Közérdek, 1909. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1909-04-03 / 14. szám

14. szám. KÖZÉRDEK. 3-ik oldal. teréül és leginkább a vidéki városokat áraszt­ják el. A vidéki sajtó feladata tehát, hogy a vidék közönségét figyelmeztessse ezekre rz üzelmekre. Íme megtesszük most, — és ajánl­juk mindenkinek, akit városunkban egy ilyen „jótékonyságban“ utazó könyvvigéc látogatásá­val szerencséltet, hogy ne üljön fel neki, ha­nem adja ki az útját olyan erélyes formák kö­zött, amilyenre ezek az urak rászolgáltak. XXX X SífcSfcSMR xxx xx xx xx xx x x Építtetők figyelmébe Van szerencsénk a m. t. építtető kö- « zönség becses tudomására hozni, hogy -h mint képesített g kőmives és ácsiparosok | társas czéget alapítottunk. |I Az építészet terén szerzett több évi S tapasztalataink alapján felvállalunk bármely g építkezéseket a legmodernebb kiviteltől a f. legegyszerűbbig s vállalkozunk épületek s átalakítására és kijavítására is a legjutányo- g sabb munkadijak mellett. Minden építkezést személyes felügyeletünk mellett teljesítünk, jj Tervek és költségvetéseket, ha a mun- f| káltokra megbízatást nyerünk, díjtalanul £ készítünk. § Vállalkozásunkat a nagyérdemű közön- jjf pártfogásába ajánlva, vagyunk S kiváló tisztelettel Görög József és íklady Mihály | építési vállalkozók. *4 4?:!::!:if::!: % $ $:iií$!3í iííírrü: Sí stí Süt Azt suttogják. . . azt beszélik . . . hogy Lobi Jakab azzal dicsekszik, hogy Robin­son Mihály azért tud perfektül magyarul, mert tölle vett tanórákat, hogy a nagykárolyi anyósok elhatározták, hogy vejeiket mozgósítás esetére a bandák elleni hadjáratba elkísérik s ott fegyverül felhasználják az ellenség által is respektálandó asszonyi nyelvet, hogy Bencze lovag a napokban calaberben be­mondotta a volátot s ugyanakor ellenfele megkotránz- ván, kvinítel a bélára játszott, hogy Demidor Ignácz a városnál rendszeresítendő rendörfogalmazói állásra Dr. Brebán Aurélt ajánlotta megválasztásra, ki a múltban szerzett érdemeiért meg­választását biztosra veszi, hogy Qrünfeld Vincze gabonakereskedő a hely­beli járásbíróságnál egyik perét véletlenül elveszítvén, igy kiáltott fel: igazán elérkezett az ideje a tőzsde szabályai revíziójának, hogy Orosz Lajos cs. kir. és Veréb János m. kir. őrmesterek bátorságuk bebizonyítása czéljából a bandák elleni hadjáratra szabad csapatot szerveznek s e czélra már 70 ember áll rendelkezésükre, hogy Bölönyi Zsiga a mezőteremi állomáson a tölle kártyát kérő kalauznak zsebéből a tökfilkót adta elő, a mit az egyszerűen igazolványnak minősítvén, átlyukasztotta s visszaadta boldog tulajdonosának. építtetők figyelmébe. CzemenMapok bármily nagy mennyiségben jutányos árak mellet! kaphatók: FILEP IMRÉNÉL Kálmánd-utcza 16. sz. A ki 700 iparos felett rendelkezik. Az elmúlt héten beállított varosunk egyik te­kintélyes kereskedőjéhez a „Polgárok Lapja“ tulajdonosa és lapja részére hirdetést kért. Az illető kereskedő kijelentette, hogy egyik hely­beli lappal éves hirdetési szerződésben áll s igy sajnálja ugyan, de nem tehet eleget ké­relmének, de alkalomadtán, ha hirdetésre szük­sége lesz igénybe veszi a lapot. A laptulajdo­nos ur erre megfenyegette ót ezekkel a sza­vakkal : Vegye tudomásul, hogy én 700 iparos felett rendelkezem és ha nem fog hirdetést adni a lapba, gyűlésre hiVom össze őket s üzletét bojkott alá fogjuk venni.