Közérdek, 1909. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)
1909-05-01 / 18. szám
Nagykároly, 1909. május 1. 18. szám. II. évfolyam. \ I f Á ______ KE RESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGALÓ TÁRSADALMI HETI LAP. A Nagykárolyi Épitő iparosok szövetsége és az Érmihályfalvai Ipartestület hivatalos közlönye. Megjelenik minden szombaton. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Gr. Károlyi György-tér 16. Hétsastoll-utcza 12. sz. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Főszerkesztő : DR. B1SITZ BÉLA a „Bánya“, és „Közlekedés; és Közgazdaság“ szerkesztője. Felelős szerkesztő és laptuíajdonos korlátlan meghatalmazottja: SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre .... 6— korona. „ „ fél évre .... 3-— Vidékre postán küldve egy évre . . . 7.— „ „ „ „ fél évre .... 3‘50 „ Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő és a Kölcsey-nyomda r. t. jogosult. Az önálló magyar jegybank. Nagykároly, 1909. ápril 26. A függetlenségi párt ezéija megszakítani minden függést, alárendeltséget Ausztriával, nemcsak politikai, hanem gazdasági okoknál fogva is. Itt is a Széchenyi mondását kell szemünk előtt tartanunk, hogy „előbb gazdag, hatalmas legyen a nemzet, akkor könnyű lesz a harcz is és a függetlenség kivívása“. A gazdaságot, hatalmat csak azáltal érhetjük el, ha iparunk és kereskedelmünk erősbödik. Erősbödhetik iparunk, kereskedelmünk, ha oly intézménnyel bírunk, mely az áruhitelre irányuló gazdasági szükségleten lendíteni hivatva volna. Már 1840. években mondta Des- sewffy, hogy egy jól rendezett jegybank az, mely a köz és magán hitelnek szolgálhat. 1843-ban törvényjavaslatot dolgoztak ki egy hitelintézetről és jegybankról, ugyancsak azért, mert már akkor meg voltak győződve, hogy a kamatláb leszállítására s az iparvállalatokhoz szükséges tőkék megszerezhetőségének a kö- nyitésére nincs alkalmasabb mód, mint egy önálló jegybank. Sajnos az önálló jegybank, melyet a 48-as években Kossuth Lajos létesített rövid életű volt, de már akkor éreztette áldásos működését. A szabadság- harcz leveretése után a bank által kibocsátott jegyek értéktelenné váltak. Az érczkészletet pedig Windischgrátz vitte ki Bécsbe 1, 180, 718 forint értékben. Kárnak óriási volt! Ma már a magyar önálló jegybank felállítását nagyon égető szükségnek tartjuk. A függetlenségi párt, a melynek legfőbb ezéija a különvállás, nem gondoljuk, hogy szegreakasztaná politikáját és elkövetné azt, a mit más politikai faktorokhoz tartozó partok, szégyennek tartanak elkövetni. Nemcsak politikai okok, hanem egye nesen gazdasági okok azok, melyek az önálló jegybank felállítását követelik. Mennyit ér egy államnak az, ha különálló hitelszervezeti központja van, mely központja semmitől, senkitől sem ßgg! Sokan mondják, hogy a közös jegybank jelenlegi szervezete épolyan mintha önálló volna. Akkor talán úgy volna, ha iparunk és kereskedelmünk egyenlő erejű volna Ausztriával. Akkor talán úgy volna, ha követeli nem bevételi többletet mutatnánk fel, ha nem volnánk Ausztriának adósai, ha a központ nem Bécs, hanem Budapest volna, ha a tartalékalap nem Bécsben, de Budapesten őriztetnék. Hisz anyagilag tönkre vagyunk téve. Nyakig adósságban uszunk. Ausztriának tartozunk. Hát ez a függési viszony, tán nem árt hazánknak, úgy gazdasági, mint politikai tekintetben? Hisz oly fegyver Ausztria kezében, mellyel minket mindég sakkban tarthat, ha végre valahára nem rázzuk le nyakunkról. A magyar váltó, melyet osztrák pénzzel számítoltak le, nem tekinthető-e egyébnek, mint bevéted többletnek? CZEMMEL és MANHEIM szabók Budapest, ¥., Harminczad-utcza 