Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-11-07 / 45. szám
19j8 november 7 KÖZÉRDEK c> vazással megejtették. A szavazás két küldöttség előtt történt. A virilis szavazatok összegyűjtésére kiküldött bizottság elnöke/ Kovács S. Endre, tagjai; Streicher József, Eibach Ödön, Jegyzője dr. Percei Béla voltak. A második küldöttség elnöke i Jeszenszky Andor, tagjai': Török Béla, dr. Fühwirth Jenő, jegyzője: Száváid Oszkár. Leszavazott 104 bizottsági tag. Megválasztattak : gróf Széchenyi Sándor 103y Őrffy Lajos 102, Szabó Károly 74, ifj. Wéber Jáftos 74 és Bernrieder János 70 szavazattak Az igazgatór választmányba beválasztattak : Őrffy Lajos, dr. Fent Ferenc, Tóth Károly, Leopold Sándor, dr. Mayer Gyula, Sass László, dr. Szentkirályi Mihály és Kurz Vilmos. Az állandó választmányban megüresedett helyre Tóth Károlyt, a lótenyésztési bizottságban megüresedett helyre pedig Szabó Lajost választották meg. A ma- | gyarositó bizottság; 1909—11. évekre megala- kittátott. Tagjai: Őrffy Lajos, Török Béla, dr. Fent Ferenc, Szabó Károly, Bernrieder József, Perczel József, Jeszenszky Andor Marhauser Imre, Singer Bálint, ifj., Wéber János, Dőry Frigyes, Óvári Ferenc, Wigand János. A vármegyei tisztiügyész helyetteséül az 1909. évre, továbbra is Török Béla szekszárdi ügyvédet jelölték ki. Az üresedésben levő vármegyei bizottsági tagsági helyek betöltésére határnapul november 21 ét tűztek ki s kiküldték a választási* elnököket. Ezután sorba letárgyalták az egyes bízott ságok előterjesztéseit. A körlevelek és indítványok során, Háromszék vármegye körleveléhez képest a közép birtokos osztály védelme ügyében felírnak a képviselőházhoz s pártol-' ják Zemplén vármegye körlevelét is a községi és körjegyzőknek arcképes vasúti igazolvány- nyal leendő ellátása tárgyában. Bártól Béla kir. kamarásnak a lapunkban már egészterjedelmében közölt és a vasúti forgalomzavarok megszüntestése a vácz—aszódi vasút és az óbecsi—tiszai- hid megépítését sürgető hasznos és életrevaló indítványát egyhangúlag elfogadták s ezzel kapcsolatban felírnak a kor mányhoz a boritaladó eltörlése ügyében is. Fekete Ágoston indítványát a magyarosodásért kiosztandó érmek ügyében kiadták a közigazgatási szakosztálynak. Az alispán előterjesztéseit, többek közt a hivatalból áthelyezett szolgabirák átköltözési költségeinek kiutalása iránt valót,, egyhangúlag elfogadták. A gyönki nagyvendéglő bérbeadási ügye egy kis meglepetést keltett. Az alispán kijelentette, hogy nem tarthatja fenn az állandó választmánynak tett eredeti javaslatát, mert időközben információt szerzett s az erkölcsi momentumok amellett szólanak, hogy Gyönk község képviselőtestületének határozata fiagyas- sék jóvá. S a közgyűlés igy Js határozott. Élénkebb vitát csak a szekszárdi rendőrök címének eltörlése ügyében: hozott, képviselőtestületi határozat keltett. Dr Szent cirályi polgár- mester, majd dr. Kiss Ernő jóváhagyni kérte a képviselőtestületi határozatot, mely hivatalszolgai elnevezést adott a régi rendőröknek. Simontsits Elemér alispán többszöri felszólalásával kimutatta, hogy a rendőri címet, illetve állásokat megszüntetni nem lehet, mert a csendőrség minden rendőri functiót nem teljesíthet, igy Szekszárdot utasították megfelelő számú rendőrök alkalmazására. Ezután már gyorsan pergett a tárgysorozat. így egy sereg képviselőtestületi határozatot jóváhagytak. Az alispán előterjesztéséhez képest a bátaszéki, teveli, dunaföldvári, tamási, doroghi mértékhitelesítő hivatalokat megszüntették. Csak a szekszárdi, bonyhádi, gyönki és paksi marad meg. Paks mellett felírnak, hogy ott adóhivatal szerveztessék, de úgy, hogy a dunaföldvári is megmaradjon. Miután a főispán indítványához képest jegyzőkönyv hitelesitőkül Bodnár István és dr. Leopold Kornél kiküldettek, a közgyűlés fél egy órakor véget ért. Közigazgatási bizottsági Illés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága november havi ülését e hó 11-en tartja. VÁROSI ÉLET. Városi közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselő testületé f. hó 4-én dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklete alatt rendkívüli képviselőtestületi közgyűlést tartott, melyen a következő határozatokathozták: 1. A jegyzőkönyv hitelesítésére Török Pál és Schmideg Mór kérettek fel. 2. A választás alá nem eső képviselő-, testületi tagok névjegyzékének kiigazítására kiküldött bizottság jelentésének tárgyalására f. hó 7 éré tűztek ki közgyűlést. 