Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1908-08-08 / 32. szám

Szekszárd, IV. évfolyam. 32. szám. Szombat, 1908. augusztus 8 Kiadóhivatal: Báter-nyomda, Kaszinó-bazár épület. fii előfizetési pénzek és hirde­tések ide küldendők. Hirdetések legjutá^iyosabb számítással, díjszabás szerint. KÖZÉRDEK Szerkesztőség: Bezerédj István-utcza 5. szám. Ide küldendők a lapot ér­deklő összes közlemények. Előfizetés: egész évre 10 kor., félévre 5 kor., negyedévre 2 kor. 50 fill. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre elír» beküldik, 5 kor. Megjelenik minden szombaton. TOLNAVÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ HETILAP. AZ ORSZÁGOS M. KIR SELYEMTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Belmunkatársak : JANOSITS KÁROLY. KOVÁCH ALADÁR. Kiadja'Báter János nyomdája. Eaves szám ára 20 fillér. A miniszter válasza. Élénk emlékezetében van itt még mindenkinek, hogy Szekszárd város nevében, Szabó Károly országgyűlési képviselő vezetésével, folyó évi febr. havában monstre deputáció kereste fel a közlekedési minisztert, kérve a szek­szárdi nyomorúságos vasúti állapotok megszüntetését. A miniszter, amint annak idején megírtuk,, nem Ígért, sokat, valamit azonban már is adott, ami azonban édes kevés, éppen ezért egyátalán nem felesleges, ha újra — meg ujra foglal­kozunk a vasúti kérdéssel s a további teendőkkel. JLássuk tehát legelőször is a mi­niszter leiratát egész terjedelmében: Szekszárd r. t. város közönségének. A sárbogárd-rétszilas-szekszárd-bátaszéki vasútvonal forgalmi viszonyainak javítása tárgyában folyó évi február hó 4 én hozzám benyújtott folyamodványára, ate abban elő­terjesztett kérelmek sorrendjében a követke­zőkét közlöm a - közönséggel t ' Ml 1. A csatlakozó állomásnak Sárbogárd­iul Rétszilásra való áthelyezése esetén Rét­szilas állomáson nagyobb arányú bővítésekre és berendezésekre volna szükség. Nevezetesen szükséges lenne Rétszilas állomás felvételi épületének átalakítása és kibővítése, L, II. és III. osztályú váróter­mekkel és irodákkal való ellátása-, a vágá­nyoknak szaporítása, továbbá két őrház és két lakóház, a szükségletnek megfelelő moz­donyállással biró fütőház, kézimühely építése s a fütőháznak vizvételezési berendezéssel való felszerelése, szénvételi berendezés, végre szükséges volna egy fordító korong, esetleg még egy laktanya építése is. Mindezen készítmények költségei köze­lítőleg 350,000 koronára tehetők. A csatlakozás áthelyezése mellett még figyelembe veendő, hogy az oda áthelyezett mozdony és vonatkísérő személyzet, a helység (puszta) igen távol lévén, sehol lakást nem kaphatna Tekintettel arra, hogy a csatlakozás megváltoztatása, mely az utazó közönség javára 20—22 percnyi időmegtakarítást biz­tosítana, a fent előadottak szerint oly tetemes pénzügyi áldozattal jár, a mi a közönség részére biztosítandó' fenti előnnyel arányban nem áll és mert a helység távoli fekvése mellett az alkalmazottak megfelelő^ elhelye zése is nehezen volna biztosítható, a közön­ségnek ezen kérelmét teljesíthetőnek nem találtam. 2. Ami a vonal személy- és teherfor­galmának elkülönítését illeti, e részben közlöm a közönséggel, miszerint ezen vonal teherára forgalma eddigelé még nem fejlődött annyira, hogy a 4063. és 4064. számú szeméiy szállí­tásra is berendezett tehervonatokat csakis teherszállítmányokkal naponkint rendesen és kellőképen kihasználva közlekedtetni, azon kívül külön egy személy vonatpárt is járatni lehetett volna, vagyis a személyszállításnak a teherszállítástól való teljes elkülönítését eddigelé sem a személyforgalom, sem pedig a teherforgalom mérve nem tette indokolttá. A-folyó évi nyári menetrendben azon­ban már intézkedés történt egy mindennapi rendes kezelő tehervonatpár járatásáról, mi­által a 4063. és 4064. számú vonatok rendes közlekedése biztosittatik. A 4063. és 4064. számú személyszállító tehervonatoknáí továbbá az igazgatóság a kezelést megszüntette s e vonatok menet­rendjét tetemesen javította, ugy^ hogy menet- tartamuk Szekszárd Sárbogárd közt 59, illetve 81 perccel rövidült. A folyó évi nyári menetrend mellett a sárbogáid-szekszárd bátaszéki vonal közleke­dési viszonyai különben is lényegesen meg­javultak, különösen az által, hogy, közvetlen összeköttetés léteeittetett a Budapestről d. u. * 4 óra 10 perckor induló 1004. számú gyors­vonat bevezetése folytán. 3. Á közönség azon további kérelmére nézve, hogy a sárbogárd-szekszárdi vonalon jelenleg engedélyezett 30 km. óránkinti maxi mális sebesség 40 km.