6. í. em. ÜZLETÜKET május 20-átóí Kossuth Lajos-utcza 3-ik szám alá helyezik át. Ferike haragszik. — Irta: Horváth Rezső. — Ferike fölkelt az asztaltól. Az ablakhoz lépett s belebámult a ködös délutánba. Az utcán nyüzsgő, gomolygó emberrajok járkáltak, siettek. Mindenki dolga után látott, vagy hazafelé tartott, a meleg családi fészekbe, a barátságos, enyhet adó otthonba. A tovarobogó bérkocsik lámpásának sárga fénye, néha- néha beszűrődött a szobába, sötét, őrülten tánezoló, fantasztikus árnyakat vetve a sima falra. A kocsik kerekei, amint tova gördültek a sima aszfalton, tompa morajt keltettek, mintha félelmetes dübörgés hallszott volna fel. Ferike csak nézett kifelé, a lassú téli szürkületbe. Üresnek, fáradtnak érezte a lelkét. Mintha kivettek volna belőle valamit, hiányát érezte valaminek. Kerek huszonkét éves voít s még sohasem szeretett senkit. Most kapta el bensőjét az a szédítő forgatag, mely mindent magával sodor perzselő erejével, most érezte annak a forró zuhatagnak lázzal teli, sorvasztó erejét, mely egész bensőjét, mintegy varázsütésre átalakította. Először volt szerelmes. Alig néhány hét előtt ismerkedett meg vele. Első látásra, első pillantásra érezte, hogy ennek a fiúnak végzetes szerepe lesz életében, hogy \alami különös, sajátságos hatalmat gyakorol majd reá. Tudta is ő, hogy mi az a szerelem, csak sejtette, hogy szereti őt, hogy minden lélekzete, minden sóhajtása az imádott fiúé, minden érzékével hozzátapadt, mint rep- kény a faághoz. Titkos érzések kerítették hatalmukba Ferike szivét s ő nem is küzdött ellenük. Oh sokat, nagyon sokat hallott és olvasott már a szerelemről, de érezni szivében, a t még nem érezte. Most is csak sejtette, hogy azaz érzés, mely szivébe lopta magát, a szerelem lehet, de bizonyosan még ezt sem tudta. Az uj ismerős, a szivkirály néha-néha fellátogatott Ferikéékhez. Majd gyakrabban, sűrűbben jöttek a látogatások s végre sikerült, a gyötrődő, vergődő leánylélekből kicsikarni a vallomást. Jóllehet ő is szerette Ferikét, egyelőre azonban nem akarta a leánynak megval- lani. Gyönyörködött annak vergődésében. _____ Ferike é des anyja végtelen szeretettel csüngött egyetlen reménységén, leányán s miután látta, hogy a fiú látogatása Ferikének örömet okoz, egy pillanatig sem gondolt arra, hogy e látogatások ezéija felől érdeklődjék vagy anyai gondoskodásával elrontsa azt, ami a két szereplő lény körül szövődött. Ferike nem volt a költők által leirt, minden bájjal, színnel, illattal teljesen csodaszépség. Szabályos termet, arányos arcz. Okos beszédes szempár jellemezte. Gondolatai ha némileg ki is forrtak, még nem érték el azt az eszményi magaslatot, melynél a földi alacsony- ságok, már ismeretlen fogalmaknak látszanak. Ismerte az emberek gyöngéit. Bizalmatlan a férfiak iránt. Erkölcsei pedig, mint az ily magukba zárkózott, egyedül álló leányoknál már túlontúl szokásos, minden kétségen felül állt. Az ablaknál állt. Ám gondolatai nem a rózsás szerelem berkeiben időzött, hanem a Építkezési, csatornázási ^ gépészeti vasöntvények gyártására, bármely anyagú gépalkatrészek előállítására, gazdasági és ipari gépek szakszerű javítására ___! lm nrn A rv i S 1 r y~v ■« r r* /> C 11 »1 I/ a l „D ebreczeni Vasöntöde és Géplakatosság“ Gyártelep á Hadházi-utcában. Raktár: Péterfia-utca 73. sz. Telefon 466. szám. DEBRCZENBEN. Telefon 467. szám. általában minden géplakatos, kazán és mükovács munkák végzésére — legjobban berendezett, legmunkabiróbb és legolcsóbb is a Kiváló szőlőmalmok, borprések, borszivattyuk, kerti-, udvari-, községi kutszivattyuk és kerti fecskendők gyártásáért többszörösen kitüntetve.
