Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-12-19 / 51. szám
2 KÖZÉ KDE K 1908 december 19 Helyreigazítás. A „Közérdek“ 50-dik számában, a Schäfer Mihály kistormási tanító félt zázados tanitói jubileuma lefolyását közlő cikk Írója, felháborodásának ád kifelyezést a felett, hogy a jubileum alkalmával az egyházmegye részerői senki sem jelent meg. v Alulírott, mint áz egyházmegye tanügyi esperese erre a következőket kénytelen válaszolni 5 A Kistormáson lefolyt jubileum, a mint1' annak rendezése mutatja, teljesen magán jellegű volt. Több vidéki tanitó december 9 én Schäfer Mihály üdvözlése czéljáből jubileumi ünnepélyt rendezett, s erre a vidéki társadalom tagjait, ezek között, a lelkészeket és tanítókat meghívta, hasonlóképen va sióvidéki eV. tanítóegyesület elnökét is. Ez Utóbbi-, néhány nappal az ünnepély előtt, a mozgalomról értesitete alulírottat is, a ki előtt ismeretes Schäfer Mihályna-k^ag egyházi élet és a tanügy terén kifejtett közhasznú, áldásos munkássága, ki erről megemlékezve levélben üdvözölte is a jubilánst. Az ünnepélyen jelen voltaktól nyert értesülés szerint hasonlóképen járt el az egyházmegye foesperese is. Ezzel az egyházmegyei főhatóság lerótta a szeret; t kötelességét, Az ünnepély annyira magán jellegű lévén,, hogy a kistormási ev. egyházközség is csak az utolsó időben szólittatott fel az ünnepélyen való részvételre, nem okozhatott tehát felháborodást azon körülmény, hogy az egyházmegye személyesen nem volt képviselve, annyival inkább nem, mivel a sióvidéki tanítóegyesület elnöksége sem volt jelen, ami újabb bizonyíték az ünneyéty magán jellege mellett. Másrászt az ünnepélyen jelen volt tanítók és lelkészek valamennyien az egyházmegyének lévén tagjai, ő bennük és általuk az egyházme- gye is tulajdonképen képviselve volt. Végül az egyházmegye elnöksége részéről kijelentem, hogy ha jövőben ä kistormási ünnepélyhez hasonló ünnepélyek- rendeztetnek és kell© időben a szükséges előintézkedések megtétetnek és bejelentetnek, az egyházmegyei | einök.ség mindig tudni fogja kötelességet, távol j állván tőié felháborodás keitese és nem szorul e tekintetben mások fig3'elmeztetésére és buzdítására. Tomka Gusztáv ev. alesperes. Az uj év adója. Az évforduló á számlafizetésen kívül bizonyára más emberfiának is okoz az enyémhez hasonló gondot. Ez a gond az’ uj . évi üdvözletekkel jár. Egy . héttel az év első napja előtt törjük magunkat, Hogy a méggratulálan- dók névsorából az arra illetékesek közül senki ki ne maradjon s ucána egy hétig, nap-náp után bosszankodunk azon a keilemetlenségen,- amejy az elfelejtett s így elmaradt üdvözletek nyomában jár. Kiadunk égy pár ke romát és" bosszankodunk néhány forint erőt és .mipdezt. anélkül, hogy belőle a közre valami haszon származnék. A gyakorlatias irány hívei ezen a kis; udvariaskodáson máí.~-cógen túl tették magukat s ezt az alkalmat is inkább arra használják fel, hogy ezzel a jótékonyságot és a humanizmust szolgálják. Szegény ügyünk a legelmaradottabb állapotban .sínylődik és szegényügyi igazgatásunkban csak akkor lehet- majd haladásról beszélni, ha a szegényügy kérdését szegényház létesítésével alapozzuk meg. ' % Ennek a megvalósításához azonban még a tevékeny polgármes:erünk által tervezett szegényügyi illeték is csak egy csepp lesz a. szegénység tengerében. Itt vállvetett munka és áldozatkészség kell, mert 'a kérdés minél előbb megoldandó lenne, ha másként nem lehet, a - társadalom segítségével. Jól tudom, hogy a« társadalom társadalmi adókkal tülon túl meg. van terhelve. De itt erő- j sen a társadalom érdekéről van szó s nem is kívánok senkire uj terhet róni.' Senki se adjon többet, mint -amennyit .uj- évi üdvözletekre évenkint költeni szokott, de i ezt adja, az uj évi' üdvözletek, megváltása címén, a városunkban ■ létesítendő- szegényház javára mindenki jó szívvel. Ha ez a ház állni- fog, az lesz a létesítőknek és a-benne lakoknak igazán^ boldog uj év. .Emberbarát. *■ Készséggel közöjük e felhívást