Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1908-11-07 / 45. szám

19j8 november 7 KÖZÉRDEK c> vazással megejtették. A szavazás két küldöttség előtt történt. A virilis szavazatok összegyűjtésére kiküldött bizottság elnöke/ Kovács S. Endre, tagjai; Streicher József, Eibach Ödön, Jegyzője dr. Percei Béla voltak. A második küldöttség el­nöke i Jeszenszky Andor, tagjai': Török Béla, dr. Fühwirth Jenő, jegyzője: Száváid Oszkár. Leszavazott 104 bizottsági tag. Megválasztat­tak : gróf Széchenyi Sándor 103y Őrffy Lajos 102, Szabó Károly 74, ifj. Wéber Jáftos 74 és Bernrieder János 70 szavazattak Az igazgatór választmányba beválasztattak : Őrffy Lajos, dr. Fent Ferenc, Tóth Károly, Leopold Sándor, dr. Mayer Gyula, Sass László, dr. Szentkirályi Mihály és Kurz Vilmos. Az állandó választ­mányban megüresedett helyre Tóth Károlyt, a lótenyésztési bizottságban megüresedett helyre pedig Szabó Lajost választották meg. A ma- | gyarositó bizottság; 1909—11. évekre megala- kittátott. Tagjai: Őrffy Lajos, Török Béla, dr. Fent Ferenc, Szabó Károly, Bernrieder József, Perczel József, Jeszenszky Andor Marhauser Imre, Singer Bálint, ifj., Wéber János, Dőry Frigyes, Óvári Ferenc, Wigand János. A vármegyei tisztiügyész helyetteséül az 1909. évre, továbbra is Török Béla szekszárdi ügyvédet jelölték ki. Az üresedésben levő vármegyei bizottsági tagsági helyek betöltésére határnapul november 21 ét tűztek ki s kiküldték a választási* elnö­köket. Ezután sorba letárgyalták az egyes bízott ságok előterjesztéseit. A körlevelek és indítvá­nyok során, Háromszék vármegye körleveléhez képest a közép birtokos osztály védelme ügyében felírnak a képviselőházhoz s pártol-' ják Zemplén vármegye körlevelét is a községi és körjegyzőknek arcképes vasúti igazolvány- nyal leendő ellátása tárgyában. Bártól Béla kir. kamarásnak a lapunkban már egészterjedelmében közölt és a vasúti forga­lomzavarok megszüntestése a vácz—aszódi vasút és az óbecsi—tiszai- hid megépítését sürgető hasznos és életrevaló indítványát egyhangúlag elfogadták s ezzel kapcsolatban felírnak a kor mányhoz a boritaladó eltörlése ügyében is. Fekete Ágoston indítványát a magyaroso­dásért kiosztandó érmek ügyében kiadták a közigazgatási szakosztálynak. Az alispán előterjesztéseit, többek közt a hivatalból áthelyezett szolgabirák átköltözési költségeinek kiutalása iránt valót,, egyhangúlag elfogadták. A gyönki nagyvendéglő bérbeadási ügye egy kis meglepetést keltett. Az alispán kijelen­tette, hogy nem tarthatja fenn az állandó vá­lasztmánynak tett eredeti javaslatát, mert idő­közben információt szerzett s az erkölcsi mo­mentumok amellett szólanak, hogy Gyönk község képviselőtestületének határozata fiagyas- sék jóvá. S a közgyűlés igy Js határozott. Élénkebb vitát csak a szekszárdi rendőrök címének eltörlése ügyében: hozott, képviselőtes­tületi határozat keltett. Dr Szent cirályi polgár- mester, majd dr. Kiss Ernő jóváhagyni kérte a képviselőtestületi határozatot, mely hivatal­szolgai elnevezést adott a régi rendőröknek. Simontsits Elemér alispán többszöri felszólalá­sával kimutatta, hogy a rendőri címet, illetve állásokat megszüntetni nem lehet, mert a csend­őrség minden rendőri functiót nem teljesíthet, igy Szekszárdot utasították megfelelő számú rendőrök alkalmazására. Ezután már gyorsan pergett a tárgysoro­zat. így egy sereg képviselőtestületi határoza­tot jóváhagytak. Az alispán előterjesztéséhez képest a bátaszéki, teveli, dunaföldvári, tamási, doroghi mértékhitelesítő hivatalokat megszüntették. Csak a szekszárdi, bonyhádi, gyönki és paksi ma­rad meg. Paks mellett felírnak, hogy ott adóhivatal szerveztessék, de úgy, hogy a dunaföldvári is megmaradjon. Miután a főispán indítványához képest jegyzőkönyv hitelesitőkül Bodnár István és dr. Leopold Kornél kiküldettek, a közgyűlés fél egy órakor véget ért. Közigazgatási bizottsági Illés. Tolnavár­megye közigazgatási bizottsága november havi ülését e hó 11-en tartja. VÁROSI ÉLET. Városi közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselő testületé f. hó 4-én dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklete alatt rendkívüli képviselőtestületi közgyűlést tartott, melyen a következő határozatokathozták: 1. A jegyzőkönyv hitelesítésére Török Pál és Schmideg Mór kéret­tek fel. 2. A választás alá nem eső képviselő-, testületi tagok névjegyzékének kiigazítására kiküldött bizottság jelentésének tárgyalására f. hó 7 éré tűztek ki közgyűlést. 3. A polgári leányiskola és a fiúiskolái tornaterem építése tárgyában az összmunkára beérkezett ajánlat kedvezőtlen volta miatt uj versenytárgyalást rendeltek s ennek megtartásával a polgármes­tert megbízták. 4. A letéti pénztárban indokolaL lanul kezelt összegeknek a városi házi pénz­tárba való, átutalványozását elrendelték. 5. Molnár Lajos rendőrkapitány által a volt rend­őröktől kivett esküt hatálytalanították és a rendőrkapitány ellen hatáskörének túllépése és a képviselőtestület határozatainak negligálása miatt Boda Vilmos, Leopold Sándor, dr. Leopold Körnél, dr. Spányi Leo, dr. Horvdt Jenő, Mehr­wert Ferenc, Bodnár István, Kovács Dávid és a polgármester hozzászólása után a fegyelmi eljárást elrendelték. 6. A Bor- és Magyar-utca közötti területet Majsai Györgynek, mint a _ megtartott árverésen legtöbbet Ígérőnek, 120 korona vételárért eladták. 7. A nyilvántartó részére a jegyzői cim megadása és adóügyi tanácsnoki állás szervezése tárgyában tett elő­terjesztést a tanács javaslatára a napirendről levették. 8. A városi gyámpénztár időszaki meg­vizsgálására hivatott bizottságba dr. Mayer Gyula és Szeghy Sándor képvt. tagokat válasz­tották meg. 9. A szekszárdi közalapítványi ura­dalom terhére előirt községi adóból téves elő­írás címén'328 koronát leírtak. Közgyűlés. Szekszárd r. t. város képvi­selőtestülete a Szekszárd-Szálló nagytermében folyó hó 7-én délután 3 órakor rendkívüli kép­viselőtestületi közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. A választás alá nem "eső képviselőtestületi tagok névjegyzékének kiigazítására kiküldött bizottság jelentésének tárgyalása. 2. Kluha Gé- záné lakbér megtérítés iránti kérvénye. 3. Ud- vardy Sándorné segély iránti kérvénye. A Tamási-vidéki r. Rath. Tanitó- esyesület 25 éves jubileuma. A «Tamási-vidéki róm. kath. Tanitó-egye- sület« 25 éves fennállásának évfordulóját, 1908. év okt. hó 29-én, Tamásiban tartott közgyűlé­sén ünnepelte meg. Az ünnepség szentmisével kezdődött, s ennek végeztével az egyleti tagok, a rom. kath. népiskola egyik termében gyűltek egybe, .hol a Hymnus eléneklése után, az elnök mélt. Zichy Gyula grpf, megyés püspök ur levelét olvasta fel, melyben igen elismerőleg nyilatko­zott az egyesület 25 éves működéséről, majd az egyesület diszelnökét, Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelőt üdvözölte, ki számta- tanszor kimutatta az egyesület iránti meleg érdeklődését s mindig szives örömest jött ezen életerős egyesület gyűléseire, mert mint ő maga mondotta, tanítóinak szereplését, az iskolán kívül legjobban szereti látni és hallani, a taní­tói egyesületekben. Az egyesület 25 éves mű- küdésének rövid történetét Kindl Vilmos, az egyesület jegyzője adta elő. A terjedelmes jelen­tésekből kivesszük a következőket: Az egye­sület kiterjedt 4 esperesi kerületre, tagjainak a száma 120-150 között ingadozott és igy egyike volt a legnagyobb r. k. egyházmegyei tanító­egyesületeknek. 25 év alatt tartott 32 rendes és 24 választmányi ülést. 39 tag több mint 60 pályatételt dolgozott ki, tartottak értekezéseket, gyakorlati előadásokat és ünnepélyeket, ezek közül legfényesebb volt a »Milleniumi ünnepély.