Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)

1909-07-03 / 27. szám

Nagykároly, 1909. julius 3. 27. szám. II. évfolyam. KÖZÉRDEK sonv n KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGALÓ TÁRSADALMI HETI LAP. A Nagykárolyi Épitő iparosok szövetsége és az Érmihályfalvai Ipartestület hivatalos közlönye. V..-X Megjelenik minden szombaton. Szerkesztőség: Gr. Károlyi György-tér 16. __________________ Ny ilttérsora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Kiadóhivatal: Hétsastoll-utcza 12. sz. Főszerkesztő: DR. B1SITZ BÉLA a „Bánya" és „Közlekedés és Közgazdaság" szerkesztő* Felelős szerkesztő. Laptulajdonos korlátlan meghatalmazottja: SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre % „ „ fél évre Vidékre postán küldve egy évre „ „ „ fél évre Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő és a Kölcsey-nyomda r. t. jogosult. 6-— korona. 3*- * L n 3-50 Ä sajtóról. Nagykároly, 1909. julius 1. Az egész tisztességes sajtónak kö­rülbelül egy és ugyanaz a feladata. Ki­gyomlálni a dudvát onnét, ahová magát befészkelte. A sajtó feladata, hogy sas­szemekkel ellenőrizze azoknak a tevé­kenységét, kik állásuknál fogva arra van­nak hivatva, hogy előmozdítsák a közügyet és hogy támogatásukra legyenek azok­nak, a kik a segítségre rászorultak. A sajtó maga az élő nemzet. Ami­lyen a nemzet, olyan a sajtója és meg­fordítva. A nemzet kívánalmai, úgyszólván összes életnyilvánulásai a sajtóban tük­röződnek vissza. Egészséges sajtó egész­séges lelket képes belehelni a nemzet testébe. Romlott sajtó a fertőző bacillu- sok egész seregét viszi magával s meg­mételyezi azok lelkületét, .kiknek szellemi táplálékul szolgál. Nincs' könnyebb, mint fogékony lelket hálóba keríteni a sajtó hatalmával. A fővárosi sajtó, mint olyan, mely főfeladatát az állami élet ellenőrzésében látja, nem terjedhet ki csak éppen a törvényhozás és törvény végrehajtás főbb eseményeire. — Tért nyithat a fővárosi ügyeknek, itt-otc hozzászólhat olyan vi­déki eseményekhez is, melyek országos jelentőségűvé növekedtek, de a fővárosi sajtó rendes medre még sem egyéb az általános érdekű és a nap politikai ese­ményeinél. Hivatásban és jelentőségben sem­mivel sem áll a fővárosi sajtó mögött a vidéki. Bárminő lenézéssel, akármilyen kicsinylő csúfolódással kisérjék is a vi­déki sajtó tevékenységét olyanok, kiknek okuk van lebecsülni mindazokat a fak­torokat, melyekhez vagy fel nem emel­kedhetnek, vagy kiktől félniök kell, — annyi bizonyos, hogy a vidéki sajtó a maga megkörvonalozott.hatáskörében ép­pen olyan fontosságú tényező, mint a fővárosi a magáéban. Sőt minden tar­tózkodás nélkül mondatjuk, hogy jóval több. Mert mig a tóvárosi lapok hasábjai csak magasabb fokú igények számára vannak nyitva, mig a fejlettebb sajtó nem képes a részletekre kiterjeszkedni, addig a vidéki sajtó érzi, tudja olvasó közönségének minden óhaját. Tudja a helyi viszonyok beható ismerete folytán a módját is annak, hogy miképen lehetne javítani, helyrehozni mindazt, ami meg­kívánja a jobb állapotba való helyezést. A vidéki sajtó nagy hatással lehet az illető vidék egész társadalmi életének alakulására. Ha szükség van magyaro­sodásra, ha kell egyik-másik helyen iskola, ha a közigazgatás nehézségein egy hivatal létesítése segíthet, vagy kö- nyithet, ha a pap, tanitó, vagy bármily más nyilvános közeg visszaél a reá bí­zott kötelességgel, akkor előáll a vidéki újság és reá mutat a hibákra és meg- jelzi azt a helyes irányt, melyet követve, legkönnyebben és leggyorsabban célt érhet a község, a járás vagy az egész vármegye. Annak a sajtónak pedig minden más érdektől függetlenül, egyedül az igazság és a közjó legyen a vezérelve. Ha ilyen eivdő! engedi vezettetni magát, ha ez képezi minden törekvésének savát-borsát, akkor hivatásának magaslatáról könnyű lesz neki oda jutnia, hogy valóban ve­zére lehessen minden tekintetben annak Előre haladott idény miatt mélyen leszállított árban árnsittatnak a következő árnk: Selyem batisztok 30, 32, 34. Mosó delainok, szép mintákban 22, 24 kr. Szerb vászon 16, 17 kr. 23 mtr. B. Rumburgi vászon 5-25, jobb 5*45, tulipánt 5-95. Erős szálú 5*45, szélesebb 5-95. Dupla széles lepedőre 54, jobb 58 kr. Nyári takarók L25, 1 *35, 1‘50. Sefirek ingekre, blousokra 24—27 kr. Q_!