Közérdek, 1909. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1909-01-01 / 1. szám

1. szám. KÖZÉRDEK. 3-ik oldal. Erkölcsi tespedés. Ha szemügyre vesszük társadalmi viszo­nyainkat az egész vonalon, úgy minden önhitt­ségünk mellett, a melyre az elért kultúra magaslat jogosítani látszik, restelkedve kell beváltanunk, hogy bizonyos irányban a haladás csekély, túlságosan csekély volt; hogy bizonyos tekintetben az emberiség még igen alacsony, csaknem a legalacsonyabb fokon áll; hogy a jóravalóság, a nemesbecsülés tökéletesbülése — tekintettel az emberiség összességére — nem járt az erkölcsi érzék lényeges fejlesztésé­vel, mert hiszen a hatalommal rendelkezőket mai napig se kérdezték meg, mi a neve a lejtős ut utolsó állomásának s nem törődnek vele, hasznosak-e erkölcseink népünkre, vagy sem. Az első emberpárról szóló hagyomány a jó és rossz közti különbség körül forog. Sok­kal tovább jutott-e a paradicsom lakóinak tizenötezer millió utóda e két fogalom meg­különböztetésében ? És ha igen, alkalmasabbak lettek-e ez emberek a kisértésnek való elleni- állásra ? A bűn csábításai elleni daczerő nem iz­mosodott, nem fokozódott. A kultúra haladása nem akadályozta meg a gonoszságokat, bűn­tényeket. Sem a dogmái különfélesége mellett mindig ethikai czélok felé törekvő vallás, sem a görcsös kísérletek az igazság keresésére, sem pedig a folyton sötétben tapogatózó filozófia nem voltak képesek az emberi érzést annyira nemesbiteni, hogy a gonosz természet űiéi fogva megvetetnék és a tudományok ezerféle vívmá­nyaikkal, a közgazdasági javításokkal egyetem­ben, nem teremthettek oly társadalmi helyzetet, mely csak egyetlen osztály előtt feleslegessé tenné, hogy megengedhetetlen eszközökkel ne javítaná a körülmények adta tényleges viszo­nyokat. Bűn és erkölcstelenség uralkodnak a tár­sadalom minden rétegében, mindenki saját „én“-jét, rangját és titulusait akarja fitogtatni s igy áll be dekadenczia s a büntetőtörvény- szék a műveltségi rétegek minden kategóriájú képviselőit idézi korlátái elé. Mindenki sérelmeket talál, mindenki pa­naszkodik és senki sincs megelégedve a fenn­álló renddel és a tervezett újításokkal: s vájjon miért? Az egyik a másikat teszi felelőssé, ép­pen akkor, midőn jelenségek, sőt cselekmények is, untig bizonyítják, hogy nem egy, nem kettő, de valamennyien hibásak vagyunk és azért bűnhődnünk kell, — mégis napról-napra vár­juk a megváltás angyalát, a ki csak nem akar megjönni. Látjuk a rossz hatásokat s mégse jut eszünkbe, hogy megakadályoztatásuk végett okaikat kutassuk. Minden körülöttünk elveszti tekintélyét és különösen a személyi tekintély mindinkább csökken. Lehet-e ezen csodálkozni, ha látjuk, hogy azok, a kik születésük, állásuk és rang­juk révén tekintélyt igényelnek, azt hivatalos, vagy magánéletü tevékenységük és magavisele­tük által önmaguk eltiporják? Sem az állam, sem a hivatal, sem a rang önönmagukban nem óvhatják meg a tekintélyt, mert ha az azokban működő egyének jelleme nem megfelelő, tehát rosszul látják el hivatalu­kat, úgy csakhamar gyöngítik az államhatalmat, sőt aláássák a nemzetek existencziáját is. Tévedés hinni, hogy a múlt és mostani század emberei valaha megtámadták volna a fennálló rendet és annak intézményeit, mert mindig csak a működő személyek ellen keltek ki s jogosan, látván, hogy a hivatalt viselő egyén hivatásával azonosította magát és annak tekintélyét és befolyását többnyire saját czél- laira aknázta ki. Az emberek istene régibb időben, a mi­kor az erkölcsi sülyedés kezdetét vette, a pénz volt, épp úgy, mint ma, mikor a műveltség oly magas fokot ért el és a pénz csak az élvezet