Közérdek, 1909. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1909-06-12 / 24. szám

24. szám. 1909. jun. 12 KÖZÉRDEK. 5-ik oldal. eltörli, testén több helyütt súlyosan megsérült. Az eset pedig: hogy éppen akkor nap. mikor ez a hir egyik lapban nap világot látott, a szerencsétlenül esett és karjait eltört képviselő jóízűen kávézott, a szatmári vasúti állomásnál. És mikor a vasúti vendéglős neki a szeren­csétlenségről szóló újsághírt megmutatta, jóizüen nevetett. A tisztességes, becsületes lapok meg­bízhatóságát azok a vidéki tudósitők rontják, kik a szúnyogot is — tevének nézik. Mibe került a mozgósítás? Az annek- szió folytán támadt mozgósítási költségek 175 millió koronára rúgnak. E költségek fedezésére Magyarország eddig 41 millió koronát bocsátott a közös pénzügyminisztérium rendelkezésére. Tűz. jég, élet, baleset, betörés elleni biztosításokat a legelőkelőbb intézet ré­szére felvesz a „Közérdek“ szerkesztősége. A királydaróczi postamesternő bűne. A postaigazgatóság feljelentésére a szatmári ügyészség vádiratot adott be Horváth Vilma, voít királydaróczi postamesternő ellen hivata­los pínzek elsikkasztása miatt. A megtévedt postamesternő ellen most újabb feljelentés ér­kezett az ügyészséghez. A feljelentést ismét a postaigazgatóság tette ellene, mivel kiderült, hogy Geiger Józsefné királydaróczi lakos 140 koronás betétjét, amelyet 1937. márczius havá­ban v-.tt át. nem vezette be, hanem a saját céljaira fordította s csak 1908. deczember ha­vában vezette be a hivatalos könyvbe. Majd 1908. deczemberben átvett 50 koronás betétet végleg elsikkasztotta. Az ügyészség ennek foly­tán újabb vádiratot adott be Horváth Vilma ellen, aki ellen másik ügyében e hó 27-ikére van kitűzve a fötárgyalás. _ Vi lághírű Omega óra 12 forintért Löf­kovits Arthur és Társa Magyarország leg­nagyobb óra-, ékszer- és ezüstnemü üzletében Debrecsenbeu kapható. A helybeli kereskedő, vagy iparos házról-házra járva való árusításért nem büntethető. A kereskedelmi miniszter egy konkrét esetből folyólag 6523—939. sz. a. ki­mondotta, hogy valamely helyiségben állandó telephelylyel és iparigazolványnyal biró keres­kedő, vagy iparos az illető helyiségben eszkö­zöl házról-házra való árusítás miatt a házalási szabályrendelet értelmében még akkor sem büntethető, ha az illető helyiségben házalást eltiltó szabályrendelet áll is érvényben, mert a vádlott terhére rótt cselekmény csak akkor volna házalásnak minősíthető, ha az illető az állandó telep helyét képező helyiségeken kiviil is, tehát helységről-helységre járva űzné az elárusitást. Bornyilvántartások vezetése. A bor- nyilvántartások vezetésénekkötelezettségét a föid- mivelésügyi miniszter folyó évi julius hó 1-éig elhalasztotta. Ez idő alatt a miniszter újabb rendelettel lényegesen egyszerűsített nyilvántar­tási módot fog megállapítani. Az utczáról. Miért szerencsések az orvosok? — Miért? — No igen! — Mert sikereiket a nap világítja meg, hibáikat pedig a föld takarja el. Érmihályfalvai hirek. Személyi hir. Gárady István vasút és hajózási felügyelő f. hó 9-én az érmihályfalvai vasúti vonalat bejárta és a tapasztaltak felett megelégedését nyilvánította. Kitüntetés. Körffy Ferenczet a gróf Zichy Ágoston bocsáji uradalmának intézőjét, dr. Döme Béla érmihályfalvai járásorvos sógorát, Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter 46 évi buzgó és hűséges szolgálata évfordulója alkal­mából igen meleg hangú elismerő okirattal tüntette ki. Az Isten kegyeljei. Egymásnak, egymás­ért élnek, mert egyetlen gyermeküket még ki­csiny korában elragadta a kegyetlen halál. Meg van mindenük a mit szivük kíván. A sors kegyes volt hozzájuk, megáldotta anyagiakkal bőven. Ez a házaspár egész boldogságát abban lel , ha va­lakivel jót tehet. Szegény nem mehet el hozzá-! juk a nélkül, hogy ne kapna alamizsnát, sze- | rencsítlen vigaszt nyer a barátságos