“ A kereskedő nem ijedt meg a fenyegetéstől s hogy a laptulajdo­nost milyen szavakkal utasította ki az üzletből azt a lapban ismételni lehetetlen. A dolgot azért hozzuk nyilvánosságra, hogy mai naptól reszkessenek városunk kereskedői, iparosai, bankigazgatói, minden állású polgársága mert 700 iparos állítólag egyetlen intő szóra boj- kottálni fog kereskedést, bankot, ügyvédet, or­vost, gyógyszerészt, egyszóval mindenkit a ki a nevezett lapba hirdetést nem ad fel ? ! ?! Újból megnyílt a.>.párizsi divat­J niigiíjMii ARUHAZ«, a hoI minden olcsón kapható u. m.: férficzipők 1 frtól feljebb, kalapok 50 krtól feljebb. Legfinomabb férfi gallér 11 krtól, 1 pár ké­zelő 15 krtól, 1 férfi ing 73 krtól feljebb. Női kézimunka óriási választékban! 1 mtring ■■ ideál pamut 2 krajczár! = És én úgy elhallgattam azokat az édes, mélabus hangokat s szinte magam előtt láttam a falut, a nyájat s a fonogató szép szőke tót leányokat. Szegény Miartusz! Mennyire örvendett, mikor látta, hogy tetszenek nekem az ö ked­veskedései. Kétszeres buzgalommal igyekezett kedvembe járni, s bizony mondhatom, hogy az az egyszerű tót fiú, úgy a szivemhez nőtt, hogy még most is igaz fájdalommal gondolok reá. Katonáskodásomnak hetedik hónapja ne­kem is meghozta az önkéntesek büszkeségét: a csillagokat, Káplár lettem. Mikor a csillagokkal legelőször akartam a kaszárnyából kimenni, Miartusz oda állott az ajtóba, feszes „hapták“-ba vágta magát s ör­vendező arccal elsőnek üdvözölt. Alig volt már „négy kis hónap“ hátra, mikor Miartusznak haza kellett menni — te­metésre. Nem történt egyéb, — csak egy sze­gény tót leánnyal lett kevesebb a világon. Egy ember, — mi az? Semmi! De Miartusznak mindene volt e világon ! A szegény leánykát ott temették el a ha­vasok aljában, falevelek zizegése, zúgó szél danája mellett. Mikor Miartusz ismét visszakerült a szá­zadhoz, — nem lehetett többé ráismerni. — Nem szólt senkihez sem, s azelőtt vidám ke­délyű fiú, álmatag, szomorú lett. Nem tudták már megbosszantani a csufolődók, nem örült már annak, hogy az én rendeletemre mindenki „ur“-nak szóllitotta. Sajnáltuk mindannyian és igyekeztünk kedvébe járni. Kötelességeit kezdette elhanyagolni, s ha­bár fájó szívvel, de mégis kénytelen voltam neki ezért szót tenni, — csak reám nézett könybelábbadt szemeivel és szó nélkül elfordult. Egyetlen kedvtelését furulyája képezte. Órák hosszáig el-elfurulyázgatott olyan szomo­rúan, olyan bánatosan, hogy a szivünk meg­esett rajta. Kötelességeinek elmulasztása miatt gyak­ran volt büntetve, mig egyszer egy súlyos vét­ség miatt'lefokozásra ítélték. Mikor szegényen végrehajtották az Ítéle­tet, nem tudott szólani egy szót sem, csak tűrte némán a szégyent, de este mikor lefe­küdt, vettük észre, hogy izgatottabb a ren­desnél. Éjfél tájban egy lövés zaja riasztott fel álmunkból. Azonnal Miartuszra gondoltam. Odarohantam az ágyához. Ott feküdt a szegény fiú vérében . . . holtan. Szolgálati fegyverével lőtte magát agyon s azonnal meghalt! Őszintén