Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1909-09-25 / 39. szám
2-ik oldal. KÖZÉRDEK 39-ik szám. száríthatnánk. Egy-egy olyan ünnepély, táncvigalom, teaestély milyen összegeket nyel el évenként az országban. és miket lehetne létesíteni azon toalettek árából, melyeket az ilyen ünnepi alkalmakból jótékony hölgyeink emberszeretet cége alatt feleslegesen kidobnak? Nem az igazi jótékonyság, hanem a hiúság, a feltűnési vágy, a pazarlás vására ez, mely a szükölködőkben nem a benső megelégedés és hála, de az irigység érzetét váltja ki: a hiúság és pazarlás vására, mely a felsőbb körökről az alsókra ragad, milliókat rabol el az éhes és rongyokban didergő, szegény emberiségtől. Mert mig a fényesen világított termekből a vidámság zenéje, a gazdagság káprázata, az előkelőség parfümje árad ki az utca dermesztő hidegében hajléktalanul bolyongó szerencsétlen embertársainkra, addig a jót mindig csak rosz- szul gyakoroljuk; mert mulatságainkat, vigságunkat, a nyomorultak sóhajai és panaszai árán élvezzük . . . Van azonban a jótékonyságnak egy másik neme is, melyet módunkban van, sőt kötelességünkben állana gyakorolni és ez abból áll, hogy támogassuk a hazai ipart, a hazai munkásságot és ne dobjuk oda filléreinket az idegen rongyokért. Ezrekre és ezrekre rúgna ez az összeg, melyet munkástestvéreink kezeibe juttatnánk, de melyet máskülönben saját népünk rovására, idegen országok gyárai nyelnének el. Gyakoroljunk hát több szivet, több melegséget és hiúságunknak egy kis feláldozását is a magyar munkásnép támogatásával ; ne alamizsnát adjunk neki, melylyei önérzetét megalázzuk, de megérdemelt munkabért veritékes munkájáért. Jótékonyságunk legyen támasza annak a népnek, mely vérünknek véréből, testünknek testéből sarjadzott és társadalmunknak egy erős, kiegészítő, alkotő részét képviseli. jótékony hazafias támogatást kérünk a magyar ipar, a magyar termékek részéi e. Mert jól maniíás titka. a jót, ebből áll a huPestre Becsbe, elsőrendű gyárakba gallért, Kézelőt, inget mosni, vasalni, mindenféle ruhaneműt festeni, tisztítani szállít minden szerdán Lefkovils Sámuel ¥/esselényi-uteza íí. Kívánatra a holmit a háztól elhozatja és visszaküldi. Őszi rege a nyaktilókról. Nyílik az ablak-— kifelé. A nyájas olvasó ne higyje a sokat ígérő cím után, hogy a francia forradalom véres jeleneteiről akarok regélni az őszi időtől engedélyezett sajtószabadság jogán. — Azt sem kell hinnie, hogy valahol újra életbelépték azok a nyaktiló néven ismer veszélyes vágó szerszámok, a melyeket ma már a múzeumok őrei sem tekintenek meg, noha azzal dicsekedhetnek, hogy a francia királyi család tagjain kivül igen sok jó családból származó francia nemesen is végeztek velük életveszélyes operációkat. Ezeket a szerszámokat nekünk sem kell újra használatba venni, mert városunk előnyösen ismert társadalma életben tartotta, sől egyes utcákban egyeneseu ápolja ezt az intézményt. Hogy tovább ne menjünk, a Könyök-utca nemcsak elsőrangú pityóka-kövezettel, de több- rendbeli nyaktilóval is rendelkezik. A semmi rosszat sem sejtő és nyájasságáról ismert polgár az esteli órákban ugyanis csödesen, esetleg rosszabb esetben gyorsan halad á nevezett utcán és egyszer csak, sőt többször is azt veszi észre, hogy kemény tárgy ütődik a fejéhez. Ez a kemény tárgy pedig nem egyébb, mint a kifelé nyíló ablakszárny, a mely olyan helyes szemmértékkel van a falba illesztve, hogy a középnagyságú és vigyázatlan embert minden bizonynyal fejbe vágja. Nehogy azonban a Könyök-utcaiak azt higyjék, hogy én ellenszenvvel viseltetem irányukban és hogy én utazom rájuk, kijelenthetem, hogy ez a természeti tünemény sehol sem ritka Nagykároly területén. Példa erre a Kossuth- utca is. Üdvös volna ilyen utcákban mégis befelé nyíló ablakokat csináltatni, vagy ha ez jobban egyezik a házi urak gondolkozásával, kis táblácskákat kellene az utca elején és végén kifüggeszteni hasonló fölirással: !!Vigyázz!! f !!Vigyázz!! A járdára lépni életveszélyes! “ÜSS — Járj középen ! — E sorok írója is igy cselekszik, nehogy az a sajnálatos eset ismétlődjék, a melyről a fején megtekinthető kék folt tanúskodik. Julius. védelmi szerszámokkal, mert a közlekedés vé- lük szemben kiszámíthatatlan következményekkel járhat. Az egész korcsma népe irtózatos izgalommal várta a történendőket, jómagam pedig jobbnak