Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-03-07 / 10. szám
2 ) Közérdek 1908 márczins 7 is Kisvejke vezetett 40 tenyésztővel, akik 1,087 kgr. gubót termeltek és ez utón 2,262 koronát kerestek az 1006. évi 2,199 koroná- ■ val szemben. A dombóvári járásban Gyulaj ! foglalja el az első helyet 63 tenyésztővel, j akik 1,231 kgr. gubót termeltek, amely után j 2,556 korona jövedelmet élveztek. Szekszárd r. t. városban 125-ről 66 ra olvadt a tenyésztők száma, akik 1,416 kgr. gubót termeltek | ■és ez utón 2,990 koronát kerestek. A selyemhernyó tenyésztők közül vármegyénkben a legmagasabb keresete Bán János bölcskeí lakosnak volt,, aki az 1906 évi 336 K., jövedelmét 650 koronára fokozta, amely összeggel az ország legnagyobb tenyésztője lett. 100 koronán felüli összeget kapott a beszállított gubóért Frűhwirth Antal Tamási 270, Madarász Borbála Ózsák 204, Szabó Sándor Mözs 195, Balázs József Szedres 188, Nagy József Gindliszőlő 178, Gondos János Paks 170, Torizs József Nagyszokoly 166, Tanfert János Kölesd 153, Tölösi I Gergely Felsőnyék 152, Kardos Ferencz j Mucsi 150, Cziriák Frigyesné Kajmád 145, | Mitrovics Jánosné 145, Kubrarcski Pál Decs 144, Szakács István Juliamajor 140, Körösi Mihály Kocsola 140, Kis Péter Hídja 136, i Sz. Horváth Imre Báta 134, Potyondi Ádám ' Tolna 134, Boczor József Döbrököz 133, Szilvási János Sárpilis 131, Nagy József Jegenyés 128, Német György Németkér 125, Kajmádi Ferencz Dunaföldvár 123, Sörös Sándor Középmajor 121, Földi István Medina 120, Sörös Sándor Dunaszentgyörgy 117, Szántó Béláné Simontornya 117, Brandt János Hőgyész 116, Szentpáli Gyula Szokoly 115, Volf Erne Majos 110, Nagy Jánosné Udvari , 108, Heil Erzsébet Alsónána 106, Fülöp János őcsényihegy 105, Sipos Józsefné Vár-j alja 105, Kardos János Felsőpél 103, Hoh- I man Rozi Murga 102, Kádi Lajos György- major 101, Fülöp János Kisvejke 101 koronát. A Bezerédj István — alapítvány kamataiból jutalomban részesültek a következő j termelők : Nagy József Jegenyés és Frűhwirth Antal Tamási 5, Madarász Borbála Ózsák 4, Szarka József Szedres, Nagy József Gindli- i szőlőhegy 3, Zöld Jánosné Hídja, Gondos János Paks 2 és Nyirő József Gindliszőlőhegy 1 darab m. kir. 10 koronás ai’anyat. A helyes és okszerű tenyésztés feltételeinek és módjainak ismertetése czéljából a felügyelőség 5 szakembere a vármegye 35 községében 4426 hallgató előtt vetített képek bemutatásával szemléltető, népies előadást tartott, amivel a tenyésztést magasabb nívóra lehet emelni és ez által nem csak a tenyésztés sikerét előmozdítani és jobb árut előállítani, hanem a tenyésztőknek a jobb áru minőségének megfelelő nagyobb jövedelmet is lehet biztosítani. A múlt évben vármegyénkben 2178 család foglalkozott selyemtenyésztéssel s ez után a. tenyésztők jövedelme 104.153 korona 52 fillért tett. Ezenkívül a szekszárdi selyem- gyár kiadása 20,926, a tolnai selyemfonoda kiadása 147885 korona. Összesen tehát a vármegye lakosságának a selyemtenyésztés után, az 1907 évben 458,964 korona 52 fillér jövedelme volt. Ha figyelembe vesszük, hogy a hernyó-, tenyésztésből folyó 100,000 koronái a lakosság 3—4 heti munkával oly időben keresi meg, a mikor a mezőgazdaságból még jövedelme nincs, hogy ez tőkebefektetést nein igényel és hogy a tenyésztéssel járó munkát a család kevésbé munkaképes tagjai is elvégezhetik, nem ajánlhatjuk eléggé a nép vezetőinek, papoknak, jegyzőknek, tanítóknak és a községek érdemes elöljáróinak, hogy vezető hivatásuk betöltése közben, a selyemtenyésztés terjesztése érdekében ne sajnáljanak egy kis fáradságot, buzdítást, reábeszélést. Értessék meg a néppel, hogy a selyemhernyó tenyésztés által kevés fáradsággal és rövid idő alatt szép jövedelem szerzésére nyílik kilátás. A selyemhernyó tenyésztésnek az alapja azonban a szederfa. Aki tehát szivén viseli a nép érdekét és a népet keresethez akaija segíteni, annak a szederfák szaporítását is elő kell mozdítani, mert a szederfalomb bőség biztosítja a tenyésztés rentabilitását és az egyes termelők nagyobb keresetét. Az' utak mellé és a közterületekre ültetett szederfák versenyképessé teszik a magyar termelőt. A külföldi termelő ugyanis nem jut ingyen lombhoz, hanem jövedelmének legalább 30 százalékét a hernyó táplálására szükséges szederfalomb beszerzésére kénytelen el fizetni, amely költség a mi népünket az ingyen lomb folytán nem terheli. A selyemtenyésztési felügyelőség mindent elkövet a szederfák szaporítása érdekében. így a műit évben is 2397 liter szeder- famagot, 5.646,708 darab 2—3 évi magágyi csemetét és 116,966 kiültetésre alkalmas szederfát osztott ki ingyen. A lombtermés fokozása érdekében pedig, minthogy tapasztalati tény, hogy a fák rendszeres csonkítása és tisztogatása által a lombmennyiség 50—60 százalékkal fokozható, a felügyelőség minden meg! Pedig mindig az ő szénvonójával fütött, mikor kenyeret sütött, meg tavaszszal is adott neki egy szép jérczét ajándékba. Az Annamajorban Szücsné éppen a süldőmalaczokat etette, mikor meglátta, hogy hozza a sógor Julcsát czakumpakk hazafelé. Behajtotta a süldőket az ólba, megnézte, nincs-e tojás a tyukkasban, egy patkánylukba, — a kas mögött vette ép észre, — egy kis üveget tett, aztán bement a házba, Julcsa éppen a karszékeket törülgette a kötőjével, az anyja megszólította: Hát te mi dologba gyüttél haza ? — Vissza se mék többet, édös. Kétfelé vágtuk a kenyeret Gáborral! Hát oszt mér ! ? Julcsa oszt elmondta a sort, de az anyja azt vélelmezte, hogy : Nem addig van a, fijam. Ha összevesztetek, majd kibikültök, itthon nem lehetsz, tanya csúfjára! Ezt meg a Julcsa nagyon zokon vette és átszaladt rögtön a kasznárékhoz. A tekintetes asszony összecsapta a kezét, a mikor meglátta. Julcsa sebtiben el is mondta, hogy hiba történt és hogy azért jött elő. — Ha a tekintetes asszony megfogad, I ■— mondta — hó ttom napjáig hűséges cselédje leszek, még a lába nyomát is megfuvom ! — Megfogadnálak, julcsa. — Borcsa úgy is elmegy, de tudom ugv is elhagysz nemsokára, visszamész az uradhoz. — Nem én kézit csókolom, nem szegek én többet a kenyériből, a mér engem büntetlenül megbántott, a szeme közé se tud nék nézni, jó lélekkel. így Julcsa újra ott szorgoskodott a kastélyban csakúgy, mint lány korában. Mikor a kútra ment, még dalolgatott is. (Hadd mondja el Panni néne a Gábornak, hogy nem busul). Már a második vasárnapot töltötte az Annamajorban, mikor egy ebéd után bement a tekintetes asszonyhoz és zavartalan huz- gálta a köténye csücskit. A tekintetes asszony megkérdezte, hogy mit akar. Kézit csókolom, .értem gyütt a Gábor. Ne bomolj, Julcsa, hiszen azt mondtad, hogy hóttod napjáig itt maradsz. Nem maradhatok, instálom, mer asszon- gya, hogy, elfogyott a szárított lebbentse, meg vasárnapra sincs mán — tisztája. Györgytelepi I Gizella. községbe elküldi szakembereit, hogy megmutassák a helyes tisztogatást és csonkítást. ■Ott, a hol kellő mennyiségű szederfa áll a'tenyésztők rendelkezésére, ott a nép kevesebb költséggel és kispbb fáradsággal tenyészthet selyemhernyót s tehát bizonyosan szívesebben foglalkozik is a tenyésztéssel, mig^az a körülmény, hogy a hernyók részére szükséges lomb csak költséges fuvar igénybevételével, 8—10 kilométer távolságból szerezhető, módfelett megnehezíti a tenyész tós terjedését. Hassunk tehát oda vállvetve vahmeny- nyien, hogy az a 100,000 korona, melyet vármegyénk szegényebb népe a selyemte- pyésztés révén a múlt évben szerzett, ' meg- hatványosodjók. Biztos alapja lesz ez a kereset népünk vagyonosodásának, s minthogy csak vagyonos néptől várhatunk áldozatot a kultúra oltárára, fundamentuma lesz ez a nép kulturális előhaladásának és óhajtott boldogulásának. Egyesületek, intézmények. Svájczi levél. . v — A „Közérdek“ számára. — " Basel, 1908 február 9. (Folytatás és vége.) Néhány év előtt összegyülekeztek Basel- ben a nők s olyan értelmű határozásra jutottak, hogy meg kérik a törvényhozó testületet egy olyan törvény javaslatnak kidolgozására, amely szerint a nők is teljesítsenek szolgálatot a hazának, mint a férfiak a katonáskodással.'ők a kórházi szolgálatot, katona ruha készítést stb. értették. A grossrat nem adott helyt a törvénynek. A nők daczoltak. Megcsináljuk törvény nélkül! És csoportokba alakultak, ma itt, holnap ott varnak ruhát, mosnak, foltoznak a munkásoknak, nevelik, tanítják a munkások gyermekeit, mert azoknak anyja, felesége szintén dolgozik, nem ér rá erre, vagy csak éjjelét feláldozva tehetné ezt. ... A gyerek iskolába kerül. Iskola után pajzánkodik, rosszalkodik, el-el kószál a nagyvárosba, mert apja anyja nincsen otthon; munkában vannak még. De ott vannak a „Knaben horte“-k. Bizonyos napokon játszani, sétálni mennek. Sárkányt eresztenek, szánkóznak, lapdáznak. A tanító velük. Nem „tanító urM az ilyenkor, hanem jó akaró kedves bácsi, velük játszik, fut, labdázik. (De jól emlékszem rá : milyen boldogok vo'tunk mi — kis diákok, ha egyik másik tanár urunk is elkapta néha a lapdát a „Stukozás- nál“. . . . Mindjárt jobban megtanultuk másnapra a leczkét) Télen szobába gyűlnek a séta után. Hetenként 2 3 estén. Ott játszanak, a soros felvigyázó (tanitó vagy más gyerek barát) mesél nekik, rajzolnak. Megcsinálhatják a feladatukat stb. Mindez tágas, jól fütött teremben, szobákban van — teljesen ingyen. Eljön az idő, hogy a szülők már haza értek a munkáról — a gyerekek is elosztanak és örömmel mondják el otthon, hogy mi sok szépet láttak. A leányok azok ingyenes varró, főző stb. iskolába mennek. Vagy mig kisebbek a nők által vezetett terembe, hol a körükbe vágó dolgokkal foglalkoznak. Későbben elkerül a fiú hazuról. Idegenbe, hol nincsen ismerőse. Nincs aki ellátja jótanácscsal, útba igazítással. Hova forduljon ? Nem marad soká tanácstalanul. Könnyen szemébe ötlik. az a jellegzetes, sok helyütt kifüggesztett hirdető kép, mely egy völgyben fekvő várost tüntet föl, kint a város előtt egy ifjoricz ül fáradtan egy pádon. Bugyra ott van mellette. Tanácstalanul tekint jobbra-balra. — A kép mellé oda van Tökéletes (Grammophonok) részletfizetésre is. Beszélőgép bp;~ zek, a legjobb felvéte. 'lasztékban IMF Beszélőg, itáeols Müller Testvérek varrógép- és kerékpárüzletében Szekszárd, k. r zár. 3—10
