Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1908-03-14 / 11. szám

o 1908 niárczms 14 figyelmet a gyermeknevelés ügyére s leszá­mítva á legutolsó időket, nem vette, gondo­zásba az. erkölcsi romlásnak kitett vagy zül­lésnek indult gyermekeket s nem pártfogolta I kellően a javítóintézetekből kihelyezett, vagy fogházból szabadult fiatalkorút, ki igy vissza­került régi környezetébe s tovább haladt a romlás utján. S mi volt mindennek következménye? A gyermekkriminalitás nottön nőtt, 1896-ban 1905 fiatalkorút Ítéltek el bíróságaink s e szám az 1905. évben 3772-re emelkedik.. A rendszer csődöt mondott, a veszélyes árada­tot csak az államnak és társadalomnak együt­tes munkája állíthatja meg. Az állam immár egy évtized óta fokról-fokra emelkedik a reform utján ; 1898-ban a 7 éven aluli, elha­gyott gyermekek gondozási költségeit az országos betegápolási alapra háritia, 1901-ben törvénytárunk a külföld áltál is megcsodált gyermekvédelmi törvényekkel gazdagodik, felállittatnak az állami gyermekmenhelyek s kimondatik a 7—15 éves gyermekek gon­dozásának kötelezettsége is, mindazonáltal a súly még mindég inkább az anyagilag elha­gyott gyermekek védelmén nyugszik. Az erkölcsileg elhagyott gyermekek védelmét gróf Andrássy Gyula belügyminiszternek 1907. évi, korszakos, 60,000. számú rendelete biztosítja, melynek eszméi a múlt óv nyarán beterjesztett büntető novella-javaslat vonat kozó rendelkezéseit is áthatják. E törvény­hozási munkálat már a jellemképzés és neve lés eszméit hozza előtérbe, a büntetendő cselekményt elkövetett fiatalkorú ellenében alkalmazható intézkedések lesznek: a házi vagy iskolai fenyítés, a rossz környezetből való eltávolítás, szigorúbb felügyelet mellett próbára, szabadonhagyás, javító nevelés s csak a legutolsó esetben fogház, melynek végrehajtásánál azonban szintén inkább a nevelési szempontok domborodnak ki. Ezek a részben létező, részben létesítendő állami intézmények azonban feltételezik a társada­lom fokozott közreműködését. A társadalomnak egyébként már a mai keretek között is meg kell tennie minden lehetőt, mert hisz saját érdekünket szolgáljuk, midőn a züllésnek indult gyermekeket meg­mentjük a teljes erkölcsi romlástól. Eddigelé kevéssé vette ki részét a társadalom a nagy munkából, újabban azonban erős szervezke­dés' mutatkozik minden vonalon. A rabse- gélyző egyesületek kezdenek átalakulni s hovatovább tevékenységük nem merül ki az egyszerű, de annál rosszabb pénzsegély ki­osztásában ; figyelmet fordítanak a bűnözés veszélyének kitett egyének erkölcsi vezeté­sére is : az újabban alakult patronage egye­sületek — a pécsi kongresszus hatása alatt — immár egészen modern alapokra helyez­kednek, igy a nemrég alakult „Pécsi Patro­nage Kör“ az egyéniesités jegyében feladatául tűzte ki: a letartóztatottak látogatását, a család erkölcsi támogatását, a munkaközvetí­tést, az anyagi segélyezésnek természetben való eszközlését s a gyermekvédelmi munká­ban való részvételt s eddig a legszebb ered­ménnyel működik. Bámulatos tevékenységet fejt ki az „Országos Gyermekvédelmi Liga“, mely két év alatt 927 gyermeket gondozott s 3480 esetben járt közre. Jelentős munkára vállalkoznak a röviddel ezelőtt Budapesten megalakult kerületi közjótékonysági és gyer­mekvédelmi bizottságok, melyek a proevenció terén szándékoznak működni olyaténképen, hogy minden utca, sőt minden két három ház kap egy-egy patronust, ki időszakonként ellenőrzi a körzetébe tartozó gyermekek er­kölcsi fejlődését s anyagi állapotát s a szük­séghez képest megindítja a megfelelő eljárást. Ebbe a nagy munkába kapcsolódik bele a „Budapesti Ügyvédi Kör vGyerpiekvédelmi Bizottsága“ s az énn?k mintájára másfél hónappal ezelőtt megalakult „Pécs Baranyai Gyermekvédelmi Bizottság“. Ily bizottság megalakítását óhajtjuk Szekszárd nemes vá­rosában előkészíteni, miért is szükséges lesz annak szervezetét, célját és működési körét röviden ismertetni. Nem oly egyesület megalakításáról van szó, mely szigorú alapszabályok közé szorítja a működést s mely tagjaitól csak dijakat szed, — mi önfeláldozó munkát s öntudatos KOZ B K D B K tevékenységet várunk és kérünk. A bizottság két rendbeli tagokból áll: rendesek a védői tisztségre jogosított egyének, pártfogók azok a hölgyek és urak, kik a fiatalkorú kör­nyezetének kipuhatolására és a szükséges patronage tevékenységre vállalkoznak. A bi­zottság célja: megmenteni az erkölcsi rom­lásnak kitett vagy züllésnek indult fiatal­korút és jogi védelmet nyújtani a bűntettes fiatalkorúnak s arra törekedni, hogy vele szemben oly intézkedések vétessenek foga­natba, melyek erkölcsi fejlődését irányítják. Az eljárás menete a következő : Az ille­tékes hatóság, mely előtt a 12—16 éves fiatalkorú ellen az eljárás megindul, rövid értesítést küld a gyermekvédelmi bizottság elnökéhez, ki felkéri a soron levő ügyvédet, hogy a fiatalkorú bűnügyi védelmét lássa el s egyben elküldi az értesitést a pártfogó osztály vezetőjéhez, ki viszont felkéri a soros tagot a fiatalkorú környezetének kipuhatolá­sára. A védő kiállítja a meghatalmazást s a pártfogó tag által közlőit adatok alapján odatörekszik, hogy a nyomozás megszüntet- tessék, hogy a vádhatóság ne képviselje a vádat, illetve ejtse el s ezt keresztülviendő előkészíti a megfelelő intézkedéseket: igy a gyermekmenhelybe való felvételt, a Liga ut­ján való elhelyezést, a rabsegélyző egylethez fordul, vagy kieszközli a javítóintézetbe való felvételt. Ha a fiatalkorú vizsgálati fogságba helyeztetett: eloszlatja a szökés veszélyét s kijárja, hogy a terhelt szabadlábra helyeztes­sék. Ha az ügy főtárgyalásra vagy járásbiró- sági tárgyalásra kerül, úgy a vádelejtést szorgolja s ha ez nem sikerül, meggyőzni törekszik a bíróságot, hogy vádlott a bűnös­ség felismerésére szükséges belátási képesség­gel nem bir s felmentő Ítéletet kér. Az első esetben az előbbi intézkedések valamelyikét veszi foganatba, az utóbbi esetben pedig javítóintézetben való elhelyezést kér. Ha bár­mily oknál fogva a bil’óság szabadságvesztésre Ítéli a fiatalkorút, úgy rövid tartamú fogház- büntetés esetén a btk. 42. § ának 1. pontja alapján annak magánelzárásba vételét kéri, hosszabb tartamú fogházbüntetés esetén pedig kiveszi a törvényes képviselő beleegyező nyi­latkozatát s a magánelzárást helyettesitő javítóintézetbe utalás elrendelését kéri. S ha e "kérelmeket a bíróság nem teljesiti, úgy a kin -ügyészség utján az igazságügyminiszter­hez fordul (btk. 42. §. 2.). A pártfogó osz­tály különös gondot fordit a javítóintézetből kihelyezett, illetve a fogházból szabadult fiatalkorú erkölcsi vezetésére és támogatására.“ Az élvezetes előadást a közönség szűnni nem akaró éljenzéssel és tapssal fogadta, a melynek elhangzása után Bőd Cl Géza, a tanácskozás jegyzője, a következő határozati javaslatot olvasta fel: „I. Mondja ki az értekezlet a„Szekszárd- Tolnamegyei Gyermekvédelmi Bizottság“ meg­alakulását. II. Mondassák ki, hogy e bizottság rendes tagjai lehetnek a bp. 55. §-a szerint a védői tisztségre képesített egyének, pártoló tagjai pedig azok a hölgyek és urak, kik a fiatalkorú környezetének kipuhatolására s a szükséges patronage tevékenység foganatosí­tására vállalkoznak s e közreműködésüket felaiánlják. III. A bizottság ügyeit egyfelől annak 3 évre megválasztott elnöke, másfelől a párt­fogó osztály vezetője intézik. IV. írjon át a bizottság a pécsi kir. ítélőtábla elnökéhez, a pécsi kir. főügyészhez, a szekszárdi kir. törvényszék elnökéhez, a vizsgálóbíróhoz, rendőrkapitányhoz, a járás­bíróságok vezetőihez, a kir. ügyészhez, a büntető járásbiróhoz, az ügyészi megbízottak­hoz, a Szekszárd Tolnavármegyei Rabsegélyző Egylet elnökéhez, “a pécsi állami gyermek - menhely igazgató főorvosához s kérje fel nevezetteket, hogy a Szekszárd Tolnamegyei Gyermekvédelmi Bizottságot egyfelől a szük­séges értesítések közlésével, másfelől patronage tevékenységükkel támogatni szíveskedjenek. V. írjon át a bizottság a „Budapesti Ügyvédi Kör Gyermekvédelmi Bizottságá“- hoz, valamint a „Pécs Baranyai Gyermek- védelmi Bizottságihoz s ezeket megalakulá­sáról értesitve, kérje támogatásukat. VI. Mondja ki az értekezlet, hogy a bizottság a szükséghez képest többször is, de évnegyedenként egyszer minden esetre ülést tart, melyen a tagok tapasztalataikról beszámolnak s a további működést irányítják. Kívánatos, hogy ez üléseken a gyermekvéde­lem, vagy a fiatalkorúak kriminalitása tár­gyában előadás tartassák.