Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1908-04-25 / 17. szám

8

KÖZÉRDEK

1908 április 25

vázlatos rajzával, részletes leírásával, az abban található- ol tványok és csemeték k or, nem és faj szerinti kimatatásával és a járási faiskola felügyelő ajánlatával együtt hozzám május 15-éig terjesszék be:

Székszárd, 1908 április 24.

Tihanyi Domokos

kit. tanácsos, Unfelttgy«l8.

Külön szaktanitós gazdasági ismétlő iskolák szervezése. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter felhívta Tolna vármegye közigazgatási bizottságát, hogy külön szaktanitós gazdasági ismétlő iskolák felállítása ügyében intézkedjék.

Indokolt és szükséges volna ilyen iskola talán Bátán, Bátaszéken, Bonyhádon, Dombóváron, Gyönkön, Pakson, Simontornyán és Tamásiban.

Az állam csak a tanítót fizetné és azon esetben, ha a hözség a tanítónak lakást adna, úgy a tanitó lakbérét a községnek átengedné. A községet illeti a föld tiszta jövedelmének 80%^ is.

Épületeket, élő és holt leltárt, földeket a községek tartoznak adni, mit legjobban törlesztéséé kölcsönökből lehetne megszerezni.

A közigazgatási bizotttság Molnár József gazdasági előadót hívta fel ez ügyben, hogy tegyen hozzá véleményes javaslatot arra nézve, hogy egyfelől a gazdasági viszonyoknál fogva, másfelől pedig az anyagi helyzetet tekintve, mely nagyobb községekben volna szükséges és indokolt ilyen iskola felállítása. A vett javaslat alapján fog a bizottság az illető községekkel tárgyalni. Ilyen iskola van már Dünaföldváron és meg fog nyílni szeptember 1-jén Szekszárdon is.

Tanfolyam. A szünidei továbbképző tanfolyamra a kérvények e hó végéig terjeszthetők be hozzám, miért is felhívom tankerületem tanítóit és tavitónőit, hogy folyamodásukat e hó végéig hozzám terjesszék be. Tanítók számára ilyen tanfolyam Budapesten, Aradon, Baján és Kolozsvárott, tanitónők számára pedig Budapesten és Pozsonyban lesz.

Székszárd, 1908 április 22.

Tihanyi Domokos

kir. tanácsos, tanfelügyelő.

Elvi jelentőségű határozatok. Helyettes szolgálat rendes tanítói szolgálatnak tekintendő. Közig, bíróság 327/1908 számú határozata. — Ahol a hitfelekezeti iskola 1873 évig a község vagyonából tartatott fenn, ezen állapot továbbra is fentartandó.

Folyamodás a tanítóképzőkbe. A tanitó- és tanitónőképző intézetbe való felvételért május 31-ig kell folyamodni.

Kinevezés. Schopper Anna mözsi oki. óvónő a lengyeli óvódához neveztetett ki óvónővé.

Uj óvódák. A bátai, dombóvári és gyönki állami óvodák iez évben fel fognak állíttatni. Az épületeket 'most emelik.

Fizetésjavitás. A herczeg Esterházy uradalmához tartozó iskolák minden tanítójának fizetése az 1907. évi 27. t. ez. szerint fel fog emeltetni.

Taneszközök engedélyezése. A dombóvári és tolnai állami iskolák részére ingyen taneszközök engedélyeztettek.

Uj községi iskola. A jánosmajori közr ségi iskola terve és költségvetése jóváhagyatott

Vizsgázás./ Gaál Mária szekszárdi lakosnak a kijioktatásügyi miniszter megengedte, hogy a folyó tanév végén a budapesti országos óvónőképző-intézetben az első osztályról magánvizsgálatot tehessen.

Államsegély. A közoktatásügyi miniszter a paksi rk. el. leánynépiskolánál újonnan Szervezett VI. szerzetes tanítónői állás fizetésének , 700 koronáig való kiegészítésére 300 korona évi államsegélyt engedélyezfett.

Telekkönyvezés. *A furkói községi iskola telekkönyvéztetett

Iskolaszék megalakulása. A kisvejkei rk. iskolaszék 1908 április 12-én 3 évre újra alakult. Egyházi elnök : Magyar Miklós, világi elnök: Gaul János, jegyző:, Reisner István és gondnok: Sziszter József lett.. — A faddi rk, iskolaszék 1908 április 12-én 3 évre újra alakult. Egyházi elnök: Zányi György, világi elnök: Gőbölös József, jegyző:

Gőbölös József, gondnokok: Fehér György és PasinBzki Mihály lett.

