Közérdek, 1909. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)
1909-05-15 / 20. szám
20. szám. KÖZÉRDEK. 3-ik oldal. Az egész ország, kiváltképen mezőgazdáink félénk tekintettel szemlélik az időjárás különbözőségét, lesik fentrol az istenáldását, hogy a leendő termés ne adjon ocsut, hogy szép reményeik ne dőljenek dugába s verejtékes fáradozásaiknak győmölcse legyen. Az Omge termésbecslése ismét megjelent s belőle már nem az a peszimisztikus hang szólal meg, mint előző jelentéséből, mely már egyenest az idei rossz termés lélekharangját konditotta meg. Az utóbbi időknek a termésre kedvező időjárása lényegesen megjavította a gazdák kilátásait s ha a természet nem fog máskép határozni s nem jön egy újabb fagy az idei esztendő jó k zepes terméssel örvendezteti meg at országot. De addigra még sok víznek kell lefolyni a Dunán s addigra még száz veszély ezer baj ronthatja le mindama szép kilátásokat, melyek az egész ország minden részéből beküldött jelentésekből, élénk tárulnak. S igy tisztán s egyedül a véletlennek vagyunk kiszolgáltatva. Mert a természet szeszélyét leküzdenünk nem áll módunkban, az tisztán s egyedül annak a felsőbb hatalomnak tartatott fel, ki az ég madarairól s a mező liliomairól szokott gondoskodni. Nem ér semmit a verejtékes munka, hasztalan a szorgalom, a tudás minden igyekezet. Egy jcgverés, egy ujabbi fagy, \alamely földalatti rovar, avagy hirtelen fellépő növényi betegség s az egész esztendő küzdelme hiába volt, nem hajt kalászba a vetés, oda a gazda egész esztendei munkája, költsége, semmit sem hoz a megmunkált rög s gond, aggodalom jut osztályrészéül annak, ki fölös bizaliftat helyezett a földbe. S igy az ország bizonytalan helyzete egy percre sem szűnik meg.. Mindenkor aggódó tekintetek merednek az ég felé, várják a májusi esőt, a szükséges meleget s mindazt az ezer gondot és bajt, ami egy mezőgazdasági ország lakosait ilyenkor elfogja. Bezzeg egy iparon és kereskedelemen alapuló országban kevés gondot okoz az időjárás viszontagságos változása, ott fityet hányhatnak a természet meg oly következetlenségeire is, ők biztosítva vannak az ellen hogy a két kezük munkája, orcájuk verejteke nem hiába ömlött, nem hiába szorgoskodott annak gyümölcse megérik, annak elismerése nem marad el. S mindez előtérbe kerül ebben az időszakban, a várakozás, a félelem, a rettegés e kínos idejében. Nekünk szegény agrikultur államnak mindenkor a felsőbb hatalmak akarata a mérvadó, mert az dönti el a mi jólétünket, avagy egész esztendei koldus voltunkat. A belterjes gazdálkodás, a modern találmányok felhasználása, a kutató elme minden észszerű gondolatának megvalósítása egy jottányit sem mozdítja elő azt a bizonytalan helyzetet, mely a mezőgazdákat folytonosan rettegteti, minden igyekezet mellett is a bizonytalan, sivár jövő képe tárul elébe, semmi biztosit lka sincs, hogy munkája gyümölcseit élvezheti. S ha valaha Magyarország Europa éléskamrája lehetett, mégsem irigylendő az a szerep, mit nékünk a sors juttatott, mert az éléskamra immár legtöbbnyire üres s ha terem is benne valami, annak javát elfogyasztják azok az országok, melyek Európa kincseskamráját képezik. Az ipar és kereskedelem az ő biztos exis- íenciát nyújtó kereseté.'el messze túlszárnyalta a mezőgazdaság néha zsíros, de legtöbbször csak