s a hozzánk juttatott és áltálunk nyilvánosan nyugtatandó adományok ö~?szej|yüjtésere! és :íl lét-ék es-' helyre való eljuttatására, á nemes cet érdeké- ben, szívesen vállalkozunk ... Az egyke. Elvehetné Kovács Böskét, szép is, gazdag is és nem is“éppen fiatal. Magához való. í A fanyar ur nyugodtan lenyelt három darab teasüteményt, azután megköszönte a figyel- - met és biztosította a háziasszonyt — nem min- 1 den gúny nélkül — ÍSégy mihelyt elhatározza i magát e fontos lépésre, föltétlenül megteszi ezt | az apró szívességet neki és azt veszi el, akit 1 szives lesz részére kijelölni. Mikor az esküvő után kijöttek az utcára, : a csöpp szőke Edit olyan volt hatalmas ura oldalán, mint egy kis Zsuzsu. És boldogan, ; szerelmesen simult az urához, egymás szemébe néztek néha és úgy látszott, megértették egymást. A nép, a fölségeá, a vadászok, az ön- j kéntesek, a barátnők, a rossz nyelvű asszonyok I egy barátságos mosolyt, illetve hideg fejbiccentést kaptak Edittől. Egy év múlva még semmi- botrány sem történt. Edit .megtanult .főzni, harisnyát foldozni, és egy hadnagygyal sem szökött meg. Az ura rendesen hazajárt, nem ferblizett többé, kraké- ler tempóit elhagyta: hűséges, odaadó, unalmas, tucat férj lett belőle, amilyen elég sok meglapul a fal mellett az élet utain. Persze a nagy Galeottónak ez se volt ínyére. Daróczyne zsurjáról röppent ki a kegyetlen bonmó í. hogy a szemtelen Edit mily sikerrel foglalkozik az — állatszeíiditéssel. Óh ne higyjék, hogy Edit adós maradt volna, hegyes kis nyelvét jól felvágta tizennyolc évvel ezelőtt egy tudós nő. — En megszelídítettem az uramat, az igaz. De ismerek több férjet, akinek nyitva van a szeme és mégis vak. Ez a mondás kegyetlenül süvöltött végig a városon,, mint a zord északi szél. Erre aztán a nagy Galeottó elcsendesült. Edit pedig, a*kis szemtelen Edit, vidáman stoppolt, főzte a pörkölt csirkét és dorombolt megszelídített vadjának. — Válasz-’. Koritsánszky Ottó urnák. — A. »Közérdek« 49. számában én is az ' egykéről írva,' Koritsánszky Ottó ur érdemes- j nek találja, hogy közleményemmel egy kicsit, , de csak egy kicsit foglalkozzék.^ Azt' hiszem, ! meg fogja engedni, hogy álláspontdmat én is j védhessen!. Koritsánszky ur különösen, rossz! néven 1 I veszi tőlem, hogy könyvek . kiosztása helyett I i hasznosabbnak tartok egy-vallásos prédikációt, ezt most is fenntartom. A vallással együtt jár I az erkölcs is, Koritsánszky ur vallás nélkül is j ismer erkölcsöt. Franciaországról szólva, igaz, I néni dicsekedhetem azzal, hogy jártam Francia- országoan, de engedje meg, hogy egy házassági statisztikát idézhessek Franciáországról. j Franciaországban egymillió nyolcszázezer csa- ; I Iádnak nincsen egyetlen egy gyermeke, sem, j j három millió családnak ; csak egy gyermeke van, nem lenne szives Kíiritsánszky ur nekem •I megmagyarázni, hol itt' az erkölcs? Hogy I | Francziaország a forradalmak, szabadságok; f tudományok, művészetek hazája ? Jó ! A lyoni akadémia azon pályakérdést tűzte ki: Hogy a j tudományok és művészetek előmozditották-e az erkölcsi javulást? Rousseau, a nagy szabad gondolkozó nemmel felelt, mert a régi. Róma jobb volt, n\int a későbbi és Spártában tisztább j erkölcsök uralkodtak, mint Athénében. Koritsánszky ur azt mojidjá, hogy Francia- országban a vallás nincsen kizárva ; bocsánatot I kérek, az iskölákból ki van zárva; az a sza- j badság hazája, hol a papokat csendőrökkel vezetik ki a templomból ? . (Ebbe azonban már belejátszott a nagy politika is, éppen azért nem szabad a vallásba a politikát is bevinni. A szerk.) Hogy Rómából ki van zárva a vallás, azt már tudtam, de ne tessék elfelejteni, hogy az.'már nem a »pápa földje.« Koritsánszky ur helyesli, ha a vallás el van yálasztva az erkölcstől, de utána meg is mondja, »tán realisztikus okfejtés az.