Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1908-01-04 / 1. szám

6

leány és egy nyom óráknak látszó férfi a pénzeszsákot, amelynek tartalmát 90.000 koronára becsülte Kati uram. Hamar készen voltak az alkuval, 5000 koronáért megvette Kati a zsák pénzt, mivel azonban nem volt nála pénz, csak foglalót adott 50 koronát. Kati a czigánnyal hazajött Sárpilisre, másnap pedig A Szekszárdi Takarékpénztárnál 5000 koronát vett fel, hogy a vételárt kifizethesse. Hazafelé utaztukban a jó üzlet feletti öröm- bén jól beboroztak, úgy, hogy Sárpilisre érve Kati Istvánt a bor elnyomta. Ezt az alkalmat felhasználta a czigány és Kati zsebéből kilopván az 5000 koronát, kereket oldott. A tolvajban a csendőrség Jakovics Tivadar majsi baranyamegyei czigányt ismerte fel, akit azonban eddig még elcsípni nem sikerült. Kati uram a gyors meggazdagodás és a bor mámorából kiábrándulva sírva néz a ropogós ezresek után.

Malaczlopások. Az újév ünnepén szeretne mindenki malaczpecsenyét ropogtatni, de kevésnek adatik meg ez a fenséges élvezet, mert a malacz bizony ezen a vidé ken nagyon drága. Bátán egy ismeretlen inyencz úgy segített magán, hogy Kis Károlyról és Tóth Mihály tói 2 drb 3 hetes ma- laczot ellopott.

— Lopás. Schvarcz Gyula paksi divatáru nagykereskedőnek az üzletben levő zárat- lan pénzes asztalából körül belől 1000 korona készpénzt loptak apródonként Herczeg Lajos 15 éves és Herczeg János 20 éves üzleti szolgák. A lopást úgy követték el, hogy délben mig az üzlet zárva volt, a házi szolga az udvar felől leereszkedett az üzlet alatt levő pinczébe, onnét az üzlethelyiségbe belopódzott és naponként kisebb-nagyobb ösz- szeget ellopott. Deczember 27-én jött reá Schvarcz Gyula a lopásra, mivel egy becsomagolt 50 koronás tekercs hiányzott a pénzes asztalból. A tetteseket a paksi csendőr ség elfogta és átadta a szekszárdi kir. ügyészségnek. A háziszolga szülei pedig, kik géder- laki lakosok, orgazdaság miatt feljelentettek.-— Betörés. Táczi Tóth István, felsőnyéki lakos szobájának udvar felőli ablakát múlt hó 21-éré viri’adóra kifeszitették és a szobában levő szekrényből összesen 39 koronát elloptak. A csendőrség a tettest nyomozza.-— Öngyilkosság. Hirschl Lipót, miszlai lakos 1907. deczember hó 30 án sógorával, Schwarcz Bernáttal Kistengeliczről, hol eljegyzésen voltak, kocsival hazafelé hajtott. Lova részint a síkosság miatt, másrészt mert csökönyös volt, többszörösen megállt, amiért annyira elverte, hogy a ló elesett és lábát eltörte. Ezután, hogy az utón ne maradjanak, Hirschl Schwarcz Bernátot az alsópéli malomhoz küldte segítségért. Mire az visz- szaérkezett, Hirschl elkeseredésében főbe lőtte magát és nyomban meghalt.

— Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferencz József keserűviz vala- menyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferenc József keserű vizet.

— Lopás. Dróth János, kocsolai lakos kárára múlt év deczember 25-től 27-ig terjedő idő alatt 5 zsák búzát, 1 zsák tengerit elloptak. A gyanú Süveges Lajos ellen irányul, akinek lakásáról nyomok vezettek és aki a lopás után búzát és tengerit vitt Dombóvárra eladásra.

„DELICIA“ CUKRÁSZDA Szekszárdon

Tejes kalácsok Teasütemények Bonbonok

Likőrök \

Vidéki megrendelések azonnal elintéztetnek

í 13—13

■ .................. , ■ -----------------------------KÖ

ZÉRDEK

FOGORVOS

KOVÁCS J. íf

vásártér - utczai műtermében hiányzó fogak pótlása, csaposfogak, arany koronák és száj- I padlás nélküli fogak (hídmunka) készíttetnek.

