Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1908-04-18 / 16. szám
4 ^ÖZBHDBK 1908 április 18 roJjáfc s a város, az továbbra is szegény marad. A szakértő nyilatkozata igen kel lerne sen lepte meg a jelenvoltakat és többek hozzászólása után, abban állapodtak meg, hogy a polgármester kérjen a földmivelés- ügyi minisztertől előméreti terveket és költ ségvetést és a hozzá szükséges város lejtezési munkálatokkal pedig a polgármester a városi mérnököt bízza meg, hogy azt az aszfaltirozó tervekkel egyidejűleg készítse el. Ezután a' polgármester és a jelenvoltak megköszönték a felvilágosítást és egy szép és kecsegtető jövő reményében váltak el. Mi azonban még nem fejezzük be, ugyanis á vizmü létesítésével még egy igen fontos és életbevágó kérdés nyer gazdaságos megoldást. Ez a villamos telep átvétele. Mizériáit nem kell sokat emlegetni, ismeri és érzi mindenki, de különösen a város, melynek a telep kizárólagos tulajdonát képezi. Eddig úgyszólván minden üzem-év veszteséggel záródott, daczára az óriási áram termelésnek. A múlt 1907-ik évben a termelt áramból a közvilágítást, üzemvilágitást és 15 százalékot levonva, 41,000 korona helyett 28.000 koronát vételeztek ’ be és 2—3,000 korona veszteséggel zárták le a számadásokat. Hová lett a sok áram? A czég állítása szerint a földbe ment. Tehát rossz a vezeték hálózat szerelése: Ez minket nem riaszt el az átvételtől, mert pontos vizsgálat után minden hibát szerződés szerint ki kell a czégnek javítani és akkor a városnak a világítási áramból kell, hogy 12—14,000 korona tiszta haszna legyen, a miből az eddigi 10,000 korona törlesztést fizetheti és a pótadó ennyitől megszabadul. Megoldatik. a vízmüvei a nappali és ezzel az ipari áram kérdése is, mert a vizmü gépeit elektrikusan lehet üzemben tartani. A vizmü az elektromos műnek körülbelül 10.000 korona évi tiszta hasznot fog nyújtani. Ezenkivül a magánosok által fogyasztott áram is hoz 5—10,000 koronát, daczára, hogy az eddig 6 filléres ár helyett 4—5 fil- léri'el van számítva. A városnak végleg az évi 10,000 koronás törlesztésen kivül még csak körülbelül 12.000 koronát kellene fizetni. Itt az idő, hogy gazdaságosan gondolkozzunk és megragadjuk az alkalmat, hogy beteges városi gazdaságunkat egészséges jólét váltsa fel. — Úgy legyen. Kiállítás Keszthelyen. %j Hazánknak egyik legelsöreudü szépsége: a Balaton érdekében, most épül a ba- latonvidéki vasút, melynek megnyitását 1909 májusra tervezik. A Balatonnak e történeti napjaiban, a Keszthelyen megalakult 500 tagú nagybizottság kiállítást rendez, azzal a czélzattal, hogy az egész ország osztatlan figyelme ne csak a vasút megnyitásának napján irányuljon a Balatonra, hanem, hogy az érdeklődést hónapokon keresztül ébrentartsa, sőt azt a későbbi évekre is biztosítsa. Az állam újabban milliókat áldoz a Balaton-kultusz felvirágoztatására. A kiállításon tehát meg akarják a rendezők mutatni, hogy ime: ez az a szép darab magyar föld,-a melyet a kormány is olyan indokoltan méltat szeretetére. Az ország közönsége egy részénél bizonyos kiállítás-ellenes hangulat uralkodik, ámde itt nem sablonos kiállítást akarnak, hanem olyant, amely a Balatonnak varázsával vonzza a közönséget, s a mely nem az unott hangulatot keltő tárgyak vásári összehalmozásá- val, hanem a Balatonnal kapcsolatos, gyö nyöröket keltő, s a Balaton jövőjével szem-« ben reményeket ébresztő dolgokkal akarja a szivet, a lelket meghódítani s a honszeretetet megerősíteni. A kiállításnak a közreadott felhívás szerint hármas czélt szántak : „Elsősorban, hogy még jobban felhívja a figyelmet a Balatonra, még több emberrel megszerettese ezt a királyi tavat s hogy ekként hatalmas magyar