Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-10-10 / 41. szám
2 KÖZÉRDEK Í9Ö8 október 10.kilométernyi ut-megtakaritás révén, a ráfordított költséget már az első években bőven, megtéríti, kéri a magas kereskedelmi mmiszériumot arra, hogy első sorbán | vácz—aszódi összeköttetés, másodsorban az óbecsei Tisza-hid építését mihamarább foganatosítsa. | Keresse meg hasonló irányú felterjesztésekre úgy Pest-, Bácsmegyét, mint a vácz— aszódi és a második Tisza-hid által érdekelt összes törvényhatóságokat is. Vízvezeték — csatornázás, A város fejlesztési munkálatoknál elsősorban figyelembe veendők a közegészségügyi intézmények és ezek között különösen a viz- vezeték és csatornázás, melyek ezen felül a tisztaság, a kényelem és a tűzbiztonság nélkülözhetetlen eszközei. „ Már a kövezet vám, illetve az ezzel kapcsolatos" utca burkolás kérdésének felmerülése alkalmával figyelmeztettünk arra, hogy a helyes ' sorrend szerint az utcák burkolása a harmadik helyen áll, elő-bb a vízvezeték és csatornázás létesítendő. Városunk polgármestere megragadta az ártézi kút vizbősége által kínálkozó alkalmat, s a folyó hó 3-án tartott képviselőtestületi gyűlésen bejelentette, hogy a vízvezeték és csatornázás ügyében érintkezésbe lépett dr. Becsey Antal mérnökkel, e téren elismert tekintéllyel, i aki felkérésére itt megjelent, s a képviselőtestületet is tájékoztatni hajlandó. A közgyűlés tárgysorozatának kimerítése- után Becsey -Antal érdekes és a kérdés minden részletére kiterjedő előadást tartott a vizveze? tékről és a csatornázásról. A vízvezeték létesítését elsősorban köz- | egészségügyi követelmények teszik szükségessé. A kutak vizébe a talajvíz váltakozó magassága folytán könnyen kerül fertőző anyag, de a kutak nyitott volta is alkalmas arra, hogy azok vize emberi és állati ragályos kórok terjesztőjévé váljék. Ezenkívül a kényelmi igényekét és munka megtakarítást is felemlítette, mint olyat, mely a 1 kérdésnél fontossággal. bir. Magam is láttam Bajorországban micsoda kényelmet biztosit a gazdának és mennyi idő és munkamegtakarítással jár a vízvezeték. Az általam megjárt vidéken, minden gazda istállójába be van a vízvezeték vezetve s a cement jászol felett ott a vízcsap. Takarmányozás után a jászol egy-kettőre tiszta és a vízcsapból ömlik a jószág elé a vízvezeték * tiszta, jó vize, anélkül, hogy a gazdának vizet húzni s a jószágot a vízhez, vezetni kellene, ami ott, ahol 20—30 marha áll az istállóban, nem kis dolog. Ott egy majorosnál egy fiatal cselédleány végezte az egészet. Becsey a vízvezeték létesítésének részleteire is kiterjészkedett, nevezetesen a vízre, amely nagy bőségben és kitűnő minőségben rendelkezésre áll, — a csőhálózatra, melyen át a -viz a vízműből az egyes utcákba és lakásokba vezettetik és a víztartályra, amely kb. 600 köbm. I befogadóképességgel a Bartina lejtőjén, viszo- j nyainknak megfelelő magasságban volna elhelyezendő. vízvezetékkel együttesen volna létesítendő ~ csatornázás is. Az igényelt költség hozzávetőleg 240.000 korona volna, amely azonban hasznos és jövedelmező befektetésnek tekintendő, mert a városoknál általában, a vízvezeték jövedelmi forrást képez. Ezt a jövedelmet a vizdijak nyújtják, melyek pl. a Becsey által vízvezetékkel ellátott Eperjesen a következők: Az I. osztályban 1 helyiség után 1 évre ||-kor. 72 fillért fizetnek a közkutak használatáért. Például: egy városi polgár, akinek 1 szo- bája, .1 konyhája s egy istállója van, az fizet évenkint g kor. 10 fillért. A II. osztályban, a város belső területén egy helyiség után 2 kor. 58 fillért. A III. osztályba tartoznak azok, akik házaikba, szobáikba bevezettetik a vizet. Ezek 1 helyiség után 3 kor. 44 fillért fizetnek vizdij fejében, amelyen felül a helyiségeikben elfogyasztott vizet külön tartoznak megfizetni. Ezeknél leghelyesebb a dijat vízmérővel számítani. Eperjesen 1 hl. vízért ezek 2 fillért, egy évre 1000 hl. viz után 20 koronát fizetnek. Eperjesen a lakosság meg van elégedve 'a vízzel s a vízmüvei, amely két év előtt lett. felállítva s ma már elnatározták a kibővítését, mert az első két év igen szép erkölcsi és anyagi haszonnal záródott. A vízvezetéknek és csatornázásnak haszna o,ma már. olyan általánosan ismert, hogy arról hosszasabban irni nem is szükséges. Nagyobb városok milliókat áldoztak ezekre, amit bizonyára nem tesznek meg, ha ennek hasznáról meggyőződve nem volnának. De ma már § kisebb, városok is szépen haladnak e léren nemcsak azért, mert e létesítmények a közegész- ■ ségiigy érdekében feltétlenül szükségesek, de azért is, mert a vízvezetékkel újabb jövedelmi forrást biztosítanak maguknak, anélkül, hogy a lakosságra ezzel terhet rónának. Becsey Antal előadását a ,,képviselőtestület jelen volt tagjai nagy érdeklődéssel hallgatták j s ez a vízvezeték hasznos voltát minden oldalról megvilágító előadás lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy a vízvezeték és csatornázás barátainak táborát megnövelje. A tervek és költségvetés a.jövő hét végére megkészülnek s igy a vízvezeték és csatornázás kérdésével a képviselőtestület a közel j jövőben foglalkozható:. A váraljai bányaszerencsétlenség. ~ • - — Saját tudósítónktól. — A Délmagyarországi kőszénbánya részv. társaság bérletében levő váraljai kőszénbányában folyó hó 2-án nagy bányaszerencsétlenség j történt, mely alkalommal Wachtl Henrik nyom- r bán meghalt, Schmidt János, Gyorsok Ferenc, Frei István, Beck János, Feld József súlyos, néhányan pedig>könnyebb sérüléseket szenved- I tek. A súlyosan-sérültek közül ezideig meghaltak Feld József, Gyorsok Ferenc és Schmidt János s igy a. halottak száma már négy. A szerencsétlenség — a mint ez a vizsgálat eddigi adataiból megállapítható — következőképen történt: Feld József csoportvezető vájár (bizony [ ez bányászati mű l szó ?) a hozzá beosztott munkás csoporttal 1 harmadik mély' szintben dolgozott. Az I-ső számú fekvet keleti folyosóján, a legutolsó légösszekötő-guritó közvetlen közelében egy meddő kőzet volt útjában,, melyet — mint már azelőtt- gyakran tette — robbantás által 'akart eltávolítani, -hogy a gyámlyuknak helyet szerezzen. Azonban a helyett, hogy a dinamit patront szabályszerűen fúrt lyukban helyezte volna el, s a nyílást agyaggal vagy más erre alkalmas fojtó anyaggal betapasztotta volna: a dinamitot nyílt helyén sütötte el s" ennek szabad lángja robbanásba hozta az esetleg csak kisebb mérvben kifejlődve volt sujtó- léget (bányagáz, bányalég) s meggyujtotta a kőszénport. Az erős légnyomás a kisebh-nagyobb távolságban elszórtan dolgozó bányászok egyi- két-másikát a tárna falához vágta, többen pedig égési sebeket szenvedtek. ' Még a szerencsétlenség napján a késő esti órákban kiszabott a helyszínére Szentiványi Miklós bonj'hádi főszolgabíró, majd másnap dr. Hagymássy Zoltán szolgabiró, kik a közigazgatási hátésag részéről a nyomozást megejtették. A bíróság részéről f. hó 5-én a helyszínére kiszálW Markovich Jenő kir. törvényszéki vizsgáló bíró és Boda Géza kir. törvényszéki jegyző, a kir. ügyészség részéről pedig dr. Kozacsek József kir. ügyész. A nyomozás és vizsgálat adatai alapján megállapittatott, hogy 3. szerencsétlenséget kizárólag Féld • Józsefnek abbeli gondatlansága okozta, hogy a robbanó anyagot nyílt helyen sütötte el. A részvénytársaság üzemszabályzata s az életben levő bányarendőri szabályok szerint Feld Józsefnek, az egyszerű bányamunkásból néhány cvi bányászati munka kielégítő elvégzése után lett csoportvezető vájárnak a robbantáshoz való jogosultsága meg volt; közvetlen felebbvalójának Kakas János elő vájárnak pedig csak az a kötelessége, hogy a körzetébe tartozó munkahelyeket minden munkaszakban (8 órai munkaidő) legalább egyszer bejárja s a munkásokat a munka szabályszerű teljesítésében ellenőrizze. Természetes tehát, hogy a gyakran szükségessé váló robbantások mindegyikénél jelen nem lehet, azok előírás szerinti helygs teljesítését nem ellenőrizheti s igy őt s felebbvalóit a bányászoknál is meglevő fokozatos felelősség dacára, gondatlanság vagy mulasztás nem terheli. A műszaki vizsgálatot a budapesti kir. bányakapitányság által kiküldött dr. Zelesny Károly kir. bányaesküdt f. hó 5-én teljesítette, mely vizsgálat kiterjed a felügyelettel megbízott összes alkalmazottak, végső fokban az üzem- vezetőség munkálkodására is, nevezetesen azon körülményekre,- vájjon á ventillátor rendesen működik-e, a bánya természeti viszonyaihoz mértén elég erős e, továbbá arra, hogy. a-sújtó lég az egyes munkahelyeken nincs-e gyakran oly mértékben kifejlődve, hogy azt a munkahelyet el -kell zárni. VÁRMEGYE. Megyei telefonhálózat létesítése. Tolnavármegye alispánja egy törvényhatósági távbeszélőhálózat létesítése érdekében felkérte a pécsi posta- és távirdaigazgatóságot, hogy mutasson be részletes költségelőirányzatot. A törvényhatósági távbeszélőhálózat felállítása 152,713 kprona 34 fillérbe kerül. A járási székhelynek összekötése a vármegye központjával 20,336 kor. 90 fillérbe kerül. A járásnak minden egyes községe a járási székhellyel fog összeköttetésbe hozatni. Távbeszélői központot az oly jegyzői székhelyek képeznének;- hol már postahivatal van. A többi postahivatal né’kiili jegyzőségek az előbb említett és a legközelebbi közporitokhóz csatlakoznának, mint előfizetők. Ezen járási hálózat létesítése" a tamási-i járásban 18978 K, a dombóvári járásban 11475 K 80 fill., a simontofnyai járásban 17,117 K 70 fill.,- a völgységi járásban 8107 K 36 fill., a dunaföldári járásban 21,163 K 20 fill, és a központi járásban 10,138 K 32 fillérbe kerül. A körjegyzőségek, melyek valamely központhoz csat'akoznának, mint előfizetők a távbeszélőhálózat létesítéséhez, 32045 K 70 fillérrel járulnának hoázá. A megépítés után évenkinti dijkötelezettség cimén pedig 3360 koronát fizetnének. Vármegyei közgyűlés. Tolnavármegye közönsége szokásos őszi közgyűlését e hó 31-én tartja meg. Az állandó választmány 30-án ülésezik. A pénzügyi szakosztály ülése. Toinavár- megye állandó választmányának pénzügyi szakosztálya folyó hó 13-án ülést tart, melyen ä vármegye 1909 évi költségvetése kerül tárgyalás alá. VÁROSI ÉLET. Városi közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete dr. Szentkirályi Mihály polgár- mester elnöklete alatt f. hó 3-án, a Szekszárd Szálló nagytermében rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a következő határozatokat hozták: 1. A jegyzőkönyv hitelesítésére Kamarás Béla és Wilhelm Ede kérettek fel. —■ 2. Bese Ferenc kérvényének tárgyalására, minthogy e tárgyban a közgyűlés nem volt határozatképes, november 14-ére tűzetett ki a közgyűlés. 3. A Taksonyi Jánosnak eladott területre vonatkozó megsemmisítő határozat következtében ennek a a területnek nyilvános árverésen való eladását elhatározták. — 4. Tudomásul vették, hogy a Béri Balogh Ádám-utcai menedékház más helyiségbe helyeztetett át, a polgármestert megbízták, hogy a Magyar-utcai menedékház részére az iskolaszék közreműködésével átalakítható házat, vagy építési telket szerezzen és az újvárosi menedékháznál szervezni rendelt második menedékház vezetőnői állás Szervezése alól a város felmentését kérték. — 5. Etl Crestentia kérvényét, hogy a gőzfürdő és villamos telep közötti. terület neki fürdőlétesités céljára el- adassék, nem teljesítette a közgyűlés, mert erre a területre a vízmű létesítése céljából a városnak szüksége van. — 6. Dömötör Miklósnak a nála igénybe vett lakás havi bérét, 12 koronában, utalványozták. — 7. Koch Izidorné illetőségét megtagadták. — 8. Az iparos tanonciskola 1907—908 tanévi számadását 3649 K 76 fillér bevétellel, 3640 K 13 fillér kiadással, tehát 9 K 63. fillér pénztári maradványnyal elfogadták. — 9. Az iparos tanonciskola 1908—909 tanévi költségvetését 2109 K 63 fillér bevétellel, 3770 K kiadással és e szerint 1660 K 37 fillér fedezetlen hiánynyal megállapították, a 2 százalék iparos tanonciskolái pótadó kivetését és a fedezetlen hiányra államsegély kérését elhatározták. Megfelebbezett képviselőtestületi határozat. Szekszárd város képviselőtestülete múlt hó 28-án tartott ülésén a tanács javaslatára elhatározta, hogy Pages és társa amsterdami cégnek 10 évi adókedvezményt nyújt és 4000 Q-öl
