Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1908-03-14 / 11. szám

1908 márczius 14 Köz éh D e k 7 Márczius 1 ö-ének megünnepléséhez szükséges jelvények remek szép kivi­telben, drbonként 10 fillérért kaphatók. Báter János könyv- és papirkereskedésében Szekszárd, Kaszinó-bazár. TUDOMÁNY, IRODALOM. Wosinsky Mór emléke. Wosinsky Mórnak, most egy éve el­hunyt jeles tudósunknak emléke élénken fog­lalkoztatja tudományos köreinket. Említettük már, hogy az Akadémiában Ortvay Tivadar rendes tag mondott elhunyt jelesünk felett emlékbeszédet, mely most az Akadémia kiad ványai között is megjelent. Ez az emlékbe­széd szép, tömör, tartalmas. Megvan benne minden, a mit egy rövid emlékbeszéd keretébe beszorítani lehet. Van benne ugyan egypár olyan adat, a melyet azóta megczáfolt az idő, - például, hogy Wosinskynak üvegfestésü arczképe is lesz a templomban. De hát mindez csekélység Annál becsesebb Wosinskynak, mint tudós­nak méltatása. Nyíltan kimondja az emlékbe­széd jeles szerzője,, hogy Wosinskyt bizonyT bizony méltán megillette - volna a ,,stallum litterarium.“ Különösen gyönyörű az emlék­beszéd befejezése: „ . . . a legszebb emlék, mely nevét tiszteltté, maradandóvá, halha­tatlanná teszi, mégis csak az, melyet ő maga állított magának: műveiben és alkotásai­ban ! Ha testét takarja is már a föld gö­röngye, az életben adott példája, alkotó energiájának kivivőit sikerei, végzett mun­kájának gyökéreresztő ereje nincsenek elte­metve. Azok élnek s hatnak kétségtelenül nemzedéken át. Legyen áldott emlékezete!“ Nagyon szép, kegyeletes az az emlékbeszéd is, amelyet Bitter Illés pécsi főgimnáziumi tanár mondott el Wosinskyról Pécsett egy gyüléseu. De nem nagyítunk, ha kimondjuk, hogy Wosinskyt a maga eredeti valóságában Haugh Béla: Wosinsky Mór életrajza czimü könyvében állítja elénk. Ortvay a dolog tér* mészeténél fogva inkább, mint tudóst jellemzi őt, itt látjuk az egész embert, a bölcsőtől a sírig. Meleg szeretettel, nagy szorgalommal van megrajzolva, az-egész Wosinsky, a nagy tudós, a jó pap, a pótolhatlan társadalmi ember. Haugh könyvéről melegen nyilatko­zik a fővárosi sajtó is. Többek között a B. H., V. U. Ez utóbbi egy kicsit részletező­nek találja, de mi szerintünk a könyv nem az, sőt itt-ott fukarkodik a hellyel, például Wosinsky halálával, temetésével, a kegyelet megnyilvánulásával — még a szűkszavúságra kárhoztatott Ortvay is bővebben foglalkozik. — A könyvre különben á legnagyobb dicsé­ret, hogy tudományos körökben a legélénkeb­ben érdeklődnek iránta. A múzeumi orszá­gos főfelügyelőség 100 példányt rendelt belőle. Nagy elismeréssel szólt róla dr. Kämmerer Ernő, Fejérpataky László, Váradi Károly, Gohl Ödön stb., ki jelzi, hogy a Numizma­tikai közlönyben fogja ismertetni. Maga a jeles tudós Hampel József a következő le­velet intézte a könyv szerzőjéhez: „Minden érdemes embernek kivánok ily biographust. Fogadja a szép emlékért, melyet Wosinskynak állított meleg köszöne- temet és legyen meggyőződve, őszinte rokon- szenvemről, mellyel maradtam kész hive: Hampel József. Érdekes Fraknői levele is: „Szememen végzett műtét következté­ben, idegen kézzel és röviden fejezem ki őszinte köszönetemet becses művének meg­küldéséért, egyúttal azon nemes kegyeletért is, mellyel feledhetetlen, nagyérdemű munka­társunk emlékének áldozni kívánt. Tisztelet­tel Fraknői Vilmos. Szóval ismételten ajánljuk e derék művet Wosinsky tisztelőinek szives figyel mébe. |}/ KÖZGAZDASÁG. Rovatvezető: Schneider János. Parczellázás megyénkben. A „Magyar telepitő és parczellázó