Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1908-02-08 / 6. szám

1908 február 8 KÖZÉRDEK 7 keszőhidegkuti ág. ev. tanítónak 400 korona államsegély utal ványoztatott. Igazolvány. Á 4413/1908. számú kö­zoktatásügyi miniszteri körrendelet értelmében azon tapitój ki betegség vagy egyéb tőle nem függő körülmények miatt volt kénytelen tanitÓi működését abbahagyni, tartozik a kir. tanfelügyelőnél jelentkezni, ezen okokat bizo­nyítani, mely esetben erről a kir. tanfelügyelő a tanitó részére igazolványt állít ki és ad át, mikor is a megelőző tanítói szolgálat ily esetben nyugdíjba beszámittatik, t. i. ha tanitó ismét -állásba jut. Statisztika. A közoktatásügyi miniszter 116,791/1907 sz. körrendeletében elrendelte, hogy a tanítók a statisztikát a m. kir. köz­ponti statisztikai hivatalhoz rendesen küldjék fel, e.hivatal megkereséseinek tegyenek eleget, felhívásaira válaszoljanak. Egyben felhívta a kir. tanfelügyelőket, hogy a hanyag tanitó megbirságalása vagy fegyelmi vizsgálat alá vonása czéljából a szükséges lépéseket tegye meg. . Szanatórium tanítóknak. A gyulai szanatóriumban 14 ingyenes hely kerül be töltésre. A tüdőbeteg tanítók és tanitónők a gyulai szanatórium igazgatóságához fordul-,, janak. Iskola megnyitás. A hatóságilag be­zárt Paks-pusztai községi iskolák újból meg nyittattak, mert a gyermekek között fellépett járványos betegség megszűnt. — A gyerme­kek betegsége miatt hatóságilag bezárt ózsák- pusztai iskola újból megnyittatott Tanítói állás szervezése. A bölcskei ref. III. tanítói állomás rendessé szerveztetett. Felekezetitélküliek iskolai adója. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1908 évi január hó 20 án 80,116/1907. sz. a. kelt leiratában elrendelte, hogy a községek a felékezeten kívüliek álltai a községi, városi pénztárba évenkint befizetett összegeket köz­ségi iskola hiányában, az egyes vallás felekeze- tekbÖl történt kilépések arányában a községben lévő iskolát fentartó felekezet rendelkezésére bocsássák. Államsegély kérvény beadási ideje. Az izr. tanügyi értesítő 2. száma közli, hogy amely tanítónak kérvényei márczius 31-ig a minisztériumba érkeznék, azok az állam­segélyt 1907; julius 1-től viszamenőleg meg­kapják. PÉNZINTÉZETEK. Rovatvezető: Schneider János. ASzegzárdi Takarékpénztár közgyűlése. A Szegzárdi Takarékpénztár f. hó 6-án ■délelőtt 10 órákor tartotta rendes évi köz­gyűlését saját helyiségében. Az ülésen 30 részvényes mintegy 350 részvényt képviselve volt jelen. Az ülés vez.etésére elnökké Leopold Sándor, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank vezérigazgatója választatott meg. Leopold Sándor az ülést megnyitván a jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Tanárky Árpád és László Lajos jelöltettek ki, Ä tárgysorozat 3. és 4. pontjának tár­gyalása összekapcsoltatván, dr. Steiner Lajos igazgató felolvasta az igazgatóságnak követ­kező tárgyilagos, az intézet beléletét teljesen megvilágító és szakszemppntból is igen érde­kes jelentését; „A szegzárdi takarékpénztárnak az 1907. óvi LXÍ-ik üzletévéről Összeállított záró­számadását bemutatva, jelentésünket követ­kezőkben terjesztjük elő. A lefolyt üzletévet az egész világ pénzpiaczának rendkívüli megdrágulása teszi emlékezetessé. Az Amerikában támadt közgazdasági válság hullámai átcsaptak Euró­pába is úgy, hogy az európai arany valutás államok jegybankjai, arany fedezeteiknek megoltalmazása czéljából, kénytelenek voltak a kamatláb fokozatos felemelésével védekezni. így tett az Osztrák-Magyar bank is. Ennek ugyan nem forgott veszélyben' alap­jainak arany fedezete, mert hisz a készfizetés felvételére eddig törvény még nem kötelezi, de mint a bank hivatalos indokolásában mondja, a külföldi magas bank kamatlábakkal szem­ben, az alacsony kamatláb megtartása mel­lett, váltó .árfolyam különbözetek révén, meg* károsodástól méltán tarthatott. A pénzpiacz állása Magyarország és Ausztráliában 1907. évi november hó 11-ikétől kezdve vált legsúlyosabbá, a mikor az Oszt­rák-Magyar bank hivatalos kamatlába, váltók, közraktári zálogjegyek és értékpapírok leszá­mítolásáért 6°/o-ra, kölcsönökért államjáradé­kokra, sóbánya jegyekre, magyar kincstári utalványokra és az Oszt.-Magyar bank zálog- - leveleire 61/2°/o ra, végül kölcsönökért egyéb értékpapírokra 7°/o ra emeltetett. Még inkább súlyosította országunk hely­zetét azon részben politikai okokra vissza­vezethető körülmény, hogy a külföldről és Ausztriából nagymértékben özönlött vissza a magyar értékpapír és azt a budapesti piacz­nak kellett felvenni, továbbá azon körülmény is, hogy gazdasági válságtól tartva, a hitelt az Osztrák-Magyar bank megszorította. Ily körülmények között intézetünk ve­zetésében a legnagyobb óvatosságra voltunk utalva, miért is nagyobb összegű kölcsönök tartós lekötésétől, bár a megye területén tör­tént nagyobbmérvü birtok eldarabolások kö­vetkeztében arra bőséges alkalom kínálkozott, tartózkodtunk, nehogy, válságos időben váltó- visszleszámitolást kelljen igénybe vennünk. E helyett tanácsosabbnak tartottunk, hogy azzal a nehány százezer koronát tevő betéttőkénkkel, ami rövid idő alatti vissza­fizetés kikötésével bízatott intézetünk kezelé­sére, megyebeli nehány pénzintézetnek sies­sünk segítségére A pénzpiacz bekövetkezett súlyos hely­zete igazolta alaptőkénk és tartalékaink fel­emelésé körül mait évi rendkívüli közgyű­lésünkön tett intézkedéseink helyességét, de e felemelés igazolta várakozásunkat is, mit hozzá kötöttünk. Az uj részvény kiboesájtást teljes siker koronázta. Eét részlet már teljesen be van fizetve, sőt a III-ik részletre is, bár még cs.k folyó 1908. év márczius hó végén válik esedékessé, mérleg szerint előre 14960 korona befizetés történt. Ámde a felemelt alaptőke még nem is áll teljes összegében rendelkezésünkre, a fel­emelés örvendetes hatása az intézetünk irá­nyában fokozottabb mértékben megnyilatko­zott bizalomban már is érezhetővé vált. Ugyanis összehasonlítva egyes üzlet­ágaink állapotát az 1906. évi állapottal, az tűnik ki, hogy a lefolyt évben egyedül folyó számla betétünk apadt 100655 kor. 10 fil­lérrel, elieuben betét üzletünk 628087 E. 50 fii tel, váltó tárczánk 167390 E 61 fii. rel, előleg kölcsön üzletünk 25630 K. 85 ül.-rel, jelzáloggal bizt. kölcsön állományunk 24963 K. 40 fii. rel, jelzáloggá! töri. kölcsönök 57773 K. 18 fil.-rel, kezességgel bizt. köl­csönök 747 E. 25 fil.-rel és folyószámlái kihelyezésünk 507755 E 01 fillérrel emel kedtek. Tehát ez összehasonlítás végeredménye- kép megállapítható, hogy a lefolyt évben egyrészről betét üzletünkben, másrészről gyü­mölcsöző kihelyezéseinkben az emelkedés ktilön-külön meghaladja a fél milliót. Ilyen körülmények között és tőleg azért is, mert behajthatlan követelések czimén az 1907. évben csupán 1341 kor. 86 fillért kel­lett leírnunk, méltán kellett jó üzleteredmény­nek bekövetkeznie. Mérlegünk tiszta nyereményül 122121 K. 11 fillért mutat ki, vagyis oly rendkívüli összeget, mely az 1906. évi 92728 K. 25 fillért tevő nyereményével szemben, még Ha le is irtuk belőlük az D06. év mérlegének 12560 E. 66 fii. nyeremény átviteleit, még mindig 28230 E. 47 fillérrel haladja túl az előző üzletév eredményét. Ezen összehasonlításnál azonban magya­rázatul meg kell jegyeznünk, hogy fentebbi összegből az 1906. évi nyereményhez viszo­nyítva csupán 16305 E. 15 fillért lehet va­lóságos emelkedésnek tekinteni, mért a 11925 K. 32 fillért tevő további emelkedés a mér­leg készítésénél az életbe lépett nj alapsza­bályok rendelkezéseinek alkalmazása követ­keztében állott elő. Ugyanis a mig régi alapszabályaink értelmében a rendes tartalék-alap kamatoz­tatott és kamatai az évi nyereséget terhelték, addig uj alapszabályaink értelmébsu nem