láttam, miután némi élelmiszert magamhoz vettem, tova száguldani kerékpáromon s nem várni be a következendőket. Mint utólag másoktól értesültem, a vendéglős házanépét teljes fegyverzetbe öltöztette s a szomszédokat is meghívta, hogy segítsenek nekik a nem mindennapi események leküzdésében. Barátaim pedig, mikor már megelégelték a fürdést, sietve partra szálltak, hogy az üditő fürdés után beérjenek engem az uj erőt kölcsönző villásreggelinél. Természetesen hasztalan keresték ruházatukat, azokat én olyan jól elrejtettem, hogy nyomára sem bírtak akadni. Mit volt mit tenni nekik, elhatározták, hogy úgy ahogy vannak ruhátlanul szállanak kerékpárjukra s a közeli vendéglőből majd valakit beküldenek Saint-Louisba, ki majd ruhákat hoz számukra. Szinte mulatságosnak találták a helyzetet s vig hahoták közben ültek fel kerékpárjukra, sapkájukat nem felejtve el fejükre tenni. Tényleg nagyon mulatságos látványt kölcsönzött, a minden emberi ruházatot nélkülöző csoport, a mig hahota közben kerékpározott végig az országúton. A szembe jövők mind hihetetlen félelemtől elkapatva riadtan tértek ki a furcsa csapatnak, az asszonyok pedig éktelen sikongatások- kal szemlélték a színházba való jelenetet. A tizennégy rettenhetetlen kerékpáros ezalatt vígan közeledett céljuk felé. De minő nagy volt meglepetésük, midőn a korcsma előtt, a már Útközben az ijjedt járókelőktől megszaporodott s felfegyverkezett csapatot találtak magukkal szemben. A fenyegető magatartást tanúsító emberek viselkedése egy perc alatt elvette kedvüket a hahotától. Belátták, hogy csúnya kelepcébe kerültek. Még szóhoz sem engedték jutni őket, már rájuk rohant a harcias csapat, hogy ártalmatlanná tegye őket. Barátaim sem voltak gyávák s elszántan védték magukat a túlerő ellen, persze kevés kilátással a győzelemre, már hiányos öltözékük miatt is. Csakhamar legyőzetve s megkötözve hevertek ott a porondon. A már értesített városi policemannok nemsokára megérkeztek s az egész társaságot kocsikra rakva, nagy hurrázások közben, mintegy legyőzött ellenséget vitték vissza kirándulásuk pontjára, Saint-Louisba. Otthon azután minden kiderült. De ünnep lévén, egy teljes napot töltöttek ott barátaim gúzsba kötve, étien, szomjan, mert senki sem mert közelíteni a dühtől tajtékzó ifjakhoz. Másnap szabadon bocsátották őket, kik engemet halálra kerestek. De én jónak láttam e kedves kis tréfa után biztosabb helyre cipelni irhámat, melyért ott a helyszínen még fél dollárt sem mert volna ajánlani Sam, a vörös Sam, a rongyszedő. Buttyán Radó. NEUMANN MIKSA :: központi cz-ipő és kalapárukáza:: BEBRECZEN, FŐTÉR. Dréher sörcsarnok mellett. .•. Amerikai box és férfi czipők 7 frt 50 kr. VOvVl 0 női czipők4f-tól feljebb. Vidékieknek 5°|0 engedmény. Telefon 4 5. szám. Egy arisztokrata a pult mellett. Lovag Montbach Sándor — szatócs. Ugylátszik, árisztokratáink józanodnak. Sarokba fordítják gőgös őseik címerét és ők maguk a szorgalmas és becsületes munkaterén keresik a boldogulást. A kényelemben élő kék- vérüek világából egyre-másra szökdösnek meg mágnásaink s bizony ma már lépten-nyomon ott látjuk lógni koronás cégérüket egy-egy jó- forgalmu üzlet felett. Örömmel konstatáljuk, hogy ma már a munkát nem tartják szégyennek árisztokratáink, kik a könnyelmű élet helyett szívesen veszik kezükbe valamelyik mesterség szerszámát, hogy megkeressék vele a boldogulás útját. Mint értesülünk, most egy régi erdélyi mágnássarj jónevü árisztokratája, Lovag Montbach Sándor, Wesselényi bárónő férje próbál szerencsét a kereskedelem nyárspolgári világában. Montbach korcsmával egybekötött szatócsüzletet nyitott Szolnok-Doboka vármegyében, Nagyiklódon s mint hírlik, nagyban konkurál a községbeli szegény szatócstársaival. Montbach ur, a méltóságos szatócs azzal a nemes elvvel ékelte be üzletét Nagyiklód közElőre haladott idény miatt mélyen leszállított árban árusittatnak a következő áruk: Selyem batisztok 30, 32, 34. Mosó delainok, szép mintákban 22, 24 kr. Szerb vászon 16,17 kr. 23 mtr. B. Rumburgi vászon 5*25 jobb 5-45, tulipánt 5*95. Erős szálú 5‘45, szélesebb 5*95. Dupla széles lepedőre 54, jobb 58 kr. Nyári takarók 1*25, 1-35, 1*50. Sefirek ingekre, biousokra 24—27 kr. ^'zífcirYirí női és férfi divatáru-kereskedésében IÄ" 1 vég siffon 4 frt 90 kr. “Wí OZilcl^y 1 IllllV' Nagykároly, Deák-tér 12.