Államsegélyek utalványozása. Az államsegélyek, bármikor terjesztetnek is be a kérvények, 1907 julius 1-től utalványoztalak ki.

Jegyző urak figyelmébe.

A m. kir. belügyminisztérium 114680— v. a. 1907. sz. körrendeletével használni rendelt lakezim tudakozódási lapok elkészültek és 10 drbonkint 20 fillér árban kaphatók Báier János könyvnyomdájában Székszárd

EGYLETEK, TÁRSULATOK

Választmányi ülés* A Székszárd—bátai ármentesitő és belvizszabályozó társulat választmánya folyó hó 24-én tartotta meg tavaszi gyűlését. Jelen voltak: Molnár Lajos kir. főmérnök, miniszteri megbízott, Tom- csányi Lajos h. elnök, Návay Emil, Forster Zoltán, B. Varga János és Sümegi Mihály választmányi tagok, úgy a társulat tisztikara. A gyűlés főtárgya a múlt évi számadások elbírálása volt. E számadások a számvizsgáló bizottság jelentése szerint rendben találtattak, s igy a választmány a felmentés megadását indítványozta a számadók részére. A gyűlés másik fontos tárgya a Sió csatorna, valamint a tolnai holt Duna hajózhatóvá tételének mielőbbi létesítése ügyében Tóth Károly társulati igazgató főmérnök által szerkesztett, a földmivelésügyi miniszterhez intézendő felirat volt. E feliratot, mely lapunk vezető helyén egész terjedelmében olvasható, a választmány teljesen magáévá tette és elrendelte, hogy az érdekelt törvényhatóságok, községek, szomszédos ármentesitő társulatoknak hasonló irány báni működésre való felhívás mellett megküldessék. A társulat tavaszi közgyűlése május hó l3-ára lett kitűzve.

KÖZGAZDASÁG.

Rovatvezető: Schneider János.

A Központi Hitelszövetkezetről.

Lapunk zártakor értesülünk arról a viharról, amely az Orszgos Központi Hitelszövetkezet közgyűlésén lefolyt és amely a szövetkezet nagy veszteségei körül forgott. A vidéki sajtó részéről nji voltunk az elsők, akik már a múlt évben az Országos Központi Hitelszövetkezet működését kifogásoltuk. Kifogásoltuk pedig azért, mert az országos szövetkezet nem felel meg rendeltetésének.

A lefolyt pénzkrizis teljesen bebizonyította állításunkat. A 7°/o visszleszámitolási kamatláb, l1/2°/o-os árfolyamveszteség felszámítása valóban nem a segítés jellegével bir. Ezenfelül meglehetős közönnyel kezelik a kebelükbe tartozó szövetkezetek ügyeit. Példa rá a dunaszentgyörgyi hitelszövetkezet. Erős, virágzó szövetkezet volt, volt elég pénze, teljesítette üdvösen a szövetkezeti eszméből folyó kötelezettségeket. Ámde a vezétést kifogásolták azok, akik a működéshez szükséges kelléket, a pénzt adták. Sérelmük volt a betéteseknek! Az országos központból annyi indolenciával, annyi személyi rokon- és ellenszenvvel intézték el a szövetkezet ügye-baját, hogy a virágzó szövetkezetét a válság elé hajtották.

Kérdezzük egész tárgyilagossággal, hogy a központ vezetősége* arra hivatott-e csak, hogy az eszmét magát tönkretevő nagyösszegü fizetéseket vegye fel, avagy arra is, hogy a felmerült ellentéteket szakértelemmel, igazságérzettel el is intézze, azért hozott-e az ország áldozatot ezen szövetkezet megteremtésekor, hogy még a szövetkezetektől sokkal magasabb kamatot szednek, mint a szolid takarékok, addig ne reá,- lis vállalkozásokat támogassanak és ott százezreket, milliót veszítsenek ?

* A kishivatalnokok rosszul dotálását mi is elismerjük.

Kimutatjuk legközelebb hiteles adatokkal,'hogy az országos központ ' áldásos'támogatásából mennyi jutott a lefolyt évben vármegyénk 10 szövetkezetére.