í X * \**%*•€& női és férfi divatáru-kereskedésében WT 1 vég siffon 4 frt 90 kr. "SM lllli Nagykároly, Deák-tér 12. A gépiró nő. — Irta : Kölcsey Béla. — Én ott ismerkedtem meg vele az irodá­ban, ahol tanult a remingtonon írni. Finom vé­kony ujjai inkább illettek volna a zongora billentyűire, mint az írógép betűs gombjaira. Én rögtön tisztában voltam vele, hogy azok a finom vékony ujjak, az — a gyöngéd termet, azok az imádkozó szép kék szemek, melyek oly ellentétben voltak az iroda környezetével, nem arra teremtek, hogy az iroda füstös leve­gőjében az Írógép egyhangú kopogása mellett kenyeret keressenek s ehatároztam magamat, hogy bele nézek lelki világába annak a lány­nak, hogy mi oka van arra, hogy még a női pályáknak is ezt a legnehezebbikét választotta élete czéhául. Kezdtem vele beszélgetni a nő igazi hi­vatásáról, hogy hiszen a kenyérkereset nem az ő kötelességük, hogy a nőt az Isten azért te­remtette, hogy legyen aki a férfi arczának a verejtékét gyöngéd kezeivel letörölje akkor, ami- i kor az a munkától fáradtan pihenésre hajtja le fejét, hogy a nő bár gyöngéden áll a férfi oldala mellett és annak támogatására szorul, de mégis nélküle nincs öröm, nincs gyönyör és boldogság. Eleinte hidegen, közömbösen halgatta beszédemet, később némi érdeklődést mutatott iránta és ő is beszédesebb lett. El­mondta, hogy van igazam is, de mégsem egé­szen úgy van, mint ahogy én hiszem. Mert a mai korban az igények — amit helyesebben mondva az emberiség átkának is nevezhetünk, — annyira fejlettek, sőt túlzottak, hogy azok kielégítésére már a férfi két karjának a mun­kája nem elég, abban már részt kér a nő is, sőt egy bizonyos része nemcsak kér, de kö­vetel is, nemcsak részt, de a férfi jogait is kö­veteli osztályrészül magának. Lássa én az utóbbinak ugyan ellensége vagyok, de a munkában szívesen, sőt örömmel veszek részt. Maga azon ütközik meg, hogy miért éppen ezt a htvatást választottam magamnak ? Meg van ennek is az oka. Lássa nekem van tanító­női oklevelem és hiába van ötven pártfogóm, mégse tudok bejutni tanítani ide a városba, másfele meg nem megyek, mert annak is oka van, ne mosolyogjon! ne hidje, nem a szivem kötne ide, pedig nekem is van szivem hidje el, de nem az, annál sokkal komolyabb és fonto­sabb okom van az itt maradásra. Ne ítélje el azokat a lányokat, akik kenyér után néznek, mert nem örömmel teszi azt egy sem, de rá van utalva és hogy rá van utalva, annak maguk férfiak az okai, mert nem mernek nősülni, a nők igényeiknek a kielégitésétőli félelmükben s lássa én maguknak ezt a gyávaságát szívesen meg is bocsátom, sőt fel sem rovom, mert ha férfi volnék, én sem cselekednék másképpen. Mindezeket olyan körülírva, olyan okosan mondta el, hogy én önkéntelenül is félbeszakí­tottam vele a vitát, nehogy előbbi állításom helytelen voltáról m iggyőzzön. Sokszor beszéltünk vallási dolgokról is, s mikor vallásáról beszélt, okos szemeivel rám nézett, melyben én valami ismeretlen fényt lát­tam_csillognkarczakip^ A nyári újdonságok Bekker Orbán legszebb, legdivatosabb kész női- és férfi-ruhák, nyári felöltők a legdu- sabb választékban kaphatók ruha-üzletében Nagykárolyban (Nagyhajduváros-utcza, Friedl-ház). Gyermekruhák 3 K-tól feljebb! Jutányos árak! Ruhák mérték szerint készíttetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents