Közérdek, 1909. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1909-06-05 / 23. szám

23. szám. KÖZÉRDEK. 3-ik oldal. A fürdők Poros és meleg városokból megindul a nagy vándorlás kifelé a hűvös, zöld erdők felé. A sötét fenyvesek nagy méltóságos csendjét vig társaságok verik föl, az elhagyott hegyol- dalokat és csúcsokat fürge városi nép járja. A műveletlen vidékekre csodálatosan pezsgő élet cseppen és egy pár hónapig amerikai ci­pők tapossák a rögöt, a mely addig legjobb esetben csak bocskort látott. A ki csak teheti, igyekszik kifelé, mert a napsugár heve izzaszt és fojtogat s éjjel-nappal üldözni a nagyváros lakóit. Az a kisebb cso­portja a városi embereknek, a mely elbírja a fürdőzés költségeit, megy is és örömmel hagyja itt a poros várost. A nagyobb rész azonban itt marad és csak a közeli zöldbe menekül. Ilyenkor fölmerül rendszerint a panasz, hogy tehetős polgárságunk nem látogatja eléggé a hazai fürdőket, hanem még a nyaralás költ­ségével is a külföldet gazdagítja. A hazai für­dőket gazdagon felszereli a természet, szinte csodásnak mondható adományokkal. Páratlan dús ez a mi magyar földünk gyógyító források­ban s a tájak szépségére s balzsamos levegő­jére is vetekedhetünk a világ bármely vidéké­vel sőt akárhány külföldi, sűrűn látogatott, hi­res üdülőhelyén túltesznek a mi fenyveseink északon és keleten. De a mit az emberkéz alkotott, az, saj­nos, gyakran vajmi kontár és gyakran csak nagyon gyöngén egészíti ki a természet isteni adományait. Nagy nemzetgazdasági erő rejlik a nn gyógyító vizeinkben és a tájképek re­gényességében, csak meg kellene tanulni kel­lően kihasználni és értékesíteni azokat a ter­mészeti kincseket, a melyekkel rendelkezünk. De éppen ez az, a miben eddig még kellő erővel és gondossággal nem fogtunk hozzá. Csupán panaszkodni tudunk és járunk ví­gan külföldre, a hazai fürdőket pedig hagyjuk sorvadni. Az igazat megvallva ugyan itt is olyan esettel állunk szemben, a melyben az egyik hiba okozza a másikat. Ha a hazai füidök minden tekintetben tökéletesen volnának föl­szerelve, bizonyára itthon maradna a most kül­földre járok legnagyobb része. A mostani kormány úgy látszik ezen a bajon is segíteni akar, mert szép csendben, de annál nagyobb komolysággal készül a fürdő- törvény. Ennek keretében remélhetőleg sikerülni fog megszüntetni azokat a hiányosságokat, a melyeket a mi közönségünk föl szokott pana­szolni, okul arra, hogy a nyarat a külföldön, kivált Ausztriában és nem a Kárpátok alján, Erdély fenyveseiben, vagy a Balaton mentében tölti. A város lassankint kezd elnéptelenedni, a társadalmi élet kezd pangani. Ezt a pangást legjobban lehet látni a színházban, gyűléseken, általában a nyilvánosság körében. Az utcai ab­lakok bezáródnak és a fehér függönyök moz­dulatlanok maradnak őszig. A hűvös homályos lakások lassankint átváltoznak egy öldöklő harc birodalmává, a melyet csöndesen, de gyil­kosán folytat egymással a moly és a naftalin. Minden részvétünk pedig azoké a töme­geké és azoké az egyeseké, a kiket nemsokára ezekben a forró napokban ideköt a kötelesség; ideköt a létért való küzdelem folytonossága; ideköt a robot; és ideköt a tehetetlen szegény­ség. MENTŐSZEKRÉNYEK belügyminiszteri rendeletek szerint felszerelve ,\ kaphatók 29 koronáért .'. .*. GAÁL KÁLMÁN drogériájában Nagykárolyban, Deák-tér 4. 