Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1908-10-10 / 41. szám

4

KÖZÉRDEK

1908 október 10.

I

1

vétség tagjai, hogy az előlcsatározó katholikus sajtót tőlük telhetőleg támogatni fogják. — Nagykónyi A sajtógyülésen megnyilatkozott lelkesedésből a katholikus sajtó felkarolására számíthatni.

— Szegényügy. köztisztaság. Dr. Szent- királyi M. polgármesterünk, értesülésünk szerint a vármegye alispánja utján előterjesztést tesz a \ belügyminiszterhez, hogy Szekszárd város~ 2°/0-es szegényügyf és köztisztasági járulékot vethéssen ki. Ezzel aztán meg lesz oldva mindakét nagyfontosságu kérdés. A köztisztaság kérdése addig is rendezhető lenne az által, ha az 1906 óta »ki nem vetett közmunkát ismét kivetnék ; ha minden szekszárdi igával bíró polgár csak 1 napig fuvarozná a felgyűlt szemetet, Szekszárd lehetne a legtisztább város az egész környéken.

— Vád alá helyezett agitátor. A budapesti kir. törvényszék védtanácsa most foglalkozott a Szemere Kálmán által beadott kifogásokkal s négy rendbeli izgatás sajtóvétsége címén őt vád alá helyezte.

— Uj gyár Bonyhádon Dr. Eibach Kornél és Rosenfeld Juda bonyhádi lakosok fagyapot- gyárat létesítenek.

— Ártézl-küt Tolnán Tolna képviselőtestülete folyó hó 4-én tartott ülésében ártézi-kut furrását határozta el 12.000 korona költségelőirányzattal. Ez összeget mint kölcsönt a törzs- vagyontól veszi fel, 30 évre szóló, évenkint községi pótadóban kiírandó részletekben való törlesztési kötelezettséggel.

— Uj hitoktató Gyurátz Ferenc, dunántúli ág. ev. püspök Németh Gyula lelkésztSzek- szárdra hitoktató lelkészszé nevezte ki.

— Telefon összeköttetés Abbáziával. A

szekszárdi m. kir. posta táv. távb. hivataltól a következő értesítést vettük: Folyó hó 16-dika reggelétől az Abbáziái osztrák távbeszélő központtal Szekszárdról és viszont lehet beszélni. Ezen viszonylatban a beszélgetési dij 3 percenként 2 K 50 fillér, a sürgős beszélgetéseké 7 K 50 fillér. Az idevonatkozó névsort az előfizetők példányonkint 1 koronáért a szekszárdi postahivatalnál megrendelhetik.

— TŰZ. Folyó hó 8-án délután, Szekszár- don, a Battyáni-utcában Czirálci Ferenc udvarán kigyult egy rakás szalma és nád. A tüzet azonban sikerült elfojtani, anélkül, hogy az épületre átterjedt volna.

— Helyreigazítás. Lapunk múlt számában a bonyhádi r. k. olvasókör ház- és zászlószenteléséről szóló hírben tévesen irta tudósítónk, hogy a zászlót Streicher József paksi apát szentelte be. Az ünnepélynek ezt az aktusát ugyanis a püspök megbízásából Streicher Péter hőgyészi prépost végezte s a felszentelés alkalmával a szentbeszédeket is ő mondotta.

— megható temetés. Bátáról Írják lapunknak: Körtvélyessy László belecskai községi jegyző fiatal nejével es elsőszülött, féléves Lacika fiacskájával a szeptember 29-én tartott bátai búcsúra ment apósa, Purt Adolf látogatására. Nagy volt az öröm a szülői háznál a kedves gyermekek és különösen a jó egészségben levő kedves, mosolygó unoka fölött. De sajnos, a családi öröm nem tartott soká. Mikor a búcsú utáni napon a fiatal szülők hazamenni készültek, Lacika fiacskájuk, ki, az egész család boldogsága volt, megbetegedett s rövid négy nap után a kis angyal a szülők, nagyszülők, . dédapa és rokonok kimondhatatlan szomorúságára október 3-án meghalt. Temetése 4-én volt Bátán a nagyszülők lahásából. A temetésen Szabó Károly országgyűlési képviselő és alsó-nyéki ref. lelkész nagyszámú résztvevő gyászközönség előtt az udvarban nagyhatású gyászbeszédet és imát, a sírnál pedig lélekemelő búcsúztatót és imát mondott. Bocskár Ferenc alsónyéki ref. kántortanitó az ottani kitűnő énekkarával úgy az udvarban, valamint a sírnál gyönyörű és megható gyászdalokat énekelt. A megszomorodott szülők gyászát enyhítse az általános részvét. »

— Dömötör Miklós szállít igen szép különféle fajta, télre felkötözni való, tisztított csemege szőlőt, kilogramonként 20 krajcárért.

EGYLETEK, TÁRSULATOK.

A szekszárdi ev. ref. olvasókör házavatási ünnepélye.

A ma go. egyszerűségében is szép, megható ünnepe volt múlt vasárnap a szekszárdi ref. olvasókörnek, amikor is nem rég vásárolt házát avatták fel. A voltaképpen 'való ünnepség tulajdonképpen az iskolában kezdődött Ott gyülekeztek a kör tagjai, az érdeklődők s zászlósán, fehér ruhás leányok,. Garay Lajos zenekara kíséretében festői menetben vonultak be az uj helyiségbe, amely ez alkalomra kivüj- belül fel volt díszítve.

Először a réf. dalárda a Himnuszt énekelte el Szépen, szabatosan s Bodnár István elnök röviden üdvözölte a megjelenteket. Utána Gödé Lajos s.-lelkész mondotta el a következő magas szárnyalásu beszédet.

Tisztelt ünneplő közönség! Legyen e mai nap a tiszta örömnek napja! Némuljon el az aggódó kétkedés, a szárnyaszegett kishitűség, bóntsa ki szárnyait a mindeneket kivívni tudó hit, hozza szivünkbe a reménység zöld olajfalevelét Noé galambja, üljön ki mindegyikünk arcára a mosolygó öröm! »Itthon vagyunk, hazajöttünk valahára! . . .« A vándor madár is rak magának fészket, pedig minden ősszel messze, messze elszáll; nem lehet az boldog, kinek háza nincsen, amely izzó nappal, hűvös éjszakában, vészben, zivatarban menedékül szolgál . . . Most őszi nap mosolyg kedves bánatával, lépéseink alatt megzörög a haraszt; de jöjjön bár eyorsan a zordon öreg tél, mi ujult reménnyel várunk ifjú tavaszt . . . Aranyos délibáb reszket még a rónán . . . játszik még a szellő a ringó kalásszal ... lesz még az örömnek, a szilaj vigságnak hegyen termett bora ... Lesz az igazaknak megdicsőülése ... a nemes küzdőknek lesz célhoz jutása . . . lesz uj 'otthonunknak, lesz-'-fölvirágzása ! . ..

‘ *

Tisztelt ünneplő közönség ! Az emberi nem magasztos rendeltetése a fejlődés, a haladás. Rendeltetésünk kiművelni elménket és szivünket ; vizsgálni, keresni-, kutatni, önállóan, elsajátítani azokat a kincseket, melyeket már napfényre hozott az emberi tudás, szóval megismerni mindent, aminek megismerésére egy rövid élet elég. Hivatásunk megismerni az emberi szivet hitével, szeretetével, megismerni az élet mélységeit és magasságait, küzdelmeit és eszményeit; megismerni a lélek reményeit,'a földdel, a változásoknak e hazájával való elégedetlenségét, vágyait az örökkévaló után ; megismerni azt az égő vadrózsabokrot, a vallást, melyből az óhajtva keresett Örökkévaló Lélek szól az emberi szívhez. Hivatásunk a tökéletes- bülés ! Az erre vezető útnak végén az a magaslat áll, ahol az ember saját belsőjéből hallja, ellenállhatatlan, kenyszeritő erővel hallja ezt a Krisztusi parancsot: »Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szivedből, teljes lelkedből és téljes elmédből és szeresd felebarátodat, mint ten- magadat!« Máté 22. 37. 39. T. közönség ! Sokszor hallottam s* elmélkedvén, sokszor hangoztattam e szavakat, ajkamra tolultak most is, ajkamra jönnek még ezután is. Ezekben domborodik ki az emberi-nem kötelessége, ezek teljesítésében éri el örök eszményképét az ember : Krisztus' Jézust. E parancsolatok elénk szabják azokat a kötelességeket, melyekkel tartozunk családunk, társadalmunk, egyházunk és hazánk iránt. E parancsolatokban itt van az élő hit gyümölcseivel, a jóteítekkel, itt van az élet örökkévalósága és üdve. E parancsolatok megszentelő ereje által az ellenség testvérré, a rabszolga szabaddá lesz, a most gyarló földi élet lelki életté, e föld Isten országává magasztosul.. Szeretet, Krisztusi szeretet, te megbocsátó, ujjászülö, megszentelő szeretet, jöjjön el a te országod!

T. Közönség! Ez az az örök eszmény, az a szent ideál, amely még szédületes messzeségben lebeg előttünk, de amely után mégis biztos reménnyel törekszünk, amelyet el kell érnünk, mert maga az Idvezitő tűzte ki elénk : »Legyetek tökéletesek, mint a ti mennyei (Atyátok !« (Máté 5. 48).

Ennek az eszménynek, habár kicsinyben, ennek az eszménynek szolgálatába szegődött ez a szerény református olvasókör is, amely ime most költözködik saját egyszerű otthonába. Itt állok e ház küszöbe előtt, amely még tulajdonképen — fájdalom — csak részben a miénk ; itt állok a ház küszöbe előtt, amelynek megszerzésekor oly félénken néztek*a jövőbe az aggodalmaskodó lelkek, itt én előttem is feltűnik a jövő, a bizonytalan jövő, amelyben az isteni gondviselés megsegíthet, vagy fájdalmas próbára tehet, de t. Közönség, ez a jövő az én lelkemet nem kétségbeeséssel tölti meg, hanem a legvérmesebb reménnyel, mert tudom, hogy annak az intézménynek, mely az ember nevelését, magasabbra emelését, tökéletesítését, az ideálok legszentebbikét tűzte zászlajára, annak az intézménynek, amelyet nemes működésében

.nem nyűgöz le semmiféle szűkkeblű emberi tekintet, amely ha meg akarja is és mindenkor meg fogja is tartani református jellegét, de testvéries szeretettel ölel magához minden nemesen érző .embert, annak az intézménynek van létjogosultsága, annak jelene lehet bármily szerény, de jövője lesz fényes, hatása lesz 'áldásos !

