Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-03-14 / 11. szám
4 K Ö- Z B FJ DBK 26 vonat 1040 kocsi rakományt szállított s a többi is márczius hóban ki lesz szállítva ngy, bogy a tavaszi idő beálltával az építkezés akadálytalanul megkezdhető. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint február havában beérkezett 6010 darab ügy, elintéztetett 4358 darab, hátrálékban maradt 1652 darab. Egyenes és kivetett adókban b’efolyt 790,460 korona 42 fillér, mely a múlt év hason időszakával egybevetve kedvezőtlenebb 213,283 korona 15 fillérrel. A vármegye területén levő szeszfőzők mind működésben voltak. A törvény hatóságii állatorvos jelentése szerint az állategészségügy a lefolyt hónapban általában kedvező volt. Tanácskozás a munkás házak építése ügyében. E hó 12-én Simontsits Elemér vm. alispánnál szükebb körű tanácskozás volt a, gazdasági munkás házak építése ügyében. Az értekezlelen jelen voltak: Simontsits Elemér alispán, Jeszenszky Andor a vármegyei gazdasági egyesület elnöke, Molnár József vármegyei mezőgazdasági előadó, dr. Szentkirályi Mihály szekszárdi polgármester, Nagy István dombóvári főszolgabiró, Kurd község részéről Vanyek Béla főjegyző és Bajer Mátyás biró, Fadd község részéről Linka Károly főjegyző és Orgováii István bitó. Kelter miniszteri kiküldött ismertette a munkásházakról szó'ó törvényt és tájékoztatta a jelenlevőket azokról az intenciókról, melyek a törvény végrehajtásánál a minisztert vezérlik. A községnek a munkásházak létesítésénél való támogatás leglényegeseb- bike, hogy a minisztérium a munkásházakba való befektetésre a megyei és városi alapok kölcsönvételét nem gátolja és hogy a ház törlesztéses kölcsönnel fedezendő épitési költségeinek a munkás által házbérként fizetendő évi annuitása összegéhez 2%» kai az állam járul hozzá. Vagyis, ha egy házat a munkás házat építtető város vagy község 2000 koronáért építtet meg és ennek az évi törleszté ses kamalja 6V2°/o-kal 130 kor., akkor ebből az állam 40 koronát térit meg a városnak vagy községnek, a munkás pedig évenkint csak 90 koronát fizet és ennek ellenében bizonyos idő, 25—30 év múlva, a ház az ő korlátlan tulajdonává válik Az országban már mintegy 900 munkásház épült, vármegyénkben is Faddon a muukásházak építése biztosítva van, Szekszárdon is, ha csak az épitési telek árának tulmagas volta a megindult akciót meg nem akasztja, a házak valószínűleg, szintén létesülni fognak. — Vármegyei közgvüles. A vármegye törvényhatósági bizottsága rendes tavaszi közgyűlését folyó hó 3l-én tartja. — Értekezlet a Szekszárdi Ferencz kórház ügeben. Simontsits Elemér, az uj alispán egy miniszteri rendeletre támaszkodva hozzálátott, hogy a szekszárdi Ferencz kórház szervezési szabályrendelete, amelyet az igazság érdekében legyen mondva, dr. Tanárky főorvos már évekkel előbb benyújtott a vármegyéhez, végi*e valahára elkészíttessék. Ebben az ügyben most csütörtök délután Simontsits Elemér alispán elnöklete alatt már a harrua dik ülés volt, melyben a kórháznak Tanár ky Árpád igazgató főoivos által elkészített uj szabályzata vétetett tárgyalás alá. Az ülésen jelen voltak Simontsits Elemér alispán elnöklete alatt: Fent Ferencz esperes plébános, kórházi választmányi elnök, Forster Zoltán vármegyei főjegyző, Dr. Ery Márton tb. főjegyző, HangellgnÁcz városi főorvos, Tanár ky Árpád kórházi igazgató, ■ Máthis Kálmán pénzügyi számtanácsos, Dr. Herczeg Gyula főorvos, Dr. Sztanó Sándor főorvos, Hauck Ádám gondnok, Ferdinánd János pénzügyi számellenőr, Belasits Győző kórházi ellenőr. Arról van ugyanis a szó, hogy a szekszárdi „Férencz“ közkórházat, mely jelenleg tulaj donképpen alapítványi kórház, — a vármegye közönsége, mint fenntartó testület venné át.