Közérdek, 1908 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1908-04-04 / 14. szám

1908 április 4 KÖZÉRDEK 3 két jelöltre megoszlott; ennélfogva 3 abszo­lút szavazattöbbséggel ifj. Véber János vá­lasztatott meg. Az állandó választmányban üresedésben levő helyre dr. Hangéi Ignácz t. főorvost-választották meg közfelkiáltással. A közigazgatási bizottságnak a múlt évi tisztujitás^ ellen beadott fellebbezésekre hozott elutasító határozatát, valamint a belügymi­niszternek a koronázás 40 éves évfordulója­kor, 0 Felségéhez intézett hódoló feliratra adott leiratát, tudomásul vették. Ezután mielőtt a tárgysorozat további pontjait tárgyalták volna, Stern Árpád biz. tagnak az általános titkos választói jog tár­gyában beadott indítványát vették tárgyalás alá. Az állandó választmány javaslata szerint az indítvány elfogadásával félirat volna inté zendő a kormányhoz, hogy az általános, egyenlő, községi titkos választói jogról szóló törvényjavaslat mielőbb az országgyűlés elé térj észtessék. Legelőször is ,az indítványozó indokolta meg indítványát a következő hosz- 8zabb beszédben Méltóságos Főispán Ur! Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Az általánoé’válaáztójog ügyének előbbre vitele érdekében beadott indítványom támo­gatására szólalok fel. Az emberi jogok érvényesüléséért for* riadalmak zajlottak le. Szabadságharczunk is a szabadság, testvériség és egyenlőség jegyé­ben' folyt le. Mégis a mi mai állapotunkat összehasonlítva a külföldi államokéval, meg­döbbentő eredményre jutunk. Látjuk, hogy általánosak á bajok. Orvoslást keresünk. A fejlődés utjának akadályait kell elháritanünk. Az általános, titkos, egyenlő, községenkint gyakorlandó választási jog„ törvénybe iktatásával biztosít­hatjuk a fejlődés szabad útját. Eme tény megvalósításának mesterséges módon való halogatása, megakadályozása rnathematikai pontossággal bekövetkező szerencsétlenség magvát hordja méhében. t Ne legyen az országban senki, a ki az alkotmány sanczain kívül állónak tarthassa magát! Adjunk jogot egyenlően mindenkinek ! Felvetődött a plurális választói jog gondo­lata. Ez nem jelent mást, mint arra az útra való visszatérést, mint azon az utón való megmaradást, a mely úton voltunk a nagy küzdelem előtt: sőt visszafejlődést jelent. S a szükségességnek tesz eleget a kor­mány, ha az általános titkos, egyenlő válasz­tói jog törvényjavaslatának sürgős beterjesz­tésével véget vét a bizonytalanságnak. A múlt tanulságát felhasználva olyan politikai expediens útját kell egyengetni, mely lehetővé teszi a haza minden polgárá­nak együtt munkálkodását; az erők egyesi- tése az elnyomó Ausztriával szemben legyen a jelszó! • Ez máskép el nem érhető, mint az ál • taláuos, titkos, egyenlő, községenkint gya­korlandó választási jog megvalósításával. Ama reményemnek adva kifejezést, hogy a tekintetes törvényhatósági bizottság át van hatva a reform fontosságától, ajánlom indít­ványom- elfogadását. Gróf Apponyi Géza főispán, a szólónak azon vádját, hogy a kormány akarva huzza és halasztja a , törvényjavaslat benyújtását, visszautasítja, mert gróf Andrássy Gyula belügyminiszter is már kinyilatkoztatta, hogy a törvényjavaslat készen van s még ez évi ülésszakban, még pedig a nyári szünidő előtt be fogja terjeszteni s. yképviselőház elé úgy, hogy az már ekkor tárgyalható lesz, csak még a választó kerületek beosztását kell befejezni s igy a kormány semmikép sem vádolható, mert az obstrukezió akasztja meg a törvényjavaslat benyújtását Stern Árpád kijelenti, hogy nem volt szándékában a kormányt konkrét vádakkal illetni. Ezután Boda Vilmos biz. tag egy 35 bizottsági tag aláírásával ellátott, név­szerinti szavazást kérő indítványt nyújtott be, az állandó választmány javaslatának mó­dosítására nézve, mely szerint az állandó választmány javaslata úgy módosittassék, hogy a választói jog a magyarul írni és