Közérdek, 1909. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)
1909-06-12 / 24. szám
Nagykároly, 1909. junius 12. 24. szám. II. évfolyam. KÖZÉRDEK KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGALÓ TÁRSADALMI HETI LAP. Ä Nagykárolyi Építő iparosok szövetsége és az Érmihályfalvai Ipartestület hivatalos közlönye. Megjelenik minden szombaton. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Gr. Károlyi György-tér 16. Hétsastoll-utcza 12. sz. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Főszerkesztő: DR. BISITZ BÉLA á „Bánya“ és „Közlekedni és Közgazdaság“ szerkesztve. Felelős szerkesztő. Lapmlajdonos korlátlan meghatalmazottja: SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre .... 6— korona. ., „ „ fél évre .... 3 — Vidékre postán küldve egy évre . . . 7.— „ « „ „ fél* évre .... 350 „ Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő és a Kölcsey-nyomda r. t. jogosult. Nyaraljunk ? Mikor a hőmérőben a higany egyre magasabb és magasabbra emelkedik, mikor a homlokunk ültőhelyünkben is gyöngyözik, szóval, amikor itt van a nyár, azonnal aktuálissá válik az a kérdés, vájjon nyaraljunk-e, hol és miből? Mert bizonyos, hogy a városi embernek úgy az egészségére, mint az idegeire, melyek a folytonos munka közepette teljesen elernyednek, nagyon üdvös dolog a nyara ás és senki ellene kifogást nem is emelhet. De ... ! 3 ez a kis szócska a bökkenő! A vá' jsí emberek legnagyobb része sajnos, n ncsen abban a helyzetben, hogy az egészségét s épségét oly módon ápolhassa, mint az kívánatos lenne s igy a kánikula beállta mindezekre oly súlyos gondokkal nehezedik, hogy annak elviselése, még tűrhetetlenebbé teszik a hőséget. Szegények vagyunk! — Valljuk be őszintén. Hiába is tagadnék, ránk czáfol- nak tetteink. A szörnyű titkolódzás, a külvilágnak való élés, nem tünteti el szegénységünk rossz illatu nyomait. Kiütközik az lépten-nyomon s csak még feltűnőbb az éles ellentét, mely vagyoni viszonyaink s életmódunk között tátong. Nyaralni pedig kell ! Ezzel úgy társadalmi állásunknak, valamint a bankoknak tartozunk. Legalább igy tartja a most divatos polgári morál, mely semmivel sem tudja álláspontját indokolni. Az évtizedes uzus még nem elegendő ok arra, hogy azt, ami kárunkra van, tovább is folytassuk, hogy romlásunkat még jobban siettessük. Egy polgári háztartásban a nyaralás költségei nagy rubrikát tesznek ki. Azt előteremteni a szegény családfőnek óriási gondot okoz. S mégis előteremti. Az bizonyos, hogy a míg a költségeket a kellemes nyaraláshoz megszerzi, addigra elkoptatott talpú czipőjén kívül, minden j önérzetét, emberi méltóságát :is le kell vetkőztetnie, a sok k.mcsorgás, rimán- kodás, könyörgés okából, melyek szükségesek, hogy a pénzintézetek kőkemény szivii igazgatóit egy kis irgalomra bírják. Mert nyaralni muszáj! Ennél az egy pontnál nincs kegyelem. Oh, óh! Mit szólnának a jó barátnők, ha megtudnák, hogy X., vagy Y-ék nem mentek sehová, hogy otthon töltötték a nyarat! Ez megbocsáthatatlan vétek lenne, oly szörnyű társadalmi vétek, hogy utána talán már nem is lehetne őket a jó társaságba fogadni. S ezt mi valamennyien jól tudjuk s innen van az, hogy ha valaki bátor szóval mutat arra a rut kelevényre, melyek a kőtelező gavailérság következtében támadnak társadalmunk testén, akkor az illetőt vagy lehurrogják, erkölcsileg megkövezik, vagy magukban igazat adnak neki, de továbbra is ugyanúgy cse- lekesznek, mint annak előtte. S az adósságok tengere továbbra is nő, feltartózta hatlanul. — A társadalmi kényszer hatalmas ereje megőrli a legerősebb akaratot, a legkitartóbb makacs elhatározást. A szegény családapák továbbra is nyögnek a nyaralási költségek előteremtésének gondja alatt és segíteni magukon nem tudnak. A kánikula izzó forrósága nem sajtol ki oly sok