kamatoztatik, minek következtében, üzletünk ez évi jövedelme 5681 K. 80 fillér tehertől szabadult. - - • • Mig továbbá régi alapszabályaink értei- . . méhen az értékpapír árkülönbözeti veszteség az évi tiszta nyereséget - csökkentette, addig uj alapszabályaink 79. § a úgy intézkedik, hogy az árküíönbözeti veszteség a tartalék- alap terhére, viszont a nyereség javára írandó. Miután pedig a lefolyt évb^n az érték­papír-árfolyam különbözetében 6343 E 52 fill, veszteségünk volt és ezt a 10000 BL értékpapír tartalékalapból irtuk le, üzletünk er- évi jövedelme ily czimen is 6243 E 52 fill, tehertől szabadult. E két körülményre azonban figyelem­mel voltunk tiszta. nyeremény felosztási tér- . vezetünk egybeállításánál is és nehogy a régi alapszabályokról az uj alapszabályokra történt átmenet által e két tartalékalapun­kat károsodás érje, a rendes tartalékalapnak szenvedett kamatveszteségével egyenlő ösz- szegü külön javadalmazását, az értékpapír tartalékalapnak pedig szenvedett veszteségét és meghaladó olyan összeggel leendő java­dalmazását hoztuk javaslatba, mely a ma létező értékpapír állományunk esetleges érték- csökkenése ellen elégséges biztosítékul szol­gálhat Végül nyeremény felosztási tervezetünk elkészítésekor figyelemmel voltunk azon kö­rülményre is, hogy az 1908-ik. üzletév nye- nyereményében már osztozó uj részvények kibocsájtási árának f. évi április 1-én ese­dékessé váló II Tik részlete azért élvezi az x/i évi kamatmentességet, mert azt az 1907. évi október 1 ig befizetett Il ik V4 ed évi jövedelme kárpótolja. Miután pedig ezen jövedelem bent fog­laltatik a felosztás alá kerülő tiszta jövede­lemben, ezen körülmény arra indított ben­nünket, hogy ezúttal a szokottnál valamivel nagyobb nyeremény átvitelt javasoljunk uj számlára. Előre bocsájtva még, hogy az 1907-ik üzletév nyereményének felosztása uj alapsza­bályaink átmeneti intézkedéseképen még a régi alapszabályok rendelkezései szerint tör­ténik. és hógy belőle osztalékhoz úgy á régi alapszabályok, mint az uj részvény kibocsáj- tás feltételei értelmében csak a régi 1200 részvény birtokosai tarthatnak igényt, ezen tiszta nyeremény felosztására nézve követ­kező javaslatot van szerencsénk előterjeszteni: Tiszta nyeremény 122121 E. 11 f., elkülönítendő ebből mindenek előtt a múlt évi nyeremény áthozat 13722 K. 66 f., ma­rad 108398 Ek 45 f. Ebből levonandó a régi alapszabályok 65. §-ában meghatározott ezé- lokra 25%>-tali nyeremény 27099 E. 61 f., marad 81298 E. 84 f., hozzáadva ehhez a múlt évi nyeremény áthozatott 13722 E 66 f., rendelkezésre áll 95021 E. 50 T. (Ennek felosztására vonatkozólag előter­jeszti az igazgatóság az általunk már ismer­tetett javaslatot^. Mielőtt jelentésünket bezárnánk, van szerencsénk bejelenteni, hogy U-od könyve­lőknek más pénzintézethez I-ső könyvelővé történt megválasztása következtében tisztvi­selőink karában személyváltozás történt. Meg­ürült helyére ideiglenes minőségben Erdős Zsigmond gyakornokunkat léptettük elő. Gya­kornokul Hornok Lajos felső keresk. iskolát végzett szekszárdi lakost alkalmaztuk. Bejelentjük végül, hogy az évközben 5500 korona vételárban egy betörés és tűz mentes Safe depositot szereztünk be, mely­nek 12 kisebb rekesze egyenkint évi 10 ko­rona bérösszegért, 8 nagyobb rekesz pedig egyenkint évi 14 korona bérösszegért az azt igénybe venni óhajtó közönségnek folyó év- beh már rendelkezésére áll. Mivel azonban ezen vétellel fe'szerelési számlánk nagyon fel- emelkedett, jónak láttunk belőle 3000 koro­nát a tiszta jövedelemből külön is leírásra ajánlani. Mindezek után kérjük az igen tisztelt közgyűlést, hogy igazgatósági jelentésünket szives tudomásai venni, tett intézkedéseinket jóváhagyni, a felügyelő-bizottság jelentésének meghallgatása után az előterjesztett mérleget és a tiszta nyeremény felosztására vonatkozó

Next

/
Thumbnails
Contents