Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1908-02-01 / 5. szám

4 Közérdek 1908 február 1 szolgálat után 300, 12 évi szolgálat után 400 és tizenkét év után 500 korona. Jár még ruhaátalány és vezényleti pótlék, mely éven­ként 200—250 koronára rúg. — Öngyilkos járásbiróaági írnok. Klem- bala Imre, a bonyhádi kir. járásbíróság ír­noka f. hó 20-án főbe lőtte magát. Nős ember létére körhely, kicsapangó életet élt. A mérté télén szesztnennyisóg megőrölte Klembala szervezetét olyannyira, hogy az utóbbi időben teljesen munkaképtelenné vált, ami aztán kezébe adta a gyilkos fegyvert. — Hitvesgyilkosság. Vastag István, tolnaváraljai gazdát a felesége, Apari Judit elhagyta és elment Zengővárkonyba, rokona, Szalay János bíróhoz. Vastag István revolverrel felfegyverkezve utánnament Zengővárkonyba és felszólította a feleségét, hogy tél jen hozzá -vissza. Az asszony tagadó válaszára Vastag előrántotta a revolvert és négyszer a felesé­gére lőtt. A négy lövés közül kettő találta a szerencsétlen asszonyt, aki halva esett össze. A gyilkos férj ezután elmenekült, Szekszárdon az ügyészségnél jelentkezett. — Lövöldöző legény. Simon János és Pongrácz János szekszárdi legények múlt vasárnap este a Magyar-féle korcsma előtt összevesztek, miközben Pongrácz revolverrel kétszer Simonra lőtt. A lövések szerencsére nem találtak, Simonnak egy kis horzsoláson kívül nem esett baja. — Gyengéd férj. Molnár János bölcskei lakos nejét, szül. Horváth Borbálát a Duna- földvár és Bölcske közötti országúton úgy meg­verte, hogy emiatt hosszabb ideig nyomhatja az ágyat. A csendőrség a tettest a dunaföld- vári kir. járásbíróságnak feljelentette. — Lopás. Múlt hó 26-án özv. Horváth Imréné dunaföldvári lakostól Hejczi Henrik és Vass Emma szintén dunaföldvári lakosok bort, burgonyát és szalonnát 65 kor. érték­ben elloptak. A tetteseket a csendőrség a szekszárdi kir. ügyészségnek feljelentette. — Verekedés. Ötvös Imre bölcskei lakos január 28-án nejét, született Halász Évát családi perpatvar következtében úgy elverte, hogy orvosi vélemény szerint 14 nap alatt gyógyuló testi sértést ejtett rajta. A csendőrség a tettest a dunaföldvári kir. járás­bíróságnak feljelentette. — Világosságot. Szekszárdon a pincze- sorou, a régi Schúbert-fürdő mellett és a ref. város részen oly sötétség uralkodik, hogy az arra lakóknak életveszedelmes a járás. Felkérjük a városi tanácsot, hogy e helyekre legalább egy-egy villanylámpát állíttatni szíveskedjék. — Öngyilkos pinczér- Megírtuk annak idején, hogy Juhász Imre 20 éves simontor- liyai kávéházi pinczér életuntságból forgó­éi sztolyával mellbe lőtte magát. Most arról értesülünk, hogy a szerencsétlen ilju január hó 25-én hosszas szenvedés után belehalt sebébe, magával vivén a sirba a testéből el nem távolítható gyilkos golyót. — Verekedő gyermekek. A szekszárdi iskolás gyermekek iskolába menet és hazajö vet a gyengébb .gyermekeket ütik, verik, dobálják, földre tiporják, sőt meg is szur- kálják. Felhívjuk a csendőrség és rendőrség figyelmét ezen sajnálatos körülményre. — Elkobzott fegyverek. A rendőrség Szekszárdon a múlt héten- fegyverek után tartott kutatást, mely alkalommal több vadász fegyvert és pisztolyt kobozott el olyanoktól, kiknek nincs fegyvertartási engedélyük.