eszköze. Mindenki érzi, hogy beteg a társada­lom, de nincs senki a ki meggyógyitaná. A méreg, melyet századunk méhében hordoz, annyira behatolt az emberek szivébe és lei­kébe, hogy nem képesek tőle szabadulni. A merre a szem tekint, mindenütt siilyedést ész­lelhetni ; korunk fia, ki imádja a pénzt és rabja az élvezetnek, alig fog már változni s ha általában lehet szó a megmentésről, ugv arra kell törekedni, hogy az utódokat mentsék meg, még pedig minél előbb, mert különben csak­ugyan késő lesz már eső után a köpenyeg. SINGER MÁRTON ÉS TÁRSA VILLAN YV1LÁGITÁSI és VILLAMOS CSENGŐ BERENDEZÉSI ÜZLETE. NAGYKÁROLY, Deák Ferencz-tér 14. sz. FELHÍVÁS. Van szerencsénk t. czimed szives tudo­mására hozni, hogy sok oldalról hangoztatott óhajnak engedve, a villamos berendezések jó karban tartására átalány rendszert honosítunk meg. E szerint minden oly fogyasztó, aki 10 villamos lánggal rendelkezik 1 korona havi dij ellenében abba a helyzetbe jut, hogy fel­szerelésének rendbentartását vállalatunk végzi el. 10 lángtól 30 lángig 2 korona 30 „ 50 „ 3 „ 50 „ 100 „ 5 „ 100 „ 200 „ 10 „ havi csekély díjfizetés ellenében érthetik el, hogy villamos felszerelésüket állandóan jó karban tartjuk és minden felmerülendő hiányt a nálunk tett bejelentés után azonnal saját költségünkön helyre igazítjuk. E célbői külön­ben állandóan alkalmazott szakembereink által minden előfizetőnk villamos felszerelését havonta, a szükséghez képest gyakrabban, jeléntés ese­tén pedig azonnal megvizsgáltatjuk és rendbe hozhatjuk. Látható ebből, hogy a közönség csekély havi dij mellett jelentékeny előnyhöz jut. Megjegyezzük, hogy minden előfizetőnek hatálya ugyan egy évre terjed, de az előfi­zetési dijak — a fent jelzett csekély dij — havi részletekben is fizethetők. Wolfram lámpák 70% áram megtakarítás. Wolfram lámpák minden helyzetben égnek. Tisztelettel Singer Márton és Társa. HÍREK. Az újév alkalmából lapunk elő­fizetői olvasói és barátainak boldog újévet kívánunk. Újévi istenitiszteletek. A róm. kath. templomban • d. e. 9 órakor fényes segédlettel ünnepélyes szent mise d. u. 3 órakor vesperis. Ref. templomban d. e. 10 órakor predikátió és hálaadó ének. Evangélikus templomban d. e. 10 órakor szent beszéd. Személyi hir. Dr. Falussy Árpád vár­megyénk főispánja az újévi ünnepet kedves családja körében városunkban fogja eltölteni. Gyászeset. Súlyos csapás érte Dr. Góz- ner Elek ügyvéd, lapunk f,'munkatársát. Fele­sége Schillervejn Ilonka m. hó 28-án hosszas szenvedés után elhunyt. A család az alábbi gyászjelentést adta ki: „Alólirottak az összes rokonok nevében is szomorú szívvel jelentik a felejthetetlen jó feleség, testvér és rokonnak Dr. Gózner Elekné, szül. Schillervein Ilonkának, f. hó 28-án éjjel 12 órakor, életének 25-ik, boldog házasságának 3-ik évében, hosszas szenvedés után történt elhunytát. A megboldo­gult hült teteme f. hó 31-én’ délután 3 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint a Széchenyi-utcai gyászháztól a mesterrészi sir- kertben örök nyugalomra helyeztetni. Az en­gesztelő szentmise-áldozat jövő hó 2-án reggel 9 órakor fog a helybeli róm. kath. templomban az Egek urának bemutattatni. Nagykároly, 1908. december 30. Isten angyala őrködjön drága porai felett! Dr. Gózner Élek férje. Schillervein Annuska testvére. Fógel Irma férje Komka Kál­mán, Fógel Julia férje Havas Antal, Fógel Gyula neje Tóth Emma, nagynénjei illetve nagybátyjai“. A férj által bálványozásig szere­tett hitves hült tetemei m. hó 30-án este 6 órakor érkeztek uj Tátra füredről Nagykárolyba, a hol díszes ravatalra lett helyezve. — A ra­vatalt szebbnél szebb koszorúk borították. A