1—3 Gyógyáruk, vegyi készítmények, pipere- és illatsze- rek. gummiáruk és sebkötészeti cikkek raktára. SZÍNÉSZET. Egy rövid hét és Thália papnői és papjai itt hagyják városunkat és elmennek szebb és jobb hazába, ahol talán több pártolás vár reájuk s nagyobb elismerésben lesz részük. A? elmúlt hét változatos műsorral folyt le. Voltak igen sikerült előadások, de voltak olya­nok is, amelyek teljesen elárulták azt, hogy színészeinket a csekély pártolás teljesen lehan­golta annyira, hogy az üres padok látása elfe­lejtette velük jól betanult (?) szerepeiket is. Vasárnap két előadás volt. Délután a „Vén bakkancsos és fia a huszár“ népszínmű­vel mulattatták a közönséget. Este a „Komé- diások“-at ismételték meg. Hétfőn délután „János vitéz“ este pedig a „Náni“ került színre. Utóbbi Follinus Aurél, a tásulat főrendezőjének darabja. Az előadás elég gyenge volt. Elvártuk volna a társulat tagjaitól, hogy a főrendező iránti tiszteletből, kinek a színészet terén igen sok érdemei van­nak, legalább betanulják a darabot. A szerep nemtudásban előljárt Herczegh és Hajnal Ilona, sőt még az ősz Peterdy bácsi nyelve is meg­botlott a bosszúságtól ezek hallatára, aki össze­tévesztette a Sándor és Imre szereplőket. Haj­nal Ilona oly nyelvbotlást csinált, mely párat­lan a maga nemében : „Én mielőtt nem alszok nem fekszem“ ékes magyar nyelvű mondatja megdöbbentette a közönséget. Balla és Ércz- kövy nélkül, kik minden igyekezetöket a darab megmentésére fordították, egy kritikán aluli előadást láttunk volna. Rónai és Somogyi szer­telenségeit redukálni kérjük, a darabban igen ízléstelenek voltak. Kedden egy szellemes francia bohózat a „Kis fészek" adatott elő. Az ügyes bonyodalom és mesteri kézzel összeállított kacagtató jele­netek nagyon tetszettek a közönségnek. A sze­replők közzül Kendi Boriska, Gömöri Vilma, Rónai, Fodor, Sipos és különösen Somogyi igen jól beváltak. Szerdán a „Bohémszerelmet“ játszotta társulatunk operett személyzete meglehetős telt ház előtt. Murgernek poétikus regénye tudva­levőleg egész sereg színpadi feldolgozásra talált, többek között az élő komponisták egyik leg- nagyobbját, Puccinit is opeiára ihlette Az ope­rettben, amelyet néhány év előtt a Magyar szín­ház nagy sikerrel játszott, Mimi, a szerelmes kis grizett nem hal meg, hanem bűnbánóan tér vissza kedvesének, Rodolp'nenak, a bohém költőnek karjai közzé. Ferziernek ezt a vidám­ságtól tulhab ó operettjét társulatunk igen jól játszotta. Kőlönösen nagy sikere volt a bájos primadonnának, H. Balla Mariskának, aki Mimi; szerepében temperamentumos játékával és szép j énekével teljes mértékben reászolgált a viharos tapsokra és a gyönyörű csokorra, amelyet ka­pott. Kitűnő partnere volt mint Rodolphe Ércz- kövy Károly; szép orgánuma és előkelő játéka egyaránt érvényesült. Tibor Lóri széphangu és jó Musette volt, Boda szépen énekelt, Somogyi ízléssel gondoskodott a humorról és Feleki sze­repében ügyes volt. Külön dicséret illeti a ren­dezést, a zenekar ellenben itt-ott ingadozott. Csütörtökön Smolen Tóni, Rónai Imre jutalomjátéka volt. A közönség teljesen meg­töltötte a színházat. A szinte tüntetés számba menő telt ház egyedül Rónai érdeme, bizonyítja ezt az a lelkes óvátió, a melylyel a jutalma- zandót színpadra lépésekor fogadták és az a zajos taps, mely minden jelenete után felhang­zott. Rónai meg is találta az ünnepeltetést, mert közvetlen művészi játékával igazán derűs estét szerzett a közönségnek. Szécsi, Somogyi és Érczkövy is gondos­kodott róla, hogy a jókedv és kaczaj el ne némuljon. Ez este Rónai és a közönség is meg­lehetett elégedve egymással. Pénteken az „Erdészleány“ zóna előadás­ban került színre. Ma „Az első zsur“ Erdőssy Vilmos 1 felvonásos vigjátéka és a „Parasztbecsület“ van előadáson. HÍREK. Képviselőtestületi közgyűlés* Városunk képviselőtestülete f. hó 13-án rendkívüli köz­gyűlést tart, melynek egyik tárgya az építészeti szabályrendelet módosítása. Üj