Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-09-12 / 37. szám
2 KÖZÉRDEK 1908 szeptember 12 I I bánatában. A mienk volt, mi vesztettünk tehát legtöbbet ő benne. Nagy orvos az idő, sok sebet behe- geszt, sok búnak, bánatnak meghozza gyógy- I szerét. De miként a behegedt seb is megérzi'az időváltozást, úgy a lélek sebeinek is van olyan idejük, amikor felujulnak, | amikor a régi fájdalom ujult erővel tódul i a szívre. Az a szomorú évforduló, melyhez szeptember 10-én jutottunk, a „szentelt fájdaloménak e napja, meghozza a magyar nemzet gyászának megújhodását is. E napon megérti és szomorú szive mélyéből ismétli a költő fohászkodását a magyarok Istenéhez: „Balsors akit régen tép, Hozz reá vig esztendőt; Megbünhődte már e nép A múltat s jövendőt!“ Jegyzők gyűlése. A simontornyai járási jegyzői egylet közgyűlésének jegyzőkönyvéből. (Folytatás.) Azoknak a törvényhatóságoknak nyugdíj szabályzatai, amelyek a milleniumi időnek többszörös beszámítását már eddig is jogerősen biztosították, a revisió során érintetlenül hagyatnánakEgyesületünk a múlt évben szaktevékenységet is fejtett ki. Régi az a panasz, hogy a közsé- j gek pénztári kezeléséről és számviteléről alkotott (42—889 számú) vármegyei szabályrendelettel megállapított minták nem megfelelők, a szabályrende- | let megalkotása óta 18 év alatt a gyakorlat a cél- J nak megfelelőbb mintákat állapított meg. A központi járás jegyző egyesülete az uj minták egész gyűjteményét állította össze, tárgyalta, azután ismertetés és tárgyalásra a járási jegyző egyesületnek I küldte meg. A mi egyesületünk részéről Klimes Antal is nyújtott be egy mintagyüjteményt ismertetéssel és indokolással. A kétféle mintagyüjtemény felett a mi egye- ] sületünk múlt évi augusztus hó 27-én Gyönkön tartott rendkívüli közgyűlésében tanácskozott és a i Klimes-féle mintagyüjteményt fogadta el. Ezek a minták azután meg lettek küldve a vármegyei jegyző egyesületnek is, mely a mult j évi szeptember hóban tartott közgyűlésében a | simontornyai járásbeli egyesület mintagyüjtemény ét j fogadta el. A vármegyei egyesületnek lesz most már dolga, hogy a vármegyei szabályrendelet kérelmezendő módosításával az uj minták a vármegye területén kötelezőleg használtassanak. Éppen jelentésem szerkesztése közben kaptam i§. Lágler Sándor nágyszokolyi kartársunktql számozó kivetési- lajstrom mintát a községi es vármegyei adókra vonatkozólag. Ennek a mintának egy-egy lapján annyi tetei van, mint az állami adófőkönyv egy egy^ oldalán. Hogy a mintát a változó rendelkezések szülték-e és hogy a már megállapított kivetési lajstrom megváltoztatása szükségessé vált-e, kérem a tiszt, közgyűlést, hogy válasszon egy 3 tagú bizottságot, s a mintát tanulmányozás és javaslattétel végett annak adja ki. A bizottság javaslatával a legközelebbi közgyűlésben lehetne foglalkozni. Egyesületünk tagjainak- személyi dolgairól négy pontban fogok a tiszt, közgyűlésnek beszámolni. A vármegyei községjegyzői egyesület múlt évi szeptember 16-án megtartott évi rendes közgyűlésében elnökévé” Klimes Antal tagtársunkat, egyesületünk választmányának tagját választotta meg. S habár a választás nem lepett meg senkit, azért mégis büszkeség tölthet el bennünket, hogy arra a szép polcra a mi egyesületünk tagja emel kedett fel. Az 1906. évi jelentésemben rámutattam arra a munkásságra, melyet ez a férfiú a mi érdekünkben kifejtett, kellőképpen akkor sem tudtam méltányolni, ma sem tudom. Ma sem vagyok erősebb. — De egyet érzek s ezt mindnyájan érezzük, hogy azokkal az átvirrasztott éjszakákkal, a melyekben át a tolnavármegyei jegyzők és segédjegyzők szolgálati viszonyára és járandóságára vonatkozó adatokat összegyűjtötte, szivünkhöz nem csak közel jött, hanem abban emlékének helyet szerzett s a munka maradandó becse megszerzi azt a helyet az utódok szivében is. Dőring Frigyes volt udvari-i jegyző tagtársunk egészsége nem javult. Az a kór, mely hivatalából kiszorította, fokozódott, elméje most már elhomályosodott s állása múlt évi október 31-én Glöckner János régi ügybuzgó kartársunkkal töltetett be. Sajnálom, hogy nem jelenthetek kedvezőbbet Grünwald Gyula belecskai körjegyző kartársunkról sem. Az ő egészsége 6 hónapos szabadságolása után sem javult, minek folytán f.