Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1908-07-25 / 30. szám

KÖZÉRDEK ó 1908 julius 25 mondhatok, s ezt a régi óvári vagy bányai akadémiák hallgatói ia igazolha hogy nem magyar embernek való ez a vin.v az ő nevetséges, értelmetlen és sokszor ízlés­telen komédiáival. E hóbortos szertartásoknak egyike az úgynevezett „mensur.“ Minden bolondság akkor a legnagyobb, ha okos dolog­ból vált azzá. A mensur is okos dolognak indult, mert nem volt egyéb vivógyakorlat- nál, melynek testet-lelket edző hatását senki- sem vitatja. De.mivé lett lassan? A köteke- désnek, a virtuskodásnak eszközévé. A men­sur on még a rapier, a vivókard járta, de azt már komolyan használták: a mensur lassanként .átvedlett valóságos kardpárbajjá, bár a fegyvernem könnyebb volt. Sőt a német egyetemek ifjúsága ezzel a mensurral sem érte be. A -bursensaftoknak, e diákszövetségnek saját külön törvény- könyve, a „Comment,“ melyről .egy hires német iró, Immermann azt mondja: „Kifej­lődött semmittevés, fantaáztikus törvények táblája, melyeket renyhék szereztek renyhék számára .... melyekben gyerekes tevé­kenység, gyerekes bátorság, gyerekesJ becsü­let uralkodott . . . .“ ez a „Comment“ arra kötelezi a bursot, hogy a mensuron kívül szemeszterenként még egy rendes párbajt is vívjon tiszti karddal, bandázs nélkül. Csoda e aztán, ha e négyes véreresztés következtében olyan összefaragott diákábrázatokat látunk a valóságban, minőket a vicczlapok sem pro­dukálnak, úgy hogy önkéntelenül kérdezi magától az ember: Jóságos ég, ilyen fiziog- nomiával, hogy lehet felséget kapni ? De hagyján, ha ennek a mániának nem volna más hátránya, mint az a köpülyözés. Csakhogy olyan bajokat is szül, melyeket nem lehet egy kis diachylommal meg pár öltéssel gyógyítani Mert ez az egyetemi párbaj kényszer teremti meg először is a kedé­lyeknek oly mérvű eldudvulását, melytől a mi egyetemeink és egyéb főiskoláink legalább egyelőre mentek. Gondoljuk csak el, hogy az a német deák egyenesen rá van kénysze- ritve, hogy vasúton, kávéházban, színházban, valamelyik „filiszter“-be belekössön. A kraké- lerség a Comment szülötte; az pedig nem műveltség, nem intelligenczia, s méltatlan azokhoz, kik hivatva vannak szerepet ját­szani, esetleg vezérkedni az életben. De meg a ki fiatal korában úgy meg­szokta a párbajt, utóbb sem tesz le róla.JÁ volt diák, a német „altes Haus,“ legalább is addig a bizonyos negyven esztendőig künn az életben is eljátsza fegyverrel a kezében a maga kis játékait. Ennek, mindnek aztán az a következménye, hogy Németországban épen az intelligens társadalom mai napig, mondhatni kivétel nélkül hódol a párbaj- mániának. Francziaországban sincsen különben. A franczia irodalom regényben, színműben egy­aránt dicsőítette a párbajt. Ki ne emlékez­nék pl. Derblay és Bligny párbajára a „Vas­gyáros“-ban ? Az irodalom hatása meglátszik a közéleten, s épen B’rancziaország a legbő­vebben termő talaja a politikai párbajoknak, melyekben egyéb érveikből kifogyott neves és magasabb állású politikusok akarják védeni szavukat. Pedig furcsa igazság" az, mely sérteget s utána vérrel akar érvelni. És minálunk ? Magyarország a nyugat kultúrájának keleti exponense lévén, hozzánk minden jó és minden rossz mindég egy paraszthajszállal később ér el. Mi tehát még nagyon távol estünk a józan angol népnek fölfogásától, s még mindig a párbaj kény szer­nél tartunk. Hogyne, hisz nem maradhatunk el a művelt nyugattól! Majd ha a német diák már rég elfelejtette a sört, akkor le­szünk mi antialkoholisták, s ha a német beáll Pató Pálnak, kinek kardja fogason lóg, rozsda marja: akkor aztán mi is ankétezünk és bankétezünk majd a párbajnak értelmetlen és veszedelmes voltáról. Addig pedig vígan párbajoznak nálunk is az emberek. (Folytatjuk).* Hátralékos előfizetőinket tiszte­lettel felkérjük hátralékaik mielőbbi szives beküldésére. 