ügyvéd. Dr. Egeli Imre ügyvédjelölt múlt hó 28-án az ügyvédi vizsgát sikereseu letette s városunkban ügyvédi irodát nyitott. Halálozás. Súlyos csapás érte a köz- tiszteletben álló Fried Vilmos terménykereske­dőt és családját. Édes atyja Fried Mihály életének 79-ik évében Tiszaujlakon elhunyt. Temetése múlt hó 33-án folyt le nagy részvét mellett. Eljegyzés. Matuska István, a helybeli gazdasági ismétlőiskola igazgató-tanára, vasár­nap váltott jegyet Bortnyák István magánzó helybeli lakos leányával, Mariskával. Uj ügyvédjelölt. Borody Dezső végzett joghallgató az első tételes szigorlatot Buda­pesten dicséretes eredménnyel tette le. — Gra­tulálunk ! Vizsgatétel. Gáspár Anna és Váczi Jolán a m. kír. országos zeneakadémia z mgora tan­szakán a Iil-ik osztályról a vizsgát sikerrel letették. Szabadság. Csics Lajos, helybeli járás- biró, f. hó 7-én kezdi meg 6 heti szabadságát. A katholikus legényegylet f. hó 6-án vasárnap este saját házában a kugiiverseny befejezéséül házi mulatságot rendez. Zászlószentelés. A róm. kath. elemi nép­iskola f. hó 27-én ünnepélyes zászlószentelést tart, a melyre az előkészületek már nagyban folynak. Esküvők. Pöhl Alfréd a gróf Károlyi ura­dalom kasznára, múlt hó 29-én esküdött" örök hűséget városunkban Kacsó Károly műszaki tanácsos államépitészeti hivatali főnök leányá­nak, Erzsikének. — Dr. Szalay Pál zombori kir. segédtanfelügyelő f. hó 1-én esküdött örök hűséget Mándy Ódon vármegyei irattárnok leányának, Annának. Zenevizsga. Az irgalmas nénék vezetése alatt álló „Margit“ leánynevelő-intézet zene- vizsgáját folyó hó 12-én d. e. 9 órakor tartja meg, melyre az érdeklődőket tisztelettel meg­hívja az intézet elöljárósága. Műsor: I. Verdi: Aida. Operarészlet. Zongorán előadják: Jékel Olga és Aczél Etelka. 2. Riszmer: Zenebimbók. Zongorázzák: Schebli Ilonka és Rózsika, 3. Streabbog: Induló. Zongorán előadja: Papp Lea. 4. Várday: A hajnal ébredése. Daljáték. Éneklik a növendékek. 5. Nádor Gyula : Szőke Tisza habjai. Zongorázza : Praznovszky Etelka, Rokk Ilonka; czimbalmozza: Szűcs Gizella. 6. Sartoria: Májushoz. Zongorázza: Szilágyi Stefánia. 7. Horváth Jenő: A busongó rózsa vigasza. Szavalja: Ujfalussy Ilonka. 8. Streab­bog : Májusi virágok. Zongorázza : Flesch Mária és Nagy Böske. 9. Hummel: Orosz posta-szán. Zongorázza: Kosztich Agenor és Guszti; czim- bslmozza: Papp Margit. 10. Eberhard-Böhrin- ger: Péter az idegen földön. Melodráma. Szavalja : Boross Mária; zongorán kiséri: Aczél Etelka. 11. Luszttg Andre: Németalföldi-polka. Zongo­rán előadják: FrieJl Katicza, Rokk Ilonka, Praznovszky Etelka; czimbalmozza: Lukácsovits Mariska. 12. Erdélyi: Kurucz-daloh. Zongoráz­zák: Czilli Adél és Nagy Jenő. 13. Kropil: Harmatgyöngyök. Ábránd. Zongorán előadja: Jékel Olga. 14. Hazslinszky: A gyermek és a szivárvány. Daljáték: Éneklik a növendékek. Kölcsey-Egylet Felsőbányán. A Ma­gyar O. K. E. gutini választmánya a nagy­károlyi Kölcsey-Egylet közreműködésével május hó 30-án sikerült estélyt rendezett Felsőbányán. Janitzky Irma kiváló hanghordozással előadott szavalata, Tury József vetített képekkel meg­világított s nagy gonddal kidolgozott felolvasása, ifj. Andrássy Jenőné mély érzésű éneke, továbbá Dombay Gyula finn énekei nagy sikert arattak. A kitűnő estélyt tánczrnulatság követte. _______ A tavaszi újdonságok legszebb, legdivatosabb kész női- és férfi-ruhák, tavaszi felöltök a legdu- sabb választékban kaphatók Bekker Orbán ruha-üzletében Nagykárolyban (Nagyhajduváros-utcza, Friedl-ház). Gyermekruhák 3 K-tól feljebb! Jutányos árak! Ruhák mérték szerint készíttetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents