Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-09-05 / 36. szám
5 azon célból, hogy azokat ''értékesíteni fogja, j dé midőn a még meglévő jó pénzével összehason litotta a hamisítványokat, látta, hogy azok szine j nem egyez a' Pénzzel s ,valamennyinek egy száma : van és igy félt, hogy majd rajt vészit és bajba I kerül ezért az összes hamis- pénzeket elégelte. ^ nyomozás folyamán az ismei’etlenek kilétét megállapítani nem lehetett, a nyomozást a csendőrség folytatja tovább. - Gerendái 'István bünrészésség | miatt a pécifi lcir. ügyészségnek fél] éléh tetett. ■ __ Városi számvevő. Széle szárd; város képvi íel<’) testületi gyűlése Tria délután Mikecz Endre j p ü. száingyakÓÍ’nokot számvevővé válasz- j tolta meg. — Országos Alkohol Bizottság Gr. Andrássy ; (jlyiifa béflí^ymin&ssliét* állandó bizottságot létesített | Országos ‘Alköhol Bizottság 'cirnihel, melynek fel- | adata lesz az alkoholizmus leküzdésére alkalmas j eszközök tanulmányozása és javaslatba hozatala, az egyes kormányzati ágak keretében felmerülő alkoholellenes intézkedések véleményezése, a hazai 1 alkohol-statisztika elkészítése, valamint iszákosok j gyógyító-intézetének létesítése. Az alkoholkérdés i büntető- és magánjogi vonatkozásainak tisztázása szintén a bizottság feladata lesz. — Hűtlen segéd. Erdős Nándor szekszárdi ! pékmester kárára ez év julius hó 20-án Strangavics János nevű segédje egy zsebórát és többféle ruha- I neműt ellopott s megszökött. A kir. tvszsék körű- | zése folytán a múlt hó 28-án elfogták s Szék- j szárdra kisérték. Vizbefult Véber Henrik a Dunagőzhajó- zási társaság „Haladás“ nevű hajójáfiak hajós- i legénye a bátai kikötőnél a hajóról saját vigyá-■ zatlansága folytán a vizbe esett s nyomtalanul eltűnt. ; — ROSSZ szomszédok. Szabó Ferenc és Acs | Bertalan értényi lakosok a kertjük- határának megjelölésén már régóta perlekednek. Múlt hó 28-án is összeszólalkoztak, mi közben Szabó, Ácsot kapával úgy fejbe vágta, hogy' életveszélyes ko ponya repedést szenvedett. — Elfogott tolvaj- Németh Imre nagyszokolyi dlletőségU csavargó többrendbeli lopás elkövetése ■ után Nagyszökolyhói megszökött. Hosszas csavargás után megbetegedett s Székesfehérváron a kórházba Tétette fel magát. A csendőrség tudomására jutott ott léte s aug. 28 án leakarta tartóztatni, de betegség miatt nem lehetett. Németh ekkor, nehogy a csendőrség kezébe kerüljön, az éj beállóval, egyik beteg társának ruháiát ellopta s a kórházból a 3Va m. magas kerítésen át megszökött. A kórháziján azonban észrevették szökését, a csendőrséget értesítették, a melynek sikerült is elfogni. — Öngyilkosság. Ptancz János bátaszéki volt borkereskedő, szőlőbirtokos augusztus hó 3l-én délután lakásán vadászfegyverével agyonlőtte magát. Az öngyilkosságot ülő helyzetben követte el, álla alá szoritván a fegyvert, melynek golyója szétroncsolta a fejet. A szerencsétlen, 72 éves öreg embert, akinek 'súlyos luetegsége adta kezébe a fegyvert, kedden temették nagy részvét mellett. •— Ozv. Till Illésné kaloznói lakos életfintságból múlt hó 28'án felakasztotta magát. — v Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferenc József keserüviz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva már kis adagban is tetemesen felülmúlja. ’Kérjünk határozottan Ferenc* József- keserüvizet. - g ! ' — Rendőri hírek. Szeleczki Ádámné mözsi lakos, múlt hó 25 én délben Nehr Mártönné és Schauer Mária ugyancsak mözsi lakosoktól, mig azok a krumpli földön dolgoztak, levetett szoknyáikat ellopta. *—» Kammcnnann Antalnét múlt hó 24-én Bátaszéken Kammcnnann Andrásné, Kammermann András és Bálintné elverték s rajta súlyosabb sérüléseket ejtettek. Ponnert Erzsébet, Kammermann An- talné testvére másnap Kammermann Andrásnét vasla •pattal viszonzásul úgy elverte-, hogy az öreg asszony hosszabb ideig ágyban lesz kénytelen a rokon- harcról elmélkedni f'— Lopás. KaStay István földespusztai lakos az uradalomból fenyőfadeszkát és léceket lopott és ezért a csendőrség a paksi kir. járásbíróságnak feljelentette. t — Öngyilkosság. Ackermann Mihály paksi lakos,, szőlőpásztor, augusztus hó 28 án este fél 8 órakor a szőlők közt levő egyik kunyhóban öngyilkossági szándékból szolgálati pisztolyával agyonlőtte magát. Hátrahagyott levele szerint azért lett öngyilkos, mert váltó kezesség következtében mások helyett űzetnie kellett volna. 