megsirattam a szegény jó fiút, aki most már boldog, mert a szabadságról, a havasi furulyák dalairól s a szép pásztor leány­káról álmodja örök álmait. Iparosok nyugdijegyesiilete. Magyar- országon ez idő szerint csak egy helyen van olyan nyugdijegyesület, a mely munkaképtelen, rokkant iparosoknak állandó évi járadékot bizto­sít, az önsegély elvének alapján és az üzleti vállalkozás kizárásával. Ez az intézmény a Rima- szombati Általános Ipartestületi Nyugdijegyesü­let, a mely ez idén hatodik évébe lép. Az egye­sület kezeink között lévő 1908. évi jelentése, illetve számadása arról tanúskodik, hogy az egyesület a vagyoni megerősödés utján van és jogos reményeket nyújt arra, hogy megfelelő időn belül a segélyre szoru't tagoknak aktiv segélyezést is felveheti. Tanúság erre az, hogy az egyesületnek a múlt év végén 34,703 korona vagyona volt, amiből 7800 korona esik a múlt 1908. évi szaporodásra. Az alaptőke fő­része azonban, nevezetesen 4025 korona, tag­díjakból áll, ezen tétel alatt pedig különösen figyelemreméltó, hogy a hátralék csak valami­vel több, mint a tagdijak 10%-a, tudniillik 478 korona. A zárszámodás szerény számoszlopai­ból különben is sok példás dolgot lehet kiol­vasni. így például azt, hogy az egész admi­nisztratív költség egy éven át nem több 104 koronánál, a miből 67 korona jut a pénzbe­szedőnek, 37 korona pedig egyéb irodai és kezelési költségre marad. Ki lehet olvasni továbbá, hogy az egylet a közben elha't tagok által befizetett járulékokat visszafizeti, a mi újabb bizonysága az egyesület humánus szer­vezetének. Városunkban is fel volt vetve ha­sonló intézmény létesítése, s annak keresztül vitele csak azon múlott, hogy a vezetőség nem tudott megállapodni az elnök és ügyész sze­mélyében. Hiába a helybeli iparosság átka az. hogy egyesek szeretnének olyan polezra emel­kedni, a melyhez se joguk se hivatásuk nincsen. KOVÁD PÉTER és FIA cs. és kir. szab. keime- és szőrmefestő, .'. /. vegytisztító és gőzmosó-gyár .-. .•. BUDAPEST, VII., SZÖVETSÉG-UTCA 37. sz. Megbízói kényelmét szem előtt tartva városunk­ban képviseleteit létesített, ezáltal módot nyújt a nagyérdemű közönségnek arra, hogy ezégét — csomagolási és postaköltségek mellőzésével közvetlenül felkereshesse. Lefkovits Sámuel kereskedő Nagykároly bírja képviseletét és a gyár rendes áraiban vállalja az úri-, női- és gyermeköltönyök, dissitő- és bútorszövetek, függönyök, kézimunkák, sző­nyegek, csipke- és végáruk, szőrmék, stbiek vegyiíisztitását és festését, valamint gallérok, kézelők mosását és vasalását. Úgyszintén ágytolíak tisztítását " ......... és fehérneműk mosását is. A nagyérdemű közönséget biztosítva kifo­gástalan munkájáról és mindenkor méltányos árairól, szives jóindulatába és figyelmébe ajánlja a képviseletet és számos megbízatást kér a Kováid Péter és Fia cég. Szállítás minőén szerdán. “IW l—10 * Bekker Orbán legszebb, legdivatosabb kész női- és férfi-ruhák, tavaszi felöltők a legem- sabb választékban kaphatók ruha-üzletében Nagykárolyban (Nagyhajduváros-utcza, Friedl-ház). Gyermekruhák 3 E-tól feljebb! Jutányos árak! Bubák mérték szerint készíttetnek. A tavaszi újdonságok

Next

/
Thumbnails
Contents