3. A polgári leányiskola és a fiúiskolái tornaterem építése tárgyában az összmunkára beérkezett ajánlat kedvezőtlen volta miatt uj versenytárgyalást rendeltek s ennek megtartásával a polgármestert megbízták. 4. A letéti pénztárban indokolaL lanul kezelt összegeknek a városi házi pénztárba való, átutalványozását elrendelték. 5. Molnár Lajos rendőrkapitány által a volt rendőröktől kivett esküt hatálytalanították és a rendőrkapitány ellen hatáskörének túllépése és a képviselőtestület határozatainak negligálása miatt Boda Vilmos, Leopold Sándor, dr. Leopold Körnél, dr. Spányi Leo, dr. Horvdt Jenő, Mehrwert Ferenc, Bodnár István, Kovács Dávid és a polgármester hozzászólása után a fegyelmi eljárást elrendelték. 6. A Bor- és Magyar-utca közötti területet Majsai Györgynek, mint a _ megtartott árverésen legtöbbet Ígérőnek, 120 korona vételárért eladták. 7. A nyilvántartó részére a jegyzői cim megadása és adóügyi tanácsnoki állás szervezése tárgyában tett előterjesztést a tanács javaslatára a napirendről levették. 8. A városi gyámpénztár időszaki megvizsgálására hivatott bizottságba dr. Mayer Gyula és Szeghy Sándor képvt. tagokat választották meg. 9. A szekszárdi közalapítványi uradalom terhére előirt községi adóból téves előírás címén'328 koronát leírtak. Közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete a Szekszárd-Szálló nagytermében folyó hó 7-én délután 3 órakor rendkívüli képviselőtestületi közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. A választás alá nem "eső képviselőtestületi tagok névjegyzékének kiigazítására kiküldött bizottság jelentésének tárgyalása. 2. Kluha Gé- záné lakbér megtérítés iránti kérvénye. 3. Ud- vardy Sándorné segély iránti kérvénye. A Tamási-vidéki r. Rath. Tanitó- esyesület 25 éves jubileuma. A «Tamási-vidéki róm. kath. Tanitó-egye- sület« 25 éves fennállásának évfordulóját, 1908. év okt. hó 29-én, Tamásiban tartott közgyűlésén ünnepelte meg. Az ünnepség szentmisével kezdődött, s ennek végeztével az egyleti tagok, a rom. kath. népiskola egyik termében gyűltek egybe, .hol a Hymnus eléneklése után, az elnök mélt. Zichy Gyula grpf, megyés püspök ur levelét olvasta fel, melyben igen elismerőleg nyilatkozott az egyesület 25 éves működéséről, majd az egyesület diszelnökét, Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelőt üdvözölte, ki számta- tanszor kimutatta az egyesület iránti meleg érdeklődését s mindig szives örömest jött ezen életerős egyesület gyűléseire, mert mint ő maga mondotta, tanítóinak szereplését, az iskolán kívül legjobban szereti látni és hallani, a tanítói egyesületekben. Az egyesület 25 éves mű- küdésének rövid történetét Kindl Vilmos, az egyesület jegyzője adta elő. A terjedelmes jelentésekből kivesszük a következőket: Az egyesület kiterjedt 4 esperesi kerületre, tagjainak a száma 120-150 között ingadozott és igy egyike volt a legnagyobb r. k. egyházmegyei tanítóegyesületeknek. 25 év alatt tartott 32 rendes és 24 választmányi ülést. 39 tag több mint 60 pályatételt dolgozott ki, tartottak értekezéseket, gyakorlati előadásokat és ünnepélyeket, ezek közül legfényesebb volt a »Milleniumi ünnepély.