Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1908-04-25 / 17. szám

6

^özérdbk

1908- április 25

agyba hatolván, rögtöni halált okozott. A szerencsétlenül járt Orsit, aki családot is hagyott maga után, hétfőn temették nagy részvét mellett.

— Gyermekhulla a Sédpatakban. Ma délelőtt 9 órakor a Theodorovits és Leopold- ház közötti hidnál a patak vize hónapos csecsémő hulláját vetette fel. A kis hulla napok óta lehet á vizbein. A lelketlen anya éllen megindították a vizsgálatot.

— Betörés. Szekszárdon, a főhelyen vakmerő betörést követtek el, eddig ismeretlen tettesek. Szerdán éjjel a Báter nyomda könyv- kereskedésébe, az udvar felőli ablak betörése után behatoltak, az íróasztal fiókját egy ott levő papirvágó ollóval felfeszitették s 202 kor. 50 fillér pénzt elloptak. Innét az udvar felől, ugyanazzal a papirvágó ollóval, felfeszitették a Ganzer Ádám üzléthelyiségé- hez tartozó pincze ablakának rostélyát s a pinczén keresztül behatoltak az üzletbe ahonnét, a nyitva levő fiókból 9 koronát elvittek. Gauzer a pénzt nem tartja az üzletben, s igy olcsón menekült meg. Érdekes, hogy a betörők az 1 és 2 filléreseket egyik helyen sem vitték el.

— Öngyilkos. A szekszárdi származású Kóródi Ferencz 74 éves zenész, ki már hosszabb idő óta betegeskedett, elkeseredésé ben, Pécsett, április 21-én, reggel 8 órakor, egy késsel, öngyilkossági szándékból, Kossuth Lajos-utcza 41. számú lakásán hasba szúrta magát. Súlyos sebével kórházba szállították.

— Családi háborúság. Dechert Henrik, kistengeliczi lakos régebb idő óta rósz viszonyban van a feleségével. Az asszony ennek folytán elhagyta férjét s ennek többszöri kérelmére sem tért hozzá vissza. Az asszonynak á haragtartásban való ez az állhatatossága végre kihozta Dechertet a türelemből s mikor a múlt pénteken az asszony ismét megtagadta a visszatérést, úgy megverte, hogy rajta súlyosabb sérüléseket ejtett.

— Öngyilkosság. Ozorán, múlt szombaton Sziics István ottani hentes felesége családi viszálykodás miatt, férjé borotvájával elvágta a nyakát. Mire tettét ésszrevették, már meghalt.

— Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferencz József keserű viz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Feremcz József keserüvizet.

— Tilos halászat. Békés János decsi lakos, a hires decsi tambura banda prímása minden áron olcsó halat szeretett volna enni az ünnepekben s ezért, bár nincs halászati engedélye, e hó 18-án este mégis elment halászni azzal a szándékkal, hogy fog halat annyit, hogy otthonra is legyen, de még el adásra is jusson. Az atyafi azonban rajta vesztett a vállalkozáson, mert a decsi éber csendőrök elcsípték a fogott hallal együtt. Békés ellenszegült és baltát fogott a csendőrükre, de a harczban a csendőrök lettek a győztesek, akik Békést meglánczolva kisérték a községházára, másnap pedig átadták az illetékes hatóságnak.

— Rendőri hírek. Hercig József tolnai lakoshoz f. hó 18-án, mig családjával templomban volt, ismeretlen ember betört s 180 korona készpénzét ellopta. — Herke József döbröközi lakostól Herke József 17 éves, rovott múltú névrokona 200 koronát ellopott. A lopott pénzt nagy.részben elosztogatta rokonainak. |—; Kránicz Mihály ozorai lakos szőlőhegyi présházát ismeretlen tettesek felbontották s onnan 50 liter bort elvittek, ugyanazon időben Rajna József ozorai lakos présházát is feltörték, a honnan szintén bort loptak. — Fusz Ferencz helybéli kereskedőtől Pelczer Ádám segédje evőeszközöket és más tárgyakat ellopott, melyek nála meg is találtattak.