silány hozamát s ha csak erővel vakok nem akarunk lenni a kínálkozó példa iránt, szemmel láthatjuk, hogy az iparral és kereskedelemmel főképen foglalkozó országok lakosai gazdagok, gondtalan életet élnek, míg a mező- gazdasági államok kivételképen lassan de biztosan elszegényednek. Mindezekből az az egyetlen tanulság, hogy mindaddig, mig országunk főképen s elsősorban agrikultur állam marad, addigra boldogulása nem várható, mert egy ország fejlődését nem vethetjük a bizonytalanság a kétesség biztos martalékául akkor, mikor biztos kenyeret, tántoríthatatlan existenciát nyújtó más foglalkozási ágak is kínálkoznak a számára. Legfinomabb tak, teavaj, cardirozott gyümölcsök, zöld főzelékek, Oroszi-féle és csemege, legfinomabb likőrök károlyban, Kölcsey-utca 1. : A Tasnádi sajt kizárólagos raktára. : ványvizek Schnell kaphatok: _______ , honi és külföldi ás- ímpp füszerkereske- üüü: désében Nagytaynak gavalléros kijelentését, hogy özvegy édesanyát sohasem hagyja egyedül, még felesége kedvéért sem s ezért sohasem jutott eszébe a nősülés s mindnyájan a hétköznapi érdeklődéssel várta az esküvő bekövetkeztét. Hertaynak, ha egy pillanatra keresztül czikkázott is agyvelején az a fel-fel tolakodó kérdés, vájjon Klári szerette-e őt tulajdonképen s hogy jó lenne erről mégis bizonyságot szereznie, de hogy tényleg kérdést is intézzen e felől a boldog mennyasszonyhoz, még álmaiban sem jutott eszébe. Fatalista volt. Ami történt, annak úgy kellett tör énie s azon változtatni emberi hatalom nem képes. Még az esküvő napjáig valami csodatételben bízott. Nem akarta elhinni, hogy minden olyan simán, hétköznapi módon folyjon le, mint más lányok esküvőjén. Azt hitte, hogy az utolsó perezben, valamelyes fordulat mégis csak kizökkenti őt e lehetetlen helyzetéből, valami történik, aminek következtében ő ismét elfoglalhatja régi helyét, ott a Windischék, barátságos, meleg, puha fészkében. De nem történt semmi. A huszárfőhadnagy büszkén sétált fiatal mennyasszonyával a város főterén, a megszokott séta időkben. Klári sugárzott a boldogságtól s oty barátságosan köszönt vissza Hertaynak, hogy az abból semmiféle belső tragédiára sem következtethetett. S mégis bizonyosra vette, hogy valaminek történnie kell. Násznép násznép hátán tolongott a kisváros igazán gyönyörű templomában. Ott volt közöttük Hertay is, halvány arczát a lakodalmat megelőző éjszaka még halványabbra festette, úgy nézett ki, mintha a saját árnyéka lenne. A pap összeeskette, a harangok megkon- dultak s zugó zsolozsna hangjára vonult ki a lakodalmas menet, elől az ifjú nászpárral a világos templomból. Hertay mellett mentek el épen. Minden erejét összeszedte s úgy nyújtotta üdvözlésre reszkető kezét. Mintha ettől várta volna megmenekülését rettenetes helyzetéből. De a menyasszony kiengedte kezét a görcsösen tapadó újak közül s tovább libegett fehér selyem köntösében, mint egy visszahozhatatlan fehér álom. Már régen eltávozott mindenki. A templom kiürült. A küszöbön térdeplő koldusok is ott hagyták már jövedelmező helyüket. A sekrestyés egymásután oltogatta a félig leégett gyertyákat s Hertay még mindig ott állott s bámult a sötétedő templomhajóba, a nagy ürességbe, jövendő életének symbolumába. A sekrestyés szinte meghökkent látva a tétovázó zavarodott férfiút hangtalan