111R EK. hírek. Apponyi Sándor gK. b. t. t. főkamarás­meste». * hazaérkezett. ' Szty. gróf, v. b. t. t. Kalten­lentgebenben y tatja nyaralását. Bezerédj Pál főrendiházi tag, selyem­tenyésztési miniszteri meghatalmazott a múlt héten visszaérkezett Marienbadból. Hazslinszky Géza kir. törvényszéki elnök Liptómegyében nyaral családjával. Kurz Vilmos árvaszéki elnök 4 heti szabadságra ment. Dr. Szentkirályi Mihály polgármester hivatalos ügyben Budapestre utazott. — Bankett az alispán tiszteletére. Simontsits Elemér alispán tegnap látogatást tett Bonyhádon Perczet Dezső v. b. t. taná­csosnál, s Lengyelen Apponyi Sándor gróf, aranygyapjas főkamarásmester, v. b. t. t.-nál. A bonyhádiak felhasználták Simontsits alis­pán ott időzósét s este fényes bankettet ren­deztek tiszteletére. — Előléptetés. Szentpétery József, paksi kir. járásbiró előlépett a VII. rangosztály I. fokozatába f. évi julius hó 1-től kezdve. — Tanulmányút Amerikába. Dr. Je- I szenszky Ödön báró, a dunaföldvári járás ! volt szolgabirája hosszabb időre Amerikába I indul, hogy az ottani viszonyokat, főleg gaz­dasági téren tanulmányozza. — Festőművész Szekszárdon. Beleznay Ö. fővárosi jónevü festőművész nagy törté­neti képet fest a mohácsi vészről, igy a Csele patak környéke tanulmányozása köz­ben egy pár érdekes képet festett a mi vidé­keinken is. A szépen sikerült, hangulatos képeket kívánatra Szekszárdon bemutatja minden érdeklődőnek. Eddigelé vásároltak tőle: Simontsits Elemér, a Szekszárdi Ka­szinó, Leopold Lajos. Ajánljuk a jeles művész szép képeit a müértő közönség szives figyel­mébe. Olcsón, értékes festményekhez juthat bárki is. — A paksi főszolgabírói lak és hivatal építése. Tolnavármegye törvényhatósági bi­zottsága 1905. év november 7-én tartott közgyűlésében elhatározta, hogy a paksi fő­szolgabírói lak és hivatal építési költségeinek fedezésére a mórtékhitelesitési alapból 13400 koronát ad és a fillokszera-alap egész állagát ráfordítja. A belügyminiszter a közgyűlés határozatát nem hagyta jóvá, mert a mérték - hitelesitési alap az 1907. évi V. t.-cz. értel­mében csak hordóhitelesitési hivatalok fel­állítására fordítható, a fillokszera-alap pedig azért nem használható fel, mert az csak a szőlősgazdák megadóztatásából és a föld- mi veléstigyi miniszter segélyéből jött létre. A földmivelésügyi miniszter tehát nem tartja méltányosnak, hogy oly pénzből építtessék meg a fentemlitett hivatal, melyet a szőlősgazdák adtak össze, mig a vármegye többi lakossága ahhoz semmivel sem járult hozzá. Szép, csak­hogy akkor kiváncsiak vagyunk, miből fog­juk a már tovább elodázhatlan építkezést keresztülvinni. — Esküvő. Tannert Manfréd máv. tiszt­viselő múlt szombaton délután 5 órakor tar­totta esküvőjét a szekszái’d-belvárosi tem­plomban Ujváry Juliskával, Ujváry Péter szekszárdi pályafelvigyázó leányával. — A Segítség-Album. A Dunaföldvári Segítség-Album ügye szépen halad a meg­valósulás felé. A naponta nagy számmal be­érkező kéziratok s előfizetések várakozáson felüli eredménnyel kecsegtetik a segélybizott­ságot. Újból ajánljuk a szép 'könyvet az érdeklődők szives figyelmébe. — Tanítók képviselője. Az országos kath. tanítói segélyalap f. é. augusztus hó 27-én Budapesten tartandó képviseleti köz­gyűlésén Schlenker Mihály bonyhádi ág. ta­nító képviseli a körülbelül 700 tagból álló pécsegyházmegyei tanitóságot. — Útépítés. A paks- nagy dorogi törvény- hatósági közút 0—12.993 km. szakaszán vállalati utón végrehajtandó munkákra nézve megtartott versenytárgyalásokra beérkezett ajánlatok közül Roheim Károly és fiai vállal­kozó czég, mint legelőnyösebb ajánlattevő, nyerte el a.szóban levő munkákat. A válla­lati összeg 153524 koronát tesz ki. A keres-, kedelciniigyi miniszter fentnevezett czég aján­latát elfogadta és a költségek