I Fogtömés, foghúzás és fogtisztitás a legjobb I módszer szerint eszközöltetik. — Szegények- ! nek rendel d e. 8— 9-ig és d. u. 1—2-ig.

—i Elverte a cselédjét. Kovács János őcsényi lakos Farkas János szolgáját múlt j hó 24-én falapáttal meg vasvillával úgy el- I verte, hogy i-ajta súlyos sérüléseket ejtett.

EGYLETEK, TÁRSULATOK

Tisztújító közgyűlés. A döbröközi’ polgári olvasókör Vicze János elnöklete alatt 1 múlt hó 26-án tartotta meg az évi közgyü- ■ lését. Az elnöki, pénztárosi és könyvtárosi I jelentések után, melyek az olvasókör^ örvendetes haladásáról tesznek tanúságot, megejtették a tisztujitást. Megválasztották elnökké:

| Vicze Jánost, alelnökké: Novakovszky Mátyást, háznagygyá: Galamos Jánost, tit kárrá: Her ke Józsefet, pénztárossá, Márkus ' Miklóst, könyvtárossá: Markovics ■ Jánost, ellenőrökké: Gillich Sebőt és Ár Mihályt, választmányi tagokká: Kovács György, Klein János, Klein József, Kaik Ferencz, Balázs János, Vicze György, Séf esik József, Brogli János, Moós Imre, Felber György, Tóth Mihály és Szíjártó Istvánt.

TANÜGYI HÍREK.

Államsegélykérvények felszerelése I iráut. Értesítem az iskolaszéki elnököket, hogy azon esetben, amikor a tanítók javadalmáról uj javadalmi jegyzőkönyv vétetett fel, államsegélykérvényükhöz a 143.639/1907.

I számú miniszteri rendelet értelmében nemcsak I az uj, hanem a régi javadalmi jegyzőkönyv is csatolandó. Továbbá, hogy a hitközségi vagyonleltár elmaradhat.

Szekszárd, 1908 január 3.

Tihanyi Domokos,

kir. tanácsos, tanfelügyelő.

Iskolaszék megalakulása. A koppány szántói rk. iskolaszék újra alakult. Egyházi elnök : Mayer Zsigmond, világi elnök: Kämmerer Ernő dr., jegyző: Segesdy Ferencz, gondnok : Köbli János lett.

Államsegélykérvények. Tolnavárme- gye kir. tanfelügyelője az 1907. évi deczember 11-diki közigazgatási bizottsági ülés után deczember hó 27-én és 29-én összesen 109 államsegélykérvényt referált a főispán, mint közig, bizottsági elnöknél, melyek néhány kivételével a közoktatásügyi miniszterhez pártolólag terjesztettek fel. Néhányat hiányos felszerelés miatt vissza, kellett utasítani.

Adomány. A „Tolnai Polgári Takarékpénztár“ az ottani állami iskolába járó szegény tanulók részére 30 koronát adományozott, melyből 6 tanuló czipővel láttatott el.

Fizetés felemelés. Spindlbauer Anna simontornyai községi óvónő fizetése 600 koronára emeltetett fel.

Az alispán választás lovagias ügyei.

Tolnavármegye alispáni széke betöltésének izgalmas előzményei voltak, amelyek egy pár lovagias ügyet hoztak a felszínre, így Somogyi Aladár országgyűlési képviselő még e hó 30-án provokáltatta dr. Horváth Gyula és Nagy Emil országgyűlési képviselőkkel Simontsits Elemér alispánt, ki dr. Kra- molin Gyulát és dr. Pesthy Pált nevezte meg segédekül.

1908 január 4

Somogyi Aladár segédei Budapestem akarták az ügyet befejezni, Simontsits Elemér megbízottai kívánságára azonban tegnap este Szekszárdra érkeztek s I felmerült ügyet az alábbi jegyzőkönyvvel intézték el:

Jegyzőkönyv

felvétetett Szekszárdon, 1908.' év január hó 3-án, a Simontsits Elemér, Tolnamegye alispánja és Somogyi Aladár, országgyűlési képviselő közt felmerült becsületbeli ügyben.

