Közérdek, 1909. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1909-03-13 / 11. szám

4-ik oldal. KÖZÉRDFK 1 l-ik szám. Menyasszonyok és vőlegények figyel­mében ajánljuk Magyarország legnagyobb óra, ékszer, eziistnemü üzletét, hol a legnagyobb bizalommal bámulatos olcsón szerezhetik be szükségletüket Löfkovits Arthur és Társa czégnél Debreczenben. Nagy képes árjegy­zék díjtalanul küldetik meg. Egy lelkész ünneplése. Nagysomkuton Veszprémy Sándor most töltötte be lelkészke­désének 10-ik évfordulóját. A város és vidék intelligens közönsége és hívei szép meglepe­tésben részesítették ez alkalomból a népszerű plébánost. Az egyházi szertartás után a közön­ség gróf Teleki Sándorral az élén az ünnepeli lakására ment, a hol Bocsánczy Márton egy­házi főgondnok tisztelőinek és barátainak szi­ves adakozásából megrendelt emléktárgyakat egy szép aranyozott kelyhet, rajta 1899—1909. év számokkal és egy ezüst plagüettet gyönyörű dombormű ezüst tárgyat, rajta a következő fel­írással: Nagysomkut 1899—19Ö9. Veszprémy Sándornak szeretettel és becsüléssel, hívei, barátai és tisztelői nyújtott át az ünnepeknek. Legényegyleti felolvasó-estély. A kath. legényegylet vasárnap, márczius 7-én tartotta meg első nagybőjti felolvasását. Az estélyt Ré- csei Ede házfőnök felolvasása nyitotta meg az Obern amgani passió játékokról, amelyek min­den 10 évben megismétlődnek és szinielőadá- sokban mutatják Krisztus földi életét és kín­szenvedését. Tartalmas és lebilincselő előadása, amelyet mindvégig szives és élénk közbeszö­vésekkel tarkított, nagy hatással volt a közön­ségre. Azután Fetzer Jolánka szavalta Ulrik „A gazdag“ czimü költeményét mély érzéssel, nagy előkészültséggel. Kiss Miklós „PatóPál ur“ czimü költeményét adta elő általános tetszés mellett. Patay Irén „Ágota kisasszony“ költe­ménynyel lépett fel, melyet ritka szép organum és gyönyörű, dallamos, bájos hanggal adott elő, szavalatáért zajos óvácziót nyervén a meg­jelent közönségtől jutalmul. Serly jó szavalata zárta be a műsort. Horváth Jenő egyleti elnök műsoron kívüli igen lelkes hangulatba hozta a közönséget. A gyermeknap. Zajtalanul, de annál na­gyobb apparátussal folynak az előkészületek a gyermeknapra. Eddig 32 vármegye és külön 800 város értesítette átiratában a gyermekvédő ligát, hogy csatlakozik a gyermeknap rendezé­séhez és a rendelkezésére álló eszközökkel nö­veli a nemes célú társadalmi akció sikerét. Fo­kozottan szükség is van erre: a liga újabb, nagy befektetésre készül, őszre mind a 14 in­tézetét kibővi.i és már legközelebb dűlőre viszi a tengeri hospice nagyjelentőségű kérdését. Ennek a telepnek a létesítése nagy sereg an­golkóros és tüdővészes gyermek megmentését jelenti. Az önkéntesen adakozó közönség ápr. 1-én és 2-án jóformán minden fillérrel egy-egy ártatlan gyermekélet pusztulását akadályozz meg. Az uj bortörvény. Általános a panasz gazdáink körében, hogy az uj bortörvény sok­kal nagyobb terheket ró a bortermő gazdakö­zönségre, mint a mennyi hasznot fog valaha is hajtani. Az a sok rovat és statisztika, melyet most minden szőllősgazdának ki kell töltenie, szinte egész irodát kíván meg, mert nagyobb termelésnél, pláne, ahol változatos fajok terme­léséről van szó, maga a gazda el sem bírja végezni a törvény által előirt sok írásbeli dol­gozatot. Mint a fővárosi értesítő értesül, már a minisztériumban is megfontolás tárgyává tették a sok és sürü felszólamlást és oly megoldáson dolgoznak, mely, ha csak rendeleti utón is, de gyökeresen segítsen a gazdaközönség zaklatá­sán. Az enyhített szakaszok már az idei bor- kampany megkezdése előtt életbe fognak lépni. A Ne temere felfüggesztése. Az apos­toli Szentszék már döntött abban a kérelem­ben, melyet a magyar püspöki kar a „Ne te­mere“ decretum ügyében ő Szentségéhez inté­zett. A döntés úgy hangzik, hogy a nevezett decretum hatályát épp úgy felfüggeszti ő