szerető szavak hallatára. Ezelőtt 18 évvel egy szeren­csétlen asszony került a városba 6 apró gyer­mekkel. Az Isteni gondviselés oda vezette lépteit a boldog házaspár házához. Nyomorán, szeren­csétlenségén azonnal segítve lett, s a jólelkti nő magához vette egyik gyermekét is, taníttatta, ruháztatta, derék becsületes embert nevelt be­lőle. Saját gyermekeként szerette s szereti ma is s gondoskodott jövőjéről is. Rokonai nyitott házat, szerető szivet találnak náluk s boldogok, ha legcsekélyebb szívességet is tehetnek vala­kivel. Ez a két áldott kedves öreg házaspárnak van még egy olyan tulajdonsága, a mivel a mai önző, szívtelen világban igen kevesen di­csekedhetnek. A legnagyobb mértékben magyar vendégszeretetük. Ä nap minden szakában bát­ran benyithat hozzá bárki is, az áldott jólelkü nő legelső dolga, mig a férj a pinczébe jár, a jó fehér kenyérrel egyidejűleg egy kis harapni- valót tenni az asztalra. Kedves őszinteséggel elbeszélgetnek vendégeikkel s az alatt, mig az egyik rokon, a ház kis tündérnője, a konyhán forog, addig szivük összes vágya az, hogy ven­dégük megtalálja az édes otthont, a hol szülei házhoz hasonlóan érezze magát. A ki megfor­dult ennél a kedves vendégszerető háznál, az soha sem felejti el azokat az eltöltött kellemes órákat, a melyeket az áldott jólelkü házaspár körében töltött. Vágyik a szive vissza hozzá­juk, a szeretet melegét élvezni. Ilyen szívvel, ilyen jó lélekkel csak az Isten kegyeltjei bírnak. Aki ismerni akarja őket keresse fel Léva/ Vincze és neje Szatmári Julia úrnő házát Ér­mihályfa Iván. Esküvő. Párját ritkító fényes esküvő folyt le f. hó 8-án Érmihályfalván. É napon eskü­dött örök hűséget — nemcsak a városban, de a vidéken is általános tisztelet és becsülésnek örvendő — főrabbi, Schönfeld Mózes leányá­nak Schreiber Mór rabbijelölt, Schreiber Mór egri főrabbi fia. Az esküvőn az ország minden részéből igen sokan vettek részt; az egri,deb­receni, beregszászi, derecskéi, nagylétaí és uj- fehértói, kemecsei főrabbik személyesen vettek részt, mig a szatmári és pozsonyi főrabbik táviratilag mentették kimaradásukat továbbá a vidék és város inteligentiája, — közöttük a menyasszony gyermekkori barátnéja Hager Emánuelné, a kemecsi petróleum-finomító gyáros leánya is. Az esketési szertartást Schrei­ber Salamon beregszászi főrabbi teljesítette. Tanuk voltak: Strassel Sámuel debreceni fő­rabbi és Sámuel Márton mikolai földbirtokos. Esküvő után az örömapa házánál az e célra épített hatalmas sátorban kitűnő vacsora volt, amelyen a vidékről összesereglett vendégekkel együtt 618-an vettek részt. Az első pohárkö­szöntőt Schreiber Salamon beregszászi főrabbi mondotta, aki remek beszédben a fiatal pár boldogságáért emelt poharat. Pohárköszöntőket mondottak még: Rosenberg Saul ujfehértói, Strassel Samu debreceni főrabbik. Utoljára az örömapa Schönfeld Mózes emelkedett szobásra, aki meghatott hangon mondott köszönetét a vidéki vendégeknek szives megjelenésükért s azért a szeretetteljes ragaszkodásért, amelylyel őt mindig kitüntették, majd a helybeli hívek jó­sága, szeretete és áldozatkészségéről emlékezett meg s köszönetét mondott nekik jóságukért. Vacsora után a vendégkoszoru egész a hajnali órákig maradt együtt s másnap látogatást tet­tek Pollák Mór, Schönfeld Benő, Rubinstein József, Benedek Mátyás és Grosz Márton egy­házközségi elöljáróknál. Ipartestület és iparos otthon építésé­nél f. hó 7-én tették le az első téglákat Berec István elnök és Timkó István jegyző az építési bizottság és a választmányi tagok jelenlétében, Az építkezés nagyban folyik s az uj épület rövid idő alatt át lesz adva rendeltetésének. Fegyelmi vizsgálat. A nagyváradi pénz­ügyigazgatóság az adóbehajtás lanyha kezelése és kisebb említést sem érdemlő szabálytalan­ságok miatt a város közbecsülés és tiszteletben álló jegyzője ellen — a kinek ezen ügyben egyéb