verejtéket, mint a menynyit a nyaralási gondok. Előre haladott idény miatt mélyen leszállított árban árusittatnak a következő áruk: Selyem batisztok 30, 32, 34. Mosó delainok, szép mintákban 22, 24 kr. Szerb vászon 16, 17kr. 23 mtr. B. Rumburgi vászon 5*25, jobb 5-45, tulipánt 5’95. Erős szálú 5-45, szélesebb 5-95. Dupla széles lepedőre 54, jobb 58 kr. Nyári takarók 1*25, P35, 1-50. Sefirek ingekre, biousokra 24-27 kr. Q'zilcí 0*171 IftlfP női és férfi divatáru-kereskedésében 1 vég siffon 4 frt 90 kr. TP5 OZJiClgyi Illll C Nagykároly, Deák-tér 12. Húsvéti harangok. Irta: Szilágyi Ferenc. Lassankint beesteledett. Jobbról, balról már arasznyira vetette fel fejét a szenge hajtás a fekete földből, még nem szállotta be a fákat az országút meszes, kavargó pora. Valahol messze odabenn a vetésben halkan pittyegett a fürj hivó szava, de bizony csak néhány keringve károgó varjú csattogta rá vissza egyhangú, unalmas válaszát. Csönd volt. Az a komoly, nyugalmas ünnepelőtti csönd. Valahol messze, a kanyargó országút távolában fehérre meszelt házak villogtak elő a félhomályból. Lassú csoszogó léptekkel szántotta végig az utat egy fáradt, porlepte vándor. Hazafelétartott.Mesze idegenben,tengerentúl eltöltött két hoszszu esztendő után. Mint erős fiatalember indult neki a hosszú vándorúinak. Ereiben forrott a vér, aczéles kar- jaiban feszült a fiatalos erő. Küzdeni vágyott. Érezte, hogy idehaza hiába túrja napestig a földet, nem terem az már annyit, hogy az asz- szonynak, meg a három cselédnek kenyeret adjon. Azután meg egyre jöttek a levelek onnan, messze, az óczeánon tulnanról. Tarka, pompázó színekkel festették az életet, mely színig tejföl odaát, mig otthon csupa nyomorúság. Sokáig habozott, töprengett, mig végre ráadta a fejét. Egy szép reggelen csak bement a városba, vett magának kék pantallót, munkás zubbonyt, mert azt Írták neki, hogy odaát kinevetik az embert, ha amúgy hazaiasan, ropogós czizmában, pitykés lajbiban köszönt be az uj hazába. Az este, mikor útra kelt, nagyot került a falu köré. Titokban, mintha szöknék. Nem akarta, hogy az uj mundér csudájára gyűljön a falu apraja, nagyja. Alighogy elérte a vonatot, a gép dübörögve megindult es szava elfolytotta a feleség, a gyermekek zokogó szavát. Odaát ment is eleinte minden, mint a karikacsapás. Jó munkás, rendes ember volt megszerették csakhamar mindenütt. Csak az fájt neki, hogy hiába küldözgette hazafelé a sürü, teleirt ákombákomos nagy leveleit, a posta csak néhanapján, nagy ritkán hozott választ reájuk. Lassankint szinte elmaradoztak egészen is a hazai hírek, ha jött is egy p r sor, csak annyiból állott, jól megy sorunk, még csak maradj odaát, keresd a pénzt, nehogy világ csúfjára, koldus módjára gyere haza. Nem tudta mire vélje e változást, de csakhamar megtudta azt is. Egyszerre csak jött a titkos jóakaró levele, mely vakító fénynyel villant bele az eddigi sötétségbe. Erzsihez most már mindennap eljárogat az Oláh Pista, úgy mondják, hogy nagyon is értik egymást. Elolvasta ezt a pár sort talán százszor is, azután egyszerre mintha valami éles metsző fájdalom hasogtatná a szivét, eszméletét vesztve összeroskadt. Mellette pedig, búgva, kattogva, perregve Építkezési, csatornázási *> gépészeti vasöntvények „DebreczenI Vasöntöde és Génlakatossáa“ gyártására, bármely anyagú gépalkatrészek előállítására, ” “ O gazdasági és ipari gépek szakszerű javítására —általában Gyártelep a Hadházi-utcában. Raktár: Péterfia-utca 73. sz. minden géplakatos, kazán és mükovács munkák végzésére „ , „ , — legjobban berendezett, legmunkabiróbb és legolcsóbb is a »eleton 4bb. szám. IJcdKC^iIINijCN. Telefon 467. szám. Kiváló szőlőmalmok, borprések, borszivattyuk, kerti-, udvari-, községi kutszivattyuk és kerti fecskendők gyártásáért többszörösen kitüntetve.