-évi április hó 6-án nyugdíjazva lett. Állása még nincs betöltve, Balogh János kartársunkkal van helyettesítve. Grünwald János tagtársunk, miként azt a múlt évben jelentettem, nyugdíjaztatása iránti kérvényét beadta s állása múlt évi julius hó 23-án vejével, néhai Laki Gusztáv kartársunk fiával töltetett be. Itt azonban meg kell állapodnom tisztelt közgyűlés ! Grünwald János egyesületünknek hosszabb időn át pénztárnoka, hű sáfárja volt, rossz néven vehetné tőlem a tiszt, közgyűlés, ha erről meg nem ! emlékeznék s ebbeli működése jegyzőkönyvünkben ! nyomokat nem hagyna .maga után. . (Folytatjuk).- - ? • . a- HÍREK. — Főúri vendégek Szekszárdon. Szekszárdnak tegnap magas vendégei voltak. Apponyi Sándor gróf arany gyapjas, _y. b. t. t. főkamarás- mester járt itt, nejével Esterházy Alexandra grófnővel, továbbá nővérével, Apponyi Paula grófné, Borghese hercegnővel. Velük jött vicomte Fonté- nay budapesti francia főkonzul nejével és fiával. Délelőtt Wigand János igazgatónál tettek látogatást s Wigand János és Pataki Jákó kalauzolásával a gimnáziumot is megszemlélték, igy benéztek az I-ső osztályban éppen folyó tanításra is. A vendégek innen a múzeumba mentek, hol az előbbiek mellett Haugh Béla és Kovách Aladár kalauzolták őket. Fontenay főkonzult különösen meglepte a muzeurn gazdagsága, arról nagy elismerés sei nyilatkozott. Különben a magyarságnak ez a lelkes barátja, ki a magyar-francia barátság megszilárdítása céljából fraucia folyóiratot szerkeszt s francia kurzust szervezett a magyar fővárosban, Budapesten, minden iránt lelkesen érdeklődött^ Bejárta ő Japánt, a keleten is több helyen volt állomáson s most'a magyar viszonyokat figyeli éleslátással és sok szimpátiával. A. múzeumi látogatás után megebédeltek a kaszinóban és innen a selyemgyárba mentek, hol Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazott kalauzolta őket. A selyemtenyésztésről vetített képekkel tartott előadás különösen érdekelte a magas vendégeket. Délután látogatást tettek Simontsits Elemér alispánnál s az ő és családja kíséretében megszemlélték a vármegyeház nagytermét, hol éppen a ref. egyházmegye ülésezett. A főkonzult nagyon kellemesen lepte meg, hogy született francia nővel, Pataki Jákó tanár nejével is találkozott- Ebéd után sokáig elcsevegtek a zengzetes francia nyelven. A főkonzul csak azt sajnálta, hogy kevesen beszélik a francia nyelvet Szekszárdon. Még aznap visszatértek Lengyelbe. — A szekszárdi búcsú. A kisasszonynapi szekszárdi búcsúra a folyó évben is nagy számmái jöttek Szekszárdra az ájtatos hívők. A Remetekápolnánál a nagy misét Seleznik Ferenc tartottá, magyar szentbeszédet Mosgai Sándor szekszárd- ujvárosi plébános, németet Mózes Endre tolnai segédlelkész mondott. — Uj tollnokok. A m. kir. vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Szekszárdra Kosztka János jogszigorlót, Barsra pedig dr. Balga István államtudort, szekszárdi vármegyei közig, gyakornokot kir. taüfelügyelőségi tollnokká nevezte ki. formák között, hogy tanulmányozni jövünk őket messze világrészekből. Az amerikai kultúrának a bölcsője az East, — a West csak abból él, a mit ott csinálnak ! Ugyan mit csinálna ma az amerikai farmer, ha McCormick meg nem szerkeszti a róla elnevezett aratógépet! Ehen halna! Megérne, elrothadna, trágyává lenne a sok szép gabonája, ha aratókat kellene neki állítani a hatalmas búzatábláknak s kaszával kellene learatni! A gyárakban készül el az a sok mindenféle szerszám, eszköz és gép, a mik segítségével