szavakat suttogva, mintegy önkívületi állapotban. Lassan megérintette, Hertay feleszmélt. Megsimitotta homlokát s a riasztó gondolatokat kezével igyekezett elűzni onnan. Majd lassan indulni kezdett kifelé. A kapuban megállóit s hirtelen visszafordulva, mint a ki valami hihe- telen nagy csalódásban részesült ádáz dühhel fordult az oltár elé s úgy harsogta a visszhan- gos templomba: — Nincsen Wen 1 . . . Vigyázzunk szavazatainkra! A mostani válságos politikai helyzetben kétszeresen kell kell vigyázni arra az összes politikai elvbarátainknak, hogy egyetlen szavazatunk se kallódjon el listák hiányossága miatt. Május hó 5-én, minden választókerület székhelyén és egyes községeiben közszemlére kitették az 1910. évre jogosult képviselőválasztók névsorát. E névjegyzék rendkívül fontossággal bir, mert választójogával csak az élhet, aki a hiteles választói névjegyzékbe fel van véve és csak azon kerületben szavazhat, melynek választói né. jegyzékben neve bennfoglaltatik. A választójog senkitől, a ki a végérvényes névjegyzékben fel van tüntetve, meg nem tagadható. A választókerület választóinak ideiglenes névjegyzéke a kihagyottak névjegyzékével együtt folyó évi május hó 5-től számítandó 20 napon át, tehát május hő 25-ig bezárólag a városházán (községházán) közszemlére van kitéve. Az ideiglenes névjegyzék ellen saját személyét illetőleg bárki felszólalhat. — Ezenkívül mindenkinek jogában áll azon választókerületben, melynek névjegyzékébe felvétetett — bár- mily jogtalan fdvetel vagy kihagyás miatt a névjegyzék ellen felszólalni. (1874. évi XXXIII. t.-cz. 44. §-a.) A felszóllalások írásban adandók be és egy beadványban több egyénre vonatkozó felszólalás is foglalható. Ezen felszóllalások a névjegyzék nyilvános kitételétől számított 10 nap alatt, tehát f. évi május hó 15-ig beadandók. (1899. évi XV. t.-cz. 151. §-a.) E felszólalások május hó 16-tól május hó 25-ig szintén közszemlére tétetnek, a mikor ezekre írásban lehet észrevételeiket benyújtani. A felszólalások fölött a központi választmány julius 20-ig dönt. Határozatai julius hó 20-tól 30-ig közszemlére kifüggesztetnek s a felszólalónak írásban is kézbesittetnek. Ez ellen 10 nap alatt a kir. Kúriához felebbezni lehet, amikor uj bizonyítékok is előterjeszthetők. A legjobb, legfinomabb és legszebb fényt ad a czipőnek az Edison czipő-krém. Kapható GINDELE JÁNOS fűszer és csemege kereskedésében cs. és kir. hadsereg szállítónál, Budapesten Andrássy utcza 66 szám alatt. HÍREK. Üzenet! Tavasz virága, én szerelmem Aranyos almom — üdv neked! Lelkem a lelkedért szünetlen Ajkam az ajkadért eped! Te vagy az Élet egymagádban! Te vagy a bánat és öröm, Szemed sugára rezg a napban Tiéd a holdas fény-őzön! Tavaszi szellő suttogása, Az a te titkos óhajod, Csobogó csermely buggyanása, Az a te könnyes bánatod! Te vagy az álom és valóság, Te vagy a lélek és a test, Te vagy a testet öltött jóság, Te vagy a lelket ölő est! Bennök imádlak este, reggel, Érzem a lelked szüntelen, Napom sugára — óh ne hagyj el! Tavaszi szellő légy velem! Tavasz virága, én szerelmem, Aranyos álmom — üdv neked! Lelkem a lelkedért szünetlen Ajkam az ajkadért eped! Sipes Zoltán. Hrabéczy tisztit, fest, mos mindenféle ruhaneműt Debreczenben. Gyár és főüzlet: Széchényi-u.42. Fióküzlet: Csapó-u. 28. Telefon szám 323.
