Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1908-02-08 / 6. szám

2 kérni Nagyméltóságodat,. hogy az alább fel­sorolt és tüzetesen megindokolt kérelmünk teljesítését, megadni méltóztassék.. 1. Mély tisztelettel Ítéljük, hogy a rét- szilas-szekszárd-bátaszéki vonal részére a természetes elágazásnál légyen a vonatok csatlakozása, illetve Rétszilás állomás olykép bővitessék ki, hogy ezen vonal csatlakozó állomás lehessen. 2. Hogy a teherforgalom a személy- forgalomtól elválasztassék és a személyvona­tokkal csakis gyorsárut lehessen szállítani,' mig a darab áruk és teher forgalom részére külön kezelő és teher vonatok állíttassa­nak be. 3. Hogy ebből kifolyólyag a személy- vonatok tényleges sebessége 40 kilóméterre emeltessék fel. Nagyméjtóságu Miniszter Ur! ígéretünkhöz képest, az első pont alatt felvett kérelmünket indokoljuk azon meg- czáfolhatatlan szakértelmen alapuló tények­kel, hogy a sárbogárdi állomás köztudomá ^ulag a vonat forgalom lebonyolítására, illetve a vonatok rendezése, ma már teljesén elég­telen, kibővítése pedig, részint a város fek­vése, részint a magántulajdont képező pusz­ták miatt, rendkívüli és majdnem leküzd­hetetlen akadályokba ütközik. Ami a rétszi- lasi csatlakozás iránti kérelmünket illeti, ezt indokoljuk azzal, hogy a rétszilasi csatlako­zás esetén nem kellene a szekszárdi vonatnak a sárbogárdi állomásig terjedő 10 kilóméter távolságot, oda és vissza megtenni, mi által úgy a dologi, mint a személyi kiadásokban tetemes csökkenés éretnék el, viszont a Pécsre, vagy Fiúméba szándékozó szekszárdi utas­nak nem kellene Sárbogárd s onnét ismét Rétszilasra utazni, hanem felszállhatna Rét- szilason, miáltal tetemes idő megtakarítás­ban - és nem csekély egyéni kényelemben rószesittetnék. Hogy ez az általunk kérelmezett vál tozás, mily nagy megtakarítást hozna az államnak, legyen szabad csak arra utalnom, hogy a mostani állapot szerint közlekedik hat vonat és pedig: 20, 23, 22, 20, 22 és 21 perczes menettel, összesen tehát 128 per- ozet, vagyis 2 óra 8 perczet veszteget arra, hogy Rétszilás és Sárbogárd között feltétlen elháríthatatlan ok miatt közlekedjék. Tekintve már most azt, hogy Rétszilás .ős Sárbogárd 10 kilométerre van egymástól, a megtett ut naponta 60 kim., egy hó alatt 1,800 és egy év alatt 21,600 km. felesleges utat tesz a mi vasutunk. egyetlen biztosítéka, de nagy kérdés, hogy az idővel folyton váltakozó igazságok meg­érik-e egy egész emberi élet örömét és gyö­nyörűségét ? . . . Én mondom, hogy nem! Nem! Nem! — rikácsolta az éles hang. — ■Önök, a mai kor reális tudósai, tulajdonkép­pen a legnagyobb idealisták, álomképeket üldöznek, légvárakat ostromolnak . . . Hát a csontok méreteiből, összehasonlításából akarja ön kimagyarázni a fajok kiválását és az emberi értelem evoluczióját ? . . óh, óh, balga ember! Lássa, én is kutattam, bön­gésztem egész életemben, mint ön s most látom csak be, hogy a dicsőség, amit ke­restem, üres fantom, leélt éltem egy színte­len sivatag, fáradtságom pedig hiábavaló volt. Schultz dühös replikával akart kiruk­kolni, de megszólalt á másik koponya: — Tisztelt uram! Én fiatalon haltam meg, nekem nem volt módomban a tudást -garmadába gyűjteni. Igaz, hogy nem is volt valami erős oldalam a tudomány, de volt fiatal, szép kedvesem ... És most úgy ér­zem, hogy csak az ő iránta érzett olthatat- lan, nagy szerelmem maradt meg bennem, ami földi. A többi elmosódott, elfakult. Emlék, tudás, ábránd, mind elmúlt, kihunyt, -egyedül a szerelem ól a siron túl is, a maga ragyogó, teljes pompájában. Tisztelt profesz- -azor, szeretett-e ön valaha ? — Ostobaság! — kiáltott fel Schultz tanár és oly erővel ugrott fel karosszékéből, hogy majd feldöntötte az Íróasztalt: Körül­nézett és csodálkozva dörzsölte meg a sze­meit. Szivaija még ott füstölgőit az asztal azélén és a villanylámpa kékes fénykörében .gúnyosan vigyorgott a két fehér koponya. | KÖZÉ R D fi K 1908- február 8 Ha tehát Nagyméltóságod nagybecsű figyelmére méltatja, hogy 21,600 kilóméter­nyi útnak megtételére mennyi szén szükséges s mennyi a felszerel vények, kocsik, lokomotív kopás értéke, azt hisszük, a Rétszilás állomás-1 nak, Nagyméltóságodnak múlt évi 94,174 szá­mú rendeletében 70 ezer koronára tett átalaki-. tási költsége e megtakarítások által alig egypár év alatt visszatérül, kivált ha tekintetbe vesszük, hogy egy elkerülhetetlenül szüksé­ges uj tehervonat s ehnek ellen vonata be­állításával 8 vonat közlekedése mellett a feleslegesen befutott kilóméterek száma egy év alatt 28,800 kilométerre fog rúgni. A második pontban előadott kérelmünk nditéka abban a megdönthetetlen tényadatban rejlik, hogy -úgy a személy, mint a teher forgalomnak, külön vonattal történendő le­bonyolítása, semmiféle anyagi áldozattal, job­ban mondva reá fizetéssel nem járna. Mert statisztikailag megállapított és beigazolt tény, hogy mig 1897. évben kia­dott 43,520 menetjegy, addig 1907. évben már 96,273, s igy körülbelül 10 év alatt a forgalom 109°/o-tel emelkedett. Az áru forgalomnál a tiz év alatti emelkedés még sokkal nagyobb és sokkal kedvezőbb. Mert csak nézzük a bor és szénforgal­mat. Az 1897. évben Szekszárdról csak 114, 1896. évben 123, az 1905. évben 393, az 1906. évben 594 és az 1907. évben már 780 kocsi bor lett elszállítva, tehát a tiz év alatti emelkedés átlaga körülbelül 580°/o. És ez az óriási emelkedés egyéb áruknál is megvolt. I^y körülmények közt tehát, amint anyagi áldozatról beszélni nem lehet, úgy nem lehet ez alapon a külön személy és teher­vonat létesítése iránti kérelmünket sem elütni. A harmadik pontban előterjesztett ké­relmünk teljesítése szintén nem kerül túl nagymérvű anyagi áldozatba. Mert szakvéleményen alapul azon tény­beli állításunk, hogy a jelenlegi mozdonyok nemcsak 40, de szükség esetén egész 50 klm.-ig fokozh^Jó sebességgel járattathatnak s igy a 40 km. sebesség eléréséhez külön moz­donyok nem szükségesek. De nem szüksé­ges a felépítmények különös nagy áldozat­tal való megerősítése sem.. Mert nincs másra szükség, csak az úgynevezett „talpfák“ sűrítésére, ami szintén szakvélemény szerint nem kerülne többe, mint 30—40 ezer koronába. Itt más beruházás nem igényeltetik, — Az ördögbe is, elaludtam! -— szól. és egy nagyot szippantott szivarjából . . * Másnap reggel kedélyesen megregge­lizve, munkához látott De amint a tollat kezébe vette, fülébe csendült a tegnap esti diskurzus: — A szerelem a siron túl is él! 1 Dühösen kapott végtelenül száraz, de éles analízissel készülő nagy művének foly­tatásába . . . Hiába, a fekete betűk, mint apró kis gnómok, ugrálni, tánczolni kezdtek előtte és élesen hallotta gúnyos hahotájukat: — Tisztelt professzor! Szeretett ön valaha ? A perczek múltak és bár igyekezett megfeszíteni minden figyelmét, egyre azon kapta rajta magát, hogy ábrándozik, mint egy szerelmes kis diák. Hogy miről? Édes Istenem, egész semmiségekről. Régen ködbe tűnt, rózsás arezok, megfakult virágok, el­némult dallamok zsibongtak körülte . . . Hiába csóválta, a kemény, fegyelmezett ko­ponya ez egyszer felmondta a szolgálatot. Lelkének olyan húrjai lettek megpendítve, melyekről azt hitte, hogy örökké pihenni fognak. Boldog nyugalmát sajnálni kezdte és szörnyen dühöngött. Hirtelen lecsapta a tol­lat, felugrott és kinyitotta az ablakot. A húsvéti harangszó lágyan ringatózott a lan­gyos, .tavaszi levegőben. Lent az utczán vi­dám, mosolygó emberek sétálgattak és a vi­rágos kalapok alól nevető leányarezok tűn­tek elő. Es Schultz professzor nagyon, de na­gyon furcsán érezte magát ... * ‘mivel a személybiztonság czéljából az őrhá­zak ‘ építése má,r folyamatban van, igy a