— Csak 18 koronáért szétküld utánvéttel az Országos Posztókiuiteli Aruház Budapest, VII., Verseny-utcza 2. szám egy férfiöltönyre elegendő’ 3 méter finom fekete, sötétkék, szürke vagy barna szövetet vagy kamgarnt.-----------------------------------m U

„D

ELICIA“ CUKRÁSZDA

Szekszárdon

Tejes kalácsok Teasütemények Bonbonok Likőrök

Vidéki megrendelések azonnal elintéztetnek

29—29

■ ______B

CS

ARNOK.

Jobb volna ...

Igazán jobb volna téged nem szeretni,

Mint lelkem sajgását igy némán szenvedni.

Mert a mi szivünk közt végtelen az örvény — Hisz egymást szeretnünk tiltja ész és törvény.

De tartsd fel futtában a hulló csillagot,

Tedd sötét éjjellé a világos napot;

A vígan folyó viz álljon meg medrében,

A süvítő orkán szódra csendesedjen.

Tiltsd meg tavaszszal a virágok nyílását, - Némitsd el a madár kedves dalolását.

Az égnek ne hulljon permetező könnye,

Tenger habját vihar cseppekké ne törje.

Ha hatalmad oly nagy s teljesül parancsod,

Ha a természetet meg is változtatod, —

Még akkor sem tudlak téged elfeledni,

Nem tudok én mást, csak: szeretni — szeretni!

BRANDEISZNÉ FREY MELANIE.

A remeíe-szent-páii búcsú

, , A „Közérdek“ eredeti, tárczája.

— Rajz. -Bátran nevezhetnők négy vármegye búcsújának is, mert olyan helyen fekszik Remete-szent-Pál, ahol négy vármegye csües- kéje találkozik. Arra föl, Ozox*a fölött, Tót- keszitől jobbra, Lajoskomáromtól délre, ahol Tolna, Somogy és Veszprém vármegyék közé a fejérmegyei Igarnak határa keskeny ékként betolakszik : arra valamerre van Remete-szent- Pál. A térképen azonban hiába keressük. Pedig régi község, Nagy Lajos alatt keletkezett ugyanabban az esztendőben, mikor Remete szent Pálnak, a hírneves egyiptomi szentnek csontjait Velenczéből a budai erdőben levő szentlőrinczi kolostorba szállították. De hát sem a szentpáliak, sem mi nem tehetünk arról, hogy a mappacsinálók olyan feledékenyek. \

A régiségén kívül van e községnek egyéb nevezetessége is: az ő búcsúja. És ez nem csekély nevezetesség. Búcsúja van elvégre minden falunak, de faluja válogatja is. Lám a szomszéd somogyi, veszprémi és fejér- megyei falvak' nem a napján tartják a búcsút, csak a rákövetkező vasárnap. Sajnál ják maguktól a kis ünnepet, azért teszik át a vasárnapra, amikor úgyis ünnepe vagyon minden keresztény embernek. A szentpáliak azonban könnyen beszélnek; az ő bucsujuk télen van, január 15-én, akkor munkaidő sincsen, farsang is van mindig, van is olyan muzsika-mulatság, hogy négy vármegye hangos tőle és tizenhét falu meg harminczkilencz puszta népének perdül tánczra a lába. Sőt ha nagy hideg és jó szánut van, eljönnek Somogyból a kilitiek is. Az pedig hires nép, hamar verekszik és nem ijed meg senki fiától. Azért ha búcsú előtt egy héttehkettővel szép, csendes hidegben megindul a havazás, a négy vármegye sarkának népe egyértelműen mondogatja:

— Tépést csinálnak az angyalok, mert sok lesz a bevert fej a szentpáli búcsún.

Az aktív és passzív fejbeverési jogot ilyenkor rendszerint a kilitiek gyakorolják először. Csodálatosan kemény somogyi koponyájuk sokáig állja még a srófos botot is,

de ahova ők ütnek,, ott jajgatás és fogak csikorgatása támad. Hanem azért néha-néha egy-egy kiüti legényt is meglékelt fejével a saráglyában visznek haza a pajtásai.

Máskor csöndesebb á szentpáli búcsú. Ha .nagy hideg nincsen, az utak is rosszabbak, annyi ember sem kerül olyankor együvé. S, aki összetalálkozik, nem olyan nagyvérü nép, mint a kiüti. Legfeljebb a lajoskomáromi kanászbojtárok csinálnak egy kis katrabon- czot, ha a parasztlegények nem akarják őket bevenni a társaságba.