« A francia realizmus nemcsak a vallást témadta, hanem az állami és társadalmi élettel is ellentétbe helyezte magát. Hogy végre mit szólok ahhoz, hogy van Tolnamegyébon egy községi' iskola’, a község lakóinak 75 százaléka protestáns és' 25 százaléka kátholikusFa, katholikufe lelkész kijáf hittant tanítani, a prótéstáns lelkész meg nem! Hát azt. mondom, hogy az a protestáns lelkész nem teszi meg a kötelességet és csak sajnálni lehet azokat' a'gyermekeket, kik lelki művelés nélkül nőnek?*fel. (Úgy tudjuk, hogy a’felsőbb egyházi hatóság minden lehetőt elkövet,-hogy ez a kétségtelenül viszás állapot, mielőbb megszűnjék.' A szérlc.)' Nem uram, * vallás er- . köles nélkül, erkölcs vallás nélkül nem lehet ilyent protestáns theologus -sem hirdethet, mert lehet ugyan belőle pásztor, de nyáj nélkül. Azért azt mondom a jó ügy- érdekben, Isten velünk. Kardos Ferenc. VÁROSI ÉLET. Városi képviselők választása. Szekszárd r. t. városban a sorsolás folytán kilépett képviselők helyének betöltése a folyó hó 22-én, az Őrffy Lajos elnökleté alatt megtartandó vátasz- . tásön történik meg. A varos öt kerületre van felosztva. Az I kér. 1—380, a ÍI-ik 384—71Ó, a Ilí-ik ‘711 — 1050, a lV-ik 1051 — 1420 Ház- számot, az V-ik 1421 házszámtól végig a bet-' területet, a paskumot és a külterületet foglalja magában. Az I—IV. kerület 7 rendes és 4 póttagot, az V. kerület 6 rendes és 3 póttagot választ. A választás szavazat-lapok által tör- .ténik, reggel 9 órakor kezdődik és d. u. 4 óráig tart Megválasztani csak olyan nagykora j városi Jakostl ehet, aki országgyűlési képviselőválasztói joggal bir és Írni és olvasni tud. Városi közgyűlés Szekszárd város képviselőtestülete folyó hó 21-én délután 3 órakor közgyűlést tart a következő tárgysorozattal. 1. Az 1909. évi költségelőirányzat tárgyalása. 2. A villamos telep átvétele iránti előterjesztés. 3. polgári iskolai építkezések ügyében megtartott versenytárgyalás eredményének bejelentése. 4. A földmivelésügyi miniszter leirata" a keselyűst Dunaág kikotrása tárgyában. 5-^-7; Az Augusz- : árvaházi bizottság előterjesztése árvák felvétele, az ellátási dij felemelése és felszerelések be- szerzésé'iránt. 8. Etl Crestentia kérvénye terű-, iet átengedésért. 9. Alispáhi veghatározat a vi- rilistak névjegyzéke tárgyában. 10. Neu Pál kérvényé bódé felállítás iránt. 11. Illetőségi ügyek. A villamos telep átvétele Szekszárd r. t. | város a Siemens, es Halske cég által üzemben tartott villamos-telep átvétele iránti tárgyalást ! a céggel megindítván, minthogy a . telep gépei és a vezetekek a Bánó László szakértő által tör- télit megvizsgálás eredménye szerint a szerződésnek megfelelő jókarban találtattak, minthogy a cég a tapasztalt hiányokat pótolni késznek nyilatkozott és mivel a szerződés szerint neki járó' 10000 koronából 8000 koronát elengedett, továbbá az általa'épített üzletvezetői lakás és.a telepen levő, de nem szorosan ah'.oz- tartozó fejszerelésekért összesen csak 2000 korona megtérítést kíván s igy a város és cég között az átvételt illetőleg a város érdekeinek mindenben megfelelő egyezség létesíthető, a telep saját kezelésbe vételének elérkezett az ideje. A képviselőtestület ebben a kérdésben a folyó hó 21-én tartandó gyűlésén fog .határozni és reméljük egyhangúlag, még pedig akként, hogy a tanácsnak ily körülmények között bizonyára az átvételt ajánló javaslatát határozattá emeli. Amint értesülünk a tárgyalás folyamán á Siemens és Halske cég, valamint itteni képviselője, Janusek Géza ur a várossal szemben a legmesszebb menő előzékenységet tanúsították. KÖZSÉGI ÜGYEK. Dombóvár kérései. Dombóvár község nagyszámú küldöttsége tisztelgett e héten a képviselőházban gróf Apponyi Albert és Günther Antal miniszternél és Szterényi József kereskedelemügyi államtitkárnál. A küldöttségben resztvettek Sághy Gyula, Hainrikfy Pál, Thaly László, Sznnyogh Mihály orsz. képviselők,Paál József hercegi' felügyelő, Nagy István főszolgabíró, Illés Gyula főjegyző, Strasser Henrik, Kovács Gyula stb. A küldöttség első sorban gróf Apponyi Albert kultuszminisztert kereste fel, a kinél Paál József Dombóváron középiskola létesítését kérte.