bank részvénytársaság“, amint a fővárosi lapokból olvassuk, megvette Apponyi Sándor grófnak Varsád melletti 2200 holdas birtokát 1.100.000 koronáért. A bank ezen birtok parczellázá- sával folytatni fogja — irja egyik fővárosi lap —Tolnavármegyében a tengeliczi Zichy- puszta és a tolnai Dräsche féle uradalmak parczellázásával megindított nagyszabású bir­tokpolitikai akczióját. Mi, akik a köznek érdekeit szolgáljuk, nem látjuk örömmel a „Magyar Telepitő és Parczellázó Bank“-nak megyénkbeni nagymértékű térhódítását, mert meggyőződésünk szerint ezen bank tevékeny működése megyénkben nem egyéb, mint a földéhes nép falánkságának magas árakon való kielégítése és emellett oly kölcsönök felvételébe való belehajtása, amelytől való megszabadulás tetemes anyagi áldozatába kerül a gyakran jó tauácsadó nélküli és pénzügyben járatlan népnek. Ennyit egyelőre, legközelebb bővébben fogunk a parczellázó bank kölcsönügyleteivel és megyénk lako­saira legkevésbé sem áldásos parczellázási műveletével foglalkozni. Uj szövetkezet Dunaszentgyörgyön. Annak az elkeseredett küzdelemnek, amely a „Dunaszehtgyörgyi Hitelszövetke­zetnek“ mint az országos központi hitelszö­vetkezet tagjának kebelében kiütött, immár komoly következményei vannak. A vezetés­sel elégedetlen rész, amelyhez az értelmiség és a vagyonosabb polgárok túlnyomó része tartozik, a szövetkezetből kivált és a folyó hó 8-án tartott ülésen egy uj, az országos köz- ! pont kötelékébe nem tartozó szövetkezetei alakított. A szövetkezetnek eddig 97 tagja és 322 jegyzett üzletrésze van. A tagok napról-napra szaporodnak és rohamos lesz a szaporulat, amint a szövetke­zet megalakul, mert sok embert ez idő sze­rint az tart vissza a belépéstől, mert adósa a légi szövetkezetnek. Az uj szövetkezet nem lesz tagja az országos központi hitel- szövetkezetnek, mert annak eljárásában aka­dékoskodást lát és talál ugyan, de gyámoli- tást nem. Valóban, ha nézzük az országos központi hitelszöuetkezet működését, azt látjuk, hogy azzal a nagy áldozatokkal szemben, amit a nemzetr ezen intézettel szem­ben hozott, ellenértéket nem nyújt. A sokféle állami kedvezményekből származó hasznot felemészti az óriási rezsi, amivel ezen intézet dolgozik és a vidéki szövetkezetek, ha pénzre van szükségük, drágábban kapják meg az or­szágos központi hitelszövetkezettől azt, mint egy jól vezetett vidéki takarékpénztártól, amely pedig az állami adók nagy terhét viseli. Az uj szövetkezet igazgatói Jó Dömö­tör Károly földbirtokos, Takács Gyula köz­ségi főjegyző, id. Tibay Sándor, Drubics I Sándor és Oláh, János birtokosok a felügye­lő-bizottság tagjai pedig Parragh Albert nagybirtokos, Haidekker Károly földbirto­kos, Haypál László, Kaszás Lajos Oláh és Simon Lajos birtokosok. A szövetkezet már a jövő hóban meg­kezdi működését. Betét állománya a műkö­dés megkezdése alkalmával már több lesz 100,000 koronánál, amelyet a kilépő tagok a régi szövetkezetből visznek át. Sajnáljuk, hogy nem lehetett békésen az ellentéteket kiegyenlíteni és igy az összes erőket egy szövetkezet keretében csoportosítani, de ennek nagy oka az országos központi hitel- szövetkezet vezetőségének nemtörődömcége és végtelen elfogultsága, amellyel a vezetés­sel elégedetlenek panaszai-t kezelte. EGYLETEK, TÁRSULATOK ■ Óvöegyleti közgyűlés. A szekszárdi róm. kath. óvodát és gyermekmenhelyet fenn­tartó egyesület f. hó 8-án délután 3 órakor a róm. kath. óvoda nagytermében tartotta évi közgyűlését. A közgyűlésen Dőry Pálné távozása óta az elnöki teendőket teljesítő Triebler Ilma