Szent- sége Magyarországon, mint ahogy azt Német­ország egyik tartományára nézve tette, vagyis visszaáll hazánkban a vegyes házasságokra vo­natkozólag a decretum előtt való állapot, a statusquo ante. Az apostoli Szentszék ezen ha­tározatával újabb jelét adja Magyarország iránt való szeretetének, kiváló jóindulatának és be­bizonyítja, hogy figyelemmel van Magyaror­szág sajátos vallásközi viszonyaira, valamint hogy nagy súlyt helyez a békére, melyre ha­zánknak, kivált a jelen súlyos viszonyok közt, annyira szüksége van. Természetesen ezen uj pápai határozat csak akkor lép majd hatályba, amidőn azt az egyházmegyei főpásztorok hiva- alosan fogják papjaikkal közölni. Megdrágult a burgonya. Figyelmeztet­jük gazdáinkat, hogy meglévő burgonyakészle­tüket olcsó áron el ne adják, mert az áremel­kedést méltán várhatjuk, mit igazol egy pesti lap alábbi közleménye is: „A tavalyi rossz krumplitermés alapjában véve csak most kezd igazán érezhetővé lenni, amikor a budapesti burgonyakereskedők nagy előszeretettel verik fel az árakat. A krumplinak maholnap olyan ára lesz, mint amilyen három-négy évvel ez­előtt volt. A központi vásárcsarnokban a nagy­ban való vételnél a krumpli métermázsáját 7 K 60 f-től kezdve 24 K-ig adják, ami már is horribilis ár, mert hiszen azoknak, akik kicsi­ben veszik, óriási árakat kell megadni, hogy a kiseladók is beszedhessék az őket megillető hasznot. Ily körülmények között a szegény em­berek nem kis aggodalommal nézhetnek a ta­vasz elé, amikor a zöldségek rendes körülmé­nyek között is megdrágulnak.“ Hangyák elűzése az éléskamarából. Egy véletlen mutatta meg egy gazdaszonynak, hogyan kell a hívatlan hangyáknak ajtót mu­tatni, illetőleg utifüvet kötni a talpukra. Egy reggel ugyanis azt tapasztalta, hogy, mig min­den ételnemüt elleptek a hangyák, addig egy husdarabon, mely erősen be volt sózva, egy fia sem volt látható. E tapasztalat arra taní­totta ót, hogy sót kell elhinteni az éléstárban. Meg is tette haladék nélkül s ettől kezdve bu- csuzás nélkül otthagyta a sok kellemetlen vendég. Borellenőrző bizottságok és az uj bortörvény. A január hó 1-én életbe lépett uj bortörvény értelmében az eddigi borellenőrzö bizottságok ujjászervezendők. Addig, mig az uj bizottságok az uj bortörvény alapján mega­lakulnak, a végrehajtási rendelet a régi törvény (1893. XXII. t.-c.) alapján alakított eddigi borel­lenőrző bizottságok elnökeit körlevél utján fel­kérte, hogy a bizottság működésének fennaka­dás nélkül való folytatása iránt intézkedjenek, a törvényhatóságokat pedig felhívta, hogy uta­sítsák a kihágási ügyekben való eljárása ille­tékes hatóságokat, — hogy a borhamisítási ügyekben hozott ítéleteket — az uj eddigi borellenőrző bizottságokkal közöljék. A borel­lenőrző bizottságoknak ugyanis, egyéb fontos feladataikon kívül, a törvény felebbezési jogot is ad az I. és II. fokú ítéletek ellen. A hernyók pusztítása. A hernyók vér- tetvek, kártékony rovarok, darazsak irtása 1909. évi március hó végéig minden gyümölcsfa­tulajdonos által foganatosítandó. Miért is felhi­vatnak a gyümölcsfatenyésztők, úgy a szőlő-és kerttulajdonosok, hogy a kártékony rovarokat, ezek petéit legkésőbb 1909. évi március hó végéig lelkiismeretes pontossággal irtsák, annál is inkább, mert április hó elején az irtás foga­natosítása a hatóság által meg fog vizsgáltatni s a mulasztóknál az irtás fogadott munkások­kal fog végeztetni s azonfelül mint kihágás, az 1894. évi XII. t. c. 50. és 52. §-ai értelmé­ben 100 koronáig terjedő pénzbírsággal is fog sujtatni. (Mit szabad írni a katonának ?) A kö­zös hadügyminiszter a szerb határ közelébe volt katonaság levelezésére nézve rendeletben adta ki, hogy a levelezések tartalma kizárólag magántermészetüek legyenek; tehát sem politi­kai, sem katonai jellegű közléseket nem szabad tartalmazniok. Legfinomabb SgTiS tak, teavaj, cardirozott gyümölcsök, zöld