Az idéh jó hideg idő járt január derekán, fagyos volt az ut, hogy déltájt sem engedett föl, volt is vendég Remete-szent- Pálon, hogy másutt vásáros nép sem jön össze annyi. Mert a magyar nép nagyratartja a rokonságot, sógorságot és kojmaságot, a búcsú napja pedig épen arra való, hogy a. szerteszélledt atyafiság jó szóra, pohár borra, fehér kalácsra, mi egy-másra összejöjjön. Olyan vidéken pedig, hol sok uradalom van, nagv az atyafiság is, mert a cselédemben nem oly állandó, mint a gazdaember; ma itt van, holnap amott, ma cselédsorban van, holnap már zsellér és mindenütt szerez sógorságot, komaságot.

Létánia óta szól a muzsika mindkét korcsmában. Az egyikben az ozorai banda huzza, a másikban a lajoskomáromi. A helybeli maíaczbanda pedig teljes számban — 4 szál — a házalásra adta magát. Többet hoz a konyhára, mert búcsúkor pár krajczá- ron kívül egy két jó falat, egy kis borocska is akad. A három főczigány família tagjai a Lakatosok, Kolompárok és Sárköziek tehát nem vesznek össze a konczon.

A „zsidó“ korcsmában a fiatalja járja a tánczot, akik még innen vannak a katonasoron. A „magyar“ korcsmában az idősebb legények és fiatal házasok mulatnak. Az, hogy a zsidó korcsmáros megmagyarosi tóttá a nevét, a magyar korcsmáros pedig a Blon- denbeck névre hallgat: a „zsidó“ és „ma-' gyár“ elnevezés hagyományán mit sem változtat/ Mert a zsidói sénki .serif hívja' sem a régi, sem az uj néven, hanem a czégére után csakis „Sárga csikó“-nak titulálja az egész környék, a, völgységi járásból odaszakadt német sógor nevét meg régóta megmagya- rositotta a falu népe „Bolond pék“-re. A vendégek szabadon válogathatnak a két koma között, ellenben a falubeliek a spanyol etikettnél is szigorúbban ügyelnek a vigalmi illetékesség kérdésére, melynek sérelmét legott a formális kidobás torolná meg.

A Bolond pék tánczteiunében vacsora után hangos a mulatság. Ilyenkor ott vannak már a fiatal házasok is, férj és feleség együtt, kiki a vendégeivel, kiknek kedvéért illett otthon tölteni a délutánt és vacsoráról gondoskodni. Ma meg különösen harsog a terem, mert az Arany Pali kurjongat nagyokat széles jókedvében. Teheti is. Fiatal is, egészséges is, jó módban is van. Az öregek nem vetnek neki tiz esztendőt a biróságához Felesége meg a kiliti törvénybiró lányá, Szegfű Vicza. Apja csak a múlt évben is vett egy parczellát á nagyberényi uraságtól. A menyecske nem valami hires szépség, de nem is1 csúnya Amellett merő becsületesség, hűség és iparkodás. Szerették is egymást igazában, nem gyerekesen turbékolva, hanem egymást megbecsülve, egymásért dolgozva szüntelen.

Hanem ott ép a baj, hogy csak szerették. A jóságos ég tudja, mi ütött az Arany Pali leikéhez: egy idő óta mintha kicserélték volna. Az asszony is látja rajta a változást, de fél attól, hogy meggyőződjék annak valóságáról és okáról. Egyenes lelke nincs arra berendezve, hogy megalkudjék a körűimé-, nyekkel és belenyugodjék abba, ami állítólag változhatatlan. Csak kínlódik némán, csak tűr és hallgat folytonosan.

Hanem a búcsú napján, mire bealko- nyodott, a korcsma füstös levegőjében, a gerendáról lelógó lámpának gyér fényében csodálatos világosság kelt az ő szivében. Most már látta az ura változásának okát is. Csak az imént lépett be az ajtón. Katinak keresztelték, de ő czifrálkodva Linkának hivatja magát. A „szöghaju boszorkány“, kiért féltékeny ura, a majsai állomás pálya-