Vau vau! Vau vau! Ez utóbbit hallottuk mi is, jeléül annak, hogy med­vére akadtak. Minden szem a szemben meredő hegyol­dalra tapadt. Egyszerre csak a magasból szik­ladarabok gördülnek alá. A medvék súlyos talpai alatt meglazult kődarabok ezek, Rá nyomban három gyönyörű állat ereszkedik óvatosan a hegy lejtőjén lefelé. Elől egy szépen kifejlett bocs, középen a hatal­mas anyaállat, utána másik fiók. Az öreg csen­des bőgőssel figyelmezteti fiait, hogy közelében maradjanak, mert veszély van. Durr! Sivit át az express éles szava a le­vegőn. Az anyamedve halálosan találva gurul a patak felé. Durr! S az egyik bocs törött lábbal iparkodik menekülni. Az öreg állat mégegyszer összeszedi minden erejét, szemei vérben forog­nak, szája véres habbal tajtékzik hatalmas tal­paival jobbra-balra csapkod. Jaj volna annak, aki közelébe jutna. Most jobbról is, balról is egy-egy lövés. Az egyik lövés álkapcsát szakítja le, a másik szivén találja. Még egy rettenetes bőgés s a hatalmas állat élettelenül terül el. Nemsokára a megsebbzett bocs is megke­rült, a másik elmenekült. A rengeteg az ember diadalmámorától han­gos. A kegyetlen vadász gyönyörrel szemléli ál­dozatát. Csak a csörgő patak siratja meg s a zugó lombok suttogják el gyászdalukat retteget lakójuk ravatala felett. í Pímlrsnhh hpszprzpsi forrást ELSÖ nagykárolyi sirköraktár és temetkezési intézet O_________________________________________1 Alapittatott 1873. évben. Állandóan raktáron tartok I-ső rendű salgótarjáni és porosz TÜ ZELŐ KŐSZENET, “esl£ KOVÁCS-SZENET Szives megrendelést kér MAKAY JÓZSEF FIA. Nagykároly, Széchenyi-utcza 26. sz. (Saját ház.)

Next

/
Thumbnails
Contents