Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-01-18 / 3. szám
Szekszárdi, IV. évfolyam. 3. szám. Szombat, 1908. Január 18 Kiadóhivatal: Báter-nyomda, Kaszinóbazár épület előfizetési péntek és hirdetések ide küldendők. HIRDETÉSEK legjut.Áuyosabb számi fással, díjszabás szerint. megjelenik minden szombaton. • • TOLNAVÁRMEGYE TÁRSADALMI, Szerkesztőség: Bezerédj !stván-utca5 szán. Ide küldendők a lapot érd •kV összes közleményei. . EUŐpIZBTÉS : egész évre ID kor., félévre 5 k. negyedévre 2 kor. 50 fill. NÉPTANÍTÓKNAK, ha az előfizetést egész évre előre beküldik : 5 húr. KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÉRDÉKÉIT KÉPVISELŐ HETILAP. AZ ORSZÁGOS NI. KIR. SELYEMTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA. Felelős szerkesztő * BODNÁR ISTVÁN. Megfelebbezett alispánválasztás. Az újabb keletű alispán választást, vagy talán inkább ti régebbi keletü"főispáni kinevezést—- megapellálták. Mert, hogy a Benyovszky gróf és társai által folyó hó 13-áü beadott, felebbezési panasz talán már | nem is annyira SiniOlltsits, mint legfőbbkép főispánunk ellen, irányul, az ! magából a beadvány szövegéből is fényesen kitűnik. ■ Csak a vak nem | látja,: mCa czél. Mert főispánunk párt- czélokra vak eszközül mao;át oda, nem ry adta.; he kell őt feketíteni leimt és I fennt, mint a ki kötelességét nem teljesit.ette. Mi a benyújtott felebbezés politikai vonatkozásaival nem foglalkozunk. Legyen meg kinek-kiuek a saját hite és meggyőződése, a dolog érdemi részéhez azonban igen' is van közünk, ; vármegyénk régi jóhirneve egyenesen megköveteli azt, hogy a, Inikcvr^a Ibgu- * 1 tóbb lezajlott közgyűlést, mint valamely czégérés gonosztevőt, nyakában a szégyen táblával állítják ki pellengérre, a világ szeme elé, higgadt, tárgyilagos fejtegetéssel mindén elfogultságtól menten, való értékükre szállítsuk le a meggondolatlan, csak úgy odadobált vádakat. HelnVnukatarsak : fjjM JANOSITS KÁROLY. KOVÁCH ALADÁR. Tiltakozunk az ellen, mijitha, a múlt hó 3Q-án megejtett, vál*megyei közgyűlés oly »felháborító .rendetlenségben« folyt volna le, mint a hogy a beadvány állifja. Nem volt, ott'. »óriási tolakodás, ziiríavar, lárma, mely beillett volna egy vásári jelenetnek« de volt, mélt.óságos nyugalom s minden párt, részéről jókora lelkesedés. A ki ellenkezőt állit, az egyenesen lekicsinyeli és legyalázza, a. vármegyei közgyűlés -bizottsági tagjainak értelmi fokát, szellemi érettségét. 'Tolna- vármegye közgyűlési terme ;eüdigelé még ment, volt minden botránytól, zajos jelenettől. Messze eltévedt tehát, az igazságtól az,' a ki ettől a közgyűléstől elvitatni kívánja a józanságot, a .beszámíthatóságot. No de ne vegyük ilyen komolyan a dolgot,. Úgy halljuk, nem akadt, „Írástudó“ , ember Tolnavármegyé- ben, aki az állítólagos sérelmeket,, írásba foglalja s ismét csak előállott, az az '€*efcf.- hogy ^clőkelA v idegen“ ártotta bele magát dolgainkba. Érte- sülősünk szerint Benyovszky gróf ur budapesti ügyvédje szerkesztette ösz- sze ezt a panaszos beadványt, igy egy nem szem- és faltaimtól még ekkora tárgyilagosság is szép, elismerést érdemlő dolog. Utóvégre a puni háború módjára! meg is ütköztethette volna a Kiadja;. RÁTÉR JÁNOS NYOMDÁJA. j különböző párt,állású „barczias“ bizottsági tagokat. De lássuk a felebbezés érdemi j részét pontonként; Azt mondja a beadvány: „Legelső sorban a főispáni eljárással szemben kell állást-foglalnunk és tiltakozni I azon körülmény ellen, hogy a koalicziós pár- í tok jelöltjei Il-od és Ill ik helyre jelöltettek, i Tiltakoznunk kell azon főispáni állás foglalás I ellen, mely szerint megengedte és megtűrte azt, hogy a volt tisztviselők, a kik újra jelölve lettek, de nem voltak törvényhatósági bizottsági tagok, szavazhassanak saját tényük és személyükre vonatkozólag. A tisztviselők, •állásukról lemondottak, tehát állásuk alapján szavazati joggal nem bírtak, de mindamellett leszavaztak s szávazataikat a koalicziós pártok jelöltjei báró Jeszenszky György és Szévald Móricczal szemben Simontsitsra adták. Hogy mily (itt nagy vakarás) téves (ezt a szót tették helyébe) volt a főispán szereplése Tolnavármegye tisztújító közgyűlésén, idézem — a közgyűlésiek tartásáról, szóló vm. sza- | bály rendelet 24, 25. § és á 36. § 2-ik be- j kezdését. A most idézett szakaszok napnál fényesebben bizonyítják, hogy a közgyűlést I vezető főispán ném felelt meg azon jogkör- i nek, a mellyel fel van rubázva^és mellőzte az 1886. évi XXI. förvéhyézikket és a vm, szabályrendeletet is az által, hogy megengedte a tisztviselőknek a szavazást.