' Ez az én reményem és hő óhajtásom s mindnyájunk reménye és hő óhajtása. De azt mondja a bölcs példabeszéd: »Segíts magadon, az Isten is megsegít!« Ha azt akarjuk, Atyámfiái, hogy reménységünk meg ne csufoltassék, óhajtásunk teljesüljön, Isten segítségévek kell magunknak erre törekednünk! Körünk szép jövőjét magunknak kell munkálnunk ! Ezt pedig csak úgy tehetjük, ha olvasókörünk törekvéseit,, nemes érdekeit szivünkön viselni, tőlünk j telhetőleg támogatni, kivétel nélkül: becsületbeli kötelességünknek tartjuk, ha kizárunk a magunk köréből minden széthúzást, minden gyűlölködést, ha összes ténykedéseinket kölcsönös bizalom és egyetértés, körünk és egymás iránt való szeretet és tisztelet vezeti. -Ha ezt csele- kesszük, akkor ez a mi egyszerű, de kedves házunk, amely most itt áll a maga igénytelen szerénységében, kősziklán épült ház lesz, s bár majdan »ömlik rá a zápor, eljő az árvíz, dühöngnek a szelek és megütköznek e házba, nem dűl az össze, mert kősziklán építtetett.« (Máté 7. 25 )L

Hogy ez a mi otthonunk valóban legyen kősziklán épült ház, legyen falai közt csendesség és jó békesség, hogy egy pillanatra se tévessze szeme elől az eléje kitűzött Célt, han«m azt munkálja szakadatlan : adja erre a Mindenható Isten- a maga mindenre elégsége^ erejét és kegyelmét. Ámen.

Az összegyűlt közönség .hatalmas éljen-, zéssel feje i te ki tetszését a szónoki hévvel előadott szép beszéd felett. Ezután Szendrey László alelnök lépett az emelvényre s hatással szavalta el Bodnár István elnöknek lapunk más helyén olvasható alkalmi versét.

Miután még a kör igazgatója nevében Gödé Lajos rövid beszéd kíséretében átvette az uj hajlékot, a dalárda szép éneke következett s ezzel maga az ünnepség véget ért. '

A nagyszámú közönség részint asztalokhoz telepedett, részint belekezdett a kuglizásba, hol értékes nyereménytárgyak kerültek kijátszásra.

Este társas vacsora is volt, amelyen részt vett Szabó Károly képviselőnk is, kit a kör lelkesen fogadott s nagy ovációban részesített. Az első köszöntőt Bodnár István elnök a kör virágzására s az egylet jelenvolt két .diszelnö- kére. Borzsák Endrére és Szabó Károlyra mondotta. Szabó Károly képviselő hatalmas szárnyalásu beszédben fejtegette a kör nemes hivatását, különösen remek volt búcsúzó beszéde, amelyben kijelenti, hogy képviselői kötelessége innen egyenesen Áradra, a vértanuk ' sírjához szólítja, ahol azonban tanúságot tesz róla, hogy olyan helyről jön, ahol ég, lobog a hazaszeretet. Az esti vonattal oda csakugyan el is utazott. Eltávozta előtt szép beszédeket mondtak még : Borzsák Endre szikrázó humorral, Gödé Lajos, Rácz Józef, Szendrey László és mások.

A társas vacsora alatt aztán odakint, a szépen kivilágított udvaron is kezdetét vette a jókedvű mulatság. Pár százra menő közönség szorongott ott s a fiatalság reggelig járta a csárdást nagy kitartással és pompás kedvvel.

Muzeum, közintézetek ügyei.

A vármegyei muzeum-bizottság ülése.

tr

A varmegyei muzeum-bizottság Orffy Lajos eínöklésével f. hó 16-án ülést tartott. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek, valamint a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének a muzeum 1908-évi államsegélye tárgyában tett leiratait, melyek szerint a muzeum segélykép a régészeti oszt. részére 600 kor., a néprajzi osztály részére 600 kor. és a természetrajzi osztály részére 1600 korona államsegélyt utalványozott — a bizottság tudomásul vette, de úgy, hogy feliratilag kéri a muzeum egyesület titkára részére most kivételesen engedélyezett 500 koronának állandó folyósitását. A bizottság egyúttal kimondta, hogy a főfelügyelőség által hivatalos helyiség gyanánt átengedni kért őri lakásból csak egy szobát enged át ily célra. Súlyt helyez reá, hogy a múzeumban, annak állandó" felügyelete céljából egy őr ott benn lakjék.

A múzeumok és könyvtárak országos fő • felügyelőségének hozzájárulásával Kovách Alá-