olvasni tudáshoz köttessék s a magyar faj hegemó­niája biztosittassék. A módosítást a követ­kezőkkel indokolja: Az előtte szóló példáján okulva nem akar hosszabban felszólalni, azon­ban állást foglal úgy az eredeti indítvány, mint az^ állandó Választmány javaslata ellen, mert mi lenne annak következménye, ha az általános választói jog minden feltétel nélkül ki terjesztetnék V Az lenne a következmény, hogy az ezredéves magyar haza elvesztené magyar jellegét. Mi, akik e vérrel szerzett föld magyar jellegét időtlen időkig biztositani akarjuk, ebbe bele nem mehetünk és nem is fogunk soha bele menni; a belügyminisz­ter. már kijelentette, hogy az általános vá­lasztói jogra vonatkozó törvényjavaslatát a lehető legrövidebb idő alatt beterjeszti; nem tartja tehát időszerűnek, hogy a kormányt ebben a kérdésben zaklassuk. A mi a jogok kiterjesztését illeti, ő és társai is be akarják a nép millióit vinni az alkotmány sánczaiba, hivep a szabadelvű eszmékhez és felfogáshoz, de abba bele nem egyezünk soha, hogy az ország ősi magyar jellegét koczkáztassuk. ifj. Véber János: Ugyanazon érzelmek hatják át e kérdésben, mint előtte szólót, de a választói jognak a magyarul beszélni és írni tudáshoz való kötését el nem fogadhatja. Megengedi, hogy ez a feltétel egyrészt biz­tosítaná a magyar hegemóniát, de másrészt : az idegen nyelvű és különösen a mindig hazafiasán gondolkozó és a magyarsággal együtt érző németajkú polgárságot önérzeté­ben mélyen sértené és a magyar fajtól el- idegenitené és ezekben a most hazafias ele­mekben is a nemzetiségi ■ politikát* ébresz­tené fel. Simontsits Elemér alispán : egyet ért ifj. Véber Jánossal, hogy a németajkú haza­fias polgárságöt nem szabad elidegeníteni és meggyőződése, hogy miként minden téren, úgy a választói jog kiterjesztésénél is egyenlő jogok illetik meg a nemzetiségeket a magya­rokkal, de e- jog kiterjesztéséből egy szent eszmének győzelmesen kell .kikerülnie és ez a magyar nemzeti eszme, a magyar nemzet hegemóniája, javasolja tehát, hogy e föltétel hangsúlyozásával fogadtassák el az állandó választmány javaslata. E hegemónia biztosítására sok mód áll a törvényhozás rendelkezésére, ilyen többek közt a választó- i kerületek beosztása, amely részletkérdés éppen most van megoldás alatt és lehet mondani, ez-hátráltatja még a törvényjavaslat beter­jesztését. Nem akar a részletekre kiteijesz- kedni, sem arra, hogy időszerű e e kérdés sürgetése, mert az állandó választmány nem azért, ajánlja elfogadásra az inditványt, hogy a kormány a sürgetéssel zavartassák, hanem azért, hogy ha már e kérdés egyszer fel vet­tetett, To.lnavármegye közönsége az elől ki nem térhet és állásfoglalását nyilvánítania kell, hiszen a mikor tegnap az állandó vá­lasztmány az inditványt tárgyalta, Tolna­vármegye letűnt dicső aranykorát látta fel- ujulnl s Bezei’édj István, Perczel Mór, Sztán- kovánszky Imre, Bartal György jutottak eszébe, akik ékesszólásukkal, lelkesedésükkel sokkal exponáltabb helyzetben küzdöttek a jobbágy felszabadítás, közteherviselés és ál­talában a. szabadelvű reformokért, « e vár­megye közönsége a küzdelemben akkor is mindig az elsők között volt. Kovács S. Endre: Nem volt szándéká­ban felszólalni, jobb szerette volna, ha az állandó választmány az inditványt egyszerűen tudomásul vételre ajánlotta volna, mert az általános titkos választói joggal szemben neki is aggodalmai vannak. Kijelenti azonban, hogy az alispán módosításával elfogadja az állandó választmány javaslatát. Jeszenszky Ándor: Kinyilvánítja, hogy az állandó választmányban az egyszerű napi­rendre térést ő indítványozta, mert a tör­vényjavaslat már legközelebb benyujtatik; megnyugszik .abban, hogy az általános vá­lasztói jogot be kell, hozni, a részletekhez azonban sok szó fér, mert az egyenlő válasz­tói jog megadása majdnem lehetetlen ; láttuk r hogy .ez Ausztriában sem