“ Mindenekelőtt konstatálni kiván- ! juk, hogy a kandidáló bizottság el- I járása ellen kifogás egyátalán nem I emelhető. Saját lelkiismeretük szerint járnak el. Jelölésük meg nem apellálTÁRC2A. Huszadik esztendő* ... Huszadik esztendő, édes húsé esztendő, Nem is szál virág vagy, gyöngyvirágos erdő ! Hogy egymásra leltünk, éppen ma húsz éve, Emlékszel-e édes arret az estére ? Sötétecske volt már szüret idő tájba, Szövőtökből jöttünk, csak át gy, botorkálva, Öregeid hátul, mi meg elöl, netten, Persze ők lassabban, mi meg sebesebben. • Karomat ajánllam, elfogadtad bátran, Szivünk összedobbant édes, boldog vágyban. Miket beszéltünk ? —» már nem emlékszem rája. Nem emlékszem én csak jő anyád szavára ; »Lassabban, lassabban /« csilitgalotl hátul, Mi meg csak siettünk a felgijáiladt lángtul, Tán egy hajításra vitt előbb gyors léptünk, Hanem azalatt már szivet is cseréltünk . . . . . . Huszadik esztendő, édes húsz esztendő, Még az 'emléked is gyöngyvirágos erdő . . . ■ Nem is változott tán semmi sem azóta, Kivált, jő anyád is, ha még közlünk válna ! Ma is oly szelíd még. ajkad mosolygása, Ma is csak úgy éget szemed pillantása, Ma is olyan édes: ez a mi kis fészkünk, Öreg szőllőtökbe, oda is kinézünk. Legfeljebb édesem, most mi járunk hátul, Hallod, hangos az út a lángod szavátul * Az ¥Ország Világ* múlt heti számából. S a fiad H mintha már álmokat is szőne ? ' Ne bántsd, hiszen mi is megifjodunk- tőle I Lassan ballagjunk hát édes feleségem, Jobban megtalálom ajkad a setéiben, A gyerekek pedig fussanak előre, ;4r' Ök is elmaradnak majd —- húsz esztendőre ! BODNÁR ISTVÁN. Budaházy Péter. Irta: Pataky István. A veskótzi Budaházyak ősei, akik .pedig származásukat hol okiratok, hol hagyományok alapján Buda vezérig felviszik, éltük legjavát "verekedésben töltötték el. ■ kell ismerni, hogy a* verekedések zöme a hazáért vívott harezokban telt el, de bizony éppúgy, mint más családok őseinél, fegyverüket testvér és rokon ellen is fordították. Ä haza volt az első, életüket és vagyonukat áldozták ezért, de aztán az úgynevezett nyugalmas időkben egy szőlőcs- kééi’t is képesek voltak életre-halálra keresni rokont, vagy testvért, éppen úgy, mint I más családok ősei. Vagy ne is bántsuk az ősöket, mert hisz a mai időben is folynak hasonló csatározások a közel rokonok közt, csakhogy — papiron, a biróságok előtt. E csatározások a mai időben még sokkal rosszabbak, mint voltak a művelődés terjedése előtti időkben. A családi iratok bizonyítják, hogy Budaházy Buda Bertalan királyi embert (homoregius) sógora, Botfalusi Both László 1.:1420-ban a mátyóczi templom 1 küszöbénél,, amint a templomba belépni akart, halálra ,sebesi tette,. de viszont a Budaházy Bertalan | félesége, Vajkóczy Bense, ungmegyei alispán leánya, Erzsébet is mindent elkövetett, hogy férje halálát megboszulja és minthogy ez a boszu egy asszonynak nehezebben si- } kerül, arra is elragadtatta tnagát, hogy egy ünnepélyes alkalommal berohant a templomba cselédségétől kisérve és László pap kezéből I kiragadta a kelyhet s megakadályozta, hogy I ar pap a misét folytathassa mindaddig, mig a templomból Both László ki nem ment. Mit törődött aztán a hőslelkü asszony, j hogy perbefogták, de legalább férje gyilko- j sának a szemébe vághatta az emberek s az | Isten képviselője előtt, hogy nem párbaj, de \ orgyilkosság történt a mátyóczi templom I előtt Igaz, hogy holmi csekélység miatt , 1468-ban Budaházy Buda Vithéz György és j. unokatestvéi’e, Korcsyai Horkai Miklós a Budaházy Dorottya, Baranyai Csókay Ber- i talanné, ‘ alsónémeti-i hires szőlőjét, éppen a I szüreteié« előtt, mikor már hosszú sorokban : vonultak ki a kocsik, elpusztították, hogy I még tőke sem maradt, sem aki dolgozza,. I, sem amit megsüssenek; de mindig férfit i vártak szembe a férfival és soha sem sértették a nőt s nem akartak családi titkokat a j.világ szájára bocsájtani, vagy a női becsületet sérteni. Budaházy Buda Vithéz Miklós, valami j csekélységért megharagudva, 1484. év egy szép tavaszi estvéjén hasonló harezra ter- j mett, barátaival, Zéchi János, Csapy Zsig- 1 mond, Csapy György és Csapy Ambrussal
