Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)

1909-10-09 / 41. szám

2-ik oldal. KÖZÉRDEK 41-ik szám. 3' Ruhát fest és vegyileg tisztit HAUFEL SAMUEL Nagykároly, = Kölcsey-uica 1. sz Alapittatott 1902. taníthatunk arra, hogy még a kínai nyelvű kommandókra is úgy forduljon, perdüljön, mint az orsó, s hogy lépéseit kivágja, hogy beléremegjen a parlag. Tehát a három esztendei szolgála­tot két esztendőre redukálhatják. A pol­gári vélemény tehát diadalmoskodott. Igen ám, de itt megint a katonai érvek győzedelmeskednek. Ha a három esz­tendei szolgálatot két esztendőre szállít­ják le, akkor, hogy a jelenlegi létszám fentartassék, szükséges, hogy az évenként sorozandók száma emeltessék. Úgy hogy végeredményben, ha egyesek rövidebb ideig szolgálnak, a nemzeti erő épen oly arányban pocsékolódnék, mert akkor többnek kellene szolgálnia, mint mos­tanában. Az egyének szempontjából te­hát a két éves szolgálat határozottan kedvezőbb lenne, mert egy esztendőt életéből vagyonának parlagon heverte- téséből megtakarítana, de az egész nem­zet szempotjából a munkaerők parlagon hagyásából, teljesen mindegy lenne. Mégis mi a két esztendei szolgálat mellett állunk. Ha már okvetlenül szol­gálni kell, rövidítsük meg azt az időt, a melyben ha fegyelmet, rendet s egész­séget el is sajátítanak s nyernek, mégis végeredményben teljesen ingyen töltenek el fiaink. A két esztendős szolgálat már sok államban vezetődött' be s egyetlen ország harczképességén sem ejtett csorbát. Az uj reformok legelsője úgyis e téren fog mozogni s rövid idő múlva még a katonai népdalokat is meg kell változtatni s a három esztendő helyébe a két esztendő teendő. Isten adja, hogy e hathatós reform mielőbb, mindnyájunk élénk örömére a megvalósulás stádiumába lépjen! Kérek egy magyar gombostűt! Mennyi a gavallér Magyarországon! S egyetlen egy sem tudná teljesíteni ezt a szerény kis kívánságot, a legszebb hölgynek a kedvéért sem. Egyetlen gombostűt sem csinálnak Magyar- országon. Sem gombostűt, sem varrótűt, sem czizmadiatüt, sem szíjgyártó tüt, sem czizmadia árat. Ezekre nincs gyár nálunk. Persze, mert apró haszontalan dolgok ezek. Pedig hát a bőrgyártás a czipész és cziz­madia mesterség eléggé elterjedt iparágak Ma­gyarországon. Sőt ősi iparágak. Sok varótiit, árat, dikicset használnak. De maradjunk csak a házi foglalkozásnál. A húsz millióból, ugy-e nem mondok sokat, ha azt mondom, hogy négymillió asszony, leány; csak van, akik otthon egyszer máskor tűvel foglalkoznak. Egyik másik tű elvész, eltörik. Egy év alatt két tüt elhasznál egy asszony. Ez évenként 8 millió tű. Egy tűt a szatócs, falun legalább, két fillérért ad. Évenként ez csak asz- szonyi varrótűért 160 ezer koronát jelent. Ez a haszontalan kis portéka! De gombostűt is használnak az asszonyok. Még azok is, vagy inkább azok, akik nem varr­nak És ezek még többen vannak. Sőt vannak nőies férfiak is. Úgy, hogy erre a pipereszerszámra 5 millió asszonyt bátran lehet számítani. S a 190 ezer koronából semmit sem lehet lealkudni. Csak ennek a házi kis szerszámnak is az ára megközelíti évenként a félmilliót. Az iparo­sok szerszámaival pedig bátran felül is haladja. S magyarországon egyetlen tűt sem gyár­tanak ! De hogy milyen nyomorult hátramaradott ország ez, látszik a következő hivatalos