Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-12-05 / 49. szám
2 KÖZÉRDEK 1908 december 5 nemzetet; Franciaországban,,^ vallástalanságból származó kicsap'Ó'rigö "•’*nemi élet és egykerendszer már veszélyezteti ' Fraó^aórszág fajfentáir- -tási érdekeit, mig a protestafiS; de vallásos Né- méto^szág “népesedés 9j tekinteteben túlhaladja Franciaországot. Észre is vették már ezt a franciák; mivel a vallás náluk;.; teljesén..ki van zárva, most va’axni ÁÉrkötcstan«-nal tesznek kísérletet, azt hiszik, hogy ezzelfcsökkenthetik az »egykét« és' a sok válást. Nem ! Hanem, ha van még valami* ami az emberi szívre és lélekre nagy hatással van, úgy bizonyára a vállás az? Azért hasznosnak vélném, ha a lelkipásztor az esketésnél a menyasszonynak, mint leendő anyának valláserkölcsös prédikációt tartana, lelkiismeretére beszélve, hogy a faj szaporodás ellen intézett minden erőszakos eljárás az Isten ötödik parancsába ütközik és egyenlő a gyilkossággal. Ennek több sikere lesz, mint az anyakönyvvezető által adományozott füzetnek. Kardos Ferenc. VÁRMEGYE. Tolnavármegye rendkívüli közgyűlése. Tolnavármegye közönsége a múlt szombaton Apponyi Géza gróf főispán elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott. A bizottsági tagok érdeklődése egyátalán nem mondható érdeklődésnek, alig voltak olt egy nehányan. A köz- I gyűlés legfőbb tárgya a községi és körorvosok fizetésének megállapítása volt, amely következő. Dr. Varga Pál simonmajori 2130 kor. 33 fillér fiizetés. Korpótléka 1066 korona 67 fillér. Dr. Grünvald Elek dunaszentgyörgyi községi orvos törzsfizetése 2133 kor. 33 fillér. Dr. Schűizenberger Endre dunafö dvári községi orvos törzsfizetése 2133 kor. 33 fillér. Korpótléka 1066 kor. 67 fillér. Dr. GrÓsz Jakab döbröközi községi orvos törzsfizetése 2133 kor. 33 fill. Dr. Boszkovitz Mór bátaszéki körorvos törzsfizetése 2133 kor. 33 QJLér; korpótléka 1066 K. 67 fillér. Dr. Pécsugrady József decsi körorvos fizetése 2133 kor. 33 fill ; kórpótléka 533 kor. 33 fillér. Dr. Spitzer Manó öcsényi körorvos, törzsfizetése 2133. kor, 33 fill, korpótléka 266 kor. 67 fillér. Dr! Freund Ignác tolnai körorvos törzsfizetése 2133 kor. 33 fill., korpótléka 1066 kor. 67 fillér. Dr. Berde Mózes bonyhádi körorvos törzsfizetése 2133 kor,, 33 fillér és 1909 ^ évi „Január hó fi -tői * szárnitandó 2-ik kórpőtllkkal í együtt 466 kör. T57 tTiHér. A betöltetlen mórágyi körorvosi állás törzs- fizetése 2.133 kor. 33 fillér. , Dr. Vencel József nagymányokí köt orvos törzSfizefése 2133 kór. 33 fillér. Kórpótléka 1066 kor. 67 fillér. •A?Dr. Szakách Péter teveli körorvos törzs- - fizetése 2 33 kor. 33 fillér. Korpótléka 266 kor, 67 fillér^: • Dr! Láng Frigyes zombai kö orvos törzst fizetése 2133 kor. 33 fillér. Korpótléka 1066 kor, 67 fillér. . . - 7 Dr. Stern Adolf bölcskei körorvos törzs- fizetése 2133 kor. 33 fillér. Korpótléka 1066 67 fillér. Dr. Brányi Kálmán Fadd 2133 kor. 33 fillér fizetés'; kor pótleka 1Ö66 kor 67 fillér. Dr. Stollár János Nagydorog 2133 kor, 33 fillér fizetés ; kor’pótléka 1066 kor. 67 fillér. Dr Grünfeld Adolf Paks 2133 kor. 33 fii- lér fizetés; korpótléka 266 kor. 67 fillér. Dr. Fehér Soma Felsőireg 2133 kor. 33 fillér fizetés; korpótlék 800 korona. Dr. Nagy Sándor Ozora 2133 kor. 33 fill6i* fizetés Dr. Sterk József Tamási 2133 kor, 33 fii- lér fizetés. Dr. Parragh Elek Gyönk 2133 kor. 33 fillér fizetés ; korpótléka 266 kor. 67 fillér. Dr. Hotudonuer Adolf Hőgyész 2133 kor. 33 fillér fizetés ; korpótléka 800 korona. Dr. Zanaros Gyula Kölesd 2133 kor. 33 fillér fizetés ; korpótléka 800 korona. • Dr. Kiss István Simontörnya 2133 kpr. 33 fillér fizetés ; korpótléka 1066 kor. 67 fillér. Dr. Neumann János Dombóvár 2133 kor. 33 fillér fizetés.; korpótléka 1066 kor. 67 fillér. A betöltetlen gyulaji körorvosi állás törzs- fizetése 2133 kor. 33 fillér fizetés. Dr. Békéssy Nándor Szakcs 2133 kor. 33 fillér fizetés ; korpótléka 1066 kor. 67 fillér. A szekszárdi képviselőtestületi tagok választásához elnökül örffy Lajos bizottsági tagot küldték ki. Reich Oszkár szolgabiró ujabbí 3 havi szabadságot nyert. A tolnai ártézi kút kérdésénél Horváth Eerenc bizottsági tag kérte a képviselő testület eme hátározatának megsemmisítését, Stern Árpád pedig jóváhagyását. A közgyűlés Simontsits Elemér alispán pártoló felszólalása után végre is jóváhagyta a község határozatát. Megállapították a dunaszentgyörgyi községi orvos látogatási idejét s egyúttal kötelezték a községet, hogy orvosának egy éven belől lakást építsen. A jegyzőkönyv hitelesítésére a főispán Bodnár Istvánt és dr. Leopold Kornélt kérte fel. arról tartanék előadást,, csevegést, . mindig úgy szőve-fbnvá a dólgöt, hogy abból taniűjön a hallgatóság. És ez könnyen megy s mi sem kell hozzá másj mint egy kis jó akarat, csupán. De mégis kél! más is még? arpit azonban nem igen ismerünk íni még, s^ez az igaz demokrácia. Ha megértjük, hogy riíi az, akkor szivünkbe oltjuk, mert tudni fogjuk, hogy nemzetünknek, édes hazánknak mily sokat szerezhetünk vele vissza. Kotitcanszky Ötté. II. Tolnavármegye közönsége bizottságot kül dött ki az egyke rendszer tanulmányozására s nemrégen a *Közérdek«-ben Lágler Sándor úrtól is olvastunk egy e kérdéshez való hozzászólást. Fzen cikkben Lágler ur azt ajánlja, hogy a bizottság pályamüveket írasson, mely müvek népies modorban ismertetnék ezen bűnöket és oKtatnák az illetőket, hogy ilyen bűnös ’ »beavatkozások« sokszor az anya halálát vonják maguk után. Én azt hiszem, nem könyvekre és »koszo- ruzott« pályamüvekre van itt szükség, mert igen sok papirt is tintát fogyasztottak már ennek a tárgynak a megvitatására és az eredmény még mindig a régi Hogy sok szülőnek miért nem kell a gyermek, majdnem mindenki előtt ismeretes ; a kis birtok eldarabolása, kényelem/ hiúság, lelkiismerétlénség és — a VcJlástalan- ság, no meg .városokban lakást sem kap a szegény ember, ha sok gyermeke van. Budapesten direkte megkérdezik a lakáskeresőt, hogy hány gyermeke van, azok számától függ aztán hogy van-e üres lakás. Sokszor borzadva gondolok arra, hogy én Budapesten hét drb. gyerekemmel nem kapnék lakást. De ha lesznek is koszoruzott pályaművek, azoktól még nem szaporodnak a sárközi gyermekek, mert azok könyvnélkül is tudják, hogy az »egyke« nem a természet rendszere, rr.eg hogy a »beavatkozás« halált is okozhat, sajnosán bár, de bizonyára erről is van tapaszta- talatuk. Ha tehát, ezen bűnös cselekedeteket megakarják akadályozni, akkor erősebb eszközök- hez kell nyúlni, igy megrendszabályozni és erősen ellenőrizni a tudósasszonyokat és ha a hatóság ilyen bűnös esetre ráakad, jrgaíom nélkül a legnagyobb szigorúsággal járjon el,1 ez többet használna. A körorvosok is -szigorú figyelemmel kísérjék a bábák működését. Szóval szigorú hatósági ellenőrzés segíthet csak. Azonkívül használna az ügynek bizonyára az is, ha az egyetlen fiú semminemű előnyben nem részesülne a katonaisorozásnál, továbbá a sok gyermekkel megáldott apát minden téren kedvezményben kellene részesíteni. Aztán még_valamij_nézzünk két hatalmas Toldi. Színmű 3 felvonásban Irta: László Géza. Először adták december 1-én. Velence jutott eszembe. Tintoretto hatalmas festménye, a Paradicsom, a világ legnagyobb képe, ott a dozse palotában, Öles vászondarabokkal van befl astro fnozva, most renoválják. A látogatók százával veszik körül. Fogadom valamennyien felteszik magukban azt a kérdést: vájjon fog-e sikerülni a nagy munka? Utoiéri-e, megközelíti-e az uj, a régi mestert ? Körülbelől László Géza Toldijának meghirdetésekor is igy voltunk nagyon. sokan. Aranyhoz nyúlni nagyon, de nagyon bajos. Őt csak bámulni lehet. Pompás verselése, az ő remek utólérhetlen népies magyar nyelve, azzal a régies, de örök üde friss zamattal, mint az erdei szamóca — beillatozza lelkünket. Aztán meg más az epos, más a dráma. Olt a rémek leírások, a lélektani finom rajzók kimagyarázzák, elfogadhatóvá teszik a legregényesebb történetet, itt, a színműben azonban a lelkekbe kell markolni, ’még pedig erősen, nem holmi Tar Lőrinc féle sete-suta balog kézzel ; üstökön kapni, megfékezni, a szemünk elé vonszolni a szilaj paripát, a gyors cselekmény zabos, ficánkoló csikóját, jaj neki, de meg nekünk is, ha már elnehezedett, ellustult, mint a kukoricára csapott kehes ló, felőle bizony ott ragad a dráma szekere a posványbán, a kátyúban. Hát biz ilyes aggodalommal néztünk a most keddi előadás elé. Elvégre lehet valaki kitűnő tanár, jó iró, de az elbeszélő Aranyt mégis bajos a dráma bilincseibe verni. Eszembe jutott egy tengeri-fürdői jelenet. A vígan lubickoló gyerekek minden áron a viz alá akarták meríteni a kitűnő úszó, amúgy is athleta apát. De bizony annak még is csak kilátszott a feje. No hát Arany Jánosnak is elég nagy feje ’.olt hozzá, hogy mindig csak azt lássuk. Örömmel konstatálhatjuk azonban, hogy ezekben a feltevésekben alaposan csalódtunk. László Géza szép, komoly, derekas munkát végzett. Nem akart egyszerű másoló, léleknél- küli utánzó lenni. Toldi szerelméből úgyszólván csak a mese főgerincét és vázát vette át, de itt is helyi, időrendi eltérésekkel, sőt egészen uj megfigyeléssel és beállítással. A darab meséjét adni feleslegesnek tartjuk. Ismeri Toldit majdnem mindenki. Inkább itt-ott a főbb eltérésekei emeljük ki. . Az első felvonás Rozgonyi Pál házában történik. Lajos király jelenlétében viadalra készülnek a leventék. A fiusitott Rozgonyi Piroska kezéért és vagyonáért érdemes a viadal. Rozgonyi és a király eszelte igy ki a dolgot. Nincsen levente, ki Toldival mérkőzhetnék, igy Piroska biztosan az övé lesz. Csakhogy Toldi nem akar vívni. Arany szerint olyan asszony gyűlölő forma, aki egyszer már akart volna nősülni, de az akkori divat szerint, mint nős embernek le kellett volna vétetni szép nagy szakállát, tehát inkább nőtlen maradt. »Eh mit nekem asszony ? és különc egy falka, Hogy utánam ríjon, mint az ajtó sarka!« . Bántja azonban, .hogy ő tétlen ott. lézengjen. Kedvtöltés .okából, csak. úgy maga hozza fel tehát Tar Lőrincnek, hogy hátha, ruhát és fegyvert cserélnének. László Géza jó ötlettel megfordítja a dolgot. Tar Lőrincet eldicseked- teti, hogy Piroskával már régebben értik egymást, csakhogy baj van, mert biz ő gyenge a vívásban. Ha igy van a dolog, Toldi csak nem fut Piroska keze után, hadd legyenek boldogok, elmegy tehát vívni Tar Lőrinc helyett: Ügyés gondolat ebben a jelenetben, szerepeltetni Bén- ezét, (Aranynál később) kit Piroska és Örzse a boszniai bán leánya pénzzel kivallat, hogy csakugyan Toldi a bajvivó. (Aranynál Piroska veszi ezt észre arról, hogy a döntő mérkőzésnél az ál Tar á jobbját is használja. Addig Toldi fallal vívott, mert Lőrinc balog.) Piroska nagy örömmel várja, a viadal végét, hisz teljesen biztos benne, hogy régi szerelme, a daliás Toldi lesz a nyertes. Toldi győz is s lángra gyulád Piroska után, de késő. nem segithet, ruháját -visszacseréli Lőrincévél, ki aztán jelentkezik Piroska kezéért. Piroska elájul. A leventék boszorkányságot emlegetnek, uj viadalt sürgetnek. Toldi maga is sürgeti ezt, (ez is uj) de Piroskában felébred a dac, kijelenti a király előtt, hogy a nyertes Tar Lőrinc, tehát az ő felesége akar lenni. Ez a mese- nagyonügyesen, helyes drámaírói érzékkel yan az első felvonásban összeszoritva. Gyorsan pereg le minden. Szép, magyarosa nyelv is s bár Arany vers-sorai helyett jámbusok pattognak a fülünkbe, mintha sok helyen magát a mestert hallanánk. — A zamatos, népies stilus egyébként is főerősége a szerzőnek. Szóval: László Géza teljesen rászolgált arra a lelkes tüntetésre, amellyel ismételten a lámpák elé hívták. A szűnni nem akaró tapson kívül azonban még más elismerésben is részesült. A gimnázium ifjúsága nevében Tóth Zoltán VIII. oszt. növendék ezüst koszorút és tollat nyújtott át. A szerző megilletődve hajlangotts mondott rövid köszönetét, fjj&Htytihí László Gézát a most Budapesten és Kolozs- várott egyetemén levő, vólt tanítványai is üdvö-; zölték táviratilag. .