fürdőélet nagyobb- arányu fejlődésére adjon -alkalmat. Tihany, Badacsony, Csobáncz, Szigliget, Keszthely és a többi klasszikus hely látására akarjuk vonzani a természeti szépségek után vágyódó lelkeket. Azt akarjuk, hogy a keszt- j helyi kiállítás látogatása alkalmából a magyar ember utazza körül, hajózza át a Balatont, látogassa meg ennek fürdőhelyeit s vigye haza e vidék hívét, nevét. Ha'a külföldi fürdőket most még nem szárnyalhatjuk is túl, de azt megmutathatjuk, hogy itt a természeti szépségeknek olyan tündérországa van, ahová idővel a külföldnek is csodálattal kell sereglenie. A kiállítás második czélja .az, hogy a naSy°hb idegenforgalommal a Balatonvidék közönségei nagyobb tettekre, 'bátrabb áldozatkészségre serkentsük, hogy itt kedvet gerjesszünk a hatalmas arátlyu befektetésekre, I a nemzeti vagyon gyarapítására. A harmadik czél az, hogy a kiállítás j megismertesse a Balatonhoz közelfekvő megyék mezőgazdasági és ipari életét. A kiállitásnak öt főcsoportja lenne. A konzulátusok közremőködésével, nemzetközileg, de hazai erőkkel is, sikeresen rendezhető vizijármüvek, sport-, turista- és fürdőczikkek osztálya lenne az első. A művészeti csoportba odahatunk, hogy a hazai festők és fényképészek ott lehetőleg balatoni képeket állítsanak ki s adjanak el. így is akarjuk ápolni a Balaton kultuszát s a hazai természeti szépségek iránt való éx1- deklődést. A harmadik csoportban fel akarjuk kelteni a figyelmet pusztuló néprajzi kincseinkre. A helyben működő, állami felügyelet és pártfogás alatt álló Balatoni Muzeum közreműködésével, a kiállítás í’évén meg akarjuk menteni azt a temérdek kincset, amelyet a népművészet eddig megteremtett, de a terjedő modernség elpusztulással fenyeget. A kiállításban még mezőgazdasági és ipari csoportot is tervezünk. Ezek között az első lenne a nagyobb, "mert a Balatonhoz közeleső vármegyék inkább mezőgazdaságiak. E kiállítás kiemelkedő része lesz a borászati osztály, amelyben megismertetjük, a Balatonvidék hires borait. A kertészeti kiállítással is inteni akarjuk a népet arra, hogy a mezőgazdálkodás egy í’észét változtassa át konyha kertészetté, amelynek terményeit a Balaton idegenforgalmában úgy a maga, mint a köz javái’a pompásan értékesítheti. A halászati csoporttal is olyan kiállítást nyújtunk, amilyent hazánkban még nem mutattak be. A magyarság ősfoglalkozásának minden módját halászok tárják elénk a Balaton vizén. E csopoi’t a keszthelyi kiállítást szintén specziálissá ési'endkivül vonzóvá teszi. A kiállítás ipari csoportjával legfőkép a Balatonvidék rohamosan fejlődő építkezéseinek ügyét akaijuk szolgálni.“ A felhívás részletesen ismerteti a kiál- "litás tervezetét, amelyből meggyőződést szerezhetünk arról, hogy a kiállítás: x’endezői a maguk dolgát lelkiismeretes köx’ültekintéssel, nagy ügyszeretettel és lelkesedéssel fogták j fel. Ezek mellett a kormáxiy jóindulata, a vármegyei töi'vényhatóság, az országos magyar kiállítási központ, a soproni kereskedelmi és iparkamai’a és a Balaton Muzeum támogatása, a keszthelyi m. kir. gazdasági akadémia tanáraxnak és a Balaton vidéke tekintélyes férfiainak közreműködése biztosítékot nyújtanak az eszme életi’evalósága és a kiállítás sikere iránt. A kiállítás í’endezői a dunántúli vármegyék törvényhatóságait is- felkérték anyagi hozzájárulásx’a. Időről-időre visszatéi'ünk még e. szép czélu kiállitásx'a, hogy olvasóinkat a kiálli tás előkészületeiről értesítsük, de már most felhívjuk reá az éi’dekeltek figyelmét s hisz- szük, hogy Tolnavármegye mezőgazdasága és ipara fejlettségének és előhaladottságának megfelelően lesz képviselve. Nagypéntek. Nem oly komor náp ez, sötét, vigasztalan, Van benne ragyogás: Nagypéntek, nélküled, sohase lett volna: Hüsvét, feltámadás! B. KÖZSÉGI ÜGYEK. A jegyzők és a vasárnap. A völgységi járás jegyzői egyesülete azon kéx’elemmel fordult Tolnavármegye alispánjához, . hogy a községi jegyzői irodákban megtartandó vasár és ünnepnapi munkaszünetet illetőleg, kifüggesztésre alkalmas hirdetményt bocsásson ki. A kérelem indoka az, högy a község lakossága hivatalos és nem hivatalos, összes legjelentéktelenebb ügyeinek.elintézése végett csak vasár és ünnepnapokon jelenik meg a jegyzői irodában. HÍREK. — Munkatársainknak, előfizetőinknek és lapunk olvasóinak boldog húsvéti ünnepet ki| vénünk. — Látogatás a selyemgyárban. Amint már említettük, Hieronymi Károly v. b. t. t,., volt kéresk. xn'miszter a múlt szombaton, mint Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazott vendége városunkban időzött. A selyemgyárban ünnepélyesen fogadták. A volt miniszter nagy érdeklődéssel hallgatta végig a selyemtenyésztésről tartott tanulságos előadást, melyet vetített képekkel is élénkítettek. A délután féi háx’omig- tartott előadás után Bezerédj Pál társaságában a szekszárdi múzeumot tekintette meg Hieronymi, hol Simon- [ ts.its Elemér alispán, helyettes igazgató fogadta őket a muzeum tisztviselőivel. A volt miniszter nagy elismeréssel nyilatkozott mü- . zeumunkról, mely meglepte őt. Innen Hídjára mentek. Másnap, vasárnap Bezerédj Pál ebédet adott illusztris vendége tiszteletére. A környék egy pár nagybirtokosa volt ott, Szekszárdról pedig Simontsits Elemér alispán. — Áthelyezés. A király Kelemen Imre budapesti itélő-táblai tanácsjegyző ]árásbii*ót, városunk szülöttét, törvényszéki bírói minőségben a budapesti kir. kei’eskedelmi és váltótörvényszékhez helyezte át. — Képviselőnk gyásza. Szabó Károly országyülési képviselőt, Alsónyék köztiszteletben álló lelkészét- súlyos csapás éi’te. Édes atyja, Szabó Dániel székelyudvarhelyi nyug. városi számvevő hosszas szenvedés után elhunyt. A szelid lelkű öreg urat sokan ismerték itt is abból az időből, amikor pár évvel ezelőtt huzamosabban tartózkodott Alsónyéken. A munkás, példás életű férfiú nyugodjék békében. Közszeretetnek örvendő képviselőnk mélységes gyászát., pedig enyhítse az általános, minden felől megnyilvánuló részvét. A kiadott családi gyászjelentés a következő. Alulírottak fájdalommal tudatják, hogy a szerető édes apa, nagyapa, jó sógor és i’okon, Szabó Dániel, nyugalmazott városi számvevő, életének 77-ik és özvegységének 17-ik évében, hosszas szenvedés után, folyó hó 6-án este, 7 órakor meghalt. A megbol-' dogultnak hült tetemei folyó hó 9-én d. u. fél 4 ói'akor fognak a Báró Orbán Balázs- utcza 18. szám alatti gyászházból a refor- mátus sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Nyugodjék békében ! Székely udvarhely, 1908 április hó 7 én. Káx’oly, Gyula, mint gyermekei. Búzás Jolán, Bodrogi Sárika, mint menyei. Mai’git, Jolán, Jenő, Sári, Bandi, Pista, Gyula, mint unokái. — Községi választások. Linka Ottmár bonyhádi segédjegyzőt Czikó község képviselőtestülete aljegyzővé választotta. — Kiss Róbert Zoltán szekszárdi lakos Miszlán jegyzőgyakornokul alkalmaztatott. — A róm. kath óvoda uj tagjai. Alapító tagok : özv. Simontsits Béláné, Jeszenszky Andor Csibrák, Simontsits Elemér. Rendes tagok: Kiss Jánosné, Cservény Lukácsné, Kapossy Iván, Laky Irénke, Scholz Gusz- távné, dr. Abay Jánosné, dr. Csizmadia Gézáné, Bán Zsigmondné, Szévald Oszkárné, ifj. Haypál Sándor, Martin József, Steiner Károlyné, Béki Józsefné, dr. Perczel Béla, Szalay László, dr. Dőry Jenő, Lakos Adolfné, Éry Mártonná, Joób Imréné, Kamarás Béláné, dr. Gyenes József, Sándor László, Hock István, dr. jKraxnolin Gyula, Sigora Lajosné,