sikerült, bárhogy alkottassák is meg ez a törvény, a magyar faj uralma biztositandó. Boda Vilmos kijelentvén, hogy hozzá­járul az alispán által javasolt módosításhoz és a névszerinti szavazástól eláll, a közgyű­lés az állandó választmány javaslatát azon módosítással, hogy a „magyar nemzeti eszme hegemóniája^ biztosittassék, egyhangúlag el­fogadta A bizottsági előterjesztések sorát a köz- ségjegyzői fizetési alapról szóló szabályrende­let előterjesztése nyitottá meg. A jegyzők a szabályrendelet ellen foglaltak - állást s ne­vükben Klimes Antal hogyészi jegyző a lapunkban már közölt inditványt adta be. Ezúttal röviden indokolta is az indit­ványt. Szerintünk ugyanis Tolnavávmegyébenr a hol a községek rendezett viszonyok között vannak, ahol a községi jegyzők és jegyzőségi alkalmazottak fizetéseiket rendes időben meg­kapják, a jegyzői fizetési alap létesítése sé­relmeket nem orvosolna, hanem éppen meg­fordítva, sérelmeket okozna. így többek kö­zött, a jegyzők legfeljebb 8—10-ike táján juthatnának jól megérdemelt fizetéseikhez. Simontsits Elemér alispán a jegyzői fizetési alap czélját részletesen megmagyaráz­ván, egyúttal felemliti, hogy hivatalos iratok alapján győződött meg az alap létesítésének szükséges voltáról," mert voltak olyan jegy­zők is, kik fizetéseiket előre kivették olyan nagy összegekben, amit a szabályszerű pénz­kezelés megtilt s az alkotandó szabályrende­let ezen visszaélést szünteti meg. Horváth László szakcsí jegyző szintén Klimes indít­ványát pártolja s véleménye szerint azt a . szabálytalan eljárást, mit az alispán felemlí­tett, más utón is meglehet akadályozni; azért vannak a járási számvevők; kik úgyis gyakorta járnak a községekbe, kellően ellen­őrizhetik. Dr. Schivetz Antal politikai okok­ból nem tartja szükségesnek és helyesnek az alap létesítését. Felszólaltak még a létesítés ellen Vicze János és Bodor György; Kli­mes Antalt fájdalmasan érintette az alispán következtetése, mely szerinte oda konklu- dál, hogy néhány jegyző visszaélései miatt kell az alapot létesíteni, a mi az égéáz jegyzői kar önérzetét érinti, , de poli­tikai szempontból sem tartja- helyesnek, mert nem mindig gróf Andrássy lesz a belügy­miniszter. Simontsits Elemér alispán Klimes szávaira megjegyzi, hogy alaptalan Klimes- nek állítása, mert senk^sem tett annyit a jegyzők'érdekében, mint ő s ezúttal is csak a jegyzők érdekeit támogatja. Végül Klimes félreértett szavait megmagyarázván, a főispán a vitát bezárta és elrendelte a névszerinti szavazást. Horváth László indítványára a jegy­zők nem szavaztak. A szavazás eredménye az lett, hogy 54 szavazattal 41 ellenében Klimes Antal indítványát fogadták el s az alap létesítését elvetették. A: többi bizottsági előterjesztéseket leg­tinba készült. Tudni akarta, hogy mi történt a két fogolylyal. — Akit megamputáltak, az haldoklik, — jelentette a hadnagy — a másik, az örvös kivette belőle a titkos irás kulcsát. A sip­kájában talált titkos ii'ást most már megfejt­hetjük. _ — Aztán felkötni — parancsolta a major. / Reggel nyolcz órakor jelentették, hogy a fogoly spion meghalt. A doktor egész éjjel mellette virrasztóit. . —- Nem doktor, hanem hóhér kell ide — dünnyögte a major. — Vigyétek a dok­tort a főhadiszállásra. Ott még hasznát ve hetik. Jó példa lett volna már tegnap akasztani. A titkos irás megfejtése még jobban dühbe hozta a majort. Bári Cfábprt elkísérték a generális lógerjébe, mint akkor hívták a tábort. Mivel azt üzenték mellé, hogy a magyaroktól meg­szökött doktor, ,hát mindjárt dologra fogták a lazarethumban, ami a vörös kereszthez ha­sonló valamit jelentett. A"rmásodik nap már megszökött innen, síjutott Érsekújvárra. Az üzenetet ott elmondta. Az egyik Bári fin életébe került az. Bári Gábor hiába kerestette az öcscse sírját. Porait magába foglalta az édes haza földje és magába rejéfette.

Next

/
Thumbnails
Contents