-re emeltessék fel, megjegyzem, miszerint a rétszilas-szekszárdi vonal megerősítéséről az 1908—1910. évek­ben végrehajtandó beruházások között mái* gondoskodás történt. A megerősítés végre­hajtása után tehát a menetsebesség a kívánt módon fokozható leend. Budapest, 1903 julius hó 24-én. Kossuth. Tehát a miniszter kereken kivi­hetetlennek mondja .a rétszilasi állo­másnak csatlakozó állomássá leendő átalakítását. Szerinte éz, az erre fordí­tandó 350 ezer koronátjiem éri meg- Pedig a Szekszárd város által benyúj­tott memorandum nagyon is gyakor­lati szakértelemmel fejtette ki az a mellett szóló fontos okokat. így naponta TÁRCA. Szeretlek. Szerellek! — mert szeretnem kell téged, De hogy miért ? — azt hiába kérded. Nézd a nap is, hogy ragyog az égen, S hogy mért ragyog ? — ő nem tudja épen. BRANDEISZNÉ FREY MELANIE. A rómaiak szőlőműveléséről.* Irta: Holub József. Az uj városházunkon diszlő címerben nem ok nélkül szerepel a harang és buza- kalász mellett kétszer is a szőlő; jelezni akai’ja azit, mily fontos tényező volt mindig városunk jólétének, gazdagodásának emelé­sében több mint másfélezeréves múlttal dicse­kedő bortermelésünk. Egy alkalommal1 már bemutattam azt a pár szűkszavú adatot, mely a szőlőnek vidékünkön való meghonosításáról s elterje­déséről szól. Láttuk, hogy Probus római császár (276—282 Kr. u.) volt az, aki a Mons Almuson (Mitrovic mellett, a Fruska- Gorán) az első szőlőterületet létesítette, ahon­nan azután gyorsan elterjedt egész Pannó­niába, igy megyénk területére is, mert élet­rajzában azt olvassuk, hogy „szőlőskertekkel * Erre az eredeti forrás tanulmányon alapuló közleményre különösen is felhívjuk olvasóink figyelmét. SZ6fk ■ 1 L. „Közérdek“ 1906 szept. 8. i árasztotta el Galliát, a moesiar és pannoniai I dombokat“. Nem lesz talán érdektelen, ha a követ­kezőkben röviden meg fogunk ismerkedni a rómaiak szőlőművelésével, bortermelésével, hogy igy mintegy kiegészítsük a már emlí­tett rövid történeti visszapillantást. A római erősen gyakorlati érzékű nép i volt, s igy korán találkozzunk irodalmában gazdasági munkákkal. A nagy Cato (234 — 149 Kr. e.) a Kr. e. II. században irta meg „De re rustica“ c. müvét, s a hagyomány szerint I nem sokkal később, Carthago elfoglalása | (146 Kr. e.) után a római tanács hivatalosan | lefordittatta a carthagoi Magónak a mezei I gazdaságról irt hires munkáját. Másik neve­zetes ily irányú munka szerzője Terentius Varró (116—28 Kr. e.) Róma legnagyobb .polihisztora, akinek sokirányú és óriási ter­jedelmű irodalmi munkássága kiterjedt a gazdasági élet tárgyalására is. Varró azzal a célzattal irta meg müvét, hogy ujra megked- veltesse nemzetével a földművelést, mely az ő korában már erős hanyatlásnak indult. Hasonló cél lelkesítette az első, nagy római császárt, Augustusi (Kr. e. -31,— Kr. u. 14). A Ki. sz. előtti század zavaros ideje volt a római történelemnek, az ‘átalakulás kora, a monarhikus eszmék térfojglalása, ami nem folyhatott le simán ott, hol oly erősen élt a szivekben a köztársaság dicső eszméje. A polgárháborúk megzavarták a békés életet, a békés foglalkozásokat, kezdték elhanya­golni a földművelést, mely úgyis megingott már a latifundiumos gazdálkodás következté­ben. Az eredmény tehát nagy erkölcsi és anyagi hanyatlás lett. Augustus nemzete er­kölcsi újjászületését várta attól, ha az vissza­tér régi ei köleseihez, vallásosságához, régi békés foglalkozásához, az intenzív földműve­léshez^ Ezért a szép célért lelkesült Vergilius is, a nagy római költő, Augustus kortársa, I s hatalmas tankölteményt irt a földművelés dicséretéről négy könyvben; az első a szó rosan vett földművelésről szól, a második a fatenyésztésről és bortermelésről, a harmadik az állat-, a negyédik a mébtenyésztésről. Nagy szaktudásról tesz bizonyságot ragyogó költői tollal megirt müve, „mely az ókor legreme- . kebb tanitókölteménye“. — Kiváló szakér­telménél fogva igen becses Columellának (Kiv u. I. sz.) a; földművelésről irt nagy munkája, is, melyben nagy gondot fordít a szőlőműve­lésre is; becses adatokat találunk még az. idősebb Pliniusnak nagy enciklopédikus mű­vében, a História naturálisban. Mindezen munkák bőven kiterjeszked­nek a bortex’melés minden mozzanatára, a. .szőlőnek való hely megválasztásától egészeit a müborok tái’gyalásáig; ez ismertetés célja tehát csak az lehet, hogy rövid, de teljed képet nyújtson a bő s részletes források alapján. * Hogy milyen föld jó a szőlőnek, arra nézve nem egyeztek meg a vélemények \ általában a kövér, nedves, füves és dél felé fekvő területet tartották jónak. A kelet felé fekvőt ellenben nem ajánlották, sőt némelyek a dél felé fekvőt sem, mert szerintük a déli szél árt a szőlőnékv Mig gabonatermesztésre^ „sürü, tömött“ föld jó, addig a szőlő számára „ritka“ földet kell keresnünk. ^ Azt pedig,.

Next

/
Thumbnails
Contents