Horváth . Gyula és Nagy Emil, ország- gyűlési képviselők Somogyi Aladár ur nevében lovagias elégtételt kérnek a „Közérdek“ ozimü lapban 1907 decz. 28-án, Simontsits Elemér ur részéről megjelent „Nyilatkozatban foglalt sértésért.

A közleményben foglalt becsületsértőkitételen kl-vül felük azt, az előzmények után még azért is sértőnek tekinti, mert Simontsits Elemér ur, a róla eltejjedt hírek tekintetében, amelyek Rátkay László ur utján, szerinte Somogyi Aladár úrtól eredtek, tőle megbízottak utján magyarázatot kért, ő kijelentette, hogy az állítólagos levélről csakis Dőry Pál ur szóbeli közléséből értesült; erre Simontsits ur Dőry úrtól felvilágosítást kérvén, nevezettnek ellenkező tartalmú válasza után, a Dőry és Somogyi urak közt lefolyt párbeszéd tartalmát még csak kétségesnek sem tekintvén, , Somogyi Aladár urat kategorikus Ítélettel az igazat nem mondó félnek deklarálta. Simontsits Elemér ur ezen eljárását egyéni szavahihetősége tekintetében annál is inkább meg nem okolt sértő jellegűnek tekinti, mert ő teljesen jóhiszeműen járt el s ma is fenntartja azt, hogy a kérdéses tényt Dőry Pál úrtól hallotta és sem azelőtt, sem azóta fezen tényre nézve neki egyéb bizonyítéka nincs, s azontúl Simontsits urra nézve a kérdéses ténnyel összefüggőleg semmit sem tud s nem is állit.

Dr. Kramolin Gyula és Pesthy Pál, mint Simontsits Elemér ur megbízottai elismerik, hogy miután felüknek Somogyi ur, az általa elmondott tény forrása tekintetében teljesen őszinte felvilágosítást adott a Dőry Pál ur és Somogyi Aladár ur közti párbeszéd tartalma tekintetében, nem szabadott volna ön hatalmulag dönteni, de ezt megmagyarázza az a választási izgalom, amelyben akkor élt s az a méltó boszuság, hogy Somogyi Aladár ur éppen á választási izgalmak közepette, becsületére sértő hirt bocsátott világgá. De éppen, miután belátja, hogy az a kérdés, hogy a Dőry ur és Somogyi ur közti párbeszéd milyen tartalmú volt, nem általa eldönthető kérdést képez, megbízottai által a fenti „Nyilatkozatában foglalt ama sértő állítást, hogy Somogyi ur nem mondott igazat — visszavonja s ezen kérdést Dőry és Somogyi urak közt eldöntendő kérdésnek tekinti.

Tekintettel arra, hogy Simontsits ur beismeri, hogy a választási izgalomban érthető kedélyállapota adja csak azon eljárásnak és kifejezésnek a magyarázatát, amelyet Somogyi ur méltán sértőnek talál s tekintettel arra, hogy Simontsits ur a sértő állítást visszavonta, SonYogyi ur nevében a megbízottak annál is inkább sajnálatukat fejezik ki afelett, hogy felük Simontsits Elemér urra nézve a kérdéses tényt — ámbár jóhiszeműen — állította, mert elismerik, hogy felüknek se szabadott volna, állítása szerint is, egyszerű hallásra Simontsits úrról oly súlyos dolgot világgá bocsátani és kijelen- tik, hogy felük sem a múltban, sem azóta, a Dőry-féle közlésen kívül semmit sem tud, bem is állit, ami Simontsits urra nézve a legtávolabbról is sértő lenne és lehetne.

Simontsits Elemér úr megbízottai felük nevében ezt tudomásul veszik s felük nevében szintén sajnálatukat fejezik ki a felett, hogy Simontsits Elemér ur a Dőry és Somogyi' urak között felmerült ellentétben döntésbe bocsátkozott, s ennek következtében Somogyi urat becsületében megsértette.

Mindkét fél megbízottai megállapítják,, hogy * mi kölcsönös sértések a felek között megestek,» ezen kijelentések által a lovagias felfogás szerint elintézettnek tekintendők, s így | felmerült ügyet szabályszerűen béfeje-