Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-08-22 / 34. szám
2 K ö Z É R D B K 1908 augusztus 22 lem igazolja, de jó részt maga is megérhette, hisz „az újabb népek között egy nemzet sem vette föl oly gyorsan, a kereszténységet és egy nemzet sem élte be magát oly könnyen a keresztény gondolkodás és világnézetbe, mint a magyar“. (Dr. Varga Dezső' egyháztörténelem, 76. 1.) Alig egy emberöltő alatt a keresztény béke terjesztette áldásait mindenütt, amerre eddig csak a kard szántott véres barázdákat. Nagy érdeme továbbá sz. Istvánnak, hogy bár népe maga is keletről jött s a kereszténységet keleti alakjában hamarabb ismerte meg, mégsem Bizáncnak, hanem Rómának kereszténységét fogadta el. Nem volt ugyan még teljes a szakadás Róma és Bizanz között, hisz ez csak 26 évre az ő halála után következett be; de valójában már csak névleges volt a két egyháznak összetartozandósága, és azokat a kötelékeket, melyeket Photius oly igen meglazított, épen sz. István idejében tépte rendre Cerularius Mihály pátriárka. És a bölcs király Rómába és nem Bizáncba fordult koronáért és királyságának elismeréséért. Látta ugyanis, hogy a keleti egyház nem más, mint a fényűző, önkényes császár uszályhordozója; élete I tengődés, a haladásra hiányzik belőle a benső erő, sorsa meg van pecsételve. Saját királyságának ifjú életét tehát, nem akarta egy haldokló óriásnak sorsához kötni, és messze századokra , szóló világosságot nem kért kölcsön a lehanyatló naptól. A történelem igazolja azt is, hogy e lépése mily beláthatatlan csapásoktól óvta meg népét. íme, szent István királynak jelentősége magyar nemzeti szempontból, íme a magyarázata annak, hogy a magyar nép miért tisztelte mindenkor az ő emlékét. Kereszténnyé tette népét, I annélkül, hogy a faji jellegen csorbát ejtett volna. Helyet kért a kulturálla- mok sorában, annélkül, hogy az akkor általános hűbérrendszernek föláldozta volna országa függetlenségét. Kereszténnyé lett és megmaradt magyarnak, hogy minden időkre szóló példaképe legyen minden igaz magyarnak. Nem véres napoknak emlékezete ujul fel népében az ő ünnepén, a hála és az elismerés, a kegyelet és csodálat az alkotó elemei annak az ünnepi hangulatnak, jnellyel lelkünk az ő ünnepén megtelik. Harc a párbaj ellen. Irta: Magyarász Ferenc. — Befejező közlemény. — Lássuk már most az indítványok kri- iikáját. A központra meg a hármas propagandára nézve kevés a mondani valónk. A propaganda sikerét erdbei’e válogatja. Ha akár az arisztokráciának, akár a hölgyközönségnek | körében akad elegendő számban lelkes, befolyásos apostol, akkor a párbajok számbeli csökkenése kétségtelen. De azt már kötve .hisszük, hogy a sajtót az egész vonalon meg lehessen nyerni ennek az eszmének abban a formában, ahogy a liga kontemplálja. A komolyabb irányú s hivatása magaslatán álló sajtó már is szívesen ajánlotta fel szolgálatát a mozgalomnak. De ha tekintetbe vesszük a ~ boulevard-lapoknak garázdálkodását, nagy elterjedését, egészségtelen, szenzáció-éhes irányzatát: akkor bizony alig várhatjuk a sajtónak azt a szolidaritását,' melyet a kei des megérdemelne, A kongresszusnak az az állásfóglalasa pedig, hogy tulajdon tagjait sem kötelezi- a párbajtól való tartózkodásra, sajnos, nagyon el van hibázva és igen nagy mértékben csökkenti az egész mozgalomnak-hitelét. Meit nem diszkreditálása-e egy eszmének, ha hir detői maguk sem ragaszkodnak hozzá teljes következetességgel, hanem megalkusznak azzal a fölfogással, melyet táuradnak ? Ki^ tartózkodjék a párbajtól/ ha nem a párb^jelle- nes liga tagja ? A