-7~ Halva lelték a malomban. Juhász István bátai lakos múlt hó 27-éu délben azzal indult el hazulról, hogy* a Dunán kikö­tött malom hajókat kijegelje és belőlök a vizet kimerje. Elmenetele előtt már rosszul érezte magát és ugylátszik a malmoknál ismét rosszul lett, mert Lazsányi Mihály bátai molnár malmába ment be, ahol más­nap a gazda hálva találta. Agyszélhüdés ölte meg. — Ruhatolvaj. Aleksza Mária bátaszéki lakos múlt hó 27-én dr. Boszkouitz Mór községi orvos szolgálójától, Gyarmati Téréz- től 55 K 20 f. értékű ruhaneműt ellopott. —' Falopás. Novák Péter szeremlei lakos erdőőr a csendőrségnél .azon panaszt tette a múlt hó végén, hogy a kalocsai érsek uradalmi erdőből 6 drb fűzfa törzs | elveszett. A csendőrség az elveszett fa tör­zseket ifj. Nyéki Mihály és Bobos István lakosoknál megtalálta, akik azt vallották; hogy a fatörzseket Czere Sándor közép pör- böli erdésztől kapták, hogy feléből .szerszám­fának dolgozzák ki. A kalocsai érsek ura dalmi főerdészt Czere Sándort a kir. ügyész­ségnél feljelentette. „DELICIA“ CUKRÁSZDA Szekszárdon Tejes kalácsok Teasütemények Bonbonok Likőrök Vidéki megrendelések azonnal elintéztetnek 17—17 ^ FOGORVOS KOVÁCS J. p vásártér - utczai műtermében hiányzó fogak pótlása, csaposfogak, arany koronák és száj­padlás nélküli fogak (hídmunka) készíttetnek. Fogtömés, foghúzás és fogtisztitás a legjobb módszer szerint eszközöltetik. — Szegények­nek rendel d. e. 8—9-íg és d. u. 1—2-ig. PÉNZINTÉZETE K Rovatvezető : Schneider János. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank közgyűlése. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank múlt hó 27-én délután fél 6 órakör tartotta saját helyiségében évi rendes közgyűlését Széchenyi Sándor gróf y: b. t. tanácsos és főrendiházi alelnök vezetésével. Az ülésen 35 részvényes volt jelen mintegy 500 részvényt képviselve. Széchenyi Sándor gróf elnök az ülést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Tanárky Árpádot és Szeghy Sándort kérte fel. Az igazgatóság nagy gonddal és szép közgazdasági ismerettel összeállított követ­kező jelentését Leopold Sándor vezérigazgató olvasta felr Tisztelt Közgyűlés! ­Mielőtt intézetünk múlt évi rendes üzleteredményéről kötelességszerü jelentésün­ket előterjesztenénk, beszámolni kívánunk ama műveletről, melyet az intézet alaptőké­jének felemelése tárgyában, a m. é. márczius 4-én tartott rendkívüli .közgyűlés határozata folytán keresztül vittünk.. A régi részvénye­sek a nekik biztosított előnyösebb ár melletti elővételi jogot 935 drb részvény erejéig igénybe vették és csak 65 drb maradt rendelkezésre. Ezeknek eladása azzal bizatott alulírott igaz­gatóságra, hogy az általa megállapítandó áron, mely azonban minden esetre a régi részvényesek- számára biztosított kedvezményes árfolyamnál csak magasabb lehet, értékesítse. A rendelkezésünkre állott 65 drb rész­vény darabonkénti árát 600 koronában álla­pítottuk meg. Szem előtt tartottuk a köz­gyűlés alkalmával hangoztatott azon óhajt, hogy a magasabb ár mellett is a régi rész­vényesek nyerjenek elsőbbséget. A régi résvényesek közül többen ezen előjoggal élni kívántak, azonban csak részben tehettünk eleget kívánalmaiknak, mert inig a felemelt ár mellet is csak 65 drb részvény állott ren­delkezésünkre, ennek 4-szeresénél többet, 268 drbot jegyeztek elő. Igazságosan és részrehajlatlanul kiván- ván eljárni, az egyes jegyzéseket aránylago- san leszállítottuk. Az 5200 kor. többletből, melyet ezen 65 d arabnál elértünk, az uj kibocsátással járó bélyeg és mindennemű egyéb költséget fedeztünk, a fennmaradt 2260 kor. 26 fillért a többi bevételhez csatoltuk. Az 1000 darab uj'részvény ára az elő­irt határidőben ténylegesen teljes összegben befizettetett. Ekkép a költségek levonása után összesen befolyt 522.260 kor. 26 fillér. Ebből a rendkívüli közgyűlés határozatához képest 400.000 koronát az alaptőkének 800.000 koronára leendő fölemeleseré használtunk