kimu­tatásból. Nincsenek Magyarországon a következő cikkek: Aktafüzőgép, ampéteméter, bársony, cérna­gomb, cipőgomb, cipészvarrógép, cipésztü, éb­resztőóra, fénymásoló milliméterpapir, forgópisz­toly, gombostű, grafit, gummi arabikum dara­bos (oldott hazánkban is készül), gyűszű, habkö, hajnyirógép, hegedühur, hőmérők, irógéptörlő- gummi, ivlámpaszén, kókusz lábszőnyeg, lég- sulymérő, linoleum, litográfiái kőmásoló vászon, méröpálca (összehajtható), mérőszalag vászon­ból, mikroszkóp tudományos céira, milliméter­papir tekercsben (ivekben belföldön is készül) mimeograph sokszorosító készülék, nedvesség- mérő, ollók (irodai és sebészeti ollók hazánk­ban is készülnek), órák (vizüzemórák belföldön készülnek), óraüveg, palatábla, palavesszö, pa­rafa, (parafakő cikkek hazánkban is gyártatnak), raffiaháncs, rajzvászon schapirograph sokszoro­sító készülék, selyemfonal, szijgyártótü, szivacs, üvegtoll varrógéptü, voltméter. Akik gyáralapitáson törik a fejüket, jó volna, ha ezekre a nem létezőkre gondolnának. Milyen szomorú dolog, hogy varrótűért is évenként félmilliókat adunk a külföldnek. Némelyek talán csak egy kis ötletnek tart­ják, de én komolynak tartom a következőket: Minden magyar leány, minden magyar menyecske magyar gombostűt kérjen gavallér­jától. Hátha valamelyikük gondol merészet és nagyot. Hátha valamelyik pénzesebb és ráter­mettebb ifjú lovag, mint egy angol ur, aki nem irtózik a munkától s a gyáralapitástól: fogadást tesz s meg is tartja fogadását, hogy év alatt magyar gombostűvel kedveskedik imádottjának, s még inkább imádott magyar hazájának. Eljegyzéshez karikagyűrűt, brilliánt gyűrűt, akár utazója által, akár postán készséggel küld Löfkovits Arthur és Társa Magyarország legnagyobb leg­megbízhatóbb ékszerésze, órás- és ezüst- nemű üzlete Debreczen. 0 ¥ figyelemíI Megérkeztek 1 olcsó árak. a legdivatosabb női őszi ruha- g 'y' jg | g ]V1 Á R T 0 N kelmék és úri divatczikkek :: NAGYKÁROLY, Deák-tér női és férfi divatáru kereskedésében. ÜL I apai örökségét, mely a semmivel egyetértékü, növelje. Sőt azt is tudom, hogy egyéb jó tu­lajdonságai közzü! a legkiválóbb, hogy éjsza­káit ahelyett, hogy nyugodalmas ágyában töl­tené, a kaszinó bakkarat szobájában izzadja át. Jó ehez eddig joga volt. Sőt helyesen is cseleke­dett, mert hiszen veszteni valója nem volt, csak nyerhetett. Most, hogy kénytelen-kelletlen oda kell, hogy egyetlen leányomat magának adjam, mert hát leányom az egyetlen, ki e föld ke­rekségén szeretek s érte minden áldozatra is képes lennék, most meg kell, hogy mondjam magának mindazt, amit egész életére fontosnak, sőt életbevágónak tartok. Ön négy hét múlva oltárhoz vezeti leányomat. Hozományt nem kap, mert azt úgyis eljátszaná. Hanem évi apagen- ben részesítem, külön lakosztálya lesz palo­támban, automobilja, fogatja, szolgaszemélyzete. A zsebpénzét sem fogom szűkre szabni, fog­lalkozást is szerzek majd vállalatomnál. Csak egy Ígéretet szeretnék Öntől s ezt talán, miután pénzébe nem kerül, meg is tehetné. — Szolgálatára — szólt Hajós, kit a pré­dikáció már teljesen rákvörösre főzött. — ígérje meg nekem — folytatta az öreg Bordács, — hogy soha többé kártyát kezébe nem vesz, hazárdjátékban pedig részt nem vesz. — Ezt annál is könnyebben ígérhetem, kedves apósom, mert eddig is csak azért