Közérdek, 1909. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)
1909-01-01 / 1. szám
1. szám. KÖZÉRDEK. 3-ik oldal. Erkölcsi tespedés. Ha szemügyre vesszük társadalmi viszonyainkat az egész vonalon, úgy minden önhittségünk mellett, a melyre az elért kultúra magaslat jogosítani látszik, restelkedve kell beváltanunk, hogy bizonyos irányban a haladás csekély, túlságosan csekély volt; hogy bizonyos tekintetben az emberiség még igen alacsony, csaknem a legalacsonyabb fokon áll; hogy a jóravalóság, a nemesbecsülés tökéletesbülése — tekintettel az emberiség összességére — nem járt az erkölcsi érzék lényeges fejlesztésével, mert hiszen a hatalommal rendelkezőket mai napig se kérdezték meg, mi a neve a lejtős ut utolsó állomásának s nem törődnek vele, hasznosak-e erkölcseink népünkre, vagy sem. Az első emberpárról szóló hagyomány a jó és rossz közti különbség körül forog. Sokkal tovább jutott-e a paradicsom lakóinak tizenötezer millió utóda e két fogalom megkülönböztetésében ? És ha igen, alkalmasabbak lettek-e ez emberek a kisértésnek való elleni- állásra ? A bűn csábításai elleni daczerő nem izmosodott, nem fokozódott. A kultúra haladása nem akadályozta meg a gonoszságokat, bűntényeket. Sem a dogmái különfélesége mellett mindig ethikai czélok felé törekvő vallás, sem a görcsös kísérletek az igazság keresésére, sem pedig a folyton sötétben tapogatózó filozófia nem voltak képesek az emberi érzést annyira nemesbiteni, hogy a gonosz természet űiéi fogva megvetetnék és a tudományok ezerféle vívmányaikkal, a közgazdasági javításokkal egyetemben, nem teremthettek oly társadalmi helyzetet, mely csak egyetlen osztály előtt feleslegessé tenné, hogy megengedhetetlen eszközökkel ne javítaná a körülmények adta tényleges viszonyokat. Bűn és erkölcstelenség uralkodnak a társadalom minden rétegében, mindenki saját „én“-jét, rangját és titulusait akarja fitogtatni s igy áll be dekadenczia s a büntetőtörvény- szék a műveltségi rétegek minden kategóriájú képviselőit idézi korlátái elé. Mindenki sérelmeket talál, mindenki panaszkodik és senki sincs megelégedve a fennálló renddel és a tervezett újításokkal: s vájjon miért? Az egyik a másikat teszi felelőssé, éppen akkor, midőn jelenségek, sőt cselekmények is, untig bizonyítják, hogy nem egy, nem kettő, de valamennyien hibásak vagyunk és azért bűnhődnünk kell, — mégis napról-napra várjuk a megváltás angyalát, a ki csak nem akar megjönni. Látjuk a rossz hatásokat s mégse jut eszünkbe, hogy megakadályoztatásuk végett okaikat kutassuk. Minden körülöttünk elveszti tekintélyét és különösen a személyi tekintély mindinkább csökken. Lehet-e ezen csodálkozni, ha látjuk, hogy azok, a kik születésük, állásuk és rangjuk révén tekintélyt igényelnek, azt hivatalos, vagy magánéletü tevékenységük és magaviseletük által önmaguk eltiporják? Sem az állam, sem a hivatal, sem a rang önönmagukban nem óvhatják meg a tekintélyt, mert ha az azokban működő egyének jelleme nem megfelelő, tehát rosszul látják el hivatalukat, úgy csakhamar gyöngítik az államhatalmat, sőt aláássák a nemzetek existencziáját is. Tévedés hinni, hogy a múlt és mostani század emberei valaha megtámadták volna a fennálló rendet és annak intézményeit, mert mindig csak a működő személyek ellen keltek ki s jogosan, látván, hogy a hivatalt viselő egyén hivatásával azonosította magát és annak tekintélyét és befolyását többnyire saját czél- laira aknázta ki. Az emberek istene régibb időben, a mikor az erkölcsi sülyedés kezdetét vette, a pénz volt, épp úgy, mint ma, mikor a műveltség oly magas fokot ért el és a pénz csak az