-— Fennakadás nélkül folyt a tárgyalás, mig a kórház vagyonkezelése és ellenőrzése nem került szóba Bár Máthis Kálpaán számtanácsos, kórházi választmányi tag, a kórházi ügykezelésnek Kaposváron megejtett tanulmányozása alapján, egy megfelelő szabályzatot készített, mely a pénzkezelést, a megyei pénzkezelési szabályzat értelmében, az adóhivatalra és a pénzügyi számvevőségre ruházza, mégis figyelemmel volt arra, hogy a kórházi gondnok a 100 koronán aluli kiadások teljesithetéséré megfelelő ellátmánnyal látassék el, s ezáltal a gondnok és ellenőr az eddig nem igen kultívált anyag-, raktár, élelmezési és leltári kezelésnek több időt szentelhessen, azonban Tanárky Árpád igazgató főorvos ragaszkodik azon nézetéhez, hogy a pénzkezelés a vármegye felelőssége alatt továbbra is a kórháznál hagyassák meg Miután az értekezlet túlnyomó része Máthis Kálmán véleményén van, sőt Simontsits alispán sem hajlandó, az átvételt a megye közönségének másként javasolni, mint ha a pénzkezelés az adóhivatalnak adatik át, az értekezlet nem jutott megállapodásra, miért is Simontsits alispán az ülést felfüggesztette, egyben Fent Ferencz. kórházi választmányi elnöknek átirt, hogy a régi választmányt sürgősen lóvja össze, hogy az foglaljon állást ezen fontos ügyben, annak a megállapodása fogja azután az •'értekezlet további tárgyalásait képezni .-Máthis Kálmán álláspontja mellett szól az, hogy Kaposvár, Nyitra, Bé késgyula, Nagyszombat megyei közkórházai szintén az adóhivatali kezelést léptették életbe. VÁROSI ÉLET. A Szek'Zárd Szálló átalakítása. Szek- szárd r. t. város képviselőtestülete még a múlt évben bizottságot küldött ki abból a czél' ól, hogy ez a szállóban levő nagyterem átalakítása, esetleg a szálló eladása tárgyában javaslatot tegyen. A bizottság dr. Szentkirályi Mihály polgármester meghívására és elnöklete alatt folyó hó 11 én, délután ülésezett a városházán. Jelen voltak : Fejős Károly, Janosits Károly, Kamarás Béla, dr. Kra- molin Gyula, dr. Tanárky Árpád és Tóth Károly. Az ülés megnyitása után dr. Szent királyi Mihály polgármester közli a szálló értékére és jövedelmezőségére vonatkozó adatokat. A tárgyhoz dr. Kramolin Gyula szólott először. A szálló eladása esetén nincs biztosítva a szinészet és a nagyobb, leginkább jótékony czélt szolgáló előadások és mulatságok részére szükséges helyiség s abban az esetben a közönség az ilyen helyiségről való gondoskodást ismét a várostól igényelné. Szükségesnek tartja tehát megfontolás tárgyává tenni, hogy' anyagilag nem kisebb megterhelése lenne-e a városnak, ha ilyen alkalmas helyiségről a szálló átalakításával gondoskodik, mintha a szálló eladása után ilyent külön kell majd létesíteni. Dr Tanárky Árpád a szállodának a nagytermet magában foglaló részét szinházul és felhasználható kellő mellékhelyiségekkel ellátott, hangverseny és táncztei’emmó kívánná újraépíteni, amivel lehetségessé tétetnék, hogy jobb színtársulatok is bejöhetnének a városba, melyeket a közönség is bizonyára inkább részesítene pártolásban. A mostani szűk ebédlő helyett pedig mo ern üvegtetős, éttermet kellene építeni. A felvetett eszmékhez a bizottság min den tagja hozzászólt s végül abban állapodtak meg, hogy közelebb újból összeülnek és az ülésre Tóth Henrik kir. főmérnököt, Szabó János városi mérnököt és Diczenty László építészt is meghívják, hogy végleges javaslat tétel előtt az átalakítással felmerülhető költségekről is tájékozódhassék a bizottság. HÍREK. — Személyi hír. Apponyi Géza gróf főispán kedden iSzekszárdra érkezett, szerdán elnökölt a közig, bizottság ülésén. Csütörtökön Budapestre utazott. Bezerédj Pál selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazott e héten haza érkezett I Meránból. 