ját­szottam, mert szükségem volt arra, hogy cse­kély jövedelmemet a játszóasztalok könnyű kerestével pótoljam. _______________________ Mikor Hajós István ezt leendő apósának megígérte, akkor szentül meg is volt győződve arról, hogy ez tényleg igy is van s hogy soha sem fog eszébe jutni valaha is a kártyaasztal­nál szerencsét próbálni. Az esküvő is megtörtént s a fiatal, bol­dog házaspár szivdobogva ült az elsőosztályu Pulhnann kocsi külön fülkéjébe. Az öreg Bordács vejének nászúira 100.000 koronát adott s azt az utasítást, hogy az egész szezont, tavaszig a francia Rievierán töltsék, lehetőleg Nizzában, vagy Montecarlóban. Azért kérte pedig ezt, hogy mint ő maga mondotta, meggyőződjék veje jellemszilárdságáról, hogy ígéretét, amely azt fogadta, hogy hazárdjátékot többet nem játszik, megtartja-e. A ködös, zuzmarás, fagyos novemberi őszből, hirtelen a kora tavasz ezernyi ezer gyönyörűsége fogadta az ifjú házaspárt. Virág nyillott a kertekben, a fák pazar pompával osz­tották festői színekben tetszelgő bimbózó virá­gokat. A levegő illattal terhes, madárdaltól, boldog kacajtól telitett volt. Az amúgy is bol­dog házasok teli tüdővel szívták a balzsamos levegőt s ha lehetett, még jobban egymáshoz simultak a boldogságtól. A földi paradicsom kínálkozott nékik. Pár nap múlva már tiszta kíváncsiságból is betekintettek a játéktermekbe. A zöld asz­talok ott terpeszkedtek egymás mellett körül­véve a megszámlálhatatlan sokaságu szenve- 1 délyes játékostól.__________________________ Az ifjú Hajós pár is leült, hogyha már csak tréfaképen is megkísértsék szerencséjüket. Hajós István már az egész utón beszélt az ő csalhatatlan szisztémájáról, melyet követve ok­vetlenül nyerni kell, feltéve, hogy a kellő tőke rendelkezésére áll a játékosnak. S neki most rendelkezésére állott. Kiakarta természetben is próbálni. Papirt, ceruzát ott talált az asztalon, csak épen jegyezni kellett az eredményeket. Mikor tiz pergését a roullett golyónak felje­gyezte, játszani kezdett. Játszani az ő sziszté­mája mellett. S tényleg nyert. Eleinte lassan, unalmasan ment a dolog, de bebizonyitólag mindig több és több arany hevert előtte. Mikor már körülbelül ezer francot nyert, fölényes mo­sollyal kelt fel az asztaltól s karonfogva felesé­gét és diadalmasan hagyta ott a bank helyi­ségét. Másnap ismét elment, harmadnap szintén s igy azután mindennap. S nyert szüntelenül mindennap ezer francot. A szisztémának tényleg igaza volt. Csak egyszer, egyetlen egyszer veszthetett mellette, akkor t. i. ha a tükör jött volna ki, vagyis ha a második sorozatú játékban, mind a tiz eset­ben épenugy változtak volna a rouge és a noir, a pair vagy impair. De hát ez csak nagy ritkán szokott megtörténni s csak azzal, ki sokáig próbálja ki szisztémája erejét s többet akar nyerni, mint amennyit a szisztéma szerint is egy napon nyerni lehet. Hajós az utóbbi időkben olyankor járt a bankba, mikor a felesége odahaza toilettet ne tétovázzék, hanem használjon azonnal mely 10 perez alatt a legmakacsabb migraint és fejfájást elmulasztja. — Ára 1 korona 20 fillér __________Késziü Beretvás Tamás, gyógyszerész Kispesten. Orvosok által ajánlva. Ha fáj a feje, Beretvás-pasztISIát, Kapható minden gyógyszertárban. Iláromdoboznál ingyen postai szállítás.

Next

/
Thumbnails
Contents