* Az egyesület szorgalmas munkásai több pályadijat nyertek. Hogy a tagok munkakedve fokozódjék, időközönként pályadijat tűztek ki az egyesület mecénásai, igy: Fölkér Mátyás, Streicher Péter, Magyar Miklós, az egyesület volt lelkes elnökei, azon kívül Tihanyi Domo­kos kir. tanácsos és tanfelügyelő, kik önzetlen­ségükből, ritka áldozatkészséggel iparkodtak igy is a munkakedvet fokozni. « A terjedelmes jelentést az egyesület jegyzője a következőkkel zárja le: íme tisztelt Közgyűlés, ezekkel voltam bátor jelezni ezen szerény, de folyton munkálkodó egyesület 25 évi életét. Világra szóló alkotásokra egy provinciális és szűk körben mozgó tanítóegyesület nem hiva­tott, maradandó emléket az utókorra nem hagy­hat, de kik esetleg érdemesnek tartják ezen egyesület kopottas jegyzőkönyvében lapozgatni, úgy kiolvashatják belőle, hogy ezen tanitő-egye- sület tagjai az összetartozandóságukat megér­tették ; közöttük 25 éven keresztül a szeretet és béke legszebb áldása honolt. Nem volt kö­zöttünk soha kicsinyes okokból való pártosko­dás, vagy egymásnak lekicsinylése; örültünk mások előmenetelén, büszkék voltunk mások dicsőségére. Takargattuk keresztényi szeretettel mások hibáit, ott, hol nem volt szükség a meg­szégyenítésre. Szerettünk egymástól tanulni és szives-örömest meghallgattuk elöljáróink buz­dító szavait. Amily hű gyermekei voltunk egyházunk­nak, oly rajongó szeretettel csüngtünk édes hazánkon. Ahol csak lehetett, hol csak alkalom nyílott, megmutattuk, hogy szivünk, lelkünk és gondolatunk egyetlen világa a mi édes hazánk, egyetlen és legfőbb örömünk és vágyunk volt, a nevelés- és tanítás eszközeivel e hazának, mennél több hithű gyermeket nevelni. Egyesü­letünk sohasem volt elnyomója a szabad gon­dolkozásnak, de azt se szégyelte megvallani, hogy csak a kereszt szt. jelében akar működni és mindig megdönthetetlen akarattal hirdette, hogy : »Isten és haza« legyen mindig és min­denkor az egyesület legszebb jelszava. Az egyesület sok nehéz megpróbáltatáson ment keresztül, mig a mostani jó hírnevét a tagok buzgó kitartása mellett 3 kipróbált vezérének köszönheti. És e három egyénnek szerénységét és önzetlen nemes szivét bántaná, ha jelen* lenlétükben, fáradhatatlan tevékenységükért, a mellyel egyesületünket ily nívóra emelték, dics- hymnusokat zengenénk, de háládatlansággal sem akarom, .hogy^ vádolhassanak bennünket, azért is legyen ezen egyesületnek utolsó ténykedése alkalmával a legutóbbi akkordja az, hogy ezen egyesület 3, érdemeket szerzett illusztris tagjá­nak : Tihanyi Domokos ~kir. tanácsos, tanfel­ügyelőnek, Streicher Péter prépost-plébánosnak, valamint a mostani elnökünknek, Magyar Miklós plébánosnak, kit mindenkor az igaz szeretet és tisztelet övezett körül elnöki székében, midőn »Isten hozzád«-ot mondunk, még egyszer fogad­ják az egyesület háláját és köszönetét azzal a jó kívánattal, hogy a jó Isten az ezutáni mun­kálkodásukra is adja bő áldását, hosszantartó földi éltük után pedig mennyben szép glóriát. Az egyesületnek pedig legyen az utolsó és leg­szebb hattyúdala, hogy: »Hazádnak rendület­lenül légy hive oh magyar!« Tamásiban, 1908. nov. hó 2-án. Kindl Vilmos, tanító. HÍREK. A rendőr-kérdés. Yan-e? Nincs-e? Ez a kérdésnek gerince, Sőt nem gerinc, Ha rátekíntsz, A kérdés, nagy Csimborasszó, Arról van szó, — Pedig számos: Yan rendőröd Szekszárd város? »Nincs!« mondja a polgármester, Kapitány szól: »lennie kell! Yan, persze van, volt rá gondom; Feleskettem négyet, punktom!« — Hisz épp ez a nagy baj itten: Nem esküdhet, aki nincsen, Mi a rendőrt sntba tettük, Még a cimét is elvettük S a mi nincs, hát az, hogy véna? v— Yagy ha van? hat teszünk róla- A kapitány nem plébános, Ha esket; nem — célarányos! Fujhadd hát; szalmaszál vizbe, Azért még sem rendőr visz be, Mert hát rendőr nincs Szekszárdon, Esküjük csak lirum-lárom I — Zug a gyűlés — szörnyen zajos S fegyelmit kap Molnár Lajos . - . S ezzel az ügy véget éré ? Jaj, dehogy Tesz ennek vége 1 Most kezdődik csak a java, Kimegy még sok ember haja, Mig ez a nagy kérdés eldől: Yajion van itt, vagy nincs rendőr? Pedig hat minek vitázni: , Hogy vaD, vagy nincs rendőr bácsi? Mellekes ez, a fenébe: Nem rendőr, egy kis — rend kéne!

Next

/
Thumbnails
Contents