az amerikai farmer boldogulni és gazdálkodni tud. Valóságos gépgazdálkodás ez! Milyen más az amerikai aratás! . Velem együtt bizonyos minden magyar honfitársam, a ki a farmára kerül, a kasza meg a tokmány után nézelődne, ugyan hol is lehetnek ezek a fontos szerszámok. No itt ugyan hiába keresgélőd azok után emberfia! Se az eresz alatt! Se itt, se ott! Talán a padlás ablakán kukucskál ki, a hova a farüier a múlt ősszel eldugta, hogy senkibe kárt ne tehessen! Bizonyosan még mindnyájan emlékezünk azokra a nádfedeles házakra, a melyeknek a padlás ablakából lógnak alá egész télen által a rozsdától pirosra festett kaszák. Az eresz alatt, engedelmet a porch alatt, nemcsak hogy fecskék nem fészkelnek, de kasza sem lóg ott! Ugyan hát mivel megy az aratás ? A gabona már teljesen érett s a farmának csendes és népte- len nyugalma sehogysem látszik megváltozni az aratáshoz! A farmer egy szép napon nagy buzgalommal előszed bizonyos poros ponyvákat, amelyekből sűrűn potyognak alá a tavalyi aratásból rajta maradt zabszemek, s azt felhúzza egy gépre, a mit Amerikában széliében-hosszában csak „bin- der^-nek hívnak s a mi jó magyarsággal kévekötőgépet jelentene. Pár kereket lánccal összefűz, a tengelyeket meg a csapágyakat megolajozza, s ezzel az összesen egy jó órát igénylő előkészülettel ready az aratásra! Négy lovat beterel a fenceből, s egy célszerű kisefa segítségével azokat a gép elé fogja. Valóságos ördöngösség, a hogy ez a gép működik, —. egy Kocsis ül csak fenn magasan a vasbakon, a ki hosszú gyeplőn a lovakat igazgatja, — a kocsis baloldalán egy vasrudra erősített, finoman fogazott kis késecskék mozognak ide-oday a melyek a gabona szárát elmetszik olyan szépen, hogy a legfinomabb kasza sem metszi szebben, majd a kocsis jobboldalán kész, bekötött kévék potyognak ki a gépből! Nem akármilyen kévék ezek! Tömöttek s a szárak olyan szépen vannak egymás mellett, mintha csak egyenként lettek volna összeszedve. Lám egy gépben elfér egy kaszás ember, meg egy kéveszedő is! S milyen gyorsan megy minden, egy-két másodperc alatt készen van egy- egy kéve- Nincsen kaszapengés, nincsenek marokszedők, messziről csak egy mozgó pontot látsz a sárga búzatáblákon, mely megy folytonosan körben, s mikor a közepére ér, már kévékben is fekszik a gabona. így megy az aratás Amerikában ! Ka- szapengás és nóta nélkül. Bizony furcsa annak, aki először éli keresztül. Mégis csak szebben megy az aratás odahaza! A tarló, a mi oly fényesre feni a rozsdaette kaszákat, eltudná mesélni mennyi érdekes és szép részletei vannak az ara tásnak. Itt a Dakotákban e héten fejeződtek be az aratások. A farmerok állítása szerint, az idei termés megüti a tavalyit, sok vidéken jobb is lesz, viszont vannak egész pountyk, a hol a rozsda, vagy a szárazság nagy károkat csinált. A szomszédos Canadából kedvező aratási híreket veszünk. Ott még csak a jövő héten^indul meg a munka javarésze. Megkezdődött a nagy vasúti teherforgalom is a farmvidékeken. Mily nagy előnye van ebben a tekintetben az amerikai farmernek, a hogy learat, nem megy árulni gabonát, egyenest a cséplőgépből viszi a legközelebbi elevátorba. Lemérlegelik s a folyó piaci árakor! ki lesz fizetve. A vasúton levő elevátorokat maguk a nagy gabonakereskedők építtetik. Elképzelhető mennyi gabona gyűl össze az őszre Chicago nagy, hatalmas gabona raktáraiban, s mennyi gabonát elnyelt Amerikának egy igen helyes kis fészke, Minneapolis, Minnesotában, a melyet csak Flour City-nek hivnak, annyira meg van rakva malmokkal.. Odahaza általános a nézet, hogy a milyen a termés, olyan az egész esztendő ! Szegény aratás, szegény esztendő ! Amerikában is csak igy áll a dolog. Egy gazdag aratás nagyot billent Amerikának gazdasági állapotán, A sok millió gyáj| munkás, ha nem is tudja ezt, de megérzi, mihelyt drágábban kell megfizetni a lisztet vagy a húst. Kirchner József.