Most csak röviden arra akarunk kitérni, hogy felhívjuk Tolnavármegye közönségének figyelmét arra. hogy akkor, amidőn a szövetkezet gazdálkodását teljesen kifogástalannak még maga az igazgatóság setti mérté nevezni, mikor a szövetkezeteket magas kamatú kölcsönökkel segélyezi csak, indokolt-e, hogy a vármegyei pénzekből majdnem 406000 K van ezen szövetkezetnél 41/é°/0-ra elhelyezve. Nem volna, nem lett volna-e megyénk pénzügyi politikájának megfelelőbb, ha ezen pénz, főként a pénzkrizis idejében megyebeli megbízható pénzintézeteinknél lett volna elhelyezve, vagy helyeztetnék el most? Mennyivel kedvezőbb volna ez, a hitelt kereső szövetkezetekre is, hisz akár a szorult pénzügyi helyzetben, akár a kedvező pénzviszonyok alkalmával inkább segítést látunk velük szemben ezek részéről, mint a központ részéről. /

Azt hisszük, hogy ha számadatainkat is közzé fogjuk tenni, sikerül teljesen meggyőznünk ama, egyébként széles látkörü, tekintélyes megyebizottsági tagot, aki a szövetkezeti eszme iránti őszinte lelkesedéi érzésétől vezettetve, évek előtt síkra szállt, hogy a megye pénzeinek egy része az Országos Központi Hitelszözetkezetnél helyeztessék el, sőt hitünk szerint, igazságérzete arra fogja vezetni, hogy első lesz, aki hangoztatja r vissza a megyei pénzekkel a megyébe, mert azok arra hivatottak, hogy biztos- elhelyezés mellett első sorban a megye lakói érdekeit szolgálják.

— Tehén és üszödijazás. A Tolnavármegyei gazdasági egyesület a szarvasmarhatenyésztés népies irányának fejlesztése czéljá- ból évenként rendezni szokott és díjazással' kapcsolatos járási állatszemléket a vármegye központi, dunaföldvári, tamási-i és dombóvári járásaiban, valamint a tehén- és üsződijazást Hőgyészen junius hónap folyamán ez évben is megtartja. A részletes tervezetet és föltételeket később, de még május hónap folyamán- teszik közhíré.

MULATSÁGOK.

Munkások tánczéstélye- A szekszárdi szerveáutt munkásság husvét másodnapján — daczára a kellemetlen időjárásnak — jóL sikerült tánczmulatságot rendezett, mely alkalommal felülfizettek, illetve jegyeiket megváltották a következők: Horváth József 3, Szűr Sándor, Herczegh Ferencz, Lapkő Károly 2 — 2, Fehér József 1-40, Fekete Hugó, Dömötör Gábor í—1 K, Búzás István 40, Fontányi Elek, Zimányi Béla, ifj. Hetyey Gáspár (Baja), Czak József, Vild János, HablicBek Sándor, Laskó András, N. M. 20—20 fill. — Egyben köszönetét nyilvánítja a vigalmi-bizottság «a Báter ezégnek ia szivességeért.

Hangterseny Kölesden. A kölesdi kaszinó husvét másnapján hangversenny élegybekötött zártkörű tánczvigalmat rendezett. Résztvett a környéki társadalom szine-java, hisz a kölesdi kaszinói mulatságok a vidék legsikerültebbjeihez tartoznak. Most sem csalatkozott az érdeklődő közönség ; úgy a hangverseny, mint a tánczvigalom fényesen sikerültnek mondható. A szereplők: Csiba An- nuska, Megyesi György, Schön Adolf, Pitz Gyula, Kálmán Dániel és Knábel Vilmos nem úgynevezett műkedvelők, hanem valóságos művészek. Különösen ki kell emelnünk Megyesi György és Schön Adolf művészi hegedű és Csiba Annuska igazán kedves czimbalomjátékát. Schön Adolfról mint zeneszerzőről is meg kell még emlékeznünk, az előadott „Magyar dalok“-at ő szerzetté. Tapsból, éljenzésből jutott elég a lelkes szereplőknek |1 a „Csikósat és a „Magyar dalokw-at meg kellett ismételniők. Kálmán Dezső* az öreg, de örökké vig humorista, igazán kedves kis történetet olvasott fel kecskeméti diákkorából a „SerpenyősIányok“-ról. A ju-