fedezésére államsegélyképen egyelőre 75000 koronát utalványozott. * — Segédjegyző választás. A lemondás folytán megüresedett bátai segédjegyzői állásra folyó hó 23-án Malagurszky Mátyás szent­tamási lakos választatott meg egyhangúlag. — Halálozások. Id. Reitberger István bonyhádi előkelő iparos, volt községi biró f. hó 16-án hosszabb szenvedés után elhunyt Bonyhádon. Általános részvét mellett e hó 18-án helyezték öröknyugalomra, az ottani róm. kath. temetőben. Halálát gyászolják: özv. Reitberger Istvánná szül. Flérkó Borbála neje, Reitberger Mari férj. Mayer Györgyné, Reitberger István, Reitberger Róza Vilma, Erdős Gyula, Reitberger Veronika férj. Faludi Károlyné, Erdősi Pál gyermekei. Reitberger Istvánná szül. Bosnyák Anna menye. Mayer György, Faludi Károly vejei. Az elhunyt édesatyja: Reitberger István apari körjegyző­nek és Erdősi Pál mázai segéd jegyzőnek. Freytag Béla okleveles uradalmi intéző életének 63., boldog házasságának 32. évében, f. évi julius hó 15-én elhunyt Csurgón. A megboldogult földi maradványait f. évi julius hó 17-én nagyrészvét mellett helyezték örök nyugalomra. Halálát gyászolják: özv. Freytag Béláné szül. Frühwirth Gizella neje. Gizi, Jenő, Arthur gyermekei. Károly, Mária, József, Gizi testvérei, dr. Freytag Arthurné szül. Hesz Mariska menye. Matzon Kálmán veje. Matzon Gábor, Audor, Freytag Béla unokái. Freitag Károlyné, dr. Frühwirth Jenőné, Frühwirth Béláné sógornői. — Nem lehet legeltetni. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága felirt a földmivelés­ügyi miniszterhez, hogy a szekszárdi vásár­teret a legeltetési tilalom alól oldja fel. A földmivelésügyi miniszter a közigazgatási bizottság kérelmét állategészségügyrendőri szempontból nem vehette figyelembe. — A honvédfőparancsnok és a szek­szárdi gyerek. Szakosról írják: A harczszerü lövésnél történt, hogy a mint az egyik sza­kasz éles tölténnyel töltött, a jobb szárnyon álló honvéd nem nyomta be jól a töltény - tárt a puskába, úgy, hogy a rugó kidobta. Klobiicsár főparancsnok azonnal észrevette ezen ügyetlenséget és odalovagolva az illető honvéd elé, szemével a földön kereste a ki­ugrott tölténytárt, de hiába. ,,Meg van-e töltve a puskád, édes fiam?“ — kérdezte a bátran szemébe néző honvédtől. „Igenis, meg!“ — volt a válasz. „Ne hazudj édes fiam, mert én láttam, mikor kiugrott a tölténytár.“ — „Nagyméltóságodnak alázatosan jelentem, igaz, hogy kiugrott, de én elkaptam röp­tében és ujra beletettem “ És úgy is volt. „Derék gyerek vagy, hogy hivnak ?“ „Horváth József.“ „Hová való vagy?“ „Szekszárdi.“ „Nagy lókötő lehetsz otthon is, édes fiam.“ — Megvakult művész. Zeller Mihály fővárosi festőművész tavaly márcziusban na­gyobb kiállitást rendezett Szekszárdon, valami 130 képet mutatott be. Részvéttel arról ér­tesülünk, hogy a lázas munka tönkre­tette a szorgalmas festő szemét s teljesen megvakult. — Eljegyzés. Heller Lajos sükkösdi kereskedő eljegyezte Kramer Irmát, Kramer Károly paksi bőrkereskedő leányát. — Áthelyezés. Lencz Ferencz paksi posta- és távirdatiszt hason minőségben át­helyeztetett a szekszárdi m. kir. posta- és távirdahivatalhoz. — Egyházmegyei közgyűlés. A tolnai ref. egyházmegye Kátai Endre esperes és dr. Szilassy Aladár, közig, bírósági tanács­elnök, egyházmegyei gondnok elnöklésével, szeptember 14-én, Szekszárdon tartja évi ren­des közgyűlését. — Köszönetnyilvánítás. Dr. Hilberth István, Szekszárd r. t. város jogügyi taná­csosa, a szekszái'di rét. egyházközség gond­nokának 1905 évben 200 koronát, azaz kettő- százkoronás alapítványt adott át. Ez össze­get fentnevezett a folyó hóban, készpénzben, hiány nélkül az egyház pénztárába befizette. E nemesszivü adományozó cselekedete, mely a jótékonyczélt van hivatva -szolgálni, nem szorul dicséretre. A ref. egyház prezsbitériuma

Next

/
Thumbnails
Contents