Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-02-01 / 5. szám
4 Közérdek 1908 február 1 szolgálat után 300, 12 évi szolgálat után 400 és tizenkét év után 500 korona. Jár még ruhaátalány és vezényleti pótlék, mely évenként 200—250 koronára rúg. — Öngyilkos járásbiróaági írnok. Klem- bala Imre, a bonyhádi kir. járásbíróság írnoka f. hó 20-án főbe lőtte magát. Nős ember létére körhely, kicsapangó életet élt. A mérté télén szesztnennyisóg megőrölte Klembala szervezetét olyannyira, hogy az utóbbi időben teljesen munkaképtelenné vált, ami aztán kezébe adta a gyilkos fegyvert. — Hitvesgyilkosság. Vastag István, tolnaváraljai gazdát a felesége, Apari Judit elhagyta és elment Zengővárkonyba, rokona, Szalay János bíróhoz. Vastag István revolverrel felfegyverkezve utánnament Zengővárkonyba és felszólította a feleségét, hogy tél jen hozzá -vissza. Az asszony tagadó válaszára Vastag előrántotta a revolvert és négyszer a feleségére lőtt. A négy lövés közül kettő találta a szerencsétlen asszonyt, aki halva esett össze. A gyilkos férj ezután elmenekült, Szekszárdon az ügyészségnél jelentkezett. — Lövöldöző legény. Simon János és Pongrácz János szekszárdi legények múlt vasárnap este a Magyar-féle korcsma előtt összevesztek, miközben Pongrácz revolverrel kétszer Simonra lőtt. A lövések szerencsére nem találtak, Simonnak egy kis horzsoláson kívül nem esett baja. — Gyengéd férj. Molnár János bölcskei lakos nejét, szül. Horváth Borbálát a Duna- földvár és Bölcske közötti országúton úgy megverte, hogy emiatt hosszabb ideig nyomhatja az ágyat. A csendőrség a tettest a dunaföld- vári kir. járásbíróságnak feljelentette. — Lopás. Múlt hó 26-án özv. Horváth Imréné dunaföldvári lakostól Hejczi Henrik és Vass Emma szintén dunaföldvári lakosok bort, burgonyát és szalonnát 65 kor. értékben elloptak. A tetteseket a csendőrség a szekszárdi kir. ügyészségnek feljelentette. — Verekedés. Ötvös Imre bölcskei lakos január 28-án nejét, született Halász Évát családi perpatvar következtében úgy elverte, hogy orvosi vélemény szerint 14 nap alatt gyógyuló testi sértést ejtett rajta. A csendőrség a tettest a dunaföldvári kir. járásbíróságnak feljelentette. — Világosságot. Szekszárdon a pincze- sorou, a régi Schúbert-fürdő mellett és a ref. város részen oly sötétség uralkodik, hogy az arra lakóknak életveszedelmes a járás. Felkérjük a városi tanácsot, hogy e helyekre legalább egy-egy villanylámpát állíttatni szíveskedjék. — Öngyilkos pinczér- Megírtuk annak idején, hogy Juhász Imre 20 éves simontor- liyai kávéházi pinczér életuntságból forgóéi sztolyával mellbe lőtte magát. Most arról értesülünk, hogy a szerencsétlen ilju január hó 25-én hosszas szenvedés után belehalt sebébe, magával vivén a sirba a testéből el nem távolítható gyilkos golyót. — Verekedő gyermekek. A szekszárdi iskolás gyermekek iskolába menet és hazajö vet a gyengébb .gyermekeket ütik, verik, dobálják, földre tiporják, sőt meg is szur- kálják. Felhívjuk a csendőrség és rendőrség figyelmét ezen sajnálatos körülményre. — Elkobzott fegyverek. A rendőrség Szekszárdon a múlt héten- fegyverek után tartott kutatást, mely alkalommal több vadász fegyvert és pisztolyt kobozott el olyanoktól, kiknek nincs fegyvertartási engedélyük.