bűne nincsen, mint az, hogy a lelket- lenségig menő szigorú adóbehajtás iránti ren­delkezéseket nemes emberszeretetre valló mó­don kezelte — fegyelmi vizsgálatot rendelt el. A fegyelmi vizsgálat során a járási számvevő, aki a jegyzőnek régi, Dobozy-világból egyik esküdt ellensége, egyik községi közrendőrt vallo­mására kiakarta tanítani. A tisztviselők egyikének azonban tudomására jutott az eset s bejelen­tette ezt a jegyzőnek, aki hallomásunk szerint azt a vizsgáló-bizottságnak is tudomására hozta. A midőn ez az eset illetékes helyen szó tár­gyává lett téve, a számvevő azzal védekezett, hogy ö a közrendörrel mint barátjával beszél­getett. Mi részünkről kissé gyanúsnak találjuk ezt a barátságot, nem azért mintha egy tisz­tességes községi rendőr ne lehetne barátja a járási számvevőnek, de a szolgabirói tisztvise­lőknél eddig ilyen leereszkedést éveken át nem tapasztaltunk s igy önként arra a gondolatra kell jönnünk, hogy ez a barátság igen szoros összefüggésben van a jegyző fegyelmi ügyével. Annélkül, hogy legkevésbbé is aggódnánk az általunk is végtelen nagyrabecsiilt jegyző fe­gyelmi ügye iránt, különösnek tartjuk azt, hogy dacára annak, hogy 1904. év óta a községnek rendszeresített adóügyi jegyzője van, aki saját felelőssége mellett intézi az adóügyeket, a köz­ség amúgy is túlságos elfoglaltatással biró jegyzőjét veszik felelősség alá, holott ő min­dent elkövet arra nézve, hogy ellenségektől környékezett állásába, a felsőbb hatóságnak minél kevesebb beavatkozásra adjon okot. 1724—1909. iksz. r Árverési hirdetmény kivonata. 1. A nagykárolyi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Hra- bovszky Guidó kisvárdai ügyvéd által képviselt Kisvárdai takarékpénztárnak Fodor Elek, Papp Mihály, Petrás Miklós és neje Béres Mária penészleki lakosok, mint Tervay László és neje sz. Isaák Ilona jogutódai ellen folytatott végre­hajtási ügyében 300 kor. tőke, ennek 1907. évi november hó 24. napjától járó 6% kamata, 49 K 53 f költség, 7s% váltó és 6 kor. 95 f óvásdij, továbbá 1203 korona tőke, ennek 1907. évi november hó 24-től járó 6o/0 kamatai, VP/u váltódij, 6 kor. 95 f óvásdij és 82 kor. 67 fill, költség követelés, továbbá az ezennel csatlakoz­tatott Rosenfeld Herman jékei lakos 23C0 kor. tőke és jár. valamint Dr. Vadási Lipót és dr. Friedmann Mór kisvárdai lakosok 55 K 75 fill, és jár. iránti követeléseinek kielégítése végett a végr. törv. 142. §-a alapján árverés alá bocsátja a szatmárnémeti kir. törvényszék területén fekvő s a penészleki 355. sz. betétben A -j- 493. hrsz. alatt foglalt jószágtestet 815 K kikiáltási árban azzal, hogy ezen jószágtest a kikiáltási ár 2/:i-ad részén vagyis 543 kor. 34 filléren alul el nem adható. 2. Az árverés megtartására határidőül 1909. évi junius hó 23. napjának délelőtt 9 óráját, helyéül pedig Penészlek község határát tűzi ki. 3. Árverezni szándékozók tartoznak bánat­pénzül a kikiáltási ár 10°/o-át készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ban jelzett árfolyam­mal számított és a 3333—1881. I. M. sz. ren­delet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpa­pírban a kiküldött kezéhez letenni, vagy annak előleges elhelyezéséről kiállított elismervényt átszolgaltatni, s ezen felül a kikiáltási árat meghaladó Ígéret esetén a bánatpénzt az Ígért ár 10%-áig nyomban kiegészíteni és a kikül­dött kezeihez lefizetni. Az árverési feltételek a telekkönyvi hatóság, valamint a községi elöl­járóságok hivatalos helyiségeiben a hivatalos órák alatt tekinthetők meg. Nagykároly, 1909. márczius 25. A kir. jbiróság, mint tkvi hatóság. Füzesséry kir. albiró. Egy jókarban levő használt ZONGORA jutányos áron eladó.---------Értekezhetni lehet ~t-t— íf lknhmnpQ ín7Cofuridivat és müii>aráru UdMJUUYllö UUZÍÖCl üzletében, Nagykároly. Ugyanott julius hó 1 -tői 3 tanuló -wm fizetéssel felvétetik.

Next

/
Thumbnails
Contents