1908 márczius 14 — Tolnamegye a londoni kiállításon. Acs Lipót, főgimnáziumi rajztanár és a múzeum ipari és szépművészeti osztályának őre már elkészíttette azokat a hímzéseket, amé lyeket az Országos Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság megrendelése folytán a londoni magyar kiállításon fognak kiállítani és elárusítani „Tolnamegyei sárközi hímzések“ czim alatt. A hímzések a sárközi"■ gyönyörű főkötő, jegykendő, halotti vánkoshéj-hímzések mintáinak modern úri disztárgyakra, a modern iparművészet követelményei szerint való alkalmazásával készültek. A mintarajzokat és színezést Ács Lipót tervezte s ő adta a szükséges anyagot is hozzájuk. A himzések egy része a héten ki volt állítva a Pirnitzer és Seiner czégek kirakataiban. A közönség gyönyörködhetett a szép selyem női övék, tálczakendők, térítők és retikülök szép magyar diszitésein és diszkrét színezésükön. A készítésben a következő szekszárdi urleán\ ok és úrnők vettek részt: öveket hímeztek: Mányoky Sári, Orosz Flóra, Parragh Juliska, Hahn N., Szigeti Margit; fehér hímzést és diszteritőket: Gerenday Margit (remek fehér kendőt), Buday Mariska, Cziráky Berta, Thuryné, Lengyel Ferenczné (Tolna), Blochinger Erzsiké, Török Juliska, Somogyi Flóra, Lőwy Frida, Székely Gizella és Steig Istvánné; ezenkívül Móricz János és neje, sárpilisi lakosok sárközi selyem hímzett szőtteseket; futó- és divánpárnákat készítettek. Az anyagbeszerzésre és a munkadijazásra a volt szekszárdi „Tulipán szövetség“ pénztárában maradványkép kezelt összeget engedte át, illetve utalványozta a szövetség volt elnöknője, Dőry Pálné úrasszony, mint olyan czélra, mely a tulipán szövetség czél- jának, vagyis a magyar ipar és művészet támogatásának megfelel. A hímzéseken kívül Ac Lipót tervei utána Steig Flórián által készített díszedények is —* mintegry 500—600 darab — ki lesznek állítva a londoni kiállításon Hisszük, hogy az elküldött tárgyak még a milaDÓi küldeményeknél is gyorsabban elkelnek s a magyar szépségek meg fognak tetszeni az angoloknak is. — Shakespeare est. Wigand János főgimnáziumi igazgató Shakespeare ről szóló felolvasását, tekintettel a márczius 15 iki ünnepségekre, a szokástól eltérőleg nem vasárnap, vagyis 15 én este, de 17-én kedden tartja meg a uiuzeum nagytermében, még pedig este Ví9 órakor. Művelt közönségünket felhívjuk az érdekes és élvezetes felolvasásra. — A vármegyei tiszti ügyész szabadságon. Tottli Ödön vármegyei tiszti ügyész folyó hó 12 étől 6 hétig szabadságon — Abbáziában üdül. — Gyermeknap. Dr. Szentkirályi Mihály polgármester a Gyermekvédő Liga szekszárdi bizottságát folyó hó 16-án délután 3 órára a Szekszárd szálló nagytermében tartandó gyűlésre hívta össze. Ezen a gyűlésen fog a bizottság a Gyermeknap rendezése iránt határozni. — Kitüntetett szerkesztő. Ő felsége Lenkei Lajosnak a „Pécsi napló“ szerkesztőjének a pécsi kiállítás körül szerzett érdemeiért a Ferencz József rend lovagkeresztjét adományozta. Mi is őszinte örömmel üdvözöljük. — Bírósági előléptetések. A uj fizetés rendezési törvényből kifolyólag a szekszárdi kir. törvényszék területen előléptek : Salamon : Iván, Gyük Ferencz, Áldor Ödön, szekszárdi törvényszéki bírák a VII. fizetési osztályba, dr. Pesthy Pál, Fejős Imre, Mirth László, Joob Imre szekszárdi, Dávid Samu tamásii betétszerk. albiró, Baksay László dunaföldvári, Reberics Imre, tamásii albiró, pécsi tanácsjegyző pedig törvényszéki birákká neveztettek ki. A kir. ügyészségnél hegyeshalmi Fischer Imre, szekszárdi kir. ügyész a VII. fizetési osztályba lépett elő, Beke Ferencz, dr. xvozacsek József alügyészek pedig kir. ügyészekké neveztettek ki. A Tolnamegyéből elszármazott, vagy itt ismertebbek közül VII. fizetési osztályba léptek: Kellin Sándor kaposvári, Schneider Gábor soproni ügyész, Klie Lajos sásdi, Szendrődy Dénes kaposvárijárásbirók, Jeney László, Csíkszeredái kir. ügyész, a VIII ik I fizetési osztályba: Kelemen Imre, budapesti h fi