temetés 31-én ment végbe óriási részvét mel­lett. A gyászoló családot elhalmozták részvét nyilatkozatokkal. Házasság. Blum Ármin helybeli tekin­télyes férfi és női divatáru kereskedő január 5-én tartja esküvőjét Királyházán Lieberman Ber­talan kedves és bájos leányával Valériával. Tartós boldogságot kívánunk a szívből kötött frigyhez ! Uj doktor. Vefzák Sándor ügyvédjelöltet f. hó 23-án a Kolozsvári egyetemen a jogtudo­mányok doktorává avatták. Gratulálunk; Egyházi elöljáróság választása. Az orth. izr. egyház f. hó 25-én tartotta tisztújító gyűlését, mely alkalommal Grósz József régi elnök visszalépése folytán Weinberger Ferencz és Lővy Dávid között befolyt erős küzdelem­ből Lővy Dávid került ki győztesen s lett az egyháztanács elnökévé Iskolaszéki elnökké: Gottlieb Ignáczot, pénztárnokká: Blum Jakabot választották meg egyhangúlag. Vasutasok bálja. A helybeli máv. hiva­talnoki és altiszti kara, félerészben a városi szegények, felerészben az alakítandó könyvtár javára f. év február havában táncvigalmat ren­dez. A mulatság védnökéül Jeney István felü­gyelőt, Balogh Jakab főmérnököt, Dr. Czukor Lajos és Dr. Schönpflug Bélát kérik fel. Az élvezetesnek Ígérkező mulatság iránt felhívjuk olvasóink figyelmét. A nagykárolyi protestáns társaskör estélye e hó 26-án volt a városi színházban, mely alkalommal Blumenthal és Kadelburg: „Mozgó fényképek“ czimü 3 felvonásos bohó­zata került előadásra. A nézőtér zsuffolásig megtelt. Maga az előadás igen jónak mondható. Kapor szerepében Makay Lajos sikerült volt; Mariska a felesége, Nagy Irma tanítónő, igazán kitünően játszott; Menszky Boriszt tán iskolá­zott színész sem kreálhatta volna jobban, mint Szabó István; Kaján Tóbiást se adta rosszul Csata Gerzon. Gyorsan gördült a játék s a nézők teljesen meglehettek elégedve úgy az előadással, mint a rendezéssel. A szereplők sem panaszkodhatnak, mert tapsban bőven kijutott mindegyiküknek. Az előadás után a „Magyar Király“-ba tombola volt, majd utánna reggel 6 óráig táncz. Halálozás. Sarkadi Nagy Zsigmond nyom­datulajdonos, a „Nagykároly és Vidéke“ czimü lap kiadótulajdonosa múlt hó 30-án reggeli 2 órakor, élete 43-ik, boldog házasságának 17-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. A meg­boldogult földi hamvai ma délután fél 3 óra­kor fognak a ref. egyház szertartása szerint a Petőfi-utcza 25-ik számú gyászháztól a helybeli ref. temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Izraelita rabik fizetésrendezése. Gróf Apponyi Albert vallás és közoktatásügyi mi­niszter felhívást intézett úgy a neolog, mint az orthodox izraelita országos irodához, hogy két hónapon belül terjesszék be ama rabbinusok névjegyzékét és fizetési kimutatását, kik a kong- ruatörvény értelmében fizetésüknek az állam részéröl való kiegészítésére igényt tarthatnak. Templom gondnok választás. F. hó 26-án ejtette meg a nagy zsidóházban levő hit- felekezet a gondnok választást, mely alkalom­mal egyhangúlag a régi gondnok Weisz Jakab lett megválasztva. <1 Aki igazán finom, kényel­--------- mes, elegáns és tartós honi gyártmányú lábbelit akar vá­sárolni, az bizalommal fordulhat Kívánatra mérték után bár­milyen kivitelű czipők és csizmák is készülnek. Vnia János-hoz SZATMÁR, Deák-tér, (Keresztes András- féle ház), aki dúsan felszerelt cipő-raktárában csakis a valódi finom bőrből, a már világhírű hazai gyárakból czipőket s csizmákat nagyon is verseny­képek árak mellett hozza forgalomba és üzletéből olcsóbb rendű készítményt a szokásos bőr és talp utánzatokot teljesen kiküszöbölte és a kinek árui csinosság dolgában is párját ritkítják.

Next

/
Thumbnails
Contents