-7~ Halva lelték a malomban. Juhász István bátai lakos múlt hó 27-éu délben azzal indult el hazulról, hogy* a Dunán kikötött malom hajókat kijegelje és belőlök a vizet kimerje. Elmenetele előtt már rosszul érezte magát és ugylátszik a malmoknál ismét rosszul lett, mert Lazsányi Mihály bátai molnár malmába ment be, ahol másnap a gazda hálva találta. Agyszélhüdés ölte meg. — Ruhatolvaj. Aleksza Mária bátaszéki lakos múlt hó 27-én dr. Boszkouitz Mór községi orvos szolgálójától, Gyarmati Téréz- től 55 K 20 f. értékű ruhaneműt ellopott. —' Falopás. Novák Péter szeremlei lakos erdőőr a csendőrségnél .azon panaszt tette a múlt hó végén, hogy a kalocsai érsek uradalmi erdőből 6 drb fűzfa törzs | elveszett. A csendőrség az elveszett fa törzseket ifj. Nyéki Mihály és Bobos István lakosoknál megtalálta, akik azt vallották; hogy a fatörzseket Czere Sándor közép pör- böli erdésztől kapták, hogy feléből .szerszámfának dolgozzák ki. A kalocsai érsek ura dalmi főerdészt Czere Sándort a kir. ügyészségnél feljelentette. „DELICIA“ CUKRÁSZDA Szekszárdon Tejes kalácsok Teasütemények Bonbonok Likőrök Vidéki megrendelések azonnal elintéztetnek 17—17 ^ FOGORVOS KOVÁCS J. p vásártér - utczai műtermében hiányzó fogak pótlása, csaposfogak, arany koronák és szájpadlás nélküli fogak (hídmunka) készíttetnek. Fogtömés, foghúzás és fogtisztitás a legjobb módszer szerint eszközöltetik. — Szegényeknek rendel d. e. 8—9-íg és d. u. 1—2-ig. PÉNZINTÉZETE K Rovatvezető : Schneider János. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank közgyűlése. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank múlt hó 27-én délután fél 6 órakör tartotta saját helyiségében évi rendes közgyűlését Széchenyi Sándor gróf y: b. t. tanácsos és főrendiházi alelnök vezetésével. Az ülésen 35 részvényes volt jelen mintegy 500 részvényt képviselve. Széchenyi Sándor gróf elnök az ülést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Tanárky Árpádot és Szeghy Sándort kérte fel. Az igazgatóság nagy gonddal és szép közgazdasági ismerettel összeállított következő jelentését Leopold Sándor vezérigazgató olvasta felr Tisztelt Közgyűlés! Mielőtt intézetünk múlt évi rendes üzleteredményéről kötelességszerü jelentésünket előterjesztenénk, beszámolni kívánunk ama műveletről, melyet az intézet alaptőkéjének felemelése tárgyában, a m. é. márczius 4-én tartott rendkívüli .közgyűlés határozata folytán keresztül vittünk.. A régi részvényesek a nekik biztosított előnyösebb ár melletti elővételi jogot 935 drb részvény erejéig igénybe vették és csak 65 drb maradt rendelkezésre. Ezeknek eladása azzal bizatott alulírott igazgatóságra, hogy az általa megállapítandó áron, mely azonban minden esetre a régi részvényesek- számára biztosított kedvezményes árfolyamnál csak magasabb lehet, értékesítse. A rendelkezésünkre állott 65 drb részvény darabonkénti árát 600 koronában állapítottuk meg. Szem előtt tartottuk a közgyűlés alkalmával hangoztatott azon óhajt, hogy a magasabb ár mellett is a régi részvényesek nyerjenek elsőbbséget. A régi résvényesek közül többen ezen előjoggal élni kívántak, azonban csak részben tehettünk eleget kívánalmaiknak, mert inig a felemelt ár mellet is csak 65 drb részvény állott rendelkezésünkre, ennek 4-szeresénél többet, 268 drbot jegyeztek elő. Igazságosan és részrehajlatlanul kiván- ván eljárni, az egyes jegyzéseket aránylago- san leszállítottuk. Az 5200 kor. többletből, melyet ezen 65 d arabnál elértünk, az uj kibocsátással járó bélyeg és mindennemű egyéb költséget fedeztünk, a fennmaradt 2260 kor. 26 fillért a többi bevételhez csatoltuk. Az 1000 darab uj'részvény ára az előirt határidőben ténylegesen teljes összegben befizettetett. Ekkép a költségek levonása után összesen befolyt 522.260 kor. 26 fillér. Ebből a rendkívüli közgyűlés határozatához képest 400.000 koronát az alaptőkének 800.000 koronára leendő