élvezet eszköze. Mindenki érzi, hogy beteg a társadalom, de nincs senki a ki meggyógyitaná. A méreg, melyet századunk méhében hordoz, annyira behatolt az emberek szivébe és leikébe, hogy nem képesek tőle szabadulni. A merre a szem tekint, mindenütt siilyedést észlelhetni ; korunk fia, ki imádja a pénzt és rabja az élvezetnek, alig fog már változni s ha általában lehet szó a megmentésről, ugv arra kell törekedni, hogy az utódokat mentsék meg, még pedig minél előbb, mert különben csakugyan késő lesz már eső után a köpenyeg. SINGER MÁRTON ÉS TÁRSA VILLAN YV1LÁGITÁSI és VILLAMOS CSENGŐ BERENDEZÉSI ÜZLETE. NAGYKÁROLY, Deák Ferencz-tér 14. sz. FELHÍVÁS. Van szerencsénk t. czimed szives tudomására hozni, hogy sok oldalról hangoztatott óhajnak engedve, a villamos berendezések jó karban tartására átalány rendszert honosítunk meg. E szerint minden oly fogyasztó, aki 10 villamos lánggal rendelkezik 1 korona havi dij ellenében abba a helyzetbe jut, hogy felszerelésének rendbentartását vállalatunk végzi el. 10 lángtól 30 lángig 2 korona 30 „ 50 „ 3 „ 50 „ 100 „ 5 „ 100 „ 200 „ 10 „ havi csekély díjfizetés ellenében érthetik el, hogy villamos felszerelésüket állandóan jó karban tartjuk és minden felmerülendő hiányt a nálunk tett bejelentés után azonnal saját költségünkön helyre igazítjuk. E célbői különben állandóan alkalmazott szakembereink által minden előfizetőnk villamos felszerelését havonta, a szükséghez képest gyakrabban, jeléntés esetén pedig azonnal megvizsgáltatjuk és rendbe hozhatjuk. Látható ebből, hogy a közönség csekély havi dij mellett jelentékeny előnyhöz jut. Megjegyezzük, hogy minden előfizetőnek hatálya ugyan egy évre terjed, de az előfizetési dijak — a fent jelzett csekély dij — havi részletekben is fizethetők. Wolfram lámpák 70% áram megtakarítás. Wolfram lámpák minden helyzetben égnek. Tisztelettel Singer Márton és Társa. HÍREK. Az újév alkalmából lapunk előfizetői olvasói és barátainak boldog újévet kívánunk. Újévi istenitiszteletek. A róm. kath. templomban • d. e. 9 órakor fényes segédlettel ünnepélyes szent mise d. u. 3 órakor vesperis. Ref. templomban d. e. 10 órakor predikátió és hálaadó ének. Evangélikus templomban d. e. 10 órakor szent beszéd. Személyi hir. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja az újévi ünnepet kedves családja körében városunkban fogja eltölteni. Gyászeset. Súlyos csapás érte Dr. Góz- ner Elek ügyvéd, lapunk f,'munkatársát. Felesége Schillervejn Ilonka m. hó 28-án hosszas szenvedés után elhunyt. A család az alábbi gyászjelentést adta ki: „Alólirottak az összes rokonok nevében is szomorú szívvel jelentik a felejthetetlen jó feleség, testvér és rokonnak Dr. Gózner Elekné, szül. Schillervein Ilonkának, f. hó 28-án éjjel 12 órakor, életének 25-ik, boldog házasságának 3-ik évében, hosszas szenvedés után történt elhunytát. A megboldogult hült teteme f. hó 31-én’ délután 3 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint a Széchenyi-utcai gyászháztól a mesterrészi sir- kertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat jövő hó 2-án reggel 9 órakor fog a helybeli róm. kath. templomban az Egek urának bemutattatni. Nagykároly, 1908. december 30. Isten angyala őrködjön drága porai felett! Dr. Gózner Élek férje. Schillervein Annuska testvére. Fógel Irma férje Komka Kálmán, Fógel Julia férje Havas Antal, Fógel Gyula neje Tóth Emma, nagynénjei illetve nagybátyjai“. A férj által bálványozásig szeretett hitves hült tetemei m. hó 30-án este 6 órakor érkeztek uj Tátra füredről Nagykárolyba, a hol díszes ravatalra lett helyezve. — A ravatalt szebbnél