fel. A még megmaradt 122.260 kor. 26 fillért pedig, mely az idézett határozat szerint az általános tartalékalap, az osztalékalap, vala­mint az uionnan alakítandó rendkívüli tarta­lékalap czéljaira volt fordítandó, következő- képen osztottuk fd: Az általános tartalékalaphoz, melynek átlaga 94.012 kor. 48 fillért tett ki, 200.000 koronára kiegészítendő, 105.987 kor. 52 fil­lért csatoltunk. Az eredeti alapszabályzat ugyanis azt rendeli, hogy a tiszta nyeremény: 5°/o-a mindaddig csatolandó a tartalékalap­hoz, mig csak 50 000 frtot, azaz 100.000 koronát el nem ér. Tekintve azonban, hogy az alaptőke megkétszereztetett, az alapszabály szellemében véltünk eljárni, midón a tartalék--! alapot is kétszeresére emeltük. Az osztalék alap javára 6000 koronát és végre az újonnan alakítandó rendkívüli tartalékalapra 10.000 koronát adtunk, 272 kor. 74 f. maradványt, pedig a t. Közgyűlés utólagos jóváhagyása j-eményében, a nyugdíjalaphoz csatoltuk. Áttérve a múlt év rendes .üzletered iné- nyére, azt fölötte kedvezőnek, sőt az intézet fennállása óta a legkedvezőbbnek mondhatjuk. Mint a t. részvényesek a beküldött zárszám­adásokból meggyőződhettek, ha a tiszta jö­vedelemből az uj részvények kibocsátása foly-. tán befolyt összeg kamatait levonjuk is, még mindig nagyobb a tiszta nyeremény, mint az előző évek bármelyikében. Es noha az eddig 1000 drb helyett 2000 részvény után kell osztalékot fizetn:, abban a helyzetben vagyunk, hogy a múlt évben 32 koronára felemelt részvényenkénti osztalékot immár a 2000 részvény után is fizethetjük. Közgazdasági téren a világszerte kiütött pénzviszonyok válsága hazánkat sem hagyta érintetlenül. A magyar jelzáloglevelek vissza- özÖnlése folátán a fővárosi nagy pénzintézetek kénytelenek voltak nagy pénzösszegeket ké­szenlétben tartani, uj kölcsönt alig nyújthat­tak és amit kivételesen ádlak, rendkívüli magas kamatláb ellenében adták. A • válságnak — habár a viszonyok némileg javultak, amennyiben a londoni bank 7°/o-ról 6% ra leszállította a kamatlábat — még nincs vége. A német birodalmi banknál még mindig 71/2°/o, az osztrák-magyar bank­nál pedig a legújabban történt l°/o leszállítás daczára még mindig 5, 51/» és 6°/o a hiva­talos kamatláb. Intézetünk éppen ezen nehéz időben nem a helyzet kiaknázását tartotta feladatának, hanem azt, hogy a hitelt kereső közönség jogosult igényeit lehetőleg mérsékelt kamat mellett elégítse ki. A lezajlott és részben még fennálló 1 válság közepette megnyugtató csak az, hogy hazánkban — apró megrázkódtatásoktól el­tekintve — nagyobb pusztításokat nem idé­zett elő, ami szilárd és egészséges közgazda- sági viszonyokról tesz tanúságot. Vidékünk múlt évi gabonatermése át­lagban csak közepes volt, ellenben bő bor­terméssel volt megáldva. Amellett ezen terményben hagy kereslet és jó árak mutat­koztak. Az előző évekről szóló tiszteleteljes jelentéseinkben azon óhajunknak adtunk ki­fejezést, vajha az Ausztriával való kereske- delmi> viszonyaink rendeztetnének és biztos alapra fektettetnének. Hogy ez most bár nagy áldozatok árán , —- megtörtént, igaz megelégedéssel vesszük. íme itt van az előbb említett nagy borkerealet. Ha Magyarország­ból nem lehetne vámmentesen oda bort szál­lítani, jóval olcsóbban kellett volna azt itt értékesíteni. Ezt készségesen elismerjük, ellenben nem hallgathatjuk el aggályainkat a tervezett adóreformra nézve. A miniszter- elnök ur, mint pénzügyminiszter több ízben hangoztatta, hogy az adóügyek tekintetében ugyanazon elveket vallja, mélyeket előbbi minisztersége alatt hirdetett. Az alkalommal

Next

/
Thumbnails
Contents