debreceni vegetáriánus egylet elnöke hurkamérgezésben halt meg, ezen egyébként nem dicstelen halálával azonban nagyon, ártott a saját egyesülete renoméjának. Epigy meginog az elfogulatlan szemlélő bizalma a liga működése iránt, ha saját tagjainak érdekében sem tud érvényt szerezni amaz eszmének, melyet hirdet. Sajátságos, hogy mig épen a birodalmi németek kardoskodtak leginkább a párbaj teljes tilalma ellen, addig ugyancsak Németországban évtizedek óta minden főiskolán alakultak, olyan, többnyire kifejezetten kat- holikus jellegű diákszövetségek, „Burschen- schaft“-ok, melyek másban mindenben követik ugyan az efajta egyleteknek bizar szokásait, de tagjaikat teljesen eltiltják a. párbajtól. Sem áz egyetemen, sem később az életben néni szabad sem kihivniok, sem a kihívást elfogadniok, sem segédkezniük. Tény, hogy a párbajmánia Eldorádójábán, Németországban 'a meggyőződésnek ily eklatáns és bátor megváltásáért v igen-igen sokat kell az illetőknek türniök; de viszont az is tagadhatatlan, hogy nagyobb a bátorsága annak, aki — sokszor vitális érdekeinek kockáztatásával, pl. a tartalékos tiszt — meggyőződéséért egy egész világgal szembe mer szállni, mint azé, aki beadja derekát akkor, amikor elméletben hirdetett elveit valóra kellene váltania. De azért, nem akarjuk elvitatni a kongresszusnak fontosságát, érdemeit. Hisz az már maga is nagy érdem, hogy e kérdést felszínre vetette s annak ébrentartásáról szüntelen gondoskodik. Az idő majd megmutatja azt az irányt, melybe terelődnie kell e mozgalomnak, hogy igazán sikere legyen s a párbajnak teljes kiirtásához vezessen. Eljön-e valaha az az idő? Bizonyára. EH kell jönnie. Az angol társadalom példája a záloga annak, hogy el fog jönni. Hogy mijcor jön el, más kérdés. Nagy eszmék óramutatója lassan jár. De mégis balad, s a haladásnak egyik erős rugója épen a nemzetközi párbajellenes ligának működése. Zászlószentelés. / Magasztos ünnepet ült folyó hó 15-én a tolnai kath. legényegylet. E napon bontotta ki és szentelte fel ujonan beszerzett zászlóját fényes ünnepség keretében. Az ünnepelés már 14-én, a tulajdonképeni ünnep előestélyén kezdődött, amikor a tűzoltó testület jól szervezett zenekarának közreműködésével a zászlóanya, Tenczliliger Istvánná úrasszony tiszte leiére fáklyásmenetet rendeztek. A zászlóanyát a Lengyel Ferenc r. k. tanitó által alakított vegyes kar szépen előadott énekszáma után Hetényi Alajos r. k. s. lelkész, a legényegylet alelnöke üdvözölte formás és lelkes beszéddel, mit az ünnepelt úrnő meleg szavakkal köszönt meg. Az énekkar újabb énekszáma után Garai Lajos szekszárdi zenekara adott szerenádot, mire a menet, melyhez úgyszólván az egész község lakossága csatlakozott, visszavonult a legényegylet helyiségébe, ahol a fiatalság a legjobb kedvvel táncolt 11 óráig. Nagy Boldogasszony napján reggel 8 órakor szent misét hallgattak az egylet tagjai, mely után visszavonultak az egylet helyiségébe, ahol már gyülekeztek a meghívottak. Testületileg és zászló alatt jelent meg a bátaszéki, hőgyészi, paksi és szekszárdi r. k. legényegylet. Ismét a tűzoltó zenekarral az élén, a menet a zászlóanyáért ment, akivel azután megindultak a templomba. .Elől haladt a zenekar, utána vitték a bevont felszentelendő zászlót, a megjelent testületek zászlóik alatt, ezeket követte Lengyel Ferenc vezetése alatt a vegyes kar, az ünneplő egylet tagjai jelvényekkel és a zászlóanya nagyszámú fehérruhás leányoktól körülvéve. A templomban Szabó Géza szekszárdi főgimnáziumi hittanár gyönyörű szent beszédet tartott,, melynek befejeztével