alelnök elnökölt. A gyűlés megnyitása után Szévald Oszkár egyesületi jegyző terjesztette elő az elnöki jelentést, mely rövid vonásokban ismerteti az egyesület tevékenységét és a hála hangján emlékezik meg eltávozott elnökének, Dőry Pálnénak áldásos működéséről, akínék érdemeit a köz­gyűlés jegyzőkönyvében örökítette meg és hozzá emlékfeliratot is intézett. Az évi szám­adást és a jövő évi költségvetést Rácz József pénztárnok terjesztette elő. Rácz József, az egyesület fáradhatatlan pénztárnokának le­mondását a közgyűlés sajnálattal vette tudo­másul s neki dr Fent Ferencz szentszéki tanácsos, plébános indítványára jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. A tisztujitás dr. Fent Ferencz elnöklete alatt következő eredmény­nyel végződött: Dőry Pálné helyére titkos szavazással egyhangúlag Simontsits Bélánét választották meg, elismeréséül azoknak a kiváló érdemeknek, melyeket az egyesület megalakítása körül 7 évi elnöksége alatt szerzett. Alelnök: Triebler Ilma, ügyész: dr. Török Ottó, jegyző: Szévald Oszkár, pénztárnok: Schneider János. Választmányi tagok: Ágoston Istvánná, Bodnár Istvánná, Bajó Pálné, dr. Fent Ferencz, Hazslinszky Gézáné, Holub Jánosné, Hoffmann Sándorné, Janosits Károly, dr. Káldi Gyuláné, Kiss Károlyné, Kovács Dávidné, dr. Leopold Kor- nélné, dr. Müller Ferenczné, Nits Istvánné, Rácz Józsefné, özv. Sass Istvánné, dr. Spányi Leóné, Szévald Oszkárné, Szondy Istvánné, Tékus Vilmosné, Tihanyi Domokosné, Tóth Henrikné. A tisztujitás megtörténte után Kovács Dávidné, Szondy Istvánné, Bajó Pálné, Tomcsányi Lajosné, dr. Fent Ferencz és dr. Leopold Kornélból álló bizottság hívta meg az uj elnököt: Simontsits Bélánét a közgyűlésre. A küldöttséggel megérkezett elnök, akit a terembe lépésekor zajos éljen­zéssel fogadtak, nagy tetszéssel fogadott be­szédben köszönte meg a megtiszteltetést és bizalmat és kijelentette, hogy minden tény­kedésében a felebaráti szeretet fogja vezetni. A közgyűlés az uj elnök indítványára özv. Ágoston Károlynét és özv. Todorovics La- josnét, az egyesület volt elnökeit diszelnökökké választotta meg, elismerésül az egyesület meg­alapítása és felvirágoztatása körül szerzett érdemeiknek. Kath. köri gyűlés. A paksi kath. kör múlt vasárnap tartotta meg tisztújító köz­gyűlését. A tisztujitás a következő eredmény- nyel végződött: Egyházi elnöknek egyhan­gúlag Streicher József apátplébánost, világi elnökké Scheller Miklós birtokost, egyházi alelnökké ped'g Németh Pál segédlelkészt választották meg A választmány tagjai let­tek : Bárdosi Alajos, Bernát István, Bors József, Büttl Vincze, Hanel Ferencz, id. Hirt János, Kalmár József, Kern Ferencz (Vácz), Krátzl Ferencz, Lukovics Pál, Pákolicz Mihály, Polgár Alajos, Rassovszky Julián, Schmidt Ferenc, Schönweitz Miklós, Schwendt- ner József, Szentpétery József, Turnpek Fe­rencz, Weisz Jakab. A dunántúli pénzintézeti tisztviselők egyesületi tanácsa f. évi márczius hó 25-én d. e. L1 órakor Budapesten, a pénzintézeti tisztviselők országos egyesülete üléstermében (V., Zrinyi-utcza 12. sz.) ülést tart. Tárgy: 1. Pénztári jelentés az 1907 évről; a szám­adások bemutatási; a költségelőirányzat meg­állapítása. 2. Titkári előterjesztések: a) or­szágos kongresszus tartása iránt; b) állás- foglalás a szolgálati viszony rendezése és nyugdíjügy megoldása kérdésében; c) állás- foglalás a munkásbiztositó hivatal határozatai ellen az adókérdésben ; d) mozgalom indítása a tisztviselői kar anyagi helyzetének javítá­sára. 3. Bejelentések és indítványok.

Next

/
Thumbnails
Contents