főzelékek, Oroszi-féle és csemege, legfinomabb likőrök, honi és külföldi ás­SSÍ Schnell Imre d'S“; károlyban, Kölcsey-utca 1. : A Tasnádi sajt kizárólagos raktára. : Érmihálfalvai hírek. Pénztárnok és rendőrbiztos választás. Az újonnan felállított rendőrbiztosi állásra Sze- kán Ferencz s a lemondásával megüresedett pénztárnoki állásra Oláh Istvánt választották meg. Értesülésünk szerint utóbbi megválasztása ellen minthogy az illető nem választópolgár felebbezés lesz beadva. Az ipartestület évnegyedes gyűlését folyó hó 8-án tartotta meg Fekete József alel- nök elnöklete alatt. Az elnökség jelentésének tudomásul vétele után, a rendezett bál költségei tekintetében a bizottságot nyugta beszerzésére s egyes tételek visszafizetésére utasította a vá­lasztmány. Az elnökség előterjesztést tett egy Iparos Otthon építése iránt, a melyet a választ­mány nagy lelkesedéssel tett magáévá és egy bizottságot küldött ki annak létesítésére. A bi­zottság tagjai lettek: Berecz lsván elnök, Fe­kete József alelnök, Timkó István jegyző, Ku- kucs János, Kukucs Gyula, Scholcz Gyula, Csepreghy Ignácz, Barna György, Speth István, Mikruta Ántal és Novák Mihály. Meghívó. Az érmihályfalvai Kossuth Lajos asztaltársaság 1909. évi márczius hó 14-én (vasárnap) Andriskó János vendéglőjében, saját pénztára javára társas-vacsorával egybekötött 1848. márczius 15-iki emlék-ünnepet rendez. Belépti-jegy ára személyenkint vacsorával 2 korona. Kezdete este 8 órakor. Uj pénzintézet A kereskedelmi és ipar­bank kebelében alakítandó segélyegylet az alábbi felhívás bocsátotta ki. Aláírási felhívás! Az „Érmihályfalvai Járási Segélyszöyetkezet“ I. évtársulatába való belépésre. Az „Érmihály­falvai Járási Segélyszövetkezet“ heti 50 filléres tözsbetét üzletrészekkel 1909. március 22-én kezdi meg határozatlan időtamra tervezett _ mű­ködésének első 4 éves évtársulatát. Az „Érmi­hályfalvai Járási Segélyszövetkezet“ czélja egy­részt a takarékossági hajlamot előmozdítani, másrészt a vidék lakosságának főleg kisiparosai­nak és kisgazdáinak olcsó hitelt nyújtani. A vidéki közönség kényelmi szempontjából a vi­déki nagyobb községeiben befizető osztályokat létesít. Az aláírások egyelőre 1909. március 15- ig a Kereskedelmi és Iparbank Részvénytársa­ság intézeti helyiségeiben valamint a meg­bízottaik ivein eszközölhetők; további belépé­sek már csak a szövetkezet működésének meg­kezdése után fogadtatnak el. Alantirott alapítók fenntartják maguknak a jogot az igazgatóságot, — melybe több gazda és iparos beválasztása is tervbe vétetett — kinevezhetni. Az alapítók: Végh József s. k. ev. ref. lelkész. Benedek Mátyás s. k. bankigazgató. Benedek Zoltán s. k. fakereskedő. Csiri Sándor s. k. földbirtokos. Farkas Ákos s. k. földbirtokos. Grósz Emil s. k. terménykereskedő. Grünfeld Mór s. k. ter­ménykereskedő, Dr. Klein Jenő s. k. orvos. Mátrai Ákos s. k. gyógyszerész. Rosenfeld Dezső s. k. földbirtokos. Rosenfeld Lajos s. k. kereskedő. Szabó Antal s. k. magánzó. Az intézet alapítóiban helyezett határtalan bizalmunk folytán ajánljuk olvasóink szives figyelmébe. Hatóságilag készített árviz. Érmihály- falva Ottomány megyei vicinális utón az Ér egyik mellék ágán évek hosszú sora óta két 8 illetve 16 méter nyílású fahíd tartotta fenn a közlekedést, amelyekben a meggyülemledett hó- vizek, ha olykor-olykor némi kárt is okoztak, Ífe#>áfe<sfe<$>íp •'£ >■£ •'£ rh rh rh gr. gcgp rh oV itevSm'e -X ■ -X.; í>Ví -X- -X\ -:X. • .-x • -X •. X. • X.. X-, ;Xa -X ■ -X- -X- ■ X • X, tX.. X. ■. X ■ -X.. X • ■ ■ X ■ ■ X • -X ■ .X• ■ ” •, ,X, ■ X., -X.. X. . ■ X. •• -X ■ ■ X. ■ iXií ,X, ■ X. • X.. -X, ■ ■X--X, ,-jfe ■X­f-'r M orr jgg Vászon, kézmü, úri és női divatáru czikkek summ legolcsóbb és legjutányosabb beszerzési forrása ROSNER BERNÁT divatáru kereskedése, Érmihályfalván. Síi s?*» Uj. fjgt Xi sf.5 Sjgj fi m %

Next

/
Thumbnails
Contents