kibontották a nehéz fehér selyemből készült, szent Jonet képével és „Isten áldja a tisztes ipart“ felírással ellátott zászlót, melyet ekkor a zászló- anya „A tolnai róm. kath. legényegyletnek ‘ — Tenczlinger Istvánná“ aranyhímzésű felirattal ellátott, értékes fehér selyem szalaggal ékesített fel. A beszentelést Fekete Ágöston prépost, tolnai plébános végezte nagy segédlettel. A beszentelés után az énekkar az Isten dicsősége cimü éneket adta elő szép előadással, mire a menet a szentháromság térre vonult, ahol az e céka felállított sátorban a zászlóanya megkezdte a zászlószegek beve- rését. A szeg beverés alatt a két zenekar felváltva játszott. Délben az egész menet zeneszóval lakására-kisérte a 'zászlóanyát. Délután 5 árakor az Iparosok Olvasó Egyletében tartotta a legényegylet díszközgyűlését, melyen Hetényi Alajos egyleti al- ' elnök a kath. legényegyletek hivatásáról tar- j tott becses előadást, Mózes: Endre s. lelkész pedig a kath. sajtó fontosságáról beszélt általános érdeklődést keltve. A közgyűlés után a zászlószegek beverését folytatták, este pedig tréfás világpostával egybekötött, erkölcsileg és anyagilag egyaránt kitünően sikerült táncmulatságot tartottak, mely a legfesztelenebb jó kedvvel a reggeli órákig tartott. A református tanítók közgyűlése. A tolnai reform, egyházmegye tanít ó testületé f. évi augusztus hó 11-én, d. e. 10 órakor tartotta évi rendes közgyűlését Szek- szárdon, a polgári iskola rajztermében, nagy érdeklődés mellett, melyen a tagokon kívül vendégek is szép számmal jelentek meg. A gyűlés a „Jövel szent lélek Ut Isten“ eléneklésével kezdődött, nfely után Szakács Imre x’eform. lelkész buzgó imában kérte a Mindenható kegyelmét az egybegyűltekre. Majd Bocskár Ferenc tartotta meg tartalmas elnöki megnyitóját, a nála megszokott vonzó előadásban. Beszédjének veleje azon igazság volt, hogy az elmúlt időkben, a midőn a nép ismeretének úgyszólván a biblia volt alapja, a közerkölcsiség jóval magasabb színvonalon állt, mint ma, midőn a köznépet is a napi szenzációk foglalkoztatják. Nekünk tanítóknak kötelességünk — úgymond — megvédel mezni a nép lelkét a káros befolyásodtól. E végből buzdítja a kartársakat, bogy olyan vallásos és hazafias irányú olvasmányokkal lássák el a köznépet, melyek a szívben a vallásos és hazafias érzelmeket gerjesztik fel. Különösen ajánlja a magyar remekírók müveinek terjesztését. — Beszéde folyamán megemlékezik még az egész közönség részvéte mellett azon nagy csapásról, mely a vármegyénkbeli virágzó Madocsa község lakosait érte, s ott működő kartársainkat is sújtotta. Következett Tantó Imre felolvasása „A népiskolai vizsgákról.“' Feltünteti a vizsgálatok hátrányait, melyeken az idő rövidsége miatt a vallástanon kívül a közismereti tárgyak csak nagyon csekély mértékben szerepelnek. Ajánlja az általa évek óta alkalmazott eljárást, mely szerint minden osztály vallás- vizsgája a confirmandusok vizsgájával egyidőben tartassák meg, s ezt kövesse egy hét múlva a közismereti tárgyak vizsgája. Ezután a pénztárvizsgáló .bizottság jelentése következett. Fel olvastatott azoknak névsora, kik'a gyámpénztárból az elmúlt év folyamán segélyben részesültek. A közgyűlés a bizottság jelentését jóváhagyta, s a pénztárnoknak a szokott óvás fenntartása mellett a felmentvényt megadta. Rácz Gyula a nyugdíj revízió tárgyában tartott terjedelmes felolvasást. Tervezetében kifejtett elveit 12 főpoqtba állította ősszé. A sok gonddal összeállított lelkiismeretes munkálatra a közgyűlés azon határozatot hozta, hogy a benne kifejtett elvekhez