szebb koszorúk borították. A temetés 31-én ment végbe óriási részvét mellett. A gyászoló családot elhalmozták részvét nyilatkozatokkal. Házasság. Blum Ármin helybeli tekintélyes férfi és női divatáru kereskedő január 5-én tartja esküvőjét Királyházán Lieberman Bertalan kedves és bájos leányával Valériával. Tartós boldogságot kívánunk a szívből kötött frigyhez ! Uj doktor. Vefzák Sándor ügyvédjelöltet f. hó 23-án a Kolozsvári egyetemen a jogtudományok doktorává avatták. Gratulálunk; Egyházi elöljáróság választása. Az orth. izr. egyház f. hó 25-én tartotta tisztújító gyűlését, mely alkalommal Grósz József régi elnök visszalépése folytán Weinberger Ferencz és Lővy Dávid között befolyt erős küzdelemből Lővy Dávid került ki győztesen s lett az egyháztanács elnökévé Iskolaszéki elnökké: Gottlieb Ignáczot, pénztárnokká: Blum Jakabot választották meg egyhangúlag. Vasutasok bálja. A helybeli máv. hivatalnoki és altiszti kara, félerészben a városi szegények, felerészben az alakítandó könyvtár javára f. év február havában táncvigalmat rendez. A mulatság védnökéül Jeney István felügyelőt, Balogh Jakab főmérnököt, Dr. Czukor Lajos és Dr. Schönpflug Bélát kérik fel. Az élvezetesnek Ígérkező mulatság iránt felhívjuk olvasóink figyelmét. A nagykárolyi protestáns társaskör estélye e hó 26-án volt a városi színházban, mely alkalommal Blumenthal és Kadelburg: „Mozgó fényképek“ czimü 3 felvonásos bohózata került előadásra. A nézőtér zsuffolásig megtelt. Maga az előadás igen jónak mondható. Kapor szerepében Makay Lajos sikerült volt; Mariska a felesége, Nagy Irma tanítónő, igazán kitünően játszott; Menszky Boriszt tán iskolázott színész sem kreálhatta volna jobban, mint Szabó István; Kaján Tóbiást se adta rosszul Csata Gerzon. Gyorsan gördült a játék s a nézők teljesen meglehettek elégedve úgy az előadással, mint a rendezéssel. A szereplők sem panaszkodhatnak, mert tapsban bőven kijutott mindegyiküknek. Az előadás után a „Magyar Király“-ba tombola volt, majd utánna reggel 6 óráig táncz. Halálozás. Sarkadi Nagy Zsigmond nyomdatulajdonos, a „Nagykároly és Vidéke“ czimü lap kiadótulajdonosa múlt hó 30-án reggeli 2 órakor, élete 43-ik, boldog házasságának 17-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult földi hamvai ma délután fél 3 órakor fognak a ref. egyház szertartása szerint a Petőfi-utcza 25-ik számú gyászháztól a helybeli ref. temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Izraelita rabik fizetésrendezése. Gróf Apponyi Albert vallás és közoktatásügyi miniszter felhívást intézett úgy a neolog, mint az orthodox izraelita országos irodához, hogy két hónapon belül terjesszék be ama rabbinusok névjegyzékét és fizetési kimutatását, kik a kong- ruatörvény értelmében fizetésüknek az állam részéröl való kiegészítésére igényt tarthatnak. Templom gondnok választás. F. hó 26-án ejtette meg a nagy zsidóházban levő hit- felekezet a gondnok választást, mely alkalommal egyhangúlag a régi gondnok Weisz Jakab lett megválasztva. <1 Aki igazán finom, kényel--------- mes, elegáns és tartós honi gyártmányú lábbelit akar vásárolni, az bizalommal fordulhat Kívánatra mérték után bármilyen kivitelű czipők és csizmák is készülnek. Vnia János-hoz SZATMÁR, Deák-tér, (Keresztes András- féle ház), aki dúsan felszerelt cipő-raktárában csakis a valódi finom bőrből, a már világhírű hazai gyárakból czipőket s csizmákat nagyon is versenyképek árak mellett hozza forgalomba és üzletéből olcsóbb rendű készítményt a szokásos bőr és talp utánzatokot teljesen kiküszöbölte és a kinek árui csinosság dolgában is párját ritkítják.