“ A határozati javaslatot pontonként vették tárgyalás alá s azt egyhangúlag elfogadták. Mire dr. Beöthy Károly elnök kimondotta a a szekszárd-tolnaraegyei gyermekvédelmi bi­zottság megalakulását, amelynek elnökeivé dr. Beöthy Károly ügyvéd és dr. Szentkirályi Mihály polgármester mindjárt meg is válasz­tattak. Erre a közönség köréből Simontsits Elemér alispán állott fel szólásra. A megjelent közönséget a saját impressiója szerint két csoportra osztja. Az egyik rész már csak a gyermekekre való tekintetből is a legnagyobb örömmel üdvözli a felvetett nemes eszmét, a másik rész azonban a gyermekek által a társadalomnak okozott veszélyt is látja, öröme tehát nem olyan teljes, mivel preventív intéz­kedéseket is szeretne látni; de mert a gyér mekvédelemről igy is történik gondoskodás, mindkét rész nevében a legnagyobb örömmel üdvözli a lelkes apostolokat. Dr. Beöthy Károly elnök szintén a legmelegebb köszö­netét fejezi ki a megjelenteknek. Ezután még dr. Gyenes József törv. biró szólalt fel. Felvilágosítást kér, hogy az anyagi kiadásokat miből fogják fedezni. Előbb dr. Angyal Pál fejtette ki, majd Visi László, a pécsi gyermekvédő bizottság elnöke is meggyőzte a közönséget, hogy talán ez az egyetlen egylet, melynek kiadá­sai nincsenek. Nem kíván ez tagjaitól csak egy kis utánjárást, a többit elvégzik a gyér mekvédő liga, pécsi gyermekinenhely s más hasonczélu jótékony egyletek. A népes értekezlet ezután a vendégek éltetésével véget ért. A pécsiek tiszteletére este bankett volt a szekszárdi kaszinóban. VÁRMEGYE. A közigazgatási bizottság ülése. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága márczius havi ülését e hó 11-én tartotta gróf Apponyi Géza főispán elnöklésével. Az ülésen jelen voltak: Simontsits Elemér alis­pán, Forster Zoltán főjegyző, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, Fink Kálmán pénzügyigaz­gató, Tihanyi Domokos kir. tan., tanfel­ügyelő, Alacs Zoltán kir. főmérnök, Sass László közgazdasági előadó, Fischer Imre kir. ügyész, Sigora Lajos törvényhatósági állatorvos, továbbá id. Bernrieder József, Jeszenszky Andor,- Szabó Károly, Örffy Lajos, Török Béla, Perczel Dezső és Bern- rieder János bizottsági tagok. Az ülésre beadott jelentésekből kieme­lendők : Az alispán jélentése szerint az előző hónapban elintézendő ügydarab volt 1654, ebből elintéztetett 1377 darab, közgyűlésre hagyatott 211 darab, elintézetlenül áthozatott 66 darab. A közbiztonság állapota kielégítő volt. A tiszti főorvos jelentése szerint a közegészségi állapot nem volt kedvező, mert az influenza által okozott betegségek ritka nagy mennyiségben fordultak elő, gyakran súlyos tüdőlobbal komplikálva, vagy az érzék­szervek maradandó megtámadásával. A hevenyfertőző betegségek közül a kanyaró volt a legtöbb, de legjobb eredmé­nyű lefolyása is volt, mert 170 eset közül csak 4 volt halálos. A szekszárdi Ferencz kórházban feb­ruár hóban ápoltak 586 egyént, ebből meg­halt 18, gyógyult 129, javult 56, gyógyulat- latlanul bocsáttatott el 11 egyén. Az államépitészeti hivatal főnöké­nek jelentése szerint úgy az állami, mint a törvényhatósági közutak állapota az időjárás­hoz viszonyítva kielégítő volt, de az építke­zési munkálatok szüneteltek; a beruházási kölcsönből építendő törvényhatósági utakra a kavics szállítások megkezdődtek s eddig

Next

/
Thumbnails
Contents