fölemeleseré használtunk fel. A még megmaradt 122.260 kor. 26 fillért pedig, mely az idézett határozat szerint az általános tartalékalap, az osztalékalap, valamint az uionnan alakítandó rendkívüli tartalékalap czéljaira volt fordítandó, következő- képen osztottuk fd: Az általános tartalékalaphoz, melynek átlaga 94.012 kor. 48 fillért tett ki, 200.000 koronára kiegészítendő, 105.987 kor. 52 fillért csatoltunk. Az eredeti alapszabályzat ugyanis azt rendeli, hogy a tiszta nyeremény: 5°/o-a mindaddig csatolandó a tartalékalaphoz, mig csak 50 000 frtot, azaz 100.000 koronát el nem ér. Tekintve azonban, hogy az alaptőke megkétszereztetett, az alapszabály szellemében véltünk eljárni, midón a tartalék--! alapot is kétszeresére emeltük. Az osztalék alap javára 6000 koronát és végre az újonnan alakítandó rendkívüli tartalékalapra 10.000 koronát adtunk, 272 kor. 74 f. maradványt, pedig a t. Közgyűlés utólagos jóváhagyása j-eményében, a nyugdíjalaphoz csatoltuk. Áttérve a múlt év rendes .üzletered iné- nyére, azt fölötte kedvezőnek, sőt az intézet fennállása óta a legkedvezőbbnek mondhatjuk. Mint a t. részvényesek a beküldött zárszámadásokból meggyőződhettek, ha a tiszta jövedelemből az uj részvények kibocsátása foly-. tán befolyt összeg kamatait levonjuk is, még mindig nagyobb a tiszta nyeremény, mint az előző évek bármelyikében. Es noha az eddig 1000 drb helyett 2000 részvény után kell osztalékot fizetn:, abban a helyzetben vagyunk, hogy a múlt évben 32 koronára felemelt részvényenkénti osztalékot immár a 2000 részvény után is fizethetjük. Közgazdasági téren a világszerte kiütött pénzviszonyok válsága hazánkat sem hagyta érintetlenül. A magyar jelzáloglevelek vissza- özÖnlése folátán a fővárosi nagy pénzintézetek kénytelenek voltak nagy pénzösszegeket készenlétben tartani, uj kölcsönt alig nyújthattak és amit kivételesen ádlak, rendkívüli magas kamatláb ellenében adták. A • válságnak — habár a viszonyok némileg javultak, amennyiben a londoni bank 7°/o-ról 6% ra leszállította a kamatlábat — még nincs vége. A német birodalmi banknál még mindig 71/2°/o, az osztrák-magyar banknál pedig a legújabban történt l°/o leszállítás daczára még mindig 5, 51/» és 6°/o a hivatalos kamatláb. Intézetünk éppen ezen nehéz időben nem a helyzet kiaknázását tartotta feladatának, hanem azt, hogy a hitelt kereső közönség jogosult igényeit lehetőleg mérsékelt kamat mellett elégítse ki. A lezajlott és részben még fennálló 1 válság közepette megnyugtató csak az, hogy hazánkban — apró megrázkódtatásoktól eltekintve — nagyobb pusztításokat nem idézett elő, ami szilárd és egészséges közgazda- sági viszonyokról tesz tanúságot. Vidékünk múlt évi gabonatermése átlagban csak közepes volt, ellenben bő borterméssel volt megáldva. Amellett ezen terményben hagy kereslet és jó árak mutatkoztak. Az előző évekről szóló tiszteleteljes jelentéseinkben azon óhajunknak adtunk kifejezést, vajha az Ausztriával való kereske- delmi> viszonyaink rendeztetnének és biztos alapra fektettetnének. Hogy ez most bár nagy áldozatok árán , —- megtörtént, igaz megelégedéssel vesszük. íme itt van az előbb említett nagy borkerealet. Ha Magyarországból nem lehetne vámmentesen oda bort szállítani, jóval olcsóbban kellett volna azt itt értékesíteni. Ezt készségesen elismerjük, ellenben nem hallgathatjuk el aggályainkat a tervezett adóreformra nézve. A miniszter- elnök ur, mint pénzügyminiszter több ízben hangoztatta, hogy az adóügyek tekintetében ugyanazon elveket vallja, mélyeket előbbi minisztersége alatt hirdetett. Az alkalommal