1908 'áúgúítétüB 29 _____ _ KÖ ZÉ HD EK A szakályi csoda. Ismét a szakályi csoda! Lapunk junius 27-iki számában körülményesen' leírtuk, hogy a szakályi szőlőhegyben egy földkatlanban erédő forrásnál a ! közeli községek lakossága minden nap délután 7—8 óra tájban nagyobb összejöveteleket tart, hogy az ott megjelenő csodaszerü tüneményt meg láthassa. Ugyanis a forrás mellett lakó Británs'.Ui Istvánná híresztelése szerint, május hónapban a fent nevezett helyen minden nap délután 7—8 óra tájban már több ízben hálk zene kíséretében szent énekeket hallott többek által énekelpi, noha ott senkit sem láthatott-. Később azonban Británszkiné csodaszerig fényességet látott. A csendőrség junius hó 14-én • este 9 óra tájban a községi bíróval megjelent a nevezett helyen, ahol nem látta ugyan a fényességet, annyi azonban egészen bizonyos, hogy 5-—600 főre menő közönséglet talált együtt. Egyesek az ott levők közül elmondták, hogy kevéssel a csendőrség megjelenése előtt egy csödaszerü fényesség jelent meg, melyet apácák térdeltek körül, de ezt csak Bri-' tánszkiné, Juhász Pálnak Kormosné nevű gyulaji asszony által vezetett 14 éves leánya és Hideg. János szakályi lakos szolgája látták, kik,- midőn a csoda megjelenését az ott voltakkal közölték, állítólag á tömeg magát sikoltás között a tőidre vetette és hangosan imádkozni kezdett. Persze a csendőrség közbelépett. Megfigyelés alá vette az eszelős (vágy tán nagyon is épeszű?) Britanszkinét, ki egy, azon a helyen föld* által agyon ütött rokonának ezen a már flem szokatlan módon kívánt síremléket állítani. A főszolgabíró, alispán is beavatkozott a dologba s úgy látszik, ennek lett is némi eredménye, de ma már megint féézkelődik a szakályi csoda, vagy micsoda! Mi legalább a következő levelet vettük egy ottani közeli pusztáról. „Tisztelt Szerkesztő Ur! Szombaton reggel szokatlan sürgés-forgásra ébredtem. Kitekintek ablakomon •— amely a gazdasági cselédek udvarára néz — meglepetésemre, sok cselédasszonyt látok útra készen gyülekezni. Figyelmessé lettem összejövetelük céljára s megtudtam, hogy seregesen mennek Szakály községbe, hol vasárnaponként hajnalban a „Szűz Mária“ megjelenik egy - diófa lombja között és a telek tulajdonosának 4 éves kis lányával beszélget? Bámulom a XX. század bálványimádását! Különösen j furcsának játszik, hogy ily cselédasszonyoknak, | kilcnek férje kora hajnaltól késő estig a nehéz ; mezei munkában görnyed és verítékével keresi meg családjának s önmagának kenyerét, van a drága munkaidőben két napi felesleges idejük, felesleges pénzük meg alamizsnájuk, amit a Szűz Máriával beszélgető kis lánykának adnak, ki hogy éhen ne haljon, ezen adományokból él és ajándékozott pénzből vett ruhát hord. Szüleitől nem fogad el semmit. Ezt is Szűz Mária parancsolta igy neki. Ma délután aztán megjöttek’ e buesus asszo nyok és oly butaságokat mesélnek, hogy az ember, csodálkozik, hogy még most is van ember, aki ily dolgokat líisz. De úgy hallom, hogy ezer, meg ezer hivő ment már Szabályba a Szűz Máriához. Azt hiszem, a hatóságnak kell itt kikeresni azt a gazembert, aki saját gyermekét ily szerepre avatja fel s aki annyi félrevezetett ember alamizsnáját Szűz Mária nevében lopja ki zsebekből.