* Az egyesület szorgalmas munkásai több pályadijat nyertek. Hogy a tagok munkakedve fokozódjék, időközönként pályadijat tűztek ki az egyesület mecénásai, igy: Fölkér Mátyás, Streicher Péter, Magyar Miklós, az egyesület volt lelkes elnökei, azon kívül Tihanyi Domokos kir. tanácsos és tanfelügyelő, kik önzetlenségükből, ritka áldozatkészséggel iparkodtak igy is a munkakedvet fokozni. « A terjedelmes jelentést az egyesület jegyzője a következőkkel zárja le: íme tisztelt Közgyűlés, ezekkel voltam bátor jelezni ezen szerény, de folyton munkálkodó egyesület 25 évi életét. Világra szóló alkotásokra egy provinciális és szűk körben mozgó tanítóegyesület nem hivatott, maradandó emléket az utókorra nem hagyhat, de kik esetleg érdemesnek tartják ezen egyesület kopottas jegyzőkönyvében lapozgatni, úgy kiolvashatják belőle, hogy ezen tanitő-egye- sület tagjai az összetartozandóságukat megértették ; közöttük 25 éven keresztül a szeretet és béke legszebb áldása honolt. Nem volt közöttünk soha kicsinyes okokból való pártoskodás, vagy egymásnak lekicsinylése; örültünk mások előmenetelén, büszkék voltunk mások dicsőségére. Takargattuk keresztényi szeretettel mások hibáit, ott, hol nem volt szükség a megszégyenítésre. Szerettünk egymástól tanulni és szives-örömest meghallgattuk elöljáróink buzdító szavait. Amily hű gyermekei voltunk egyházunknak, oly rajongó szeretettel csüngtünk édes hazánkon. Ahol csak lehetett, hol csak alkalom nyílott, megmutattuk, hogy szivünk, lelkünk és gondolatunk egyetlen világa a mi édes hazánk, egyetlen és legfőbb örömünk és vágyunk volt, a nevelés- és tanítás eszközeivel e hazának, mennél több hithű gyermeket nevelni. Egyesületünk sohasem volt elnyomója a szabad gondolkozásnak, de azt se szégyelte megvallani, hogy csak a kereszt szt. jelében akar működni és mindig megdönthetetlen akarattal hirdette, hogy : »Isten és haza« legyen mindig és mindenkor az egyesület legszebb jelszava. Az egyesület sok nehéz megpróbáltatáson ment keresztül, mig a mostani jó hírnevét a tagok buzgó kitartása mellett 3 kipróbált vezérének köszönheti. És e három egyénnek szerénységét és önzetlen nemes szivét bántaná, ha jelen* lenlétükben, fáradhatatlan tevékenységükért, a mellyel egyesületünket ily nívóra emelték, dics- hymnusokat zengenénk, de háládatlansággal sem akarom, .hogy^ vádolhassanak bennünket, azért is legyen ezen egyesületnek utolsó ténykedése alkalmával a legutóbbi akkordja az, hogy ezen egyesület 3, érdemeket szerzett illusztris tagjának : Tihanyi Domokos ~kir. tanácsos, tanfelügyelőnek, Streicher Péter prépost-plébánosnak, valamint a mostani elnökünknek, Magyar Miklós plébánosnak, kit mindenkor az igaz szeretet és tisztelet övezett körül elnöki székében, midőn »Isten hozzád«-ot mondunk, még egyszer fogadják az egyesület háláját és köszönetét azzal a jó kívánattal, hogy a jó Isten az ezutáni munkálkodásukra is adja bő áldását, hosszantartó földi éltük után pedig mennyben szép glóriát. Az egyesületnek pedig legyen az utolsó és legszebb hattyúdala, hogy: »Hazádnak rendületlenül légy hive oh magyar!« Tamásiban, 1908. nov. hó 2-án. Kindl Vilmos, tanító. HÍREK. A rendőr-kérdés. Yan-e? Nincs-e? Ez a kérdésnek gerince, Sőt nem gerinc, Ha rátekíntsz, A kérdés, nagy Csimborasszó, Arról van szó, — Pedig számos: Yan rendőröd Szekszárd város? »Nincs!« mondja a polgármester, Kapitány szól: »lennie kell! Yan, persze van, volt rá gondom; Feleskettem négyet, punktom!« — Hisz épp ez a nagy baj itten: Nem esküdhet, aki nincsen, Mi a rendőrt sntba tettük, Még a cimét is elvettük S a mi nincs, hát az, hogy véna? v— Yagy ha van? hat teszünk róla- A kapitány nem plébános, Ha esket; nem — célarányos! Fujhadd hát; szalmaszál vizbe, Azért még sem rendőr visz be, Mert hát rendőr nincs Szekszárdon, Esküjük csak lirum-lárom I — Zug a gyűlés — szörnyen zajos S fegyelmit kap Molnár Lajos . - . S ezzel az ügy véget éré ? Jaj, dehogy Tesz ennek vége 1 Most kezdődik csak a java, Kimegy még sok ember haja, Mig ez a nagy kérdés eldől: Yajion van itt, vagy nincs rendőr? Pedig hat minek vitázni: , Hogy vaD, vagy nincs rendőr bácsi? Mellekes ez, a fenébe: Nem rendőr, egy kis — rend kéne!