veszélyeztetett pontok, nevezetesen a nagyobb kocsi közlekedéssel bíró utak átszeléséuél az őrök által kellő felügyelet gyakoroltathatik. Nagy méltóságú Miniszter Ur! ' Minden egyes kérélmünk indokoló ré­szében elismerjük, sőt, teljes tudatában vagyunk annak, hogy kérelmünk teljesítése anyagi áldozatba kerül,-de ha megfordítjuk az érem másik oldalát és tekintetbe vesszük hogy ezen vonalon annak 25 évi fennállása alatt sem a közlekedés gyorsítása, sem a közönség kényelme, sem pedig az áruforga­lom kedvezőbb lebonyolítása érdekében sem­miféle változás, előrehaladás nem történt, s ha tekintetbe vesszük, hogy itt Szekszárd városán kívül, Tolna, Mözs, Flarcz, Ágárd, Fadd, Kölesd) Nagydorog, Kajdacs, Györ- köny, Sárszeütlőrincz, Pálfa, Bátaszék, Báta, Alsónyék, Pilis, Ocsény és Decs nemcsak számra nézve nagy, de népes, virágzó és vagyonos községek lakossága van első sorban is a legközvetlenebbül érintve azon Nagy­méltóságod előtt is már ismeretes és a leg­enyhébb kifejezéssel élve: tűrhetetlen vasúti forgalmi mizériák által, melyek gazdasági életünk fejlődését nemhogy fellendítették, de egyenesen megfojtják s ha tekintetbe vesz- szük, hogy ezen 90—100 ezer lakosságot túlhaladó községeken kivül még legkevesebb 20—25 nagy kiterjedésű s egytől-egyik a legbelterjesebben kezelt uradalmak gazdasági életére is zsibbasztó hatást gyakorol ugyancsak az a forgalmi eszköz, illetve vállalat, amely­nek éppen a gazdasági és kulturális élet minél fokozottabb fellendülését volna főhiva­tása elősegíteni: akkor nem hisszük és nem akarjuk elhinni, hogy Nagyméltóságod elzár­kóznék azon 2—300 ezen ko'rona beruházási költségáldozattól, mellyel egy egész vidék létérdekére nehezedő forgalmi hátránynak elhárítása eszközöltethetnék. S ezt annál inkább' sem hihetjük, mert hiszen statisztikai adatok szólnak amellett, hogy az állam által hozandó áldozat nem csak erkölcsi hatásban, de pénzbeli bevételekben is tetemesen meg­térül. Mit igazolunk azzal, hogy 1897. évtől 1907. évig, tehát tiz év alatt a személyi for­galom 109%, a podgyászforgalom 12%, a gyorsáru feladási forgalom 508%, az ide- szállitás pedig 900%, a teheráru behozatali forgalom 50%, a kiviteli forg. 110%, a faáru forgalom 750%, a szénáru 400%, a borfor­galom 580%, a gabona forg. 134°/0-tel emel­kedett. Ily óriási forgalom- mellett tehát tel­jesen kizártnak vehető, hogy a hozandó áldo­zat meg ne térüljön. , Ezen az egész vidéket egyaránt érintő okokon kivül legyen szabad végül még Nagy méltóságod nagybecsű jóakaratát és figyelmét azon különös helyzetre irányítani, amelyben különösen Szekszárd város van. Szekszárd r. t. város 15—16 ezer la­kossal a vármegyei közigazgatás és törvény­kezés székhelye, amellyel tehát mint admi- nisztraczionális és igazságügyi központtal a vármegye mind a 6 járásának lakossága köz­vetlen érdekeltsége révén állandóan a legszo­rosabb összeköttetésre van utalva. Ipari és kereskedelmi forgalma, főleg nagy kitelj edésü szőlőhegyeinek jelentékeny anyagi áldoza­tokkal történt sikeres rekonstruálása óta az utóbbi* években fellendült és az egész város nagyszámu értelmiségével, törekvő, munkás es haladni vágyó lakosságával a fokozatos fejlődés képét és modern jellegét viseli magán. Ez a megyének kulturális, kereske­delmi és ipari góczpontját képező város lakossága tulnyomólag bortermeléssel foglal­kozik. A bor értékesítése azonban ma már a vasút forgalmi viszonyainak kedvezőtlen volta miatt alig lehetséges. Mert úgy a hazai, mint a külföldi ’ kedők elkerülik. Mivel ha el is te1'- ideutazás rendkívüli nehézkes \ m tekinthetnek el attól* hogy \ telenek a vasú mert előbb az t csak gondolni sem Nagyméltóságu Ezekben voltunk teni azokat az okokat, ismételten azon tiszteleti —6 hétig kény- alatt hagyni, őségére még kifej­ni* nel

Next

/
Thumbnails
Contents