“ A cikkírónak teljesen igaza van. Ajánljuk .felszólalását a hatóság szives figyelmébe. Azaz, hogy ajánlani sem igen kell, mert a hatóság minden lehetőt elkövet, hogy ha szédelgőkkel van dolga, azokat leleplezze és kézrekeritse. Csakhogy a dolog nem olyan könnyű, mint, amilyennek látszik. Eddigelé még semmi bizonyíték sincsen reá, hogy a csoda látói pénzt.Tógádnak el, s mivel az , odazarándoklók sem követnek el semmi kihágást, csak imádkoznak, igy ők sem büntethetők, legfeljebb mezőrendőri kihágás címén, amiért letiporják a vetéseket. De ily címen is csak egy feljelentés érkezett. Annyi tény, hogy a nép-lélek hiszékenysé- i gének s könnyen vezethetőségének érdekes példája a szakályi eset, mely "szociológiai szempontból sem mindennapi. Egyébként maga az egyház sem nézi tétlenül az ott történteket. A szakályi plébánosnak nvár sok diaja volt híveivel, akiket felvilágosítani kivánt, újabb tn pedig arról értesülünk, hogy maga a pécsi püspök is karhatalmat akar kérni, a mind» szélesehb-szélesebb körf’e terjedő mozgalom elfoj- i tására. FOGORVOS | KOVÁCS J. I vásártér-utcai műtermében hiányzó fogak pótlása, $ csaposfogak, arany koronák és szájpadlás nélküli 1 fogak (hídmunka) készíttetnek. Fogtömés, foghúzás és fogtisztitás a legjobb módszer szerint eszközöl- t tetik. — Szegényeknek rendel d. e. 8—9-ig és | d. u. 1—2-ig._ CSARNOK. ■í I'! rn / / _ t le es en. Domb oldalán egy rózsafa, Ilajnalpiros virág rajta, Illata dns, szépsége nagg ...- úhr ~ez le vagy I v / ' ti! Rózsa! övén kis madárka Szdmornn szól bús danája, Oly szivszaggatók e hangok ... — Ez én vagyokl- Tündöklő szép pap, keleten - fíibor sngárt szór az eyen, . A merre jár, csak áldási hagy . . . — Óh ez te vagy / J Az ég ivén sötét felhő, Olyan komor, ijegetö, Töte még a nap sem ragyog, — Ez én vagyok! i BRANDEISZXÉ FREY MELAXIE . Élet és halál! Melyik is hát a jobb, Halál vagy az élei f! Erre válaszolni, szinte — szinte félek! Míg itt élek érzem, tudom mi a bánat, Sokszor könnyim árja Elönti orcámat! De érzem, e melleit Öröm is van Uten l A sok-sok baj közöli Megsegít az Isién f Mi vár ránk a sírban ? Sejleni próbálom : Egy .végellen hosszú, Csendes, édes álom ! És bár sokai küzdők, Még most nem kiváltom ! SZÉK ELY GÉZA Vasárnap a marillái erdőben. Ragyogó nap v.illágitja meg a remek, szép erdővel koszoruzott hegyet, völgyet, azúrkék színben vész el a távol vidék, eggyé olvad ég és föld, csak a templomtornyok mutatják az irányt — fel, fel-az égbe, — a föld és ég közti felkiáltó jelek! Szivünkben visszhangra talál e felkiáltó jel, oh! de itt nincs templom. De megindulok a jel felé és utamban az erdőszélhez érek. Friss, éltető áram csalogat, hogy lépjek be. Nem, ez nem erdő, ez egy Isten keze által épített, ős idők óta álló zöld dóm. Szent ihlettel emelem fel szemeimet a zöld kupolához, méretei óriások, nincs határa, pillérei számtalanok, ős erőkön nyugszik, padlózata puha csillagszerű üdezöld moha, minden változatában barnás moszatok, liaragoszöld húsos levelű repké- nyek, lágyan ringatózó bosszú szárú- páfrányok, égszínkék éj rózsaszínű, Istenszem virágok, száz és százféle változatban a legszebb ös zhangban, a legmüvészibb mázaikat alkotva! Küzbe-kuzbe egy bíborvörös gomba, az aranysárga császárgomba és a fehérpettyezett szt. János kehelygomba mint az ékkövek világítják és emelik a csodás hatást ! A nap fényétől ragyogó ezüstös pókhálók, tündöklő szálak kötik össze és közvetítik c bűvös világ érzelmeit telefonon. Messziről egy hang üti meg a fülemet, a fényes barna hátú dongó zsongva közeledik, életre bivja az alvó, ábrándozó természetet és csakhamar hozzá csatlakozik a méhek serege, virágról-virágra szállva, ingadozva az édes teher alatt, és utjokban 1 diadalmasan